Emberséggel - Tanítani kell a menekülteket

Publikálás dátuma
2018.05.02 07:36
A németországi Aachenben külön segítik a menekült gyerekek beilleszkedését. Fotó: AFP/Henning Kaiser/DPA
Fotó: /
Akár hat évet is veszíthetnek iskolai tanulmányaikból a Közel-Keletről vagy Afrikából Európába érkező gyerekek. A kérdést az Európai Parlament is napirendre tűzi májusban.

A jobboldali populista sajtó lesújtóan csámcsogott azon a múlt héten megjelent adaton, hogy a Németországban élő menekültek több mint fele megbukott tavaly a szövetségi bevándorlási hivatal szervezésében tartott nyelvi és integrációs tanfolyamon. Valójában azonban semmi meglepő nincs ebben az adatban, ha figyelembe vesszük a Global Progressive Forum (GPF) legfrissebb kutatásának eredményeit, amelyek azt mutatják be, hogy az Európába családjukkal vagy egyedül érkezett menekült gyerekek hány iskolai évet vesztenek a vándorlás és a letelepülés nehézségei miatt. Ha hozzávesszük, hogy szüleik hosszú ideig kizárólag a létfenntartásért küzdöttek, könnyen belátható, hogy a tanulás minden korosztálynál hátra sorolódott a fontossági sorrendben. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének közös kezdeményezésére 2003-ban alakult GPF adatai szerint 2015 óta legalább egymillió, háború sújtotta övezetből menekülő gyerek érkezett az európai vagy törökországi menekülttáborokba. A kutatók az UNICEF (az ENSZ gyermekvédelmi világszervezete) adatainak felhasználásával kimutatták, hogy sok menekült gyerek átlagosan két és fél iskolai évvel van elmaradva már akkor, amikor útra kel, mert származási országában a fegyveres konfliktus és erőszak miatt nem lehet rendszeresen iskolába járni. Európában aztán a menekülttáborok közötti áthelyezések és a menekültkérelem lassú elbírálása további három és fél év lemaradást eredményez a tanulmányaikban. A kíséret nélküli kiskorúaknál ez még hosszabb idő is lehet, tekintve, hogy nekik először gyámot kell biztosítani – olvasható a Népszava birtokába került magyar nyelvű összefoglalóban.

A Global Progressive Forum és a Migration Policy Grouppal és a Sirius Network on Migration and Education friss közös kutatásának első fontos megállapítása, hogy ezeknek a gyerekeknek az iskoláztatásáról alig állnak rendelkezésre hivatalos adatok, iskoláskorúak ezrei tűntek el a nyilvántartásokból. Pedig az Európába érkező menekültek és bevándorlók átalagosan egyharmada gyermek. Az Afrika felől jövők között kevesebben vannak, 15 százalékra tehető az arányuk, többségük 16-17 éves fiú, aki egyedül kelt útra Nyugat-Afrikából. Ugyanakkor a Közel-Keletről Görögországon keresztül Európa belsejébe tartó csoportok majdnem fele gyermek, ahogy a törökországi menekülttáborok lakói között is ez az arány. A legtöbb bevándorló szülő még most is Németországban tartja a legbiztosabbnak gyermeke jövőjét, ott adták be tavaly a gyermekgondozási kérelmek 40 százalékát. Ugyanakkor a kontinens belsejébe 2017-ben már a korábbiál kevesebb gyermek érkezett, a déli államokba tevődött át a hangsúly, Olaszországtól a francia partokig sokkal több gyereket regisztráltak, mint 2016-ban. 2018 első negyedévében majdnem 16 700 menekült és bevándorló érkezett a kontinensre a Földközi-tengeren keresztül, ez kevesebb mint a fele a 2017-es adatnak, közülük minden ötödik volt gyermek.

A GPF összeállítása országonként is elemzi a menekült gyermekek iskolába kerülésének esélyét. Magyarország 2017 januárja és szeptembere között 2160 menedékkérőt fogadott be Szerbiából a röszkei és a tompai tranzitzónákon keresztül. A menedékkérők több mint fele gyermek volt (54 százalék). Elvileg menedékkérelmük benyújtásától számítva 3 hónapon belül iskolapadban kellene ülniük, de a valóságban ez több hónapig is eltart, de a már menekült státusszal rendelkező gyerekeknek sincs könnyű dolguk, hiszen semmilyen szisztematikus nyelvi vagy tanulmányi hozzájárulást nem kapnak az állami oktatáson belül – mutat rá a kutatás. Ráadásul a nemzetközi felmérés azt is igazolja, hogy a számukra kínált oktatási szolgáltatás vagy teljesen szegregált, vagy azért nem jelent megoldást, mert csak magyarul beszélnek hozzájuk az órákon. A kutatás arra is rámutat, hogy Magyarországon a civil társadalom próbálja kitölteni a szakadékot, és segíti az újonnan érkező gyermekek nyelvtanulását.

Az EU-ban is napirenden
A menekült gyermekek iskoláztatásának kérdését kiemelt jelentőségűnek tartja az Európai Parlament is, ezért kérvényezte annak napirendre tűzését az Európai Bizottságtól és a Tanácstól a következő, májusi plenáris ülésen. A három nemzetközi szervezet által elkészített tanulmány szerzői a parlamenti vita előtt felszólítják a tagállamok kormányait és az uniós intézményeket, tegyenek meg mindent, hogy az Európába érkező gyermekek is szabadon járhassanak iskolába és tanulhassanak.

2018.05.02 07:36

Sargentini-jelentés: Bulgária is vétózna Magyarország ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.19 19:49

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
A miniszterelnök-helyettes attól tart, az esetleges szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Persze az eljárás még nem tart ott, hogy szankciókról lehetne beszélni.
A bolgár kormány szerdán bejelentette, hogy Lengyelországhoz csatlakozva megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat – írja az MTI. „A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást” – közölte egy Szófiában kiadott nyilatkozatban Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter. Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen „veszélyes precedenst teremtene” – tette hozzá a miniszter, aki szerint szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Múlt szerdán a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain. Az Európai Parlament (EP) múlt szerdai plenáris ülésén megszavazott, Judith Sargentini holland EP-képviselő által összeállított jelentés szerint Magyarországon „rendszerszintű fenyegetés” éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. Ez az első eset, hogy az Európai Parlament az EU Szerződés 7. cikkébe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. És mindössze a második az EU történetében, hogy a demokráciát fenyegető veszélyeket tapasztalva, beélesítik az uniós zsargonban „nukleáris opciónak” nevezett eljárást (korábban Lengyelország ellen javasolta az eljárás megindítását az Európai Bizottság).  A 7. cikk egy többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat. Ezt azonban az EP nem kezdeményezheti, csak az (1) bekezdést, amikor ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett tagállamnak. Ráadásul a következő lépéshez, a (2) bekezdés alkalmazásához az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ami a varsói döntés miatt eleve nem születhet meg. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az EP-nek a Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.
2018.09.19 19:49
Frissítve: 2018.09.19 20:00

Magyarországot bírálta a spanyol külügyminiszter, bekérették a nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:36
Josep Borell
Fotó: AFP/ MARCEL ANTONISSE / ANP
A KKM közölte, hogy Josep Borell egy nyilvános fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot.
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt – írja az MTI. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, hogy kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte: lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni. Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Magyar Levente leszögezte: Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán–Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”. Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
2018.09.19 15:36
Frissítve: 2018.09.19 15:36