A szerb védelmi miniszter vasárnap vett volna részt a horvátországi szerb ortodox egyház liturgiáján, amelyet a jasenovaci koncentrációs tábor felszabadításának évfordulójára szerveztek. Egy nappal korábban azonban azt mondta: horvátországi látogatásáról, valamint részvételéről a mlakai megemlékezésen csak ő maga, valamint a szerb hadsereg parancsnoka, Aleksandar Vucic államfő dönthet. Kijelentésére válaszul a horvát külügyminisztérium megmutatta, hogy téved: nemkívánatos személlyé nyilvánították Vulint, mondván, hogy Horvátország szuverén állam, amely az Európai Unió és a NATO tagja, és a horvát törvényekkel összhangban a horvát intézmények döntik el, ki lépheti át az államhatárt.
A horvát lépés felháborodást keltett Szerbiában, és több politikus is válaszlépéseket követelt. A külügyminiszter kiemelte: a szerb válaszlépések pontosan ugyanolyan mértékűek lesznek, mint a horvát lépések. Azt egyelőre nem közölte, hogy ki lehet az, akit Szerbia nemkívánatos személlyé nyilvánítana. Mint Dacic mondta: a szerb kormány csütörtöki ülésén dönt a kérdésről.
Szerbia és Horvátország kapcsolata az 1991-1995-ös délszláv háborúk lezárását követően sem vált békéssé, az utóbbi több mint két évtizedben egyik vagy másik fél mindig talált okot a feszültségek újraélesztésére. Az utóbbi időszakban problémát jelentett a háborús múlt megítélése, a gazdasági kapcsolatok alakulása, valamint a Szerbiában élő horvát kisebbség és a Horvátországban élő szerb kisebbség helyzete is, de olyan apró "hibákból" is diplomácia vita alakult ki, mint amikor 2016 végén napokig tartó nyilatkozatháború zajlott Zágráb és Belgrád között, mert egy óvodásoknak összeállított ajándékcsomagba egy darab - a horvát piacon egyébként kapható - szerbiai csokoládé is bekerült.
