Szijjártónál elszakadt a cérna

Publikálás dátuma
2018.04.27 07:06

Még a Fideszt a soraiban tudó Európai Néppárt képviselőinél is kiverte a biztosítékot ahogyan a külügyminiszter reagált a Sargentini-jelentés súlyos megállapításaira.

Szokványos, olykor unalomba fulladó vita helyett, ritkán hallható szócsata színhelye volt csütörtökön az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága, amelynek ülésén a magyarországi helyzetről készülő jelentéstervezetet vitatták meg a résztvevők. Miután a szöveg szerzője, a holland zöldpárti Judith Sargentini és a frakciók képviselői elmondták véleményüket a magyar jogállam és demokrácia helyzetéről, Szijjártó Péter kapott szót.

Elvétve fordul elő a parlamenti jelentéstervezetek szakbizottsági vitáiban, hogy egy-egy kormány képviselője kifejthesse a nézeteit. A külgazdasági és külügyminiszter a jelentéstevő jóváhagyásával vehetett részt az eszmecserén. Bár Judith Sargentini kifejtette, többször volt alkalma megismerni a magyar kormány véleményét, és az EP-nek nem feladata, hogy tárgyaljon Budapesttel, mégis beleegyezését adta Szijjártó szerepléséhez.

Fotó: MTI

Fotó: MTI

A miniszter felszólalásában "minősített hazugságok gyűjteményének" nevezte a dokumentumot, a parlamenti folyamatot pedig "koncepciós eljárásnak." Felszólította a jelenlévőket, hogy ne minősítgessék a magyar emberek választásokon kifejezett akaratát. "Önöket bántja, hogy a magyar emberek hozhatnak döntést Magyarország jövőjéről, és nem önök” – mondta. Kikérte magának a jelentés több megállapítását, többek között az antiszemitizmus erősödését. A kritikus EP-képviselőket azzal vádolta, hogy súlyosan elfogultak és bevándorláspártiak. Közölte, hogy a magyar kormány írásban is eljuttatta a képviselőknek a Sargentini-jelentés állításait pontról pontra cáfoló állásfoglalását. A Népszavához is eljutott angol nyelvű dokumentum 59 oldalas.

Szijjártó beszéde élénk reakciókat váltott ki. Michał Boni lengyel néppárti képviselő "egy autoriter előadás szereplőjének" nevezte a minisztert, és kérte, hogy ügyeljen rá, milyen hangot használ. A szintén néppárti Heinz Becker felháborodottan idézte Orbán Viktor március 15-iki beszédét, amelyben a kormányfő "rejtőzködő, alantas, pénzzel spekuláló" ellenfeleket vizionált. "Ez a nyilatkozat a mi értelmezésünkben egyértelműen antiszemita” – dörögte. A német zöldpárti Jan Philipp Albrecht színtiszta propagandának minősítette, és az egyik legtiszteletlenebb hangú véleménynyilvánításnak minősítette a miniszter hozzászólását. Szijjártó a válaszában megjegyezte: úgy látszik, hogy az EP-ben Magyarországot lehet gyalázni, csak a gyalázkodásokat nem lehet visszautasítani. Ezen a ponton az ülést elnöklő brit szocialista Claude Moraes felszólította a politikust, hogy tartsa tiszteletben az EP méltóságát.

EB: Még mindig sok a nélkülöző
Magyarországon egyre nagyobb a munkaerőhiány, ez pedig már a termelékenység rovására megy – mondta budapesti tájékoztatóján Barbara Kauffmann, az Európai Bizottság igazgatója a szervezet 2018-as országjelentésének hazánkra vonatkozó fejezeteit ismertetve. A foglalkoztatás, az oktatás és a szociális ellátások terén is voltak pozitív változások, ám összességében még van hova fejlődni – fogalmazott.
Előrelépés történt a foglalkoztatottság szintjében, de ebben továbbra is szerepet játszik a közmunkások magas száma. A munkanélküliség csökkent, ám egyre súlyosabb gond a munkaerő elvándorlása. Csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma, ugyanakkor még mindig duplája az EU-átlagnak. Az esélyegyenlőtlenség szintje negatív irányba változott. A fiatal munkanélküliek aránya csökkent, viszont egyre többen lépnek ki az oktatásból 18 éves koruk előtt. A magyar diákok alapkészségei jelentősen az EU-átlag alatt vannak, a magyar oktatás nemcsak az unióban, de a visegrádi országok körében is gyenge.

A szakbizottság mellékletekkel együtt 28 oldalas jelentéstervezete megállapítja: Magyarországon fennáll az EU értékek súlyos megsértésének veszélye. Ha a javaslatot a szeptemberre tervezett szavazáson elfogadja a képviselő-testület plenáris ülése, akkor ezzel elindul a szankciókkal is végződhető 7. cikkelyes eljárás Magyarország ellen. A szakbizottsági szavazást júniusra időzítik.

A szöveg az alkotmányos rendszer működésétől kezdve a szociális jogok garantálásáig, 12 pontban foglalja össze az Orbán-kormány "bűnlajstromát". A szerző független nemzetközi szervezetek és elismert szakértők munkájára támaszkodva jutott arra a következtetésre, hogy a magyarországi demokrácia veszélyben van.

Értékelését nagyrészt osztották a hozzászólók, és a fideszes politikusokon kívül, egyedül a lengyel kormánypárt EP-képviselője vélte úgy, hogy a dokumentumban felsorolt bírálatok bármely európai országra vonatkoztathatók.

A képviselők május 15-ig nyújthatnak be módosító indítványokat a Sargentini-jelentéshez.

Váratlan magyar vétó
Magyarország megvétózta az EU és az afrikai országok kormányai között kidolgozott közös nyilatkozatot, amit az érintettek a jövő héten fogadtak volna el egy marokkói konferencián – értesült a 444.hu.
A hírportál szerint a budapesti kormány azért utasította el a megállapodást, mert az nem ítélte el kellőképpen a migrációt. A többi 27 tagállam képviselői a brüsszeli egyeztetésen felháborodtak az egyoldalú döntés miatt, a francia és a német nagykövet a közös fellépés rendszeres aláásásával vádolta meg a magyar diplomáciát. A vétó miatt a nyilatkozatot nem az Európai Unió, hanem az EU külügyi főbiztosa nevében szignálják majd, ami jelentősen gyengíti az erejét

Farkas Flórián jelenti az igazi veszélyt a cigányságra

Publikálás dátuma
2019.04.25 16:22
Farkas Flórián miniszterelnöki biztost eddig mindig megvédte felettese, Orbán Viktor kormányfő. FOTÓ: Tóth Gergő
Nem a migránsoktól, hanem Farkas Flóriántól kell félni – állítja Vajda László roma politikus.
Farkas Flórián jelenti az igazi veszélyt és fenyegetettséget a cigányság számára – mondta lapunknak Vajda László, a Lungo Drom volt alelnöke, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) tagja. Vajda arra a nyilatkozatra reagált, amit Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő, a Lungo Drom elnöke adott a Magyar Hírlapnak. Farkas közölte, hogy szervezete is kiáll Orbán Viktor miniszterelnök hét pontja mellett. Szerinte a „legnagyobb fenyegetettséget a cigányságra a migráció jelenti, az ugyanis elvonná a pénzt a társadalmi felzárkózás ügyétől”. Farkas egyebek mellett arról is beszélt, hogy „meg kell védeni az eddig elért eredményeket, és folytatni kell a roma közösség felemelését célzó munkát”. A cigányság sorsát is meghatározhatja az EP-választás eredménye, óriási a tét – jelentette ki a fideszes roma politikus. Vajda László ellenben úgy látja: jobb lenne, ha Farkas Flórián meg se szólalna. Hiszen eddigi tevékenységével bizonyította, hogy alkalmatlan feladata ellátására. Vajda tudomása szerint a Lungo Drom szétesőben van. Farkas Flóriánt annak ellenére a hatalomban tartják, hogy nem képviseli a cigányságát – kifogásolta az ORÖ képviselője.
Szerző

Szél és Hadházy rég kiszállt, de hírnevük tovább tolja az LMP-t

Publikálás dátuma
2019.04.25 15:53
Demeter Márta és Keresztes László Lóránt az LMP jelenlegi elnökei
Fotó: Népszava
Az LMP-s szavazók jó része még mindig azt hiszi, hogy volt társelnökök még tagjai a pártnak.
Az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásaiból érdekes kép bontakozott ki a pártok népszerűségének alakulásáról. Miközben az LMP alig-alig van jelen a látványos ellenzéki akcióknál, de vezető szerepet biztosan nem vállal ezekben, a párt népszerűségén ez nem látszik, sőt, a Medián adatai szerint még erősödött is, a Závecz szerint 4 százalék környékén stagnál – írja 444.hu.   Ennek talán oka lehet, hogy a nagy ellenzéki mozgolódás két vezéralakja, Szél Bernadett és Hadházy Ákos nem is olyan rég, a 2018-as választási kampány idején még társelnökként vezették a pártot. Azt a pártot, amelyik a választások után mindkettejük ellen etikai eljárásokat, fegyelmi vizsgálatokat folytatott, mert visszalépésekről mertek egyeztetni a többi ellenzéki párttal. Ez akár történhetett volna csendben is, de nem így történt, a legemlékezetesebb tán az a botrány volt, amikor az LMP egykori parlamenti képviselője, Sallai Róbert Benedek tettlegességig fajuló vitába keveredett Hadházyval.
A hipotézis most megerősítést nyert. A HVG csütörtöki lapszámában jelent meg a Medián legfrissebb közvélemény-kutatása. A kérdéssor részeként a Medián arra is rákérdezett a válaszolóknál, hogy tudják-e, melyik párt tagja Hadházy Ákos, és melyiké Szél Bernadett. Kérésünkre a Medián elküldte a kapott válaszokat. Az eredmény, különös tekintettel arra, hogy milyen heves volt a szakítás, egészen döbbenetes:
Szél Bernadettről az LMP szavazóinak 59, Hadházy Ákosról az LMP-szavazók 44 százaléka a mai napig azt hiszi, hogy LMP-tagok.
Ennél is meglepőbb, hogy a Hadházyt kedvelők 31, a Szél Bernadettet kedvelők 53 százaléka hiszi ugyanezt -teszi hozzá a 444.hu.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy Szélt az őt ismerő választók 28, Hadházyt a 27 százaléka látná szívesen fontos szerepben, míg a Medián politikusi népszerűségi rangsorában legnépszerűbb, valóban LMP-s politikusok, Demeter Márta és Ungár Péter esetén ez az arány már csak 17, a párt főpolgármesterjelöltje, Puzsér Róbert esetében pedig már csupán – 2010 óta ismert politikusok esetében mélypontnak számító – 13 százalék ez az arány, jogosnak tűnik a feltételezés, hogy az LMP népszerűségének motorja
két olyan politikus, aki botrányos körülmények között szakított az LMP-vel.