Itthon is megjelent az afrikai sertéspestis

Publikálás dátuma
2018.04.24. 07:22
Illusztráció. Németh András Péter

Afrikai sertéspestisben (ASP) pusztult el az a vaddisznó, amelyet Heves megyéből küldtek be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumába. A Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területén elhullott állat volt az első, amelyben kimutatták ezt a sertésekre végzetes kórt. A hatóság kijelölte a fertőzött, valamint a fertőzött területen belül a betegség szempontjából különösen ellenőrzött területet, ahonnan élő vaddisznó, vaddisznótest vagy -hús nem szállítható ki. A fertőzött területen a járványügyi szakemberek fokozottan ellenőrzik házisertés-állományokat, s azt is, hogy a gazdák úgy tartják-e a disznókat, hogy azok ne érintkezhessenek a vaddisznókkal.

A legfontosabb, hogy az afrikai sertés pestis az emberre nem veszélyes, nem fertőzi meg – nyilatkozta a Népszavának Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke. Valószínűleg Ukrajnából, vagy Romániából származó fertőzött sertés húsból készített terméket hozhattak be átutazók, s a hulladékba került maradékból ehetett a később elpusztult jószág - tette hozzá.

Mivel nem házi sertésben találták meg a kórokozót, attól nem kell tartani, hogy egy legálisan működő, a szabályokat betartó húsfeldolgozó üzembe fertőzött alapanyag kerülhet be – hangsúlyozta az elnök. Így közvetlen kihatása a hazai élelmiszerpiacra ennek a fertőzésnek egyelőre nem lesz. Gondot legföljebb az jelenthet, ha valamelyik EU-n kívüli ország erre hivatkozva importtilalmat vezetne be a magyar sertéshúsra, illetve készítményekre.

Mivel a hazai állattenyésztők régóta tuják, hogy az észak-keleti, keleti határ mentén is afrikai sertéspestis pusztít, így volt idejük felkészülni. Most talán a megszokottnál is alaposabban ellenőrzik a szállítmányokat és fertőtlenítik a járműveket. A korszerű telepeken kizárt, hogy a házi sertés érintkezzen a vaddisznóval, de nem megfelelően körbekerített háztáji gazdaságokban ennek nagy a kockázata.

A betegség különös veszélye, hogy nemcsak fertőzött élő sertések, hanem az azokból előállított, a vírust tartalmazó termékek, valamint a vaddisznók mozgása révén is gyorsan továbbterjedhet. A vírus környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képessége nagy, hónapokig, bizonyos esetekben évekig is fertőzőképes marad. A sertésállományban tapasztalható hirtelen lázas megbetegedés, elhullás, vérzéses tünetek jelezhetik, hogy baj van - közölte a Nébih.

Szerző

Kis cégek országává válunk

Publikálás dátuma
2018.04.24. 07:20
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Lassan több lesz az egyéni vállalkozó, mint a cég, csakhogy nincs mögöttük tőke, s ez a lánctartozások megugrását okozhatja.

Gomba módra szaporodnak Magyarországon a vállalkozások: tavaly 22 ezerrel nőtt a számuk, így 2017 végére már 1,7 milliónál is több vállalkozás működött – vagyis minden ezer lakosra 176 vállalkozás jutott. A háttérben az egyéni vállalkozók számának jelentős emelkedése áll: ezek mennyisége - igazi hungarikumként - már vetekszik a cégekével. A KSH adatai szerint tavaly 7,2 százalékkal, csaknem 451 ezerre nőtt az egyéni vállalkozók száma, miközben a társas vállalkozásoké 2 százalékkal, 530 ezer alá csökkent. Csupán tavaly több mint 69 ezer egyéni vállalkozást jegyeztek be: kétszer annyit, mint például 2012-ben (csaknem 43 ezret viszont töröltek).

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevezetése, valamint a cégalapítás feltételeinek jogszabályi szigorítása az egyéni vállalkozói forma felé terelik a vállalkozni szándékozókat – magyarázza Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. Szerinte azonban ezzel a jelenleginél is elaprózottabb, átláthatatlanabb, és kevéssé versenyképes vállalkozói szféra irányába haladunk, hiszen ha a tendencia folytatódik, egy-két éven belül több lesz az egyéni vállalkozó, mint a cég. Pedig a magyar vállalkozások 98 százaléka már jelenleg is mikrovállalkozás: 10 főnél kevesebbet foglalkoztatnak, éves árbevételük pedig nem haladja meg a 2 millió eurót. Márpedig tőkeerő nélkül a nemzetközi porondon nehéz labdába rúgni.

Egy katás egyéni vállalkozás elindítása ugyanakkor ma alig egy órába telik és akár elektronikus úton is kezdeményezhető. Maga a működtetés is kevés adminisztrációt igényel, a katás adózás pedig nagyon egyszerű: 12 millió forint árbevételig fixen havi 25 ezer vagy 50 ezer forintot kell befizetni, attól függően, hogy mellékállásban vagy főállásban vállalkozik-e valaki. Ez egy olyan kedvező adózási forma, amely számos céget és munkavállalót a színlelt vállalkozás irányába terel: papíron egyéni vállalkozóként, valójában alkalmazottként dolgozik a munkavállaló – mondja Pertics Richárt. Szintén a vállalkozások számát növeli, hogy sok egyéni vállalkozónak van cége is, sőt, nem ritka a családon belüli 3-4 féle vállalkozási és adózási forma működtetése. A temérdek adójogszabály között ügyeskedve a különböző tevékenységekre igyekeznek mindig a legkedvezőbb cég- és adózási formát bevetni.

Az egyéni vállalkozók számára biztosított egyszerűsített adminisztráció és alacsony költségszint gazdaságösztönző hatású lehet, de éppen ez jelenti a veszélyforrást is – hívja fel a figyelmet az Opten szakértője. Ilyen létszámnál már ugyanis az alacsony transzparenciaszint és tőkeellátottság bizonytalanságot vihet a gazdaságba. Az egyéni vállalkozók felelőségi köre meglehetősen szűk, a cégekkel ellentétben nincs beszámolási kötelezettségük, kevés adatot kell magukról közzé tenniük, és jellemzően nincs mögöttük tőke sem, ami könnyen a lánctartozások megugrásához vezethet.

Pertics Richárd szerint hasonló jelenségnek lehetünk most tanúi, mint amikor a kft.-k alapítását könnyítették meg jelentősen. Ez a cégforma korábban rendkívül népszerű volt, mivel 2007-től mindössze 500 ezer forint törzstőkével lehetett elindítani. Ennek következtében 2014-ig 262 ezer kft alakult meg. A visszaélések visszaszorítása érdekében 2014-ben azonban kötelezővé tették a törzstőke 3 millió forintra emelését (a teljesítésre kettő majd újabb egy év haladékot adtak), a hatás pedig nem maradt el. A KSH adatai szerint a társas vállalkozások száma tavaly 11 ezerrel csökkent, elsősorban azok derékhadát kitevő kft.-k számának 1,5 százalékos visszaesése miatt.

Miközben azonban az egyik oldalon szigorú feltételeket írnak elő, a másik oldalon jelentős könnyítéseket adnak, így pedig az eddig legalább valamelyest átlátható cégek jelentős része átszivárog az egyéni vállalkozás fekete dobozába – fogalmaz Pertics Richárd. A helyzetet csak tovább rontja, hogy a vállalkozások nagy része mindenféle üzleti terv és stratégia nélkül indul el, majd több mint felük öt éven belül meg is szűnik. Az pedig még a tőkeerősebb cégek számára is probléma, hogy üzleti partnereik 10 százaléka évente kicserélődik.

Az Opten szakértője szerint ezért egy egészségesebb cégstruktúra – a jelenleginél jóval több közepes és nagyvállalkozás – kialakítása mellett a vállalkozók oktatása, a felelős cégirányítás, a vállalkozói kultúra és etika fejlesztése is fontos volna.

Vállalkozó szellemű oktatók
Az oktatás, a pénzügy és a mezőgazdaság területén kétszer-háromszor több egyéni vállalkozó működik, mint cég – derül ki az Opten összesítéséből.
Az oktatásban például több mint 29 ezer egyéni vállalkozó tevékenykedik, és csupán 10 633 cég. A legtöbb egyéni vállalkozó – több mint 68 ezer - ugyanakkor a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatban, illetve az építőiparban – több mint 44 ezer – működik, ezekben az iparágakban azonban a cégek száma is magas: csaknem 87 ezer, illetve több mint 49 ezer.
A legkevesebb egyéni vállalkozó a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén tevékenykedik: ők mindössze 29-en vannak.

Szerző

Kis cégek országává válunk

Publikálás dátuma
2018.04.24. 07:20
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Lassan több lesz az egyéni vállalkozó, mint a cég, csakhogy nincs mögöttük tőke, s ez a lánctartozások megugrását okozhatja.

Gomba módra szaporodnak Magyarországon a vállalkozások: tavaly 22 ezerrel nőtt a számuk, így 2017 végére már 1,7 milliónál is több vállalkozás működött – vagyis minden ezer lakosra 176 vállalkozás jutott. A háttérben az egyéni vállalkozók számának jelentős emelkedése áll: ezek mennyisége - igazi hungarikumként - már vetekszik a cégekével. A KSH adatai szerint tavaly 7,2 százalékkal, csaknem 451 ezerre nőtt az egyéni vállalkozók száma, miközben a társas vállalkozásoké 2 százalékkal, 530 ezer alá csökkent. Csupán tavaly több mint 69 ezer egyéni vállalkozást jegyeztek be: kétszer annyit, mint például 2012-ben (csaknem 43 ezret viszont töröltek).

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevezetése, valamint a cégalapítás feltételeinek jogszabályi szigorítása az egyéni vállalkozói forma felé terelik a vállalkozni szándékozókat – magyarázza Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. Szerinte azonban ezzel a jelenleginél is elaprózottabb, átláthatatlanabb, és kevéssé versenyképes vállalkozói szféra irányába haladunk, hiszen ha a tendencia folytatódik, egy-két éven belül több lesz az egyéni vállalkozó, mint a cég. Pedig a magyar vállalkozások 98 százaléka már jelenleg is mikrovállalkozás: 10 főnél kevesebbet foglalkoztatnak, éves árbevételük pedig nem haladja meg a 2 millió eurót. Márpedig tőkeerő nélkül a nemzetközi porondon nehéz labdába rúgni.

Egy katás egyéni vállalkozás elindítása ugyanakkor ma alig egy órába telik és akár elektronikus úton is kezdeményezhető. Maga a működtetés is kevés adminisztrációt igényel, a katás adózás pedig nagyon egyszerű: 12 millió forint árbevételig fixen havi 25 ezer vagy 50 ezer forintot kell befizetni, attól függően, hogy mellékállásban vagy főállásban vállalkozik-e valaki. Ez egy olyan kedvező adózási forma, amely számos céget és munkavállalót a színlelt vállalkozás irányába terel: papíron egyéni vállalkozóként, valójában alkalmazottként dolgozik a munkavállaló – mondja Pertics Richárt. Szintén a vállalkozások számát növeli, hogy sok egyéni vállalkozónak van cége is, sőt, nem ritka a családon belüli 3-4 féle vállalkozási és adózási forma működtetése. A temérdek adójogszabály között ügyeskedve a különböző tevékenységekre igyekeznek mindig a legkedvezőbb cég- és adózási formát bevetni.

Az egyéni vállalkozók számára biztosított egyszerűsített adminisztráció és alacsony költségszint gazdaságösztönző hatású lehet, de éppen ez jelenti a veszélyforrást is – hívja fel a figyelmet az Opten szakértője. Ilyen létszámnál már ugyanis az alacsony transzparenciaszint és tőkeellátottság bizonytalanságot vihet a gazdaságba. Az egyéni vállalkozók felelőségi köre meglehetősen szűk, a cégekkel ellentétben nincs beszámolási kötelezettségük, kevés adatot kell magukról közzé tenniük, és jellemzően nincs mögöttük tőke sem, ami könnyen a lánctartozások megugrásához vezethet.

Pertics Richárd szerint hasonló jelenségnek lehetünk most tanúi, mint amikor a kft.-k alapítását könnyítették meg jelentősen. Ez a cégforma korábban rendkívül népszerű volt, mivel 2007-től mindössze 500 ezer forint törzstőkével lehetett elindítani. Ennek következtében 2014-ig 262 ezer kft alakult meg. A visszaélések visszaszorítása érdekében 2014-ben azonban kötelezővé tették a törzstőke 3 millió forintra emelését (a teljesítésre kettő majd újabb egy év haladékot adtak), a hatás pedig nem maradt el. A KSH adatai szerint a társas vállalkozások száma tavaly 11 ezerrel csökkent, elsősorban azok derékhadát kitevő kft.-k számának 1,5 százalékos visszaesése miatt.

Miközben azonban az egyik oldalon szigorú feltételeket írnak elő, a másik oldalon jelentős könnyítéseket adnak, így pedig az eddig legalább valamelyest átlátható cégek jelentős része átszivárog az egyéni vállalkozás fekete dobozába – fogalmaz Pertics Richárd. A helyzetet csak tovább rontja, hogy a vállalkozások nagy része mindenféle üzleti terv és stratégia nélkül indul el, majd több mint felük öt éven belül meg is szűnik. Az pedig még a tőkeerősebb cégek számára is probléma, hogy üzleti partnereik 10 százaléka évente kicserélődik.

Az Opten szakértője szerint ezért egy egészségesebb cégstruktúra – a jelenleginél jóval több közepes és nagyvállalkozás – kialakítása mellett a vállalkozók oktatása, a felelős cégirányítás, a vállalkozói kultúra és etika fejlesztése is fontos volna.

Vállalkozó szellemű oktatók
Az oktatás, a pénzügy és a mezőgazdaság területén kétszer-háromszor több egyéni vállalkozó működik, mint cég – derül ki az Opten összesítéséből.
Az oktatásban például több mint 29 ezer egyéni vállalkozó tevékenykedik, és csupán 10 633 cég. A legtöbb egyéni vállalkozó – több mint 68 ezer - ugyanakkor a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatban, illetve az építőiparban – több mint 44 ezer – működik, ezekben az iparágakban azonban a cégek száma is magas: csaknem 87 ezer, illetve több mint 49 ezer.
A legkevesebb egyéni vállalkozó a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén tevékenykedik: ők mindössze 29-en vannak.

Szerző