Brüsszeli behívó: terítéken a néppárti aggályok

Publikálás dátuma
2018.04.30 19:53
Orbán Viktor egy korábbi, 2017-es brüsszeli útja alkalmával. Fotó: Riccardo PAREGGIANI / AFP
Fotó: /
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben megbeszélést folytat Joseph Daullal, az Európai Néppárt (EPP) elnökével és Manfred Weberrel, az EPP európai parlamenti frakciójának vezetőjével — erősítették meg a Népszavának a pártcsaládhoz közel álló források.

A kormányfőt a néppárti vezetőség hívta az EU székhelyére, korábbi német sajtójelentések szerint azért, hogy világossá tegyék az EPP magyar tagpártját vezető Orbán Viktor számára, melyek azok az uniós elvek és értékek, amelyeket tiszteletben kell tartania. A látogatás tényét megerősítette az MTI-nek Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke is.

Névtelenséget kérő brüsszeli informátoraink azt mondták, hogy még nem dőlt el a találkozó pontos időpontja és napirendje, de várhatóan szóba kerülnek a Közép-Európai Egyetem (CEU) sorsát és a civil szervezetek működését meghatározó törvények, illetve törvénytervezetek, valamint a Fidesz tevékenységével kapcsolatos egyéb brüsszeli aggályok.

Orbán meghívását már a magyarországi parlamenti választások előtt tervbe vette a néppárti vezetőség, vagyis nincs szó semmiféle kapkodásról — hallottuk. Megkeresésünkre az EP néppárti frakciójának szóvivője ugyanakkor hétfőn azt mondta, nem tud arról, hogy Manfred Weber szerdán találkozóra készül a magyar kormányfővel.

Kérdésünkre, hogy miért nem az EPP május közepén esedékes szófiai csúcstalálkozóján kerítenek sort a párbeszédre, forrásaink azt válaszolták, hogy az efféle események nem alkalmasak mélyreható kétoldalú tárgyalásokra.

Emlékezetes, hogy az Európai Néppárt elnöksége tavaly májusban Brüsszelben beszámoltatta a magyar miniszterelnököt a CEU-t és a nem-kormányzati szervezeteket célba vevő törvényekről, valamint az “Állítsuk meg Brüsszelt!” kampányról. Akkor Orbán Viktor tudtára adták, hogy nem tűrik az alapvető szabadságjogok korlátozását és a jogállam semmibevételét, beleértve az oktatás szabadságának és az egyetemi önállóságnak az eltiprását. Arra is felhívták a figyelmét, hogy megelégelték a kormány évek óta tartó EU-ellenes kampányát. A találkozóról kiadott sajtóközlemény szerint Orbán Viktor megígérte az elnökségnek, hogy a magyar kormány tiszteletben fogja tartani az Európai Bizottságnak a törvényekkel kapcsolatos döntéseit.

Jelenleg mind a felsőoktatási törvény, mint a nem-kormányzati szervezetek külföldi támogatásáról szóló törvény az EU Bírósága előtt van. Közben megszületett a parlamenti elfogadásra váró Stop Soros törvénycsomag, amit szintén kritikusan fogadtak uniós döntéshozók.

2018.04.30 19:53

"Az egész országot nem lehet kirúgni" - Pécsett is a rabszolgatörvény ellen tüntettek

Publikálás dátuma
2019.01.19 18:16

Fotó: Népszava/
A kormánynak az a célja, hogy rabszolgák legyünk a Mészáros Lőrincek országában - hangzott el a pécsi tüntetésen.
Pécsett ezúttal is megtelt a város emblematikus főtere, itt valamivel több mint ezren demonstráltak a kormány ellen. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pécsi ügyvivője szólalt fel elsőnek, s minden munkavállalót arra biztatott, hogy lépjen be a munkahelyén a szakszervezetbe, mert csak teljes összefogással van esély a sikerre. Az ügyvivő hozzátette, hogy akkor is csatlakozzanak az érdekképviselethez, ha elégedetlenek annak munkájával, váltsák le a rossz vezetőket, helyettük válasszanak meg olyan embereket, akik valóban a dolgozókat képviselik. A később felszólalók is az összefogás fontosságát hangsúlyozták. Varga Orsolya egy, a nők jogaiért harcoló civil egyesület képviseletében azt mondta: a rabszolgatörvény csak a jéghegy csúcsa, mert a kormánynak már régóta az a célja, hogy rabszolgák legyünk Magyarországon, ami a Mészáros Lőrincek magánbirtokává vált, s ahol a hatalom emberei szabadon vegzálhatnak egy 18 éves diáklányt, ha az szót emel ellenük. Varga arra ösztönözte a hallgatóságot, hogy mindannyian álljanak ki önmagukért és a jogaikért, mert az egész országot nem tudják „kirúgni”.
2019.01.19 18:16
Frissítve: 2019.01.19 18:17

Kaposváron harmadszor is százak tiltakoztak a rabszolgatörvény ellen

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:42

Fotó: Népszava/ Radó Ferenc
- Menjen a Fidesz! – válaszolták a tüntetők, amikor a kaposvári tüntetés egyik szónoka megkérdezte, el akar-e menni valaki a városból vagy az országból.
Nagyjából ez volt a legerősebb beszólás a demonstráción, melyet a többi megyeszékhelyhez hasonlóan Somogyban is a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szervezett – az ellenzéki pártok támogatása mellett –, s melyen az elmúlt napok kellemes, kora tavaszi időjárását váltó csípős hidegben is úgy háromszázan vettek részt az Európa-parkban. A belvárosi tér immáron a harmadik demonstrációnak adott helyet a rabszolgatörvényként emlegetett túlóratörvény elfogadása óta:
Kaposváron ilyesfajta ellenzéki aktivitásra senki sem emlékezett a rendszerváltás óta.
- Azt hitték, karácsony előtt sunyi módon, csendben át lehet nyomni az embereken egy ilyen jogszabályt – elevenítette fel a tüntetések okát Svajda József, a MASZSZ megyei vezetője, aki megjegyezte: a hatalom elszámolta magát, nem gondolta, hogy ekkora és ilyen egységes tiltakozást vált ki a jogszabály, hiszen a – Fidesz-közeli – Munkástanácsokon kívül minden valamire való szakszervezet és érdek-képviseleti tömörülés csatlakozott az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottsághoz, mely erre a szombatra megszervezte az országos tiltakozást.
- Eddig minden kormány úgy gondolkodott, alacsony bérek kellenek, mert az vonzza a külföldi tőkét – folytatta Svajda József -, de 99 ezer forintért nem lehet dolgozni. Amikor ezt jeleztük, elmondtak minket mindenféle mocskos prolinak, csőcseléknek, lumpeneknek, pedig csak normális béreket és nyugdíjakat akarunk. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint remekül emelkednek a bérek, az ország szinte Eldorádó. Szerintünk viszont ez nem igaz, így hát folytatjuk, ahogy Churchill mondta: földön, vízen, levegőben. Végre sokan megértették, mi a tét, s ami nagyon fontos: a dolgozók mellé felsorakoztak a fiatalok, a diákság. Erre utoljára 1956-ban volt példa Magyarországon.
Varga Zsoltné, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének országos alelnöke arról beszélt, hogy a Munka Törvénykönyvét rengetegszer módosították az elmúlt években, de mindig a dolgozók kárára, akik nem mertek nemet mondani a változtatásokra. Emiatt egyre nagyobbak a munkaterhek, s a túlhajszoltság következménye a mind több munkahelyi baleset, valamint a romló termelékenység. - Akik a rabszolgatörvényt kidolgozták és megszavazták, nem tudják, mi van egy valódi munkahelyen – jelentette ki. – Ugyanők hangoztatják évek óta, drasztikusan emelkednek a fizetések. Akkor miért megy el annyi ember az országból? Szolidaritásra, összefogásra van szükség, mert a hatalom semmibe veszi a munkásokat, érzéketlen robotoknak tekinti őket, s amit pedig megtermelnek az emberek, azt ellopják. Ebből viszont elegünk lett, ami meglepte a kormánypártokat, s egyre idegesebbé teszi őket. Van esély a változásokra, de a sikerhez szükség van a rendszert otthonról bíráló fotelforradalmárokra is!
Csábráki Lajosné a megváltozott munkaképességűek mind nehezebb megélhetéséről beszélt a hallgatóságnak, Hornyák József, a Vasas Szakszervezet somogyi titkára pedig arról, hogy a hatalom nem törődik a dolgozó emberekkel. - Tárgyalni akartunk a kormánnyal, de nem hajlandó rá – tette hozzá. – Kértünk engedélyt forgalomlassító útlezárásra Kaposvárra, de a rendőrség a közlekedés rendjének sérelmére hivatkozva elutasította a kérelmünket. Egy négysávos úton akartunk egy sávot elfoglalni… De nem hagyjuk magunkat, tovább küzdünk az igazunkért. Mert ha csak 1 százalék esélyt adunk a munkáltatóknak, hogy bevezethessék a rabszolgatörvényt, meg fogják tenni.
2019.01.19 17:42
Frissítve: 2019.01.19 17:47