Iráni atomalku: Putyin és Macron támogatja, Izrael szerint hazugság az egész

Publikálás dátuma
2018.04.30 18:13
Teheráni utcakép Ali Hámenei "legfelső vezető" portréjával és két kiállított ballisztikus rakétával. Fotó: ATTA KENARE / AFP
Fotó: /
Az iráni nukleáris programról elfogadott átfogó közös cselekvési terv fenntartása és maradéktalan végrehajtása mellett foglalt állást telefonbeszélgetése során Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök - közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálatára hivatkozva az MTI. Ugyanakkor Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfő este bejelentette: Izraelnek birtokába jutott az iráni titkos atomarchívum, amely szerint az ország atomfegyveren dolgozott.

Az orosz elnöki hivatal beszámolója szerint a francia részről kezdeményezett telefonbeszélgetés során Macron tájékoztatta Putyint washingtoni látogatásáról, különös tekintettel az annak során az iráni atomalkuról folytatott tárgyalásairól.

"Oroszország és Franciaország elnöke a cselekvési terv fenntartása és maradéktalan végrehajtása mellett foglalt állást" - áll a közleményben. A Kreml tájékoztatás szerint a felek "a nemzetközi és a kétoldalú napirend más aktuális kérdéseit" is megvitatták.

Macron Washingtonban bejelentette, hogy Párizs szerint egy új, az eddiginél kiterjedtebb megállapodást kell kidolgozni az iráni nukleáris programról, amely rendelkezne Teherán ballisztikus rakétaprogramjáról és a térségbeli helyzet stabilizálásáról is.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt állandó tagja és Németország, illetve Irán 2015 júliusában állapodott meg a Teherán atomprogramját szabályozó átfogó közös cselekvési tervről. A megállapodás előírja az Irán ellen a BT, az Egyesült Államok és az Európai Unió által bevezetett szankciók feloldását, cserébe azért, hogy Teherán korlátozza és nemzetközi ellenőrzés alá helyezi nukleáris programját. Az alku 2016 januárjában lépett a megvalósítás szakaszába.

Donald Trump amerikai elnök többször is kilátásba helyezte a megállapodás felbontását, mert érvelése szerint az nem akadályozza meg, csupán elodázza annak lehetőségét, hogy Irán nukleáris fegyvert fejlesszen ki. Washington április végén közölte, hogy Párizzsal, Berlinnel és Londonnal haladást ért el az iráni nukleáris alku korrekciójáról, de a végleges megoldást még nem sikerült megtalálni.

Teherán a maga részéről már leszögezte, hogy a megállapodás nem lehet felülvizsgálat tárgya, és annak felmondása esetén "szimmetrikus" intézkedéseket fog hozni.

Netanjahu: atomfegyveren dolgozott Irán, az atomalku hazugság
Irán hazudott, és nukleáris fegyver kifejlesztésén dolgozott, s az iráni atomalku hazugságon alapult - állította az izraeli hírszerzés által megszerzett bizonyítékokra hivatkozva Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfő este - számol be az MTI Izraelnek állítólag birtokába jutott az iráni titkos atomarchívum, amely szerint az "Amad" projekt keretében nukleáris bombát próbált előállítani.
Netanjahu felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy "megfelő döntést" hozzon a közeli napokban, amikor a 2015-ben aláírt nemzetközi atomalku megújításáról hoz döntést.

Szerző
2018.04.30 18:13
Frissítve: 2018.04.30 22:15

Megújítják a CEU amerikai akkreditációját

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:32

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A CEU felsőoktatási akkreditációját végző értékelő bizottság elnöke szerint a Magyarországról elüldözött intézmény a "felsőoktatás egyik sikertörténete".
Ron Daniels, a Johns Hopkins Egyetem és a CEU felsőoktatási akkreditációját végző Middle States Commission on Higher Education értékelő bizottságának elnöke azt javasolja, hogy újítsák meg a CEU amerikai felsőoktatási akkreditációját – írja a CEU közleményére hivatkozva az atv.hu.

Daniels gratulált az intézménynek, hogy a bizottság vizsgálata alapján „sikeresen megfelel a Middle States Commission on Higher Education akkreditációs feltételeinek és tagsági követelményeinek”. Daniels szerint „a CEU a felsőoktatás egyik sikertörténete,” és részletezte, hogy melyek azok a területek, amelyekben kiemelkedően teljesít. A bizottság elismerte a CEU elkötelezettségét egy átfogó oktatási program fejlesztése és a tanulásközpontú oktatás iránt, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2018-ban a CEU a QS ranglistáján a világ 51-100 legjobb egyeteme között szerepel történelem, filozófia, politikatudomány, szociálpolitika és szociológia tantárgyakban, és a 200 legjobb között közgazdaságtan és jogtudomány terén.


„A CEU egyenrangú a világ legjobb egyetemeivel”
-jegyezte meg a Magyarországról Bécsbe költöző egyetemről Ron Daniels.
2019.01.16 20:32

Túlélte a bizalmatlansági szavazást Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:19

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A brit parlament 325-306-os szavazati aránnyal nem vonta meg a bizalmat a kormánytól. May az ellenzékkel is egyeztetne, mielőtt folytatná a Brexittel kapcsolatos brüsszeli tárgyalásokat.
A többség arra számított, hogy elbukik a Theresa May elleni bizalmatlansági indítvány, és nem is kellett csalódniuk: az ellenzék által kezdeményezett voksoláson 325-306 arányban May támogatói kerültek többségbe. Kérdés, hogyan folytatódnak a Brexit-tárgyalások, mindenesetre a miniszterelnöknő a szavazás után személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőjének a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról. A kormányfő hozzátette: kész már szerda este elkezdeni ezeket a négyszemközti megbeszéléseket - számol be róla az MTI.

May kijelentette:
olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban.
Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé javaslatait a Brexit-folyamat további menetére. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt, amelynek vezére, Jeremy Corbyn szerdán „zombikormánynak” nevezte az ország vezetését, azért szerette volna megvonni a bizalmat a kormánytól, mert nem tudtak olyan megállapodást kötni az Európai Unióval, amelyik megnyugtatóan rendezné az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, ugyanakkor biztosítja az ország függetlenségét is az európai közösségtől. Corbyn a szavazás után azt mondta: a tárgyalások feltétele a Labour részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes. Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A Munkáspárt egyébként legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.
2019.01.16 20:19
Frissítve: 2019.01.16 21:51