Kim Dzsong Un vendégségbe megy

Publikálás dátuma
2018.04.27. 07:33
A phenjani vezető a tárgyalások közben ebédelni visszatér északra Fotó: AFP/Korea Summit Press

Amennyiben minden a várakozások szerint alakul, történelmi napként lehet elkönyvelni a mait, hiszen Kim Dzsong Un az első észak-koreai vezető, aki délre látogat a koreai háború vége óta.

Mun Dzse In dél-koreai elnök reggel fél tízkor fogadja Kimet és kilencfős delegációját a határ közelében, s onnan a panmundzsomi Béke Házába mennek, ahol fél tizenegykor kezdődnek a tárgyalások. Az ebédet külön fogyasztják el – a BBC beszámolója szerint az északiak visszamennek a határ túloldalára –, majd délután közösen elültetnek egy fenyőfát, a két ország földjének és vizének felhasználásával. A ceremónia után ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, majd a történelmi esemény egy közös sajtótájékoztatóval, és a megállapodás szignálásával ér véget.

A pontos forgatókönyv ellenére rengeteg a kérdőjel. A legnagyobb bizonytalanságot az övezi, hogy vajon Kim hajlandó lesz-e felhagyni az atomprogramjával, amelyre létezése és túlélése egyik alapköveként tekint. A szöuli vezetés is elismerte, a legnehezebb és egyben legkiszámíthatatlanabb pontja a tárgyalásnak az lesz, hogy rávegyék Phenjant a denuklearizációra.

Az világosnak tűnik, hogy mi a legfontosabb Dél-Korenak és a nemzetközi közösségnek, ám kérdés, hogy mit tud ajánlani cserébe. Az AP szerint Kim Dzsong Unt rendkívül zavarja a közel 30 ezres amerikai katonai jelenlét Dél-Koreában, valamint az is, hogy formálisan – békemegállapodással – a mai napig nem sikerült lezárni a koreai háborút. Ez utóbbi azért is fontos, mert Phenjan erre hivatkozva állítja, hogy a két ország között olyan kiélezett a háborús feszültség, amely megköveteli részükről a nukleáris fegyverkezést.

Annak kicsi az esélye, hogy mindkét fél megkapja, amit szeretne – olvasható a The Washington Post elemzésében. Ám már a kisebb sikerek is előrelépést jelenthetnek, így például az is, ha Phenjan – amely aligha lesz hajlandó feladni a nukleáris arzenálját – befagyasztja az atomprogramját, és ennek garanciájaként beengedi az országba az ENSZ ellenőreit.

A mai találkozó tele lehet meglepetésekkel, ám a kimenetele, hangvétele nagyban meghatározza Donald Trump és Kim Dzsong Un májusra tervezett találkozójának sikerét.

Szerző

Kiverte a biztosítékot a bajor kormányfő

Publikálás dátuma
2018.04.27. 07:32
Söder szerint a kereszt nem vallási, hanem kulturális jelkép Fotó: Peter/Kneffel/DPA/AFP
A német pártok vallási jelképek politikai célra való felhasználásával vádolják Markus Södert, aki lavinát indíthat el.

Bár felettébb látványosnak nevezhető a bajor tartományi kormány azon rendelkezése, amely szerint júniustól minden közintézmény bejáratához keresztet kell kifüggeszteni, a lépés nem talált pozitív visszhangra Németországban, még kereszténydemokrata körökben sem tapasztalható lelkesedés.

A döntés úgy is értékelhető, hogy "bejelentkezett" Markus Söder március közepén beiktatott keresztényszociális tartományi kormányfő, aki előzőleg a liberálisnak semmiképpen sem nevezhető Horst Seehofert folyamatosan jobbról támadta. Söder, aki egykor egyházjogi kérdésekkel is foglalkozott, az alkotmány határait feszegeti – állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Jóllehet a német alaptörvény távolról sem választja szét olyan szigorúan az államot az egyháztól, mint a francia alkotmány, a német állam nem azonosíthatja magát egyetlen vallással sem. Söder ezt a gordiuszi csomót úgy próbálta meg átvágni, hogy azt közölte, nem vallási jelképnek szánják a feszületet, hanem Bajorország kulturális identitását akarja kifejezni. A kereszt ugyanis kulturális identitást fejez ki, a könyörületesség, az emberi méltóság jelképe.

Söder azonban magyarázatával nem győzte meg a koalíciós partnereket. „Nem akarunk kultúrharcot” – kommentálta a Süddeutsche Zeitungnak Carsten Schneider, a szociáldemokraták parlamenti képviselőcsoportjának ügyvezetője a bajor dekrétumot. Utalt arra, a német alkotmány ennyire nem engedékeny az állam és az egyház összefonódását illetően, emiatt is tartja érthetetlennek a döntést.

Az ellenzéki politikusok szerint a szándék egyértelmű: Söder már az októberben esedékes tartományi választásra készül. Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek frakcióvezetője ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy Södert valójában nem a hagyomány, a történelem, a kulturális identitás érdekli, hanem szeme előtt „a megosztás, a kirekesztés célja lebeg egy olcsó választási kampánytrükkel”. Christian Lindner, a szabaddemokrata FDP elnöke figyelmeztetett arra, nem lenne szabad vallási kérdéseket választási kampánytémává silányítani. „Markus Söder számára a szó legszorosabb értelmében semmi sem szent” – fejtette ki. Hozzátette, Bajorországnak a „jelkép politikája” helyett az illegális bevándorlók hatékonyabb kiutasításában kellene eredményeket felmutatnia.

A bajor miniszterelnök azzal is kiverte a biztosítékot, ahogyan a rendeletet – nem csekély teatralitással – bejelentette. Keresztet vitt magával a bajor kormány ülésére, és a kabinetnek otthont adó müncheni állami kancellária épülete előtt a feszülettel fényképeztette magát. Állítása szerint a kereszt Friedrich Wetter müncheni bíboros ajándéka volt.

Bár finoman fogalmazva a jobboldali radikális Alternatívától (AfD) sem áll távol a vallási témák politikai haszonszerzésre való felhasználása, Söder akciója ennek a pártnak sem volt ínyére. Alice Weidel, az AfD frakcióvezetője szintén választási kampányfogással vádolta Södert. Jan Korte, a Balpárt politikusa pedig szintén az alkotmány megsértésével vádolta a bajor miniszterelnököt.

Söder partizánakciója az uniós testvérpártnál is kiverte a biztosítékot. Az Angela Merkel kancellár által fémjelzett CDU egyetlen politikusa sem állt ki a bajor miniszter mellett. Igaz, a nyílt bírálatokról is ódzkodtak.

A vallási vezetők azonban nem fukarkodtak a kritikákkal. Mohamed Abu El-Qomsan, a bajorországi arab közösség vezetője úgy véli, a rendelkezés megsérti az alaptörvény vallási semlegességre vonatkozó passzusát, mivel magától értetődő – tette hozzá a Die Weltben -, hogy a kereszt vallási jelkép. „Sem a zsidók, sem az ateisták, sem a muzulmánok nem tudnak azonosulni vele” – tette hozzá. Meglátása szerint ha meg lehetett hozni ezt a dekrétumot, akkor Bajorországban ismét engedélyezni kell a fejkendő viselését a közintézményekben. Hasonlóképpen nyilatkozott Heinrich Bedford-Strohm bajor evangélikus egyházi vezető. Mint mondta, a keresztények is pontosan tisztában vannak azzal, hogy a feszület elsődlegesen vallási jelkép.

Szigorúbban ellenőrzött török szervezetek

Publikálás dátuma
2018.04.27. 07:31
A vallásügyi hivatal vizsgálata nyomán a katonásdi helyszínéül szolgált mecset imámját állítólag felfüggesztették Fotó: Hans Kl
Máig adott haladékot az osztrák kancelláriaminiszter a török iszlám hitegyesületnek (IGGÖ), hogy tisztázza az egyik bécsi mecsetben űzött hadijáték ügyét.

Az IGGÖ 1979 óta az Ausztriában élő törökök hivatalos képviselete. A mecset viszont az ATIB nevű szervezethez tartozik, amely több, mint hatvan imaház és annak 100 ezer rendszeres látogatója felett gyakorol befolyást. Kiderült, hogy az egyik mecset imámja általános iskolás korú török gyerekeket gyakorlatoztatott török katonai egyenruhában. A katonásdi során azt is eljátszatták velük, hogy meghaltak, és testükre török zászlót borítottak.

Az esetről a Falter című hetilap számolt be, képpel is illusztrálva a harcias török játékot. Állítólag az ATIB-bal versengő, szintén jobboldali török szervezetek egyike, a kölni központú Milli Görüs juttatta el a felvételeket az újsághoz, elősegítendő a vetélytárs lejáratását.

Az osztrák kormány szemében már jó ideje szálka az ATIB, azt feltételezik róla, hogy a török kormánypárt meghosszabbított karja. A jelenlegi néppárti-szabadságpárti kormány elődjében, a néppárti-szociáldemokrata kormányban a jelenlegi kancellár, Sebastian Kurz vezette az integrációs minisztériumot, és az ő kezdeményezésére fogadta el 2015-ben a bécsi parlament a korábbinál szigorúbb „iszlámtörvényt”. Ebben előírták, hogy az Ausztriában működő török vallási szervezetek nem fogadhatnak el finanszírozást külföldről, és az imámokat sem „importálhatják” többé Törökországból, hanem Ausztriában tanult, németül beszélő vallási irányítókat kell alkalmazniuk.

A jelenlegi kormánynak meggyőződése, hogy a fővárost irányító szociáldemokraták nem lépnek fel elég határozottan a törvény érvényesítéséért, ezért most a fél éve kormányon lévőknek kell szigorú magatartást tanúsítaniuk. Főként a szélsőjobboldali Szabadságpárt vezetői érzik úgy, hogy a vallási ernyőszervezet politikai iszlámot terjeszt, ezért időszerűvé vált a kitiltása Ausztriából. A Néppárt török származású képviselője, Efgani Dönmez szerint a tavaly őszi választási kampányban érzékelni lehetett a Szociáldemokrata Párt és az ATIB közötti politikai együttműködést, ezzel is összefüggött a bécsi önkormányzat gyengekezűsége a radikális iszlám szervezettel szemben. A török egyesület irányítása alá iszlám óvoda is tartozik, amely tavaly 227 ezer eurós támogatást kapott a bécsi önkormányzattól. Az osztrák kormány az idén már nem akarja engedni a pénz folyósítását.

A kancelláriához tartozó állami vallásügyi hivatal általános vizsgálatot indít az ATIB ellen, és ha indokoltnak tartja, kényszerrel is beidézhet tanúkat. Arra is kíváncsi, hogy az egyesület eleget tesz-e az osztrák állammal szembeni kötelezettségeinek. Gernot Blümel kancelláriaminiszter már találkozott az IGGÖ elnökével, az ATIB-ban is vezető tisztséget betöltő Ibrahim Olgunnal, aki elmondta, hogy a katonásdit irányító imámot felfüggesztették állásából.

Az ausztriai török szervezetek és az osztrák állam közötti viszony elmérgesedését jelzi az is, hogy Kurz kancellár a gyülekezési törvény tavaly elfogadott szigorítása alapján betiltotta az AKP török kormánypárt politikusainak ausztriai fellépését a június 24-i törökországi választások előtt. Recep Tayyip Erdogan elnök az előző választási korteskörútján 2014-ben Bécsben is kampányolt, és a Törökországhoz való mindenek feletti hűségre buzdította több ezres hallgatóságát. Amikor pedig 2016 júliusában Ankara szerint puccsot kíséreltek meg a török elnök ellen, az osztrák főváros több ezer, az állítólagos puccsisták ellen felheccelt török származású lakosa elfoglalta a Heldenplatzot, és ott tört-zúzott.

Bécsben is Sorosról vitáztak
Soros György megítélését illetően is összecsapott egymással az osztrák szociáldemokraták és a szabadságpártiak vezetője az osztrák egyes tévécsatorna "Világos beszéd" című szerda esti műsorában - írja a Der Standard. Christian Kern volt szociáldemokrata kancellár gyomorforgatónak nevezte, hogy Heinz-Christian Strache, a szélsőjobboldali Szabadságpárt első embere azonosul azokkal a vádakkal, amelyekkel a magyar származású amerikai milliárdos alapítványtevőt budapesti kormánykörökben illetik. Strache azzal vágott vissza, hogy szerinte nem híresztelés, hanem tény, hogy Soros támogatja az Európába irányuló menekülthullámot. Kern szerint Sorosból a neonácik faragtak közellenséget, Strache viszont kútmérgezőnek nevezte Kernt. A két politikus a vita során - Kern kezdeményezésére - "egy üveg jó minőségű vörösborba" fogadott, hogy melyikük marad tovább pártvezető.