Ab: mulasztott az Országgyűlés a kárpótlási szabályok módosításakor

Publikálás dátuma
2018.04.27. 12:19
Illusztráció: Németh András Péter
Az Országgyűlés mulasztott a termőföldekre vonatkozó kárpótlási szabályok módosítása ügyében, és alkotmányellenes volt az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló 2016-os törvény néhány rendelkezése - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken közzétett határozatában, számol be az MTI.

A módosításáról szóló törvényjavaslat - amit egyszer még Áder János is visszaküldött az Országgyűlésnek - célja a kárpótlási folyamat lezárása és egyben a kárpótlás során visszamaradt termőföldeknek a "Földet a gazdáknak" program keretében történő értékesítési lehetőségének megteremtése volt.

Az Ab szerint a mulasztást azzal követte el a törvényalkotó, hogy egyes esetekben lehetetlenné tette a kárpótlásra jogosultak számára vételi joguk megfelelő gyakorlását. A vizsgált törvény időközben hatályát vesztette.

Az ügyben egy kárpótlásra jogosult nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz azért, mert részt vett volna egy árverésen, amely azonban a támadott jogszabály hatályba lépése folytán elmaradt. Az indítványozó sérelmezte, hogy a jogosultak kárpótlási jegyeikkel - árverés hiányában - nem tudnak elvett földjeikhez hozzájutni. Álláspontja szerint vételi joga elvonásával sérült a tulajdonhoz való joga, továbbá a jogbiztonság követelménye is megkívánja az utolsó, még le nem zajlott földárverés megtartását.

Az Ab a panaszt tartalmilag megalapozottnak találta. Határozatában kimondta: az állam köteles megteremteni azt az intézményi garanciarendszert, amely a tulajdonhoz való jogot működőképessé teszi.

A támadott jogszabály úgy szüntette meg a termőföld árverésére vonatkozó szabályokat, hogy a kárpótlási igények érvényesítését szolgáló vételi jog a jogosultakat továbbra is megilleti. Az Ab kiemelte: a jogalkotó egy rendelkezés hatályon kívül helyezésekor úgy jár el kellő gondossággal, ha nem hagy hátra le nem zárt jogviszonyokat, és nem lehetetleníti el azon törvényben biztosított jogosultságok érvényesítését, amelyek alaptörvényi oltalom alatt állnak.

Az Ab mindezek alapján felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2018. december 31-éig tegyen eleget.

Szerző

"Viktátor" is megérzi - Új pénzügyi fegyvert vet be jövő héten az EU

Publikálás dátuma
2018.04.27. 11:09
Brüsszelben is tüntettek a választások után Orbán ellen - AFP fotó
Az Európai Unió jövő héten új pénzügyi fegyvert vet be annak érdekében, hogy megpróbálja útját állni a pusztító folyamatnak, a blokk keleti részén növekvő, illiberális nacionalizmusnak, ami Brüsszel szerint veszélybe sodorja az Unió demokratikus alapjait - írja a Reuters.

A cikk kiemeli, hogy az EU vezetői körében is időnként Viktátornak nevezett magyar kormányfő jelentős választási győzelme, valamint a lengyelországi bíróságok függetlenségének megvédésére irányuló harc, illetve  Nagy-Britannia kilépése megkongatta a vészharangot. (Az előbbi kettőt, illetve az "illiberális demokrácia" terjedését a Brexitnél is lényegesen veszélyesebbnek minősítve) 

Az Európai Bizottság szerint nincs szó tehetetlenségről, számos eszköz áll rendelkezésükre a pusztító jelenségekkel szemben, az újabb javaslatok szerint a brüsszeli pénzügyi a forrásokat meg lehet tagadni azoktól az országoktól, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállamiságra vonatkozó szerződéses kötelezettségeiket, például független bíróságokkal.

Ennek némiképp ellentmond Jávor Benedek véleménye, a Párbeszéd EP- képviselője szerint a Bizottság "túl puha", legalábbis ezidáig az volt. Pedig lenne ok bőven a keménykedésre:

Jávor Benedek
április 25., 21:34 ·
A Költségvetési ellenőrző bizottságban ma elfogadott dokumentumunk egyértelműen megállapítja, hogy a magyarországi korrupció és az uniós pénzekkel való trükközés olyan magas szintet ér el, amely az unió pénzügyi érdekein túlmenően már a jogállamiságot is veszélyezteti Magyarországon, ezért az EU alapszerződés 7. cikkely szerinti jogállamisági eljárás megindítása javasolja. De ezen túl elárulnék még néhány fontos dolgot a bizottság véleménye kapcsán, amelyek nem feltétlenül egyértelműek, és a sajtó sem számolt be róluk:
1. Azon túl, hogy a jelentést a Fidesz pártcsaládjába tartozó Ingeborg Graessle ( a CONT Bizottság elnökének) a neve fémjelzi, a jelentést a szavazáson az Európai Néppárt is támogatt. Még érdekesebb, hogy Deutsch Tamás helyetteseként Bochkor Andrea is részt vett a szavazáson, ahol végül senki(!) nem szavazott a jelentés ellen. (13 igen és 2 tartózkodás mellett 0 ellenszavattal fogadták el)
2. Még a néppárti szerző, Graessle szerint is a magyar kormány a legkevésbé hatékony kormányzat Európában, amelynek eredménye az alacsony gazdasági növekedés is. Ez az egyik olyan pont, amit legutóbb az Európai Bizottsággal folytatott eszmecserénk során is kiemeltem, hogy Magyarország látványosan rosszabb teljesítményt nyújt több mint egy évtizede a többi térségbeli országnál, miközben a beérkező uniós források mennyisége az egyik legmagasabb, tehát azok felhasználásával vannak súlyos gondok. Örülök, hogy ez is bekerült a dokumentumba.
3. A vélemény kiemeli, hogy gazdaságilag hazánk nemcsak az uniós átlag alatt teljesít, hanem még az visegrádi országokhoz képest is lényegesen elmaradunk a feljődésben, mindezt annak ellenére, hogy egy dologban mi vagyunk az elsők: a pénzek lehívásában. Nem kell szakértőnek lenni annak belátására, ha mi kapjuk a legtöbb pénzt, és közben a mi gazdaságunk ennyire kis mértékben fejlődik, akkor ott valami nagyon bűzlik.Ez az egyik olyan pont, amit legutóbb az Európai Bizottsággal folytatott eszmecserénk során is kiemeltem. Örülök, hogy ez is bekerült a dokumentumba.
4. Végül de nem utolsó sorban: A vélemény különösen kiemeli az oknyomozó újságírók jelentős szerepét a kormánnyal kapcsolatos korrupciós ügyek megvilágításában. Én személyesen is külön megköszönöm azt a sok munkát, amelyet oknyomozó újságírók, egyre nagyobb ellenszélben végeznek! Csak biztatni tudom őket, hogy a jövőben is tegyenek így, és ígérni tudom, hogy a magam részéről én mindent megteszek a védelmük érdekében az EP-ben.

lásd még: Szijjártónál elszakadt a cérna

Szerző

Egymillióra nőhet a képviselői fizetés? - A Fidesz cáfol

Publikálás dátuma
2018.04.27. 10:26
Ja, a zseton is nőhet, persze - Fotó: MTI/Szigetvári Zsolt
Az ellenzék számára keserves tapasztalatokat, kényszerű szembenézést hozó választások után felmerült: ha a megválasztott képviselők beülnek a Parlamentbe, legitimálják-e a NER-t. Vagyis: miként szolgálják meg inkább a választói bizalmat, ha a távolmaradásukkal nem asszisztálnak tovább ahhoz a törvényhozási színjátékhoz, ami a jobb napokat is látott Ház falai között zajlik, vagy azzal, ha bentmaradva, a szűkös, de nyomokban még létező lehetőségeket kihasználva belülről bomlasztják az ebben az atomjaira széthullajtott országban cinikus nevű Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

Kérdés, hogy ez milyen mértékben billenti egy irányba a mérleg nyelvét: 

Havonta bruttó egymillió forint lehet (nettó 665 ezer) a képviselők alapfizetése. Eddig bruttó 748 ezer (nettó 500 ezer) forint érkezett havonta a számlájukra. A Blikk információi szerint hamarosan emelhetik a képviselők és az állami vezetők illetményét. Mivel a képviselői illetmény a helyettes államtitkári fizetéshez van kötve, várhatóan az állami vezetők sem maradnak ki a jóból, és párhuzamosan nekik is emelkedhet a bérük, vagyis a helyettes államtitkárok is 1 millió forintot kaphatnak, annyit, mint jelenleg az államtitkárok.

Emelnék továbbá a képviselők albérleti támogatását, itt az az indok, hogy teljesen elszálltak a fővárosi ingatlanárak: négy éve még bőségesen elegendő volt egy belvárosi lakás bérleti díjára és rezsijére havi 187 ezer forint, amit erre a célra igénybe vehettek a vidéki képviselők, ám most már ez egyre nehezebb lenne.

A képviselői alapilletményt legutóbb négy éve, szintén a ciklus elején emelték 236 ezer forintról 748 ezerre, viszont a költségtérítéseket csökkentették, ezért voltak képviselők, akik összességé­ben rosszabbul jártak. Az országgyűlési hivatal dolgozói illetményének emelését decemberben fogadta el ellenszavazat nélkül a parlament. Így januártól átlagosan 45 százalékkal nőtt a fizetése a 700-800, parlamentben dolgozó tisztviselőnek.

Update: 

A képviselői bérek emelésére vonatkozó javaslat a sajtóban megjelentekkel szemben nincs napirenden - közölte a Fidesz-frakció pénteken az MTI-vel.  A közlemény emlékezet, hogy az országgyűlési képviselők illetményének összegét az Országgyűlésről szóló törvény szabályozza. A jogszabály arról rendelkezik, hogy a képviselők fizetése a közigazgatási alapilletményhez kötött, megegyezik a helyettes államtitkárokéval. A szabályok szerint fizetésemelés csak akkor lehetséges, ha mindenkinek nő a közigazgatásban az alapilletménye.Képviselői béremelésre vonatkozó javaslat az Országgyűlés napirendjén nincs - hangsúlyozta a Fidesz.

Szerző
Frissítve: 2018.04.27. 12:11