Az Európai Bizottság szinte bizonyosan indít pert Magyarország ellen az itteni légszennyezettség miatt – vélik a lapunk által megkérdezett szakértők. Brüsszel eredetileg márciusra tervezte a kereset benyújtását, de a lépés a bizottság egyik szóvivője szerint Jean-Claude Juncker bizottsági elnök „sűrű napirendje” miatt májusra tolódik.
Jelenleg kilenc tagállammal szemben zajlik előrehaladott kötelezettségszegési eljárás az ügyben. Így érintett még Németország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Szlovákia, Románia, Csehország és az Egyesült Királyság is. Lengyelország ellen már zajlik a per, Bulgária esetében pedig megszületett az elmarasztaló ítélet.
Magyarországgal szemben 10 éve, 2008-ban indult a kötelezettségszegési eljárás. Esetünkben a legnagyobb gond a – főleg a háztartási szén- és faégetésből származó - PM10 elnevezésű szálló por, valamint a – leginkább a közlekedés számlájára írható - nitrogén-dioxid (NO2). Jelentős károkat okoz a még veszélyesebb, 2,5 mikrométernél kisebb PM2,5, a kén-dioxid, az ammónia és az illékony szerves vegyületek is.
A Greenpeace adatai szerint Magyarországon mind a PM10, mind a NO2-szennyezés több mérési ponton meghaladja az uniós jogszabályok szerint megengedett értékeket. A szállópor Budapesten, Pécsen, Kazincbarcikán, Kecskeméten, Sajószentpéteren és Vácon, a nitrogén-dioxid pedig Budapesten, Debrecenben, Pécsen és Nyíregyházán az elmúlt évek során rendszeresen átlépte az előírt szintet. A fővárosi Széna téren a nitrogén-dioxid egy órás átlaga a megengedett 18 helyett 2016-ban és 2017-ben is mintegy 200-szor, Pécsen és Debrecenben pedig körülbelül százszor haladta meg az előírásokat – közölte néhány hónapja a környezetvédő szervezet.
Az nem állítható, hogy a mindenkori magyar kormányok ne hoztak volna különböző intézkedési terveket a légszennyezés-csökkentés érdekében. Az Orbán-kabinet külön PM10-programot is jegyez. Értesülésünk szerint ugyanakkor Karmenu Vella környezetvédelmi biztos az érintett kilenc tagállam szakminisztereinek januári találkozóján mégis kevesellte az erőfeszítéseket. Közleményük szerint évente 400 ezer uniós polgár idő előtti halála vezethető vissza az elégtelen levegőminőségre. 2016-ban az EU még tovább szigorított a csökkentési határértékeken, amit a tagállamoknak ez év júniusáig kellene átültetniük nemzeti jogukba. Ismereteink szerint Magyarország egyelőre nem képes felmutatni az elvárásokhoz igazodó programot. Ugyanakkor, miközben a per nem látszik elkerülhetőnek, további intézkedéseket tervezünk. Az elsődleges a lakossági fűtés korszerűsítése, illetve az illegális hulladékégetés elleni küzdelem hatékonyságának növelése. Terjesztenék a távhő- illetve a gáztüzelést, a fafűtés esetében pedig – a lakásszigetelés és a berendezéscsere mellett – a képzés is fontos. Szóba kerülhet a széntüzelés korlátozása, valamint a mezőgazdasági eljárások korszerűsítése, például a trágyatárolók lefedésével. Várhatóan egyesítik a levegőtisztasági és a kibocsátáscsökkentési terveket. Ezzel jövő év áprilisig készülünk el.
A légszennyezés évente több mint tízezer magyar polgár korai haláláért felelős – hangsúlyozta kérdésünkre Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. Véleménye szerint a csökkentésre valójában egyik hazai kormányban se volt meg a kellő politikai akarat: különösen igaz ez az Orbán-kabinetre, amely a számára tényleg fontos ügyek mentén képes látványos kampányokra. A szakértő állítja: tényszerűen nem áll meg az a kormányzati védekezés, hogy a hazai légszennyezés jó része a határokon túlról érkezik. A leginkább káros anyagok ugyanis a városokon, falvakon belül szabadulnak fel. Egyértelműen keveslik az eddigi légszennyezés-csökkentő kormányzati intézkedéseket. A hulladékok égetését például jóval hatékonyabban ellenőriznék, betiltanák a lakossági lignitértékesítést – amit az Orbán-kabinet ígérete ellenére nem lépett meg -, jelentősen javítanák a szociális tüzelőtámogatás hatékonyságát, és gátolnák a használt dízelautók beözönlését is. Nem ért egyet azzal, hogy elképzeléseik egy része drága lenne: ezek a költségek messze eltörpülnek a légszennyezés okozta halálok, betegségek, illetve gazdasági károk okozta veszteségekhez képest – hangsúlyozta Simon Gergely.
