Trükkös szocialista lakásvásárlás Újbudán

Figyelemre méltó körülmények között vett lakást Molnár Gyula még 2007-ban. Az MSZP leköszönő elnöke tizenegy éve, XI. kerületi polgármesterként akkori párttársán, a most a DK-ban politizáló Élő Norberten keresztül úgy vásárolt ingatlant, hogy ne legyen közvetlen adásvételi kapcsolat közte és a kerületben több üzletet bonyolító ingatlanfejlesztő között – írta a 24.hu.

Balásdi-Szabó István egyik cége 2007. január közepén eladott egy 130 négyzetméteres ingatlant Élőnek. A tulajdoni lap szerint a cég két héttel később továbbadta a lakást Molnárnak.

A 24.hu a rendelkezésre álló információk és dokumentumok alapján nem tudja megmondani, hogy pontosan mennyiért vásárolta a lakást Molnár.

A portál érdeklődött az érintetteknél az ügyletről, Balásdi-Szabó, és Élő nem reagált, Molnár pedig közölte, hogy transzparens módon és piaci áron vette az ingatlant, aminek a polgármesteri munkájához nem volt köze. Igaz, azt is állította, hogy Balásdi-Szabóval az önkormányzat nem állt kapcsolatban. Pedig a vállalkozó és az önkormányzat két nagy ingatlanberuházásban biztosan részt vett a kétezres évek közepén.

 Megkerestük Molnár Gyulát, aki portálnak elmondottakon kívül nem akarta kommentálni a hírt. 

 

Szerző
Frissítve: 2018.04.23. 17:23

Simicskó "spirituális értelemben" is példát mutatna Európa nyugati felének

Publikálás dátuma
2018.04.23. 14:01
Illusztráció/ Tisztjelöltek hadgyakorlata tankokkal szigorúan a lelkiség és példamutatás jegyében - Fitó: Németh András Péter

A visegrádi országok (V4) közötti együttműködés erősebb, mint valaha, de fontos, hogy a katonai, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokon túl lelki együttműködésüket is erősítsék - az MTI tudósítása szerint ezt mondta Simicskó István hétfőn Budapesten, a V4-országok tábori lelkészi szolgálatainak konferenciáján.

A miniszter szerint a mostani, kihívásokkal teli időszakban a V4 országainak spirituális értelemben is példát kell mutatniuk Európa nyugati felének. Európának, a nyugati civilizációnak lelki és szellemi megújulásra van szüksége, ezért egyfajta missziós tevékenységet kell elvégeznünk, és ehhez a legfőbb segítséget a történelmi egyházak adhatják - fogalmazott a miniszter.

Szerző

A lőrinci azbesztmérgezések jogszabályi változást hozhatnak

Publikálás dátuma
2018.04.23. 12:34
A selypi azbesztcementgyár romjai. Fotó: Tóth Gergő
Több alapjogi visszásságot észlelt a lőrinci volt azbesztcementgyár bontása körüli botrány, a tömeges megbetegedések kapcsán folytatott közös vizsgálata során az alapvető jogok biztosa, Székely László és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese, Bándi Gyula. Jogszabályi változásokat kezdeményeznek.

A jogszabályi hiányosságok és ellentmondások, a hatóságok hatásköri vitái, a gazdasági szereplők jogkövetését kikényszeríteni hivatott szankcionálás gyengesége, a környezeti károk elhárítását szolgáló források szűkössége veszélyeztette a térségben lakók egészségét - olvasható az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben.

A vizsgálat megállapítása szerint a felszámolási eljárásról szóló jogszabályok elvben ugyan rendelkeznek a volt üzemi területeken visszamaradt környezetszennyező anyagok, így a veszélyes hulladékok okozta környezeti károkkal kapcsolatos felelősségről - ezt azonban a hatóságok képtelenek érvényesíttetni.

Megfelelő garanciális szabályok híján a felszámolási eljárásban egymást követő tulajdonosok kibújhatnak a kármentesítés felelőssége alól. Azt végső soron az államra hagyják, amely azonban a hatóságok nehézkessége miatt, illetve források hiányában gyakran évtizedes késéssel, csak a súlyosbodó egészségügyi és környezeti károk hatására számolja fel a szennyezéseket - mutattak rá.

A jogi anomáliák és az aktív hatósági közreműködés elmaradása, késlekedése sértheti az élethez, az egészséghez és az egészséges környezethez való alapvető jogok érvényesülését, miközben a beavatkozás költségeit is többszörösére növeli.

Szerintük a visszás helyzet egyik fő oka, hogy a hazai jogi szabályozás a környezeti felelősség átvállalása kapcsán nem követel meg pénzügyi biztosítékot, holott azt a környezetvédelmi törvény már elfogadása óta, két évtizede előírja. A kormány azonban mindmáig nem alkotta meg a környezetvédelmi biztosítékadási, illetve biztosítási kötelezettséget előíró szabályokat, ezért a "szennyező fizet" alapelv sok esetben nem érvényesíthető. Ehhez járul a felszámolási eljárás elégtelen jogi környezete, amely lehetővé teszi az eljárás lezárását anélkül, hogy a környezeti következmények érdemi feltárása és különösen felszámolása megtörténne - írták.

Kitértek arra is, hogy a selypi gyártelep esetében az is növelte a környezeti és egészségkockázatot, hogy a terület új tulajdonosai az engedélyektől eltérve, az azbesztmentesítési kötelességet figyelmen kívül hagyva bontották el az üzemi épületeket. Ezt részben az is lehetővé tette, hogy az azbesztmentesítési munkák esetében mind a jogi szabályozás, mind a hatósági rendszer megosztott. A megkeresett szervek válaszai szerint a komplex hatósági vizsgálat garanciáit a hatósági eljárások integrálása teremtheti meg - írták hozzátéve, hogy a lőrinci esetben azonban külön kockázatot jelentett, hogy a bontáshoz már nem is kell minden esetben hatósági engedély, így a környezetvédelmi hatóságot sem vonják be, ezért a környezetvédelmi követelmények esetenként meg sem jelennek.

Rámutattak: a hatóságok együttműködési nehézségei, vitái is hozzájárultak ahhoz, hogy az előírások kikényszerítése, a teljesítés ellenőrzése nem volt kielégítő. Megfelelő lakossági tájékoztatás hiányában a potenciálisan veszélyeztetett polgárok nem voltak tudatában az egészségi kockázatoknak, ezért a biztos és helyettese felhívta a figyelmet a környezeti és egészségügyi veszélyhelyzetekben a megfelelő hatósági tájékoztatás fontosságára.

Közölték, Székely László és Bándi Gyula az egészséges környezethez való jog érvényesülése érdekében a visszás helyzetet orvosló jogszabályi változásokat kezdeményez.

Szerző