Herczku Ágnes évek óta szeretett volna egy „balladás” lemezt megjelentetni. „Emlékeztem rá, hogy az erdélyi gyűjtőútjainkon milyen sok szép balladát sikerült rögzíteni, ezért azzal kezdtem a munkát, hogy módszeresen végighallgattam a gyűjtéseket” – meséli. „Ekkor merült fel bennem – mivel annyi a jó énekes és a gyönyörű dal –, hogy ezt érdemes lenne közkinccsé tenni. Először egyszerűen ki akartam tenni a Youtube-ra. Aztán eszembe jutott, hogy amíg a népzene iránt érdeklődők ennek biztosan nagyon örülnének, addig az »adatközlők» csak hálás gondolatokkal lennének gazdagabbak. Van ugyan állami szintű elismerés a Népművészet Mestere cím adományozásával, de jóval több Mester van, mint akiket az állam anyagilag is tud dotálni. Így körvonalazódott az az ötletem, hogy az egykori gyűjtések szerkesztett változatát és egy arra épülő revival-lemezt is tartalmazó dupla CD-sorozatot kellene útjára indítani, aminek a bevételét a szokásostól eltérően nem mi, zenészek, hanem az adatközlő Mestereink kapják. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mai zeneipari viszonyok közt ebből meggazdagodni senki nem fog, de nekünk fontos volt, hogy a köszönet mellett valahogy így is kifejezzük a hálánkat és a tiszteletünket a Mesterek tudásáért és önzetlenségéért.”
A Fonó Budai Zeneház kiadásában induló sorozat címe: Hozomány – Erdélyi népzene régen és most. Az első kiadvány a 2005-ös visai gyűjtőútra épül, ahol Papp Andrástól, Nagy Amáliától, Fodor Juliskától és Lovász Annától vannak felvételek. Nem véletlen, hogy a Mezőséggel kezdték a sorozatot: folklórkincse különösen gazdag, és Herczku Ágneshez személyesen is közel áll. „Szívesen mentem Kalotaszegen belül Magyarvistára is, a Gergely Erzsi nénivel kialakult személyes kapcsolat okán. Sajnos már nincs közöttünk. Mint ahogy a mezőségi, magyarszováti Maneszes «Láli» Józsefné Tóth Mariska sincs, a másik nagy kedvencem. Mennek el az öregek – ijesztő gyorsasággal. A visai Nagy Amália is... Amikor két éve megtudtam, hogy Papp András bácsi is meghalt, eldöntöttem, hogy Visával fogom kezdeni a Hozomány sorozatot, hogy legalább Amáli néni lányainak, Fodor Juliskának és Lovász Annának még életükben oda tudjuk adni ezt az albumot.”
A kiadvány második CD-je, a Revival is autentikus népzenei lemez. Falusi népzene – városi előadóktól. „Nem törekedtem koncerten is frappánsan előadható számok szerkesztésére – mint például a Tüzet viszek című lemezemnél” – mondja Herczku Ágnes. „Azt szerettem volna, hogy a lemez főszereplője ne én, hanem maga a gyönyörű visai zene legyen. Ezért kértem meg a Bandám tagjai – Hegedűs Máté, Fekete Márton Kispuma és Molnár Péter – mellett a mezőségi népzenét verhetetlenül játszó Koncz Gergelyt és Fekete Antal Pumát, hogy egy olyan zenekar játsszon visai népzenét, amire az ottaniak is azonnal felpattannának táncolni. És azért sem énekelek olyan sokat a Revival lemezen, mert férfi énekest is szerettem volna a lemezre. Németh Ferencet hívtam meg, akivel csaknem húsz éve ismerjük egymást, a Naplegenda című előadásban ennyi ideje énekelünk együtt. Nagyon szeretem Feri hangszínét, orgánumát.”
A hitelességre való törekvés azonban sohasem egy bizonyos felvétel kopírozását jelenti. „A stílus a részletekben rejlik. A részleteket pedig több előadó sok-sok felvételéből, illetve a személyes megtapasztalásból lehet megismerni. Az általam énekelt katonakísérőben legalább négy ember dallamvezetése, hanghordozása, díszítési technikája érhető tetten. Ebből kreáltam egy saját verziót, ettől lett az enyém” – vallja Herczku Ágnes, aki az új sorozatot erdélyi gyűjtőútjaik állandó szakmai „tanácsadója”, Kallós Zoltán emlékének ajánlja.
