Hozomány a Mezőség kincseiből

Publikálás dátuma
2018.04.30 07:46

Fotó: /
Hozomány – Erdélyi népzene régen és most címmel jelent meg a nagyszerű énekesnő, Herczku Ágnes új dupla albuma, amely a tervek szerint egy sorozat nyitánya.

Herczku Ágnes évek óta szeretett volna egy „balladás” lemezt megjelentetni. „Emlékeztem rá, hogy az erdélyi gyűjtőútjainkon milyen sok szép balladát sikerült rögzíteni, ezért azzal kezdtem a munkát, hogy módszeresen végighallgattam a gyűjtéseket” – meséli. „Ekkor merült fel bennem – mivel annyi a jó énekes és a gyönyörű dal –, hogy ezt érdemes lenne közkinccsé tenni. Először egyszerűen ki akartam tenni a Youtube-ra. Aztán eszembe jutott, hogy amíg a népzene iránt érdeklődők ennek biztosan nagyon örülnének, addig az »adatközlők» csak hálás gondolatokkal lennének gazdagabbak. Van ugyan állami szintű elismerés a Népművészet Mestere cím adományozásával, de jóval több Mester van, mint akiket az állam anyagilag is tud dotálni. Így körvonalazódott az az ötletem, hogy az egykori gyűjtések szerkesztett változatát és egy arra épülő revival-lemezt is tartalmazó dupla CD-sorozatot kellene útjára indítani, aminek a bevételét a szokásostól eltérően nem mi, zenészek, hanem az adatközlő Mestereink kapják. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mai zeneipari viszonyok közt ebből meggazdagodni senki nem fog, de nekünk fontos volt, hogy a köszönet mellett valahogy így is kifejezzük a hálánkat és a tiszteletünket a Mesterek tudásáért és önzetlenségéért.”

A Fonó Budai Zeneház kiadásában induló sorozat címe: Hozomány – Erdélyi népzene régen és most. Az első kiadvány a 2005-ös visai gyűjtőútra épül, ahol Papp Andrástól, Nagy Amáliától, Fodor Juliskától és Lovász Annától vannak felvételek. Nem véletlen, hogy a Mezőséggel kezdték a sorozatot: folklórkincse különösen gazdag, és Herczku Ágneshez személyesen is közel áll. „Szívesen mentem Kalotaszegen belül Magyarvistára is, a Gergely Erzsi nénivel kialakult személyes kapcsolat okán. Sajnos már nincs közöttünk. Mint ahogy a mezőségi, magyarszováti Maneszes «Láli» Józsefné Tóth Mariska sincs, a másik nagy kedvencem. Mennek el az öregek – ijesztő gyorsasággal. A visai Nagy Amália is... Amikor két éve megtudtam, hogy Papp András bácsi is meghalt, eldöntöttem, hogy Visával fogom kezdeni a Hozomány sorozatot, hogy legalább Amáli néni lányainak, Fodor Juliskának és Lovász Annának még életükben oda tudjuk adni ezt az albumot.”

A kiadvány második CD-je, a Revival is autentikus népzenei lemez. Falusi népzene – városi előadóktól. „Nem törekedtem koncerten is frappánsan előadható számok szerkesztésére – mint például a Tüzet viszek című lemezemnél” – mondja Herczku Ágnes. „Azt szerettem volna, hogy a lemez főszereplője ne én, hanem maga a gyönyörű visai zene legyen. Ezért kértem meg a Bandám tagjai – Hegedűs Máté, Fekete Márton Kispuma és Molnár Péter – mellett a mezőségi népzenét verhetetlenül játszó Koncz Gergelyt és Fekete Antal Pumát, hogy egy olyan zenekar játsszon visai népzenét, amire az ottaniak is azonnal felpattannának táncolni. És azért sem énekelek olyan sokat a Revival lemezen, mert férfi énekest is szerettem volna a lemezre. Németh Ferencet hívtam meg, akivel csaknem húsz éve ismerjük egymást, a Naplegenda című előadásban ennyi ideje énekelünk együtt. Nagyon szeretem Feri hangszínét, orgánumát.”

A hitelességre való törekvés azonban sohasem egy bizonyos felvétel kopírozását jelenti. „A stílus a részletekben rejlik. A részleteket pedig több előadó sok-sok felvételéből, illetve a személyes megtapasztalásból lehet megismerni. Az általam énekelt katonakísérőben legalább négy ember dallamvezetése, hanghordozása, díszítési technikája érhető tetten. Ebből kreáltam egy saját verziót, ettől lett az enyém” – vallja Herczku Ágnes, aki az új sorozatot erdélyi gyűjtőútjaik állandó szakmai „tanácsadója”, Kallós Zoltán emlékének ajánlja.

Névjegy
Herczku Ágnes 1998-ban került a Honvéd Együttes tánckarába, s itt kezdődött el hivatásos énekesi pályafutása is. Nyolc évig a Fonó zenekar tagja, két évig a Szalonna és Bandája énekese volt. 2002-től 2016-ig a Magyar Állami Népi Együttes szólistája. Nikola Parovval a Naplegenda című produkció megszületése (1999) óta folyamatosan dolgozik; sokáig a Nikola Parov Quartetben, majd saját zenekarában, a 2012-ben alakult Herczku Ági és a Banda formációban. Számos szakmai elismerés után 2016-ban Liszt-díjjal tüntették ki.

2018.04.30 07:46

Visszaengedte az idősebb lengyel bírákat a pulpitusra az elnök

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:03

Fotó: NurPhoto/ Mateusz Wlodarczyk
Igaz, mérsékelt mozgástere volt: az EU világossá tette, hogy Lengyelország nem tehet meg mindent az "ítélkező tanácsokkal".
Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyta a parlament által korábban megszavazott törvénymódosítást, amely értelmében visszatérhetnek munkahelyükre a legfelsőbb bíróság korábban nyugalmazott tagjai. A törvény eredeti változatát hétfőn az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága felfüggesztette. Az uniós jogállamisági kifogások már korábban is ismertek voltak, és a varsói törvényhozás november végén elfogadta a Duda által most aláírt módosított változatot. A jogszabály korábbi változatának értelmében a 70-ről 65 évre csökkentett nyugdíjkort elért bírák csak a lengyel elnök jóváhagyásával folytathatták volna szolgálatukat. A módosítás hatályba lépésével a júliusban nyugdíjazott 22 bíró államfői jóváhagyás nélkül  visszatérhet munkahelyére, és a módosítás értelmében meg nem szakítottnak tekintik az összes visszatérő bíró, köztük Malgorzata Gersdorf legfelsőbb bírósági elnök megbízatását. Az újonnan beiktatott bírák esetében viszont a nyugdíjkorhatár 65 év lesz, és hosszabbítás egyáltalán nem lehetséges. Az államfő által most aláírt módosítás nem érinti az úgynevezett igazságügyi reform többi előírását, így például azt, hogy a legfelsőbb bíróságnál létrejött az igazságügyi dolgozók által elkövetett kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara, valamint az úgynevezett rendkívüli panaszokat intéző kamara. Az utóbbi testület akár 20 évre visszamenőleg is felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit. 
2018.12.18 21:03
Frissítve: 2018.12.18 21:26

Koszovót nem érdeklik a szerb és orosz dörgedelmek, önálló hadsereget akar

Publikálás dátuma
2018.12.18 20:55

Fotó: AFP/
És az EU sem képes pacifikálni a kis balkáni országot.
Sem a nyugat-balkáni régió vezetőinek keddi brüsszeli találkozója, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülése nem tudott változtatni azon a patthelyzeten, amely a Szerbia-Koszovó párbeszédben előállt. A pristinai parlament pénteki döntése, a koszovói hadsereg létrehozásának egyhangú megszavazása (a voksolást a szerb kisebbség képviselői bojkottálták) veszélyesen elmérgesítette a két balkáni ország viszonyát. A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben az Európai Unió és az azon kívüli európai államok is elítélik a pristinai lépést, sőt a NATO is aggodalmát fejezte ki azonnal a szavazás után, addig Washington támogatja és ösztönzi a koszovói hadsereg felállítását, történelmileg szükségszerű lépésnek nevezve azt. Mindez egyben azt is előrevetíti, hogy az EU-s és amerikai támogatásokból élő ország nem fog visszalépni mindaddig, míg az Egyesült Államokat maga mögött tudhatja. Hogy miért üdvözlendő Washingtonnak a koszovói hadsereg felállítása, leginkább csak az amerikai-orosz mindenre kiterjedő hatalmi versengéssel magyarázható, ugyanis a Szerbia stratégiai partnerének, egyik legfőbb támogatójának számító Oroszország is hevesen ellenzi az pristinaiak egyoldalú döntését. A washingtoni vezetés a szerb árukra kivetett száz százalékos különvámot sem bírálta, nem szorgalmazta annak eltörlését, így az Európai Unió kérése és figyelmeztetése e téren is süket fülekre talált Koszovóban, teljesen kilátástalan helyzetbe sodorva az uniós védnökség alatt zajló, megrekedt szerb-koszovói párbeszédet. Belgrád és Aleksandar Vucic szerb államfő az egyeztetések folytatásának feltételéül a különvámok eltörlését nevezte meg. A koszovói hadsereg kapcsán Belgrád annak a jogi dokumentumnak a felmutatását követeli, amely jogalapot nyújt erre, ugyanis még a Szerbia által el nem ismert ország alkotmánya is úgy rendelkezik, hogy önálló hadsereg létrehozásához kérnie kell és meg kell kapnia a szerbek jóváhagyását. Nos, Pristina nem is kérte azt, Hashim Thaci koszovói elnök pedig leszögezte az ENSZ BT ülésén: a folyamat visszafordíthatatlan, a saját hadsereg megalakítása teljesen normális döntés, már öt éve meg kellett volna hozni. A koszovói elnök szerint a késlekedés annak tudható be, hogy „olyanok jóakaratát várták, akik erre nem mutattak hajlandóságot”. 

Mogherini a célpont

Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem mondható a koszovói nagyközönség kedvencének. Vasárnap, az ENSZ BT és a tegnapi brüsszeli tárgyalások előtti véghajrában több ezer koszovói albán hivatalos Facebook oldalán bírálta a főképviselőt, amiért a koszovói állampolgárok az egyedüliek a Balkánon, akik számára fenntartják az uniós vízumkötelezettséget. Mogherinit rasszistának és szerbpártinak nevezték az elégedetlen koszovóiak.

Témák
Koszovó
2018.12.18 20:55
Frissítve: 2018.12.18 20:56