Emberséggel - Tanítani kell a menekülteket

Publikálás dátuma
2018.05.02 07:36
A németországi Aachenben külön segítik a menekült gyerekek beilleszkedését. Fotó: AFP/Henning Kaiser/DPA
Fotó: /
Akár hat évet is veszíthetnek iskolai tanulmányaikból a Közel-Keletről vagy Afrikából Európába érkező gyerekek. A kérdést az Európai Parlament is napirendre tűzi májusban.

A jobboldali populista sajtó lesújtóan csámcsogott azon a múlt héten megjelent adaton, hogy a Németországban élő menekültek több mint fele megbukott tavaly a szövetségi bevándorlási hivatal szervezésében tartott nyelvi és integrációs tanfolyamon. Valójában azonban semmi meglepő nincs ebben az adatban, ha figyelembe vesszük a Global Progressive Forum (GPF) legfrissebb kutatásának eredményeit, amelyek azt mutatják be, hogy az Európába családjukkal vagy egyedül érkezett menekült gyerekek hány iskolai évet vesztenek a vándorlás és a letelepülés nehézségei miatt. Ha hozzávesszük, hogy szüleik hosszú ideig kizárólag a létfenntartásért küzdöttek, könnyen belátható, hogy a tanulás minden korosztálynál hátra sorolódott a fontossági sorrendben. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének közös kezdeményezésére 2003-ban alakult GPF adatai szerint 2015 óta legalább egymillió, háború sújtotta övezetből menekülő gyerek érkezett az európai vagy törökországi menekülttáborokba. A kutatók az UNICEF (az ENSZ gyermekvédelmi világszervezete) adatainak felhasználásával kimutatták, hogy sok menekült gyerek átlagosan két és fél iskolai évvel van elmaradva már akkor, amikor útra kel, mert származási országában a fegyveres konfliktus és erőszak miatt nem lehet rendszeresen iskolába járni. Európában aztán a menekülttáborok közötti áthelyezések és a menekültkérelem lassú elbírálása további három és fél év lemaradást eredményez a tanulmányaikban. A kíséret nélküli kiskorúaknál ez még hosszabb idő is lehet, tekintve, hogy nekik először gyámot kell biztosítani – olvasható a Népszava birtokába került magyar nyelvű összefoglalóban.

A Global Progressive Forum és a Migration Policy Grouppal és a Sirius Network on Migration and Education friss közös kutatásának első fontos megállapítása, hogy ezeknek a gyerekeknek az iskoláztatásáról alig állnak rendelkezésre hivatalos adatok, iskoláskorúak ezrei tűntek el a nyilvántartásokból. Pedig az Európába érkező menekültek és bevándorlók átalagosan egyharmada gyermek. Az Afrika felől jövők között kevesebben vannak, 15 százalékra tehető az arányuk, többségük 16-17 éves fiú, aki egyedül kelt útra Nyugat-Afrikából. Ugyanakkor a Közel-Keletről Görögországon keresztül Európa belsejébe tartó csoportok majdnem fele gyermek, ahogy a törökországi menekülttáborok lakói között is ez az arány. A legtöbb bevándorló szülő még most is Németországban tartja a legbiztosabbnak gyermeke jövőjét, ott adták be tavaly a gyermekgondozási kérelmek 40 százalékát. Ugyanakkor a kontinens belsejébe 2017-ben már a korábbiál kevesebb gyermek érkezett, a déli államokba tevődött át a hangsúly, Olaszországtól a francia partokig sokkal több gyereket regisztráltak, mint 2016-ban. 2018 első negyedévében majdnem 16 700 menekült és bevándorló érkezett a kontinensre a Földközi-tengeren keresztül, ez kevesebb mint a fele a 2017-es adatnak, közülük minden ötödik volt gyermek.

A GPF összeállítása országonként is elemzi a menekült gyermekek iskolába kerülésének esélyét. Magyarország 2017 januárja és szeptembere között 2160 menedékkérőt fogadott be Szerbiából a röszkei és a tompai tranzitzónákon keresztül. A menedékkérők több mint fele gyermek volt (54 százalék). Elvileg menedékkérelmük benyújtásától számítva 3 hónapon belül iskolapadban kellene ülniük, de a valóságban ez több hónapig is eltart, de a már menekült státusszal rendelkező gyerekeknek sincs könnyű dolguk, hiszen semmilyen szisztematikus nyelvi vagy tanulmányi hozzájárulást nem kapnak az állami oktatáson belül – mutat rá a kutatás. Ráadásul a nemzetközi felmérés azt is igazolja, hogy a számukra kínált oktatási szolgáltatás vagy teljesen szegregált, vagy azért nem jelent megoldást, mert csak magyarul beszélnek hozzájuk az órákon. A kutatás arra is rámutat, hogy Magyarországon a civil társadalom próbálja kitölteni a szakadékot, és segíti az újonnan érkező gyermekek nyelvtanulását.

Az EU-ban is napirenden
A menekült gyermekek iskoláztatásának kérdését kiemelt jelentőségűnek tartja az Európai Parlament is, ezért kérvényezte annak napirendre tűzését az Európai Bizottságtól és a Tanácstól a következő, májusi plenáris ülésen. A három nemzetközi szervezet által elkészített tanulmány szerzői a parlamenti vita előtt felszólítják a tagállamok kormányait és az uniós intézményeket, tegyenek meg mindent, hogy az Európába érkező gyermekek is szabadon járhassanak iskolába és tanulhassanak.

2018.05.02 07:36

Amint kiengedték Putyin ellenfelét, azonnal újra őrizetbe vették

Publikálás dátuma
2018.09.24 16:05

Fotó: AFP/ Vasily MAXIMOV
A rendőrök ott vártak rá a büntetés-végrehajtó intézet kapujában.
Azonnal újra őrizetbe vették Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, amint hétfőn kiengedték egy moszkvai fogdából - írja az Euronews. Itt 30 napos "adminisztratív letartóztatását" töltötte - melyhez fűződően, egy kihallgatás közben valahogy eltört a politikus egy ujja -, amiért megszegte nyilvános politikai megmozdulások megszervezésére vonatkozó előírásokat.
Navalnij sajtósa azt írta twitterüzenetben: az ellenzéki aktivistát egy rendőrállomásra szállították, és valószínűleg megbírságolják, vagy 20 napra ismét fogdába zárják.
Navalnij egyik politikai szövetségese, Leonyid Volkov szerint a politikust most a korábbihoz hasonló címen vették ismét őrizetbe, de ezúttal egy szeptember 9-i megmozdulás miatt, amelyet a nyugdíjkorhatár emelése ellen szerveztek.
A nyugdíj-téma Oroszországban pártszimpátiától függetlenül sokakat felháborít, a lakosság 80 százaléka ellenzi. Vlagyimir Putyin 2005-ben ugyan még azt mondta, hogy sosem folyamodna a korhatár emeléséhez, ám újabban a születéskor várható életkor szintjére viszi azt fel.
2018.09.24 16:05

Berlusconi ismét megmentené Itáliát

Publikálás dátuma
2018.09.24 15:58

Fotó: AFP/
Összefogásra és harcra szólította Silvio Berlusconi az olasz jobbközép híveit, és mindazokat, "akik hisznek a munka, a tanulás és társadalmi felelősségvállalás erejében, eszméjében". A most szombaton 82. életévét töltő, gyakran "Lovagként" emlegetett politikus a Hajrá, Olaszország nevű párt Fiuggiban tartott rendezvényén jelentette be, hogy indulni kíván a jövő májusi európai parlamenti választásokon. Arról beszélt, hogy akárcsak 25 évvel ezelőtt, amikor „megmentette Olaszországot a kommunistáktól”, ezúttal is országmentési céllal száll harcba, hiszen „Itália most még nagyobb fenyegetéssel néz szembe, a tudatlanság, az inkompetencia és a társadalmi gyűlöletkeltés veszélyével”.    Berlusconi nagyon keményen bírálta volt koalíciós társát, Matteo Salvini belügyminisztert és az általa vezetett Ligát, valamint a koalíció nagyobbik pártját, az Öt Csillag Mozgalmat (M5S) is. Giuseppe Conte miniszterelnök a hétfői kormányülés előtt újságírói kérdésre válaszolva azt üzente Berlusconinak: nincs miért aggódnia, "Itália jó kezekben van". Szerinte itt az ideje, hogy Berlusconi, aki évtizedekig vezette az országot, most már hagyjon másokat is dolgozni.  
Szerző
2018.09.24 15:58