Adrenalin és ejtőzés

Publikálás dátuma
2018.04.23 07:15
Az állandó 10-12 fokos pincerendszer, a vulkanikus talaj, a sok napsütés, a késői szüret és a gondos gazdák mind tehetnek a vilá
Fotó: /
Van, aki a hegyek szerelmese, másokat a széles síkság tágassága ejt rabul, vagy adrenalinnövelő próbákra vágyik, ráadásul a jóféle magyar borokat is kedveli, annak Tokaj tökéletes úti cél.

Hol a boldogság mostanában? Sokfelé. De Tokaj és a Zemplén tuti tipp. A legfinomabb borral a kezünkben, barátok társaságában a szőlőben ülni és a lankákat bámulni, friss, helyben termett nyersanyagokból készült ételeket enni, az érintetlen természetben történelmi emlékek között túrázni, adrenalinnövelő próbákat kiállni, vallások és fejedelmek nyomában bandukolni vagy csak éppen csendben lenni - bármelyiket választhatjuk Észak-Magyarországon.

Már a középkorban játszódó regényekben is találkozni Tokaj nevével. Vagyis az ottani boréval, amiért képesek voltak akár kétezer kilométerre is elkocsikázni, hogy európai királyi udvarok asztalára kerülhessen a magyar nedű. A csoda oka sokrétű: a vulkanikus talaj, a sok napsütés, a késői szüret, a masszívan 10-12 fokos pincerendszer mind tehet a világhírről.

Ez volt a világ első védett, zárt borvidéke - 1737-ben nyilvánította azzá egy királyi dekrétum. A 21. század eleje óta pedig kulturtájként a világörökség része, 27 településével és rengeteg pincéjével. A válogatott, túlérett szőlőszemekből készült Tokaji titka a nemesen rothadt aszúszemekben rejlik. Ezeket külön szüretelik és adják hozzá az alapborhoz, a musthoz vagy az erjedő musthoz. Minél többet, annál több puttonyos az aranyszínű aszúbor.

Barangolni a szőlővel beültetett lankákon, kiülni a szőlőbe és csodálni a tájat, miközben a világhírű bort kortyolgatjuk - tökéletes hétvégi program, minden évszakban. Na jó, télen talán nem annyira. Mádon több helyen is méltó környezetben mutatják be a borászok hitét az ásványoktól duzzadó talajban, a szigorú terméskorlátozásban, a kemény munkában és a baráti összefogásban. A borok mellett a régió alapanyagaiból készült ételeket is kóstolhatunk és dűlőtúrákon is részt vehetünk. Ezt pedig ne csak bóklászásként képzeljük el: 4 és 2 kerekű terepjárók, Mountain-bike-ok, e-bike-ok várják a vendégeket.

Az adrenalin megszállottjainak nyitották a Zempléni Kalandparkot. Sátoraljaújhely felett az ország leghosszabb libegője, leghosszabb bobpályája, első kabinos drótkötélpályája mellett mászófal-központban is próbára tehetik magukat. Az igazi bátorságpróba viszont a több mint 100 méteres mélység felett átívelő, két hegyet összekötő átcsúszó kötélpálya. A környékre tervezik, a Szárhegy és a Várhegy közé a 700 méter hosszú, legmagasabb pontján 80 méter magas üveghidat is - plexiből. Ez 200 méterrel lesz hosszabb a mostani kínai világrekordernél. Aki átsétál rajta, a talpa alatt is a természetet látja.

Ami azonban a legtöbb adrenalint termeli, az a Sólyom. A Magas-hegyről drótkötélen, ülő hevederben szabadon csúszhatunk át 152 méter magasan, óránként 80 kilométeres sebességre felgyorsulva a Szár-hegyre, másfél perc alatt.

Tengerszem - Az ország egyik legszebb természeti csodája a Megyer-hegyen

Tengerszem - Az ország egyik legszebb természeti csodája a Megyer-hegyen

Nemcsak extrém kalandokra - nyugodt történelmi kirándulásokra is várnak a Zemplén hegyei-völgyei. Csodás várakat ejthetünk útba. Itt van Füzér, Boldogkő, vagy az 1300 körül épült, belsőtornyos regéci vár - ittt töltötte gyermekkorának első éveit II. Rákóczi Ferenc fejedelem. A környék várainak királynője azonban kétségkívül a sárospataki Rákóczi-vár, az ország egyik legismertebb vára. Subrosa-erkély, Lórántffy-lodga, Vörös torony - irodalmi élményekből mindenkinek ismerős nevek.

A túrázókat várja a Tengerszem is Sárospatak mellett, a Megyer-hegyen, egy régi bánya helyén. A természetvédelmi területen lévő gyönyörű tó legmélyebb pontja 6 és fél méter, a vizet 70 méter magas sziklafalak ölelik. 2011-ben a Sárospatakról a piros jelzésű túraúton elérhető Tengerszemet választották meg az ország legszebb természeti csodájának.

Bacchus-kút - A bor és mámor megtestesítője a tokaji főtéren

Bacchus-kút - A bor és mámor megtestesítője a tokaji főtéren

Az emberpróbáló túrák mellett kényelmesen elérhető célpontok is hívogatják a történelemrajongókat Zemplénben. Sárospatak a vallások csomópontja. Az 1531-ben alapított, aztán 1671 és 1703 között üldöztetés miatt bujdokolni kényszerült híres Református Kollégiuma komoly történelmi szerepet töltött be. De a város jelentős, 8 ezer darabos római katolikus egyházi gyűjteményt is a magáénak mondhat. A gótikus vártemplom szomszédságában állt valamikor az Árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.

Vizsolyban, a regéci vár közelében nézhetjük meg az 1590-ben itt nyomtatott teljes magyar nyelvű Vizsolyi (Károlyi) Biblia egyik első kiadású példányát. A 13.-16. században épült református templom kertjében Bibliás Könyvesház és Nyomdatörténeti Múzeum is található.

A csendben megnyugvást keresőket éppen úgy várja Zemplén, mint az extrém élmények kalandorait. Csak éppen máshol. Kishuta és a környékbeli települések (Nagyhuta, Hollóháza) a nyugalom és a természet közelségét tekintik fő vonzerejüknek. Az ottani vendégházak egész évben nyitva állnak. Hollóháza a kulturális turizmus célpontja is: a porcelán fejlődését a Porcelánmúzeumban is megtekinthetik az érdeklődők.

Kultúra
Szezonban Kelet-Magyarország legnagyobb rendezvényhelyszíne a használaton kívüli, külszíni bányában kialakított fesztiválkatlan, melynek egyedi hangulatot ad a Bodrog folyó közelsége. A Nagyszínpadon koncertek, táncprodukciók, színházi előadások, önálló estek váltják egymást, előadás előtt alkalmanként borkóstolók is tartanak.
Tokaj-Hegyalja és Zemplén legnagyobb kulturális eseménye a 26 éves Zempléni Fesztivál. Az augusztusi programsorozat egy héten át magas színvonalú komolyzenei koncerteket, színházi- és tánc előadásokat, dzsesszkoncerteket, kirándulásokat, kiállításokat, családi és gasztronómiai programokat kínál.

Szerző
2018.04.23 07:15

Greenpeace: A környezetvédelmi szakemberek csaknem felét elbocsátották

Publikálás dátuma
2018.11.20 16:10

Fotó: Népszava/
A leépítések miatt veszélybe kerültek hazánk természeti kincsei – figyelmeztet a környezetvédelmi szervezet.
A természet- és környezetvédelemben dolgozó szakemberek csaknem felét elbocsátották az Agrárminisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárságától, a leépítések ellehetetlenítik az érintett területek hatékony szakmai munkáját – közölte honlapján a Greenpeace. A szervezet szerint 2018. novemberében a természetvédelem központi irányítását ellátó szakemberek aránytalanul nagy százalékát bocsátották el az agrártárcától. Mint írják, a leépítések miatt veszélybe kerültek hazánk természeti kincsei, és ez súlyos csapás az európai szinten is példamutató magyarországi természetvédelmi rendszerre, mely évről évre egyre rosszabb helyzetbe került a kormány döntései miatt. A Greenpeace kiemeli, hogy 2010-ben megszüntették a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, és azóta
  • szaktekintélyeket, köztük nemzeti parki igazgatókat bocsátottak el, helyükre számos esetben a szakterületen járatlan vezetők kerültek,
  • folyamatosan csökken a természetvédelem költségvetési támogatása,
  • és megszűntek a hatósági feladatokat ellátó környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek.. A felügyelőségeket a kormányhivatalokba olvasztották, ami jelentősen gyengítette a környezet és természetvédelmi szempontok érvényesítését.
A szervezet hangsúlyozza, hogy a természet- és környezetvédelmi intézményrendszert sújtó leépítések megszüntetését, valamint a természet- és környezetvédelem előtt álló feladatokhoz megfelelő kapacitások biztosítását várja el 85 hazai civil szervezet – köztük a Greenpeace Magyarország is –, és 2018. november 12-én közös nyílt levélben fordultak Nagy István agrárminiszterhez. Petíciójukban azt követelik, hogy a kormány tekintse prioritásnak a természet- és környezetvédelmet, és ennek részeként állítson fel önálló Környezet- és Természetvédelmi Minisztériumot.
2018.11.20 16:10
Frissítve: 2018.11.20 16:10

Vityaz nem érti a francia technikát, ettől döcög a hármas metró

Publikálás dátuma
2018.11.20 15:32

Fotó: / Népszava
Harmincéves berendezés utasítja a korszerű technológiával felturbózott szerelvényeket – ez lehet az oka, hogy a hármas metró néha vészfékkel érkezik a megállóba.
Itt van végre, méltóságteljesen gördül be az állomásra. Az utasok türelmetlenek, már célba is vették a legközelebb eső ajtót, amikor a fekete-fehér szerelvény megtorpan, mintha elbizonytalanodna. Kis szünet után aztán lassan, kelletlenül tovább lendül; újra megáll, és csak ezután engedi fel a tömeget. A közjátékot mindenki tapasztalhatta, aki naponta jár a 3-as metró vonalán - azt viszont jóval kevesebben tudják, mi történik ilyenkor. Közéjük tartoztam én is: megkerestem a BKV-t, magyarázza meg a jelenséget. Több dologra gyanakodtam (például a felújított metró valahogy megnyúlt a Metrovagonmas gyártósorán; esetleg a vezető figyelme kalandozik el megállás közben), ám a közlekedési társaság szikár válaszától sem lettem sokkal okosabb.
„. A szerelvény hossza nem áll összefüggésben a jelenséggel. A jelenség oka, hogy amennyiben az üzemszerűen automata üzemmódban közlekedő jármű a megállási zóna előtt megállítja a vonatot, akkor a vonat csak járművezetői beavatkozással tud tovább menni (...). Ezt követően történik az utascsere, mert ajtónyitás csak a vonat teljes állomási behaladása után történhet” - írta a társaság, majd újabb kérdésemre azt is elárulta: az automata vezérlés akkor állítja le még a peron előtt a vonatot, ha akár minimális eltérést észlel az előre betáplált utazási paraméterekhez képest. Ebből nem derült ki, hogy áll meg rossz helyen az automata üzemmódban közlekedő metró, miért van szükség emberi beavatkozásra. Hogy oszlassam az alagút misztikus sötétjét, Bíró Endréhez, a Metróért Egyesület szakértőjétől kértem segítséget.  
Mint megtudtam, hogy a döcögős megállás mögött egy olyan zavar állhat, ami az M3-as metró öszvér-felépítéséből, a régi és új (orosz francia és japán) technológiák párosításából adódik.
„ A hármas metró hivatalosan felújítottnak nevezett metrószerelvényeinél a Metrovagonmas korszerű eszközöket használt: az új motorok és a motorszabályozó egységek Hitachi-gyártmányok, a hat motorkocsi egymáshoz is hangolt mozgását pedig az orosz Vityaz rendszer koordinálja. Mindezek megbízható, modern technológiák – csakhogy egy elavult vonatvezérléshez kapcsolódnak” - fejtegette Bíró.
A hármas metrón még mindig az 1987 és 1989 között beüzemelt, francia Matra-Transport gyártmányú Automata Vonatvezérlő Rendszer (AVR) működik, az oroszok pedig az ehhez tartozó  régi fedélzeti számítógépeket szerelték vissza a metrókocsikba, harmincéves technológiát házasítva össze friss fejlesztésekkel.
Hogy megértsük, mindez miért vezethet döccenőkhöz, jó tudni, mi és miért felel a metrók vezérlése során: Az AVR egy „folyamatos vonatbefolyásoló rendszer”, ami – a metró saját fedélzeti számítógépével együttműködve – emberi beavatkozás nélkül is képes elvezetni vonatot. Jelzi a szerelvénynek, hogy  mekkora sebességgel menjen át egyik állomásról a másikra, hol kell fékeznie, útközben hol kap tilos jelzést. Az AVR utasításait a sínek mellett futó sugárzókábelek közvetítik a mozgó szerelvényhez, a befutó jeleket pedig a már említett ősöreg számítógépek tolmácsolják a metrókocsik nemrég modernizált belső vezérlésének, vagyis a Vityáznak. Az AVR alapjában véve biztonságos, csakhogy nagyon komótos; lassan, egy másodpercen belül közvetíti a pálya parancsait, míg a belső ellenőrzést végző Vityaz, és a rá figyelő Hitachi-motorszabályozás századmásodperces reakcióidővel dolgozik, a különbség pedig zavart okozhat. Ráadásul a pálya felől érkező jelek néha el is vesznek a kábelhálón, amire a metrókocsi azonnal vészfékezéssel reagál, akár két állomás között is - mondta Bíró. Ez lehet a döccenők, leállások egyik oka
A rendszerek akadozó beszélgetéséből adódnak a szakértő szerint a további okok : a kompatibilitási zavarok miatt csúnyán, vagy ahogy a metróvezetők mondják, hullámozva gyorsul, lassul a szerelvény ezért sokan nem is engedik a teljes automata vezetést. Helyette „ellenőrzött kézi vezérlést” alkalmaznak, az AVR pedig felülvizsgálja döntéseiket.  
A vezetők azonban néha elvétik a kétméteres hibahatárt, amin belül a szerelvénynek meg kell állnia, hogy a kocsik teljesen beérjenek az állomásra. Ilyenkor az AVR – nagyon helyesen – blokkolja az ajtónyitást, vagyis a vezetőnek az első megállás után még két métert kell gurulnia, hogy kiszállhassanak az utasok.
A szerelvények akkor is vészfékeznek, ha a szerelvény nem az AVR protokollja szerinti sebességgel, lassulással fut be a megállóba; ilyenkor az automata vezérlés felülbírálja az emberi irányírást, tehát a vezetőnek nagyon figyelnie kell a diktált sebességhatárokra.  A helyzetre megoldás lenne a francia vonatvezérlés lecserélése, akár olyan korszerű CBTC rendszerre, amilyen a 2-es és a 4-es metrók mozgását irányítja. Ennek költségei azonban az M3-as metró felújítási költségeinek 10 százalékát, tehát a16-17 milliárd forintot is elérnék – véli a Metróért Egyesület vezetője, aki szerint a 30 éves vonatvezetési technika a vonal felújítása után is a régi marad. Ezt valószínűsíti, hogy amúgy is csúsznak a 3-as metró felújítási munkái – az AVR cseréje pedig csak plusz feladatokat jelentene a beruházás során.   Újabb levélben kérdeztük meg a BKV-t, hogy a felújítás során új vonatvezérlő rendszert is telepítenének – és ha igen, milyen típusút- mennyiért – vagy tényleg marad az öszvérmegoldás az M3-as vonalán. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket. 
2018.11.20 15:32
Frissítve: 2018.11.20 16:09