Szijjártónál elszakadt a cérna

Publikálás dátuma
2018.04.27. 07:06

Még a Fideszt a soraiban tudó Európai Néppárt képviselőinél is kiverte a biztosítékot ahogyan a külügyminiszter reagált a Sargentini-jelentés súlyos megállapításaira.

Szokványos, olykor unalomba fulladó vita helyett, ritkán hallható szócsata színhelye volt csütörtökön az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága, amelynek ülésén a magyarországi helyzetről készülő jelentéstervezetet vitatták meg a résztvevők. Miután a szöveg szerzője, a holland zöldpárti Judith Sargentini és a frakciók képviselői elmondták véleményüket a magyar jogállam és demokrácia helyzetéről, Szijjártó Péter kapott szót.

Elvétve fordul elő a parlamenti jelentéstervezetek szakbizottsági vitáiban, hogy egy-egy kormány képviselője kifejthesse a nézeteit. A külgazdasági és külügyminiszter a jelentéstevő jóváhagyásával vehetett részt az eszmecserén. Bár Judith Sargentini kifejtette, többször volt alkalma megismerni a magyar kormány véleményét, és az EP-nek nem feladata, hogy tárgyaljon Budapesttel, mégis beleegyezését adta Szijjártó szerepléséhez.

Fotó: MTI

Fotó: MTI

A miniszter felszólalásában "minősített hazugságok gyűjteményének" nevezte a dokumentumot, a parlamenti folyamatot pedig "koncepciós eljárásnak." Felszólította a jelenlévőket, hogy ne minősítgessék a magyar emberek választásokon kifejezett akaratát. "Önöket bántja, hogy a magyar emberek hozhatnak döntést Magyarország jövőjéről, és nem önök” – mondta. Kikérte magának a jelentés több megállapítását, többek között az antiszemitizmus erősödését. A kritikus EP-képviselőket azzal vádolta, hogy súlyosan elfogultak és bevándorláspártiak. Közölte, hogy a magyar kormány írásban is eljuttatta a képviselőknek a Sargentini-jelentés állításait pontról pontra cáfoló állásfoglalását. A Népszavához is eljutott angol nyelvű dokumentum 59 oldalas.

Szijjártó beszéde élénk reakciókat váltott ki. Michał Boni lengyel néppárti képviselő "egy autoriter előadás szereplőjének" nevezte a minisztert, és kérte, hogy ügyeljen rá, milyen hangot használ. A szintén néppárti Heinz Becker felháborodottan idézte Orbán Viktor március 15-iki beszédét, amelyben a kormányfő "rejtőzködő, alantas, pénzzel spekuláló" ellenfeleket vizionált. "Ez a nyilatkozat a mi értelmezésünkben egyértelműen antiszemita” – dörögte. A német zöldpárti Jan Philipp Albrecht színtiszta propagandának minősítette, és az egyik legtiszteletlenebb hangú véleménynyilvánításnak minősítette a miniszter hozzászólását. Szijjártó a válaszában megjegyezte: úgy látszik, hogy az EP-ben Magyarországot lehet gyalázni, csak a gyalázkodásokat nem lehet visszautasítani. Ezen a ponton az ülést elnöklő brit szocialista Claude Moraes felszólította a politikust, hogy tartsa tiszteletben az EP méltóságát.

EB: Még mindig sok a nélkülöző
Magyarországon egyre nagyobb a munkaerőhiány, ez pedig már a termelékenység rovására megy – mondta budapesti tájékoztatóján Barbara Kauffmann, az Európai Bizottság igazgatója a szervezet 2018-as országjelentésének hazánkra vonatkozó fejezeteit ismertetve. A foglalkoztatás, az oktatás és a szociális ellátások terén is voltak pozitív változások, ám összességében még van hova fejlődni – fogalmazott.
Előrelépés történt a foglalkoztatottság szintjében, de ebben továbbra is szerepet játszik a közmunkások magas száma. A munkanélküliség csökkent, ám egyre súlyosabb gond a munkaerő elvándorlása. Csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma, ugyanakkor még mindig duplája az EU-átlagnak. Az esélyegyenlőtlenség szintje negatív irányba változott. A fiatal munkanélküliek aránya csökkent, viszont egyre többen lépnek ki az oktatásból 18 éves koruk előtt. A magyar diákok alapkészségei jelentősen az EU-átlag alatt vannak, a magyar oktatás nemcsak az unióban, de a visegrádi országok körében is gyenge.

A szakbizottság mellékletekkel együtt 28 oldalas jelentéstervezete megállapítja: Magyarországon fennáll az EU értékek súlyos megsértésének veszélye. Ha a javaslatot a szeptemberre tervezett szavazáson elfogadja a képviselő-testület plenáris ülése, akkor ezzel elindul a szankciókkal is végződhető 7. cikkelyes eljárás Magyarország ellen. A szakbizottsági szavazást júniusra időzítik.

A szöveg az alkotmányos rendszer működésétől kezdve a szociális jogok garantálásáig, 12 pontban foglalja össze az Orbán-kormány "bűnlajstromát". A szerző független nemzetközi szervezetek és elismert szakértők munkájára támaszkodva jutott arra a következtetésre, hogy a magyarországi demokrácia veszélyben van.

Értékelését nagyrészt osztották a hozzászólók, és a fideszes politikusokon kívül, egyedül a lengyel kormánypárt EP-képviselője vélte úgy, hogy a dokumentumban felsorolt bírálatok bármely európai országra vonatkoztathatók.

A képviselők május 15-ig nyújthatnak be módosító indítványokat a Sargentini-jelentéshez.

Váratlan magyar vétó
Magyarország megvétózta az EU és az afrikai országok kormányai között kidolgozott közös nyilatkozatot, amit az érintettek a jövő héten fogadtak volna el egy marokkói konferencián – értesült a 444.hu.
A hírportál szerint a budapesti kormány azért utasította el a megállapodást, mert az nem ítélte el kellőképpen a migrációt. A többi 27 tagállam képviselői a brüsszeli egyeztetésen felháborodtak az egyoldalú döntés miatt, a francia és a német nagykövet a közös fellépés rendszeres aláásásával vádolta meg a magyar diplomáciát. A vétó miatt a nyilatkozatot nem az Európai Unió, hanem az EU külügyi főbiztosa nevében szignálják majd, ami jelentősen gyengíti az erejét

Nyomoznak a városligeti összecsapás miatt

Publikálás dátuma
2018.04.27. 07:02
Illusztráció. Fotó: Tóth Gergő

Garázdaság vétség és súlyos testi sértés gyanújával indított nyomozást a Budapesti Rendőr-Főkapitányság (BRFK) a szerda este, a városligetben történt összecsapás ügyében. A 168 óra videójából derült ki, hogy a Fidesz-közeli Valton biztonsági cég emberei rátámadtak azokra a ligetvédőkre, akik egy bejelentett tüntetésen próbálták blokkolni a fák átültetését végzőgépeket.

A videón az látszik, hogy az aktivisták és a 20-25 biztonsági őr előbb csak szóváltásba keveredik, majd dulakodás alakul ki. Volt olyan ligetvédő, akit a dulakodás hevében fojtófogással szorítottak a földre a biztonságiak. Az egyik valtonos őr leütötte a társa segítségére igyekvő, hátulról belé kapaszkodó ligetvédőt, Antal Nikolettát. Egy másik aktivistát pedig – szintén hátulról – fejbe rúgott egy kisteherautó platóján álló biztonsági ember. Érdemes kiemelni: noha a helyszínen több rendőr is volt, egy időre "eltűntek", és sokáig nem avatkoztak közbe, hagyták, hogy a valtonosok dulakodjanak az aktivistákkal.

A rendőrség lapunk kérdéseire nem válaszolt, a Magyar Naranccsal viszont annyit közöltek: egy embert kihallgattak az ügyben. A BRFK a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva arról hallgatott, hogy kivel szemben folytatnak eljárást. Arra a kérdésünkre sem válaszoltak: miként történhetett meg, hogy egy közterületen, előre bejelentett tüntetésről rövid időre eltűntek az eseményt biztosító rendőrök, alkalmat adva ezzel az őröknek az erőszakos fellépésre?

A Valtont alkalmazó Városliget Zrt. lapunk érdeklődésére azt közölte: a városligeti tiltakozók köre egy „kis létszámú, politikailag motivált, garázda” csapat, amely az évek során szerintük számos provokációt követett el. Ugyanakkor a cég közleményében elhatárolódott „minden erőszakos cselekménytől”, és elítélik azt, „kövesse el a tiltakozó, vagy a Liget Budapest Projekt munkálataiban közreműködő alvállalkozó”.

Az eset nyomán a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), közleményében hangsúlyozta: csak a rendőrség és az állami erőszakszervezetek alkalmazhatnak jogszerűen erőszakot az állampolgárokkal szemben, magán biztonsági cég nem. Az előre bejelentett tüntetés esetén a rendőrség köteles megelőzni azt, hogy egy tüntetésen hasonló esetek forduljanak elő: meg kell védenie a rendezvény résztvevőit.

Telefonon elértük Antal Nikolettát, aki elmondta: szerda reggel kilenc órakor jelentette be a BRFK-nak írásban, hogy demonstrálni kívánnak a Városligetben. Elmondása szerint a rendőrségnek azt is jelezte, hogy akadályozni fogják a fák átültetését végző gépeket. Antal Nikoletta szerint ugyanis a Városliget Zrt. súlyosan szakszerűtlenül végzi a fák átültetését, így például nem a madarak tavaszi fészkelési ideje alatt kellene kiemelni a fákat a helyükről. Antal elmondta: a rendőrség tudomásul vette a bejelentését, majd egész nap biztosították a demonstrációt, amelynek során a ligetvédők kiültek a városligeti építési terület kapuja elé.

Estefelé azonban a rendőrök hirtelen eltűntek, majd ekkor több tucat valtonos rontott ki az építkezésről és ellökdösték a kapun kigördülő munkagépek elől a ligetvédőket. A dulakodás közben leütött Antal közölte: agyrázkódást szenvedett és most egy darabig nyakmerevítőt kell viselnie. Ugyanakkor az aktivista jelezte, csütörtök este is megpróbálják megakadályozni a faátültető gépek mozgását.

Beteges információhiány

Publikálás dátuma
2018.04.27. 07:00
Fotó: Shutterstock
Megosztja a kórházi vezetőket a Kúria ítélete, amely szerint a szaktárcának ki kell adnia a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokat a TASZ-nak.

A hatóságok mindeddig rendre azzal hárították a kérést, hogy ezek az adatok összezavarhatják az embereket. Az pedig nem akarják, hogy a lakosság rosszul értelmezze a számokat, és emiatt megrendüljön a bizalom az intézményekben. Pedig az európai és a tengerentúli országokban ezek az adatok nyilvánosak: szinte valamennyi betegellátóhely honlapján fertőzés-fajtákra bontva, laikusok számára is jól értelmezhető módon olvashatók. Nem véletlen, hogy Magyarországon a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) több éve küzd már ezek megismerhetőségéért. Mindeddig hiába.

Külföldön ez az adat egyik mutatója egy adott kórház gyógyítási minőségének, és egyben ösztönző arra is, hogy az ellátóhelyek javítsák hibáikat. Magyarországon nem sokat tudunk a kórházi ellátások minőségéről. A hazai járványügyi hatóságok a kórházi fertőzésekről is csak összesített, laikusok által értelmezhetetlen adatsort közölnek. A TASZ most ezt a helyzetet változtathatja meg gyökeresen.

Ismert, hogy 2014-2016 között 3998-ról 4830-ra nőtt a kórházi fertőzések száma. A hazai betegek körében leggyakoribb kórházi „baleset” az alsó légúti fertőzés, a tüdőgyulladás, a seb-, a húgyúti és a véráramfertőzés. A kórházi halálesetek 10-15 százaléka hozható összefüggésbe a kórházi fertőzésekkel, ezek 30-50 százaléka a legnagyobb gondosság mellett sem kerülhető el.

Éppen erre hivatkozva nem szívesen támogatná konkrét kórházhoz köthető adatsor nyilvánossá tételét Tamás László János, a győri megyei kórház főigazgatója. Ráadásul – szerinte – minél közelebb van az adat az azt közlő intézményhez, annál nagyobb az esélye, hogy beazonosítható a konkrét eset is. Ha pedig ez megtörténik, sérül az adatvédelem. A főigazgató abban is bizonytalan, hogy a betegek képesek-e helyesen értelmezni, ha azt olvassák: az intézményben egyetlen hónap alatt mennyi volt a súlyos véráram-, vagy bélfertőzés. Az utóbbi antibiotikum-kezelés után, vagy akár kemoterápia miatt legyengült időseknél szinte automatikusan bekövetkezhet. Az adatok, a számok sok mindent jelenthetnek: azt is, hogy hanyagok voltak az ellátók, de azt is, hogy az adott időszakban a szokásosnál jóval több, súlyosabb esetet kellett ellátnia az intézménynek, s emiatt több a szövődményes páciens.

– Nincs ellenvetésem a kórházi fertőzéses adataink nyilvánossá tétele ellen – mondja határozottan Sásdi Antal, a Péterfy Sándor utcai kórház főigazgatója. Intézményében havonta elemzik a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokat, legutóbb két hete volt ilyen értekezlet. Akkor az derült ki: azzal együtt is, hogy náluk van az ország egyetlen szeptikus csontsebészete, az országos átlagnál kevesebb kórházi fertőzést regisztráltak, mutatóik megközelítik az európai-uniós országok eredményeit. Folyamatosan figyelik, elemzik a fertőzések okait, s az így feltárt rendszerhibákat pedig javítják.

Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a kecskeméti megyei kórház főigazgatója is amiatt aggódik, hogy nem tudni, az adatokat böngészők végül mire következtetnek. Nem volna helyes, ha a közvélemény kórházakat állítana pellengérre – mondja. Hozzáteszi: minden beteg azt hiszi, hogy őt ott a kórházban mindenképpen meg fogják gyógyítani. Nem számolnak azzal, hogy valaki már azzal is óriási kockázatot vállal, ha belép egy ilyen intézménybe. Ezért a kórházban csak a lehető legrövidebb ideig szabad tartózkodni, s ott mindenkinek ügyelnie kell arra, hogy se a személyzettől, se a betegtársaitól ne kapjon el fertőzést. Saját adataik szerint egyébként sok a behurcolt fertőzés.

A TASZ a mostani nyertes pert megelőző két évben gyűjtötte a betegektől többnyire halálos kimenetelű kórházi fertőzésekkel kapcsolatos történeteket. Asbóth Márton, a civil szervezet betegjogi és önrendelkezési programjának vezetője elmondta: tapasztalataik szerint szinte valamennyi ellátási formában bekövetkezhet a kórházi fertőzés. Tipikus esetben a beavatkozás után egy-két nappal a beteg azt érzi, hogy valami nincs rendben. Szólnak az ellátóknak, akik gyakran készségesek a panaszok enyhítésében, ám a személyzettől nem nagyon hallanak arról semmit, hogy mi lehet a baj. Általában a beteg, vagy a hozzátartozó ha értesül is, arról, hogy kórházi fertőzés történt, arra csak egy-egy elejtett szóból, félresikerült mondatból maga jön rá.

Szerző