Szinte biztos, hogy per indul Magyarország ellen

Publikálás dátuma
2018.04.26. 07:20
Shutterstock illusztráció
A hathatós légszennyezés-csökkentési intézkedések hiánya miatt szinte bizonyosan beperli az Európai Bizottság Magyarországot.

Az Európai Bizottság szinte bizonyosan indít pert Magyarország ellen az itteni légszennyezettség miatt – vélik a lapunk által megkérdezett szakértők. Brüsszel eredetileg márciusra tervezte a kereset benyújtását, de a lépés a bizottság egyik szóvivője szerint Jean-Claude Juncker bizottsági elnök „sűrű napirendje” miatt májusra tolódik.

Jelenleg kilenc tagállammal szemben zajlik előrehaladott kötelezettségszegési eljárás az ügyben. Így érintett még Németország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Szlovákia, Románia, Csehország és az Egyesült Királyság is. Lengyelország ellen már zajlik a per, Bulgária esetében pedig megszületett az elmarasztaló ítélet.

Magyarországgal szemben 10 éve, 2008-ban indult a kötelezettségszegési eljárás. Esetünkben a legnagyobb gond a – főleg a háztartási szén- és faégetésből származó - PM10 elnevezésű szálló por, valamint a – leginkább a közlekedés számlájára írható - nitrogén-dioxid (NO2). Jelentős károkat okoz a még veszélyesebb, 2,5 mikrométernél kisebb PM2,5, a kén-dioxid, az ammónia és az illékony szerves vegyületek is.

A Greenpeace adatai szerint Magyarországon mind a PM10, mind a NO2-szennyezés több mérési ponton meghaladja az uniós jogszabályok szerint megengedett értékeket. A szállópor Budapesten, Pécsen, Kazincbarcikán, Kecskeméten, Sajószentpéteren és Vácon, a nitrogén-dioxid pedig Budapesten, Debrecenben, Pécsen és Nyíregyházán az elmúlt évek során rendszeresen átlépte az előírt szintet. A fővárosi Széna téren a nitrogén-dioxid egy órás átlaga a megengedett 18 helyett 2016-ban és 2017-ben is mintegy 200-szor, Pécsen és Debrecenben pedig körülbelül százszor haladta meg az előírásokat – közölte néhány hónapja a környezetvédő szervezet.

Az nem állítható, hogy a mindenkori magyar kormányok ne hoztak volna különböző intézkedési terveket a légszennyezés-csökkentés érdekében. Az Orbán-kabinet külön PM10-programot is jegyez. Értesülésünk szerint ugyanakkor Karmenu Vella környezetvédelmi biztos az érintett kilenc tagállam szakminisztereinek januári találkozóján mégis kevesellte az erőfeszítéseket. Közleményük szerint évente 400 ezer uniós polgár idő előtti halála vezethető vissza az elégtelen levegőminőségre. 2016-ban az EU még tovább szigorított a csökkentési határértékeken, amit a tagállamoknak ez év júniusáig kellene átültetniük nemzeti jogukba. Ismereteink szerint Magyarország egyelőre nem képes felmutatni az elvárásokhoz igazodó programot. Ugyanakkor, miközben a per nem látszik elkerülhetőnek, további intézkedéseket tervezünk. Az elsődleges a lakossági fűtés korszerűsítése, illetve az illegális hulladékégetés elleni küzdelem hatékonyságának növelése. Terjesztenék a távhő- illetve a gáztüzelést, a fafűtés esetében pedig – a lakásszigetelés és a berendezéscsere mellett – a képzés is fontos. Szóba kerülhet a széntüzelés korlátozása, valamint a mezőgazdasági eljárások korszerűsítése, például a trágyatárolók lefedésével. Várhatóan egyesítik a levegőtisztasági és a kibocsátáscsökkentési terveket. Ezzel jövő év áprilisig készülünk el.

A légszennyezés évente több mint tízezer magyar polgár korai haláláért felelős – hangsúlyozta kérdésünkre Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. Véleménye szerint a csökkentésre valójában egyik hazai kormányban se volt meg a kellő politikai akarat: különösen igaz ez az Orbán-kabinetre, amely a számára tényleg fontos ügyek mentén képes látványos kampányokra. A szakértő állítja: tényszerűen nem áll meg az a kormányzati védekezés, hogy a hazai légszennyezés jó része a határokon túlról érkezik. A leginkább káros anyagok ugyanis a városokon, falvakon belül szabadulnak fel. Egyértelműen keveslik az eddigi légszennyezés-csökkentő kormányzati intézkedéseket. A hulladékok égetését például jóval hatékonyabban ellenőriznék, betiltanák a lakossági lignitértékesítést – amit az Orbán-kabinet ígérete ellenére nem lépett meg -, jelentősen javítanák a szociális tüzelőtámogatás hatékonyságát, és gátolnák a használt dízelautók beözönlését is. Nem ért egyet azzal, hogy elképzeléseik egy része drága lenne: ezek a költségek messze eltörpülnek a légszennyezés okozta halálok, betegségek, illetve gazdasági károk okozta veszteségekhez képest – hangsúlyozta Simon Gergely.

Szerző

Forintgyengülés kora este

Publikálás dátuma
2018.04.25. 21:30
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb nemzetközi devizákkal szemben szerda kora este a reggeli értékekhez képest.

Az euró 313,16 forintra erősödött a reggeli 312,70 forintról. Napközben 312,48 és 313,57 forint között mozgott az árfolyama.

A svájci frank jegyzése a reggeli 260,87 forintról 261,65 forintra emelkedett, a dolláré pedig 256,02 forintról 257,12 forintra nőtt este fél hétre.

Az euró gyengült a dollárhoz képest, reggel 1,2212 dollárt, kora este 1,2177 dollárt ért.

Szerző

Latolgatások a kórházszövetség kongresszusán

Publikálás dátuma
2018.04.25. 21:16
Illusztráció. Fotó: Shutterstock

A kormányalakítással összefüggő latolgatások nyomták rá a bélyegüket a kórházszövetség 30. jubileumi kongresszusára. Az első egy-másfél napon még érezhetően pozíciót kerestek a kórházi vezetők, majd amikor elterjedt, Kásler Miklós onkológus professzor lehet a humán tárca vezetője, mintha egy intésre mindenki lenyugodott volna, és ismét kórházak napi gondja lett a főszereplő.

Abban pedig a problémák változatlanok: az szakemberhiány, a finanszírozási anomáliák, a magán- és a közellátás tisztázatlan együttélése. Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke már a megnyitó előadásában jelezte: a hazai orvosi végzettségűek 12 százaléka dolgozik külföldön, további 16 százalékuk pedig belső pályaelhagyó, azaz olyan, aki gyógyszercégeknél, vagy más cégeknél dolgozik. Orvosnál csak az egyéb egészségügyi szakemberekből van nagyobb hiány. Erről Balogh Zoltán a szakdolgozói kamara elnöke beszélt, aki szerint 2020-ra lesz a mélypontja e jelenségnek, mert
addigra újabb nagy generáció éri el nyugdíj korhatárt. Mindebből az is következik, hogy nem csak a béremelést kell a következő kormányzati ciklusban folytatni, a szakképzést is erősíteni kell.

A szakemberhiány különös módon megoldhatja a struktúra átalakítás körüli feszültségek egy részét – hangzott el az egyik szekcióban. Van olyan kis kórház, amit néhány éve politikai nyomásra nem zárhattak be, ám mostanra az ott dolgozó orvosok átlagéletkora 65 év lett, így amint ők nyugdíjba mennek, nem lesz annyi szakember, hogy megtarthatók legyenek a szolgáltatások. Fiatal orvost pedig lasszóval sem találnak a kisvárosba.

Szerző