Török választás: börtönből indul az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.04.27 11:39
A HDP egy támogatója, háttérben pedig a párt két bebörtönzött politikusának képe. Fotó: YASIN AKGUL / AFP
Júniusra tűzték ki az előrehozott török elnök és parlamenti választásokat. Az elnökválasztás kiszámíthatónak tűnik, de hozhat meglepetést a kurd HDP szereplése a parlamenti választáson - írja a Mérce.hu. A baloldali párt teljes vezetése, 8 képviselője, 80 polgármestere ül börtönben, mégis elérhetik a 10 százalékos parlamenti küszöböt. Ez pedig Erdogan pártjának a többség elvesztésébe is kerülhet.

Illiberális államhoz képest nagy a mozgás a török politikában - írja a Mérce. Tavaly év végére a szélsőjobboldali kurd ellenes MHP lényegében betagozódott Erdogan pártjába és együtt indulnak a választásokon. Ellenben az MHP-ból tavaly év végén kivált Jó (İYİ) párt is indul a választásokon, sőt elnökjelöltje a pártvezető Meral Akşener a legesélyesebb jelölt Erdogan megszorítására - legfrissebb felmérések szerint a furcsa módon megmaradt második fordulóban csupán 5 százalékkal kapna ki. Ő egyébként a Kemalista Köztársaság párt támogatásával tud egyáltalán elindulni a választásokon: a Kemalisták 15 parlamenti képviselőjüket átültették a Jó frakciójába, hogy így a párt adhasson egy elnökjelöltet.

Az elnökválasztásnál meglepőbb eredményt hozhat a parlamenti választás, méghozzá a 10 százalékos abszurdan magas parlamenti küszöb miatt. Bár a Jó párt valamennyivel a küszöbb fölött áll, és a Köztársaság Párt biztosan megugorja azt, kérdéses a kurd-újbaloldali párt, a HDP szereplése.

A most 10 százalékos küszöbön táncoló HDP amikor 2015-ben először került be a parlamentbe, Erdoganék el is vesztették a többségüket. Ezután indult el az erdogani lavina a független médiatermékek ellen, és nyerte meg a török elnök pártja az előrehozott választásokat novemberben. Majd 2016-ban jött a puccs, és Erdogan a maradék média, és a másként gondolkodók mellett leginkább a kurd-újbaloldali HDP-vel kezdett leszámolni, terrorizmus támogatásával vádolva a pártot és vezetőit. Börtönbe került a párt teljes vezetése, 8 parlamenti képviselője, 80 polgármestere, és több ezer aktivistája, így a párt egyik társelnöke, Selahattin Demirtas is.

Demirtas, aki  jelenleg is előzetes letartoztatásban ül, bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. Ennek pillanatnyilag nincs jogi akadálya - persze kérdéses, így marad-e ez: a kurd politikus következő tárgyalása április 30-án lesz. Az indulásra egyébként nincs sok esélye, a szimbolikus gesztus inkább a török szavazókorú népesség 18 százalékát adó kurdok mobilizálására lehet jó.

A teljes cikk itt olvasható.

Szerző

Theresa May már biztosra menne

Publikálás dátuma
2019.03.22 22:02

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök utalást tett arra, hogy többség nélkül nincs újabb szavazás a megállapodásról.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett pénteken arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az eddig kétszer is elutasított egyezmény elfogadásához. Theresa May péntek este közzétett levelében az MTI összefoglalója szerint tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról. A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást. May levelének megfogalmazása szerint azonban „ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

„Kedveli Kim elnököt” – Észak-Korea elleni szankciókat vont vissza Trump

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:01

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok elnöke mely büntetőintézkedésekre célzott.
Donald Trump amerikai elnök pénteken elrendelte a kormánya által Észak-Korea ellen életbe léptetett legújabb szankciók visszavonását. Az elnök Twitter-bejegyzésben közölte:
„az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy további, széleskörű szankciókkal bővíti a már érvényben lévő szankciókat Észak-Korea ellen. Utasítást adtam az újabb szankciók visszavonására”.
A Fehér Ház nem válaszolt az újságírók részleteket firtató kérdéseire, így nem világos az sem, hogy az Egyesült Államok elnöke mely szankciókra célzott. Sarah Huckabee Sanders szóvivő csupán annyit mondott: Donald Trump
„kedveli Kim elnököt és nem gondolja, hogy ezek a szankciók szükségesek”.
Az amerikai kormány csütörtökön két kínai hajózási vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, azzal vádolva a cégeket, hogy segítenek Észak-Koreának kibújni az érvényben lévő szankciók alól. A döntést azzal indokolták, hogy fenn kell tartani a nyomást Észak-Koreára annak érdekében, hogy Kim Dzsong Un feladja atomfegyver-programját.
Szerző