Kiverte a biztosítékot a bajor kormányfő

Publikálás dátuma
2018.04.27 07:32
Söder szerint a kereszt nem vallási, hanem kulturális jelkép Fotó: Peter/Kneffel/DPA/AFP
Fotó: /
A német pártok vallási jelképek politikai célra való felhasználásával vádolják Markus Södert, aki lavinát indíthat el.

Bár felettébb látványosnak nevezhető a bajor tartományi kormány azon rendelkezése, amely szerint júniustól minden közintézmény bejáratához keresztet kell kifüggeszteni, a lépés nem talált pozitív visszhangra Németországban, még kereszténydemokrata körökben sem tapasztalható lelkesedés.

A döntés úgy is értékelhető, hogy "bejelentkezett" Markus Söder március közepén beiktatott keresztényszociális tartományi kormányfő, aki előzőleg a liberálisnak semmiképpen sem nevezhető Horst Seehofert folyamatosan jobbról támadta. Söder, aki egykor egyházjogi kérdésekkel is foglalkozott, az alkotmány határait feszegeti – állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Jóllehet a német alaptörvény távolról sem választja szét olyan szigorúan az államot az egyháztól, mint a francia alkotmány, a német állam nem azonosíthatja magát egyetlen vallással sem. Söder ezt a gordiuszi csomót úgy próbálta meg átvágni, hogy azt közölte, nem vallási jelképnek szánják a feszületet, hanem Bajorország kulturális identitását akarja kifejezni. A kereszt ugyanis kulturális identitást fejez ki, a könyörületesség, az emberi méltóság jelképe.

Söder azonban magyarázatával nem győzte meg a koalíciós partnereket. „Nem akarunk kultúrharcot” – kommentálta a Süddeutsche Zeitungnak Carsten Schneider, a szociáldemokraták parlamenti képviselőcsoportjának ügyvezetője a bajor dekrétumot. Utalt arra, a német alkotmány ennyire nem engedékeny az állam és az egyház összefonódását illetően, emiatt is tartja érthetetlennek a döntést.

Az ellenzéki politikusok szerint a szándék egyértelmű: Söder már az októberben esedékes tartományi választásra készül. Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek frakcióvezetője ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy Södert valójában nem a hagyomány, a történelem, a kulturális identitás érdekli, hanem szeme előtt „a megosztás, a kirekesztés célja lebeg egy olcsó választási kampánytrükkel”. Christian Lindner, a szabaddemokrata FDP elnöke figyelmeztetett arra, nem lenne szabad vallási kérdéseket választási kampánytémává silányítani. „Markus Söder számára a szó legszorosabb értelmében semmi sem szent” – fejtette ki. Hozzátette, Bajorországnak a „jelkép politikája” helyett az illegális bevándorlók hatékonyabb kiutasításában kellene eredményeket felmutatnia.

A bajor miniszterelnök azzal is kiverte a biztosítékot, ahogyan a rendeletet – nem csekély teatralitással – bejelentette. Keresztet vitt magával a bajor kormány ülésére, és a kabinetnek otthont adó müncheni állami kancellária épülete előtt a feszülettel fényképeztette magát. Állítása szerint a kereszt Friedrich Wetter müncheni bíboros ajándéka volt.

Bár finoman fogalmazva a jobboldali radikális Alternatívától (AfD) sem áll távol a vallási témák politikai haszonszerzésre való felhasználása, Söder akciója ennek a pártnak sem volt ínyére. Alice Weidel, az AfD frakcióvezetője szintén választási kampányfogással vádolta Södert. Jan Korte, a Balpárt politikusa pedig szintén az alkotmány megsértésével vádolta a bajor miniszterelnököt.

Söder partizánakciója az uniós testvérpártnál is kiverte a biztosítékot. Az Angela Merkel kancellár által fémjelzett CDU egyetlen politikusa sem állt ki a bajor miniszter mellett. Igaz, a nyílt bírálatokról is ódzkodtak.

A vallási vezetők azonban nem fukarkodtak a kritikákkal. Mohamed Abu El-Qomsan, a bajorországi arab közösség vezetője úgy véli, a rendelkezés megsérti az alaptörvény vallási semlegességre vonatkozó passzusát, mivel magától értetődő – tette hozzá a Die Weltben -, hogy a kereszt vallási jelkép. „Sem a zsidók, sem az ateisták, sem a muzulmánok nem tudnak azonosulni vele” – tette hozzá. Meglátása szerint ha meg lehetett hozni ezt a dekrétumot, akkor Bajorországban ismét engedélyezni kell a fejkendő viselését a közintézményekben. Hasonlóképpen nyilatkozott Heinrich Bedford-Strohm bajor evangélikus egyházi vezető. Mint mondta, a keresztények is pontosan tisztában vannak azzal, hogy a feszület elsődlegesen vallási jelkép.

2018.04.27 07:32

Tízezrek búcsúztatták a meggyilkolt gdanski polgármestert

Publikálás dátuma
2019.01.19 16:18

Fotó: AFP/ Beata Zawrzel
A lengyelországi Gdanskban szombat délben megkezdődött a város meggyilkolt polgármesterének temetése, az eseményt élőben sugározza a lengyel televízió.
Délben Gdanskban és számos más lengyel nagyvárosban megszólaltak a szirénák a tragikusan elhunyt Pawel Adamowicz főpolgármester emlékére. A települések központi terein hatalmas tévékivetítőket helyeztek el, hogy a gdanski Szűz Mária-székesegyházban megkezdődött szertartást országszerte követhessék az emberek. A hirado.hu cikkében az is olvasható: Európa egyik legnagyobb temploma teljesen megtelt a résztvevőkkel. Adamowicz koporsóját több tízezer ember kíséretében péntek este szállították át a gdanski Európai Szolidaritás Központból a székesegyházhoz. Hamvait a gótikus székesegyház egyik kápolnájában helyezik majd el.
Az eseményen jelen van Andrzej Duda lengyel államfő, Mateusz Morawiecki miniszterelnök, továbbá Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Adamowicz személyes barátja is. A város utcáit ezrek lepték el, köztük ország más részéből érkezett vendégek. A szertartás szervezői megkérték a főpolgármester emléke előtt tisztelegni kívánó embereket, hogy ne hozzanak virágot és gyertyát, hanem ezek értékét inkább fordítsák jótékonysági célokra. Adamowiczot múlt vasárnap egy jótékonysági célú szabadtéri rendezvényen késelte meg egy büntetett előéletű, 27 éves gdanski férfi, Stefan W., akinél korábban paranoid skizofréniát diagnosztizáltak.
2019.01.19 16:18

Nyomoznak a KMKSZ-irodát ért támadás miatt az oroszbarát német újságíró ellen

Publikálás dátuma
2019.01.19 14:35

Fotó: MTI/ Nemes János
A berlini ügyészség vizsgálatot indított annak a szélsőjobboldali, putyinista német újságírónak az ügyében, aki a lengyel bíróság előtt elhangzott vallomás alapján megrendelte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség irodája elleni támadást.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári irodájának tavalyi felgyújtását  Manuel Ochsenreiter putyinista, szélsőjobboldali német újságíró rendelte meg és pénzelte - amint az egy krakkói bírósági tárgyaláson elhangzott az eset egyik gyanúsítottja részéről. A 28 éves Michal Prokopowicz azt állította a bíróság előtt, hogy Manuel Ochsenreiter német újságíró, a bevándorlásellenes német AfD párt egyik tanácsadója adott utasítást és pénzt a támadás végrehajtására.
Az előzetes nyomozás alapján Ochsenreiter, aki ismert támogatója volt a Kelet-Ukrajnában területeket elfoglaló, Moszkvából támogatott alakulatoknak és rendszeresen szerepelt az orosz médiában is, gyújtogatással gyanúsítható, közölte a berlini ügyészség szóvivője - közölte a 444.hu külföldi forrásokra hivatkozva. A nyomozás tényét a Die Zeit írta meg csütörtökön, ezt erősítette meg az ügyészség.   

Szijjártó hepciáskodott, majd megnémult

A tavalyi februári támadásnak nem volt áldozata. Az Ungvár belvárosában található magyar kulturális irodának a földszinti ablakát törték be, majd felgyújtották az épületet. Az akció komoly súrlódást okozott tavaly Kijev és Budapest között, pedig a két ország viszonya az ukrán nyelvtörvény miatt egyébként sem volt kiegyensúlyozott. A támadás miatt tavaly Szijjártó Péter külügyminiszter be is kérette az ukrán nagykövetet és arról beszélt, hogy   
„egészen elképesztő folyamat zajlik Ukrajnában, a szélsőséges politikai eszmék előretörőben vannak”.
A hatóságok vizsgálata szerint viszont jelen állás szerint a támadás elkövetői magukat ukrán ultranacionalistáknak akarták feltüntetni, többek között ezért festettek náci szimbólumokat az épület falára, ugyanakkor a gyanú szerint szélsőjobboldali csoporthoz tartozó lengyel állampolgárok voltak, akiket egy oroszbarát német újságíró instruált. Ochsenreiter korábban már tagadta, hogy bármi köze lenne a támadáshoz. 
A magyar külügyminisztérium és a tárca vezetője feltűnően csendben van, amióta kiderült az eset valódi háttere. Annyit tudtak mindössze közölni, hogy 
elvárjuk az ukrán hatóságoktól, hogy védjék meg a magyar embereket, tegyenek meg mindent a kárpátaljai magyar közösség biztonságáért. Az elkövetőknek pedig természetesen meg kell kapniuk a méltó büntetést a gyalázatos tettükért.
A putyinista újságíróról és az orosz háttérről azonban egy szót sem közölt a minisztérium.
2019.01.19 14:35