Beteges információhiány

Publikálás dátuma
2018.04.27. 07:00
Fotó: Shutterstock
Megosztja a kórházi vezetőket a Kúria ítélete, amely szerint a szaktárcának ki kell adnia a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokat a TASZ-nak.

A hatóságok mindeddig rendre azzal hárították a kérést, hogy ezek az adatok összezavarhatják az embereket. Az pedig nem akarják, hogy a lakosság rosszul értelmezze a számokat, és emiatt megrendüljön a bizalom az intézményekben. Pedig az európai és a tengerentúli országokban ezek az adatok nyilvánosak: szinte valamennyi betegellátóhely honlapján fertőzés-fajtákra bontva, laikusok számára is jól értelmezhető módon olvashatók. Nem véletlen, hogy Magyarországon a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) több éve küzd már ezek megismerhetőségéért. Mindeddig hiába.

Külföldön ez az adat egyik mutatója egy adott kórház gyógyítási minőségének, és egyben ösztönző arra is, hogy az ellátóhelyek javítsák hibáikat. Magyarországon nem sokat tudunk a kórházi ellátások minőségéről. A hazai járványügyi hatóságok a kórházi fertőzésekről is csak összesített, laikusok által értelmezhetetlen adatsort közölnek. A TASZ most ezt a helyzetet változtathatja meg gyökeresen.

Ismert, hogy 2014-2016 között 3998-ról 4830-ra nőtt a kórházi fertőzések száma. A hazai betegek körében leggyakoribb kórházi „baleset” az alsó légúti fertőzés, a tüdőgyulladás, a seb-, a húgyúti és a véráramfertőzés. A kórházi halálesetek 10-15 százaléka hozható összefüggésbe a kórházi fertőzésekkel, ezek 30-50 százaléka a legnagyobb gondosság mellett sem kerülhető el.

Éppen erre hivatkozva nem szívesen támogatná konkrét kórházhoz köthető adatsor nyilvánossá tételét Tamás László János, a győri megyei kórház főigazgatója. Ráadásul – szerinte – minél közelebb van az adat az azt közlő intézményhez, annál nagyobb az esélye, hogy beazonosítható a konkrét eset is. Ha pedig ez megtörténik, sérül az adatvédelem. A főigazgató abban is bizonytalan, hogy a betegek képesek-e helyesen értelmezni, ha azt olvassák: az intézményben egyetlen hónap alatt mennyi volt a súlyos véráram-, vagy bélfertőzés. Az utóbbi antibiotikum-kezelés után, vagy akár kemoterápia miatt legyengült időseknél szinte automatikusan bekövetkezhet. Az adatok, a számok sok mindent jelenthetnek: azt is, hogy hanyagok voltak az ellátók, de azt is, hogy az adott időszakban a szokásosnál jóval több, súlyosabb esetet kellett ellátnia az intézménynek, s emiatt több a szövődményes páciens.

– Nincs ellenvetésem a kórházi fertőzéses adataink nyilvánossá tétele ellen – mondja határozottan Sásdi Antal, a Péterfy Sándor utcai kórház főigazgatója. Intézményében havonta elemzik a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokat, legutóbb két hete volt ilyen értekezlet. Akkor az derült ki: azzal együtt is, hogy náluk van az ország egyetlen szeptikus csontsebészete, az országos átlagnál kevesebb kórházi fertőzést regisztráltak, mutatóik megközelítik az európai-uniós országok eredményeit. Folyamatosan figyelik, elemzik a fertőzések okait, s az így feltárt rendszerhibákat pedig javítják.

Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a kecskeméti megyei kórház főigazgatója is amiatt aggódik, hogy nem tudni, az adatokat böngészők végül mire következtetnek. Nem volna helyes, ha a közvélemény kórházakat állítana pellengérre – mondja. Hozzáteszi: minden beteg azt hiszi, hogy őt ott a kórházban mindenképpen meg fogják gyógyítani. Nem számolnak azzal, hogy valaki már azzal is óriási kockázatot vállal, ha belép egy ilyen intézménybe. Ezért a kórházban csak a lehető legrövidebb ideig szabad tartózkodni, s ott mindenkinek ügyelnie kell arra, hogy se a személyzettől, se a betegtársaitól ne kapjon el fertőzést. Saját adataik szerint egyébként sok a behurcolt fertőzés.

A TASZ a mostani nyertes pert megelőző két évben gyűjtötte a betegektől többnyire halálos kimenetelű kórházi fertőzésekkel kapcsolatos történeteket. Asbóth Márton, a civil szervezet betegjogi és önrendelkezési programjának vezetője elmondta: tapasztalataik szerint szinte valamennyi ellátási formában bekövetkezhet a kórházi fertőzés. Tipikus esetben a beavatkozás után egy-két nappal a beteg azt érzi, hogy valami nincs rendben. Szólnak az ellátóknak, akik gyakran készségesek a panaszok enyhítésében, ám a személyzettől nem nagyon hallanak arról semmit, hogy mi lehet a baj. Általában a beteg, vagy a hozzátartozó ha értesül is, arról, hogy kórházi fertőzés történt, arra csak egy-egy elejtett szóból, félresikerült mondatból maga jön rá.

Szerző

Hűvös hajnal után melegszik a levegő

Publikálás dátuma
2018.04.26. 22:30
Fotó: Shutterstock
Pénteken túlnyomóan napos idő várható, de a fátyolfehők miatt nem lesz zavartalan a napsütés. Csapadék nem várható. A Dunántúlon néhol párásan indulhat a reggel. A délire, délkeletire forduló szél napközben északnyugaton élénkülhet meg. Hajnalban 5-12, délután 18-24 fokot mérhetünk.

Szombaton az időnként megélénkülő délies szél mellett ismét 24-29 fokig melegszik a levegő. Sok lesz a napsütés. Késő délutántól helyenként a középső és déli tájakon alakulhat ki zápor, zivatar. 

Vasárnap már többfelé készülhetünk záporokra, zivatarokra. Köztük heves zivatarok is előfordulhatnak. Élénk, helyenként erős lesz a délies szél. A csúcshőmérséklet 25 és 30 fok között alakul. Délen lesz melegebb az idő.

Hétfőn is folytatódik a záporos, zivataros időjárás. Az élénk délies szelet nyugaton kísérhetik erős lökések. 24-28 fokra van kilátás. Kedden hidegfront érintheti térségünket, jelentős lehűlés nem, újabb záporok, zivatarok azonban ismét lehetnek.

Szerző

Lemondott minden képviselő Pásztón

Úgy összeveszett az országgyűlési választáson LMP-s színekben induló, de független polgármester, Dömsödi Gábor és a fideszes többségű pásztói testület, hogy az összes képviselő lemondott – írta az Index. Így időközi önkormányzati választást írnak majd ki a városban. Farkas Attila korábbi alpolgármester idén februárban jelentette be, hogy lemond tisztségéről, mert elege van Dömsödiből. 

Szerző