A kleptokrácia lenyelte a magyar energiaipart

Publikálás dátuma
2018.05.02 11:46
Illusztráció. Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Magyarország a legsúlyosabb eset abban az európai tanulmányban, amely az energiaszektor és a politika összefonódásait vizsgálja. Az EP zöld frakciója által készített anyag szerint Magyarországon nem lehet szétválasztani egymástól az államhatalom és az energiaszektor legfelső köreit.

A tanulmányt a Greens/EFA frakció készítette a „revolving doors” (forgóajtó) jelenségének vizsgálata végett: azt kívánták tisztázni, hogyan áramolnak a vezetők az energiaszektor magáncégei és az államigazgatás között, milyen hatása van az energiaipari szabályozásra a személyi összefonódásoknak, és akadályozza-e valamilyen jogszabály, hogy az állami tisztségviselők és politikusok átülhessenek a magánvállalkozások vezetői székeibe (vagy fordítva). Mint az anyag megállapítja, a „forgóajtó” jelensége komoly kockázatot jelent a közjó szempontjából, hiszen ha egy állami tisztviselő szabadon megteheti, hogy mondjuk egy olajcégnél folytatja a karrierjét, fennáll a veszélye, hogy a döntéseiben nem az állam, hanem a magáncég érdekeit tartja szem előtt. Ráadásul az államigazgatásban szerzett információit és kapcsolatrendszerét is átviheti a privát szektorba.

A tanulmány szerint Ausztria, Dánia, Belgium és Magyarország esetében nincs semmiféle időbeli korlát vagy egyéb megkötés, ami hátráltatná a vezetők váltását az energia-magánszektor és az államigazgatás között, vagyis valaki, aki az A napon még mondjuk energiaügyi államtitkár volt, akár a B napon beülhet egy energiacég igazgatótanácsába, és a vállalati szektorból is hasonlóan egyszerű módon át lehet kerülni az állami szférába, ami esetenként súlyos érdekkonfliktusokhoz vezet. A globális ipar üvegházgáz-kibocsátásának 91 százaléka, és a teljes emberi eredetű gázkibocsátás 71 százaléka olyan nagyvállalatoktól ered, mint a Gazprom, az ENI, a Lukoil, a BP, a Total, a Shell és a Poland Coal. Ezeknek a cégeknek az üzleti modelljét nyilvánvalóan fenyegetik a nemzeti és nemzetközi klímavédelmi szabályozások, ugyanakkor hatékonyan tudják blokkolni a szabályok szigorítását, ha képesek befolyásolni a döntéshozókat – például állások ígéretével, vagy egyéb előnyökkel. Például Günther Oettinger, a tervezett paksi bővítés ügyében is érintett uniós biztos rendszeresen fogad el meghívásokat a Shell, Statoil, GDF Suez, EDF, ENEL és ENI cégektől.

Magyar részről a tanulmány a Paksi Atomerőművet és a Mol-t nevezi meg a forgóajtó-jelenségnek különösen kitett energiaipari vállalatként, azt is megjegyezve: idehaza az olaj- és gázszektor 2016-ban mintegy 285 millió euró (közel 100 milliárd forint) állami támogatásban és adókedvezményben részesült, ami meglehetősen szoros érdekkapcsolatot feltételez az iparág és az állami döntéshozók között. Eközben a 2018-as Climate Change Performance Index tanúsága szerint – amely az egyes országok erőfeszítéseinek intenzitását és hatékonyságát mutatja a kis karbonlábnyomú gazdaság és társadalom kialakítása érdekében – Magyarország az európai rangsor végén kullog „igen alacsony” értékeléssel, ami azt mutatja, hogy az iparági érdekek a társadalmi és környezetvédelmi szempontok rovására is érvényesülni tudnak.

A dokumentum külön esettanulmányt szentel a magyar viszonyoknak, megállapítva: Magyarország politikai és gazdasági rendszere a mostani évtizedben gyökeresen átalakult, az üzleti és a politikai szféra között rendkívül szoros és átláthatatlan kapcsolati és függőségi háló jött létre, és az összefonódások egyértelműen magánérdekeket szolgálnak. A „state capture” (az állam foglyul ejtése bizonyos érdekcsoportok által) és a kleptokrácia (az állam fosztogatásában érdekelt vezető réteg) olyan kifejlett, hogy az energiaszektor és a politika közötti „forgóajtó” jelenség már nem is értelmezhető, hiszen mindkét szférában ugyanannak az érdekkörnek az emberei vannak. A jogszabályokat és a pénzügyi támogatási rendszereket olyan módon hozták létre, hogy kizárólag egy jól körülhatárolt érdekkört szolgáljanak, amely szoros közelségben van a kormánypárttal, és hajlandó a kapott támogatások egy részét visszacsorgatni a kormánypárt finanszírozásába. Az adott körön kívül kívüli egyéb vállalkozások leküzdhetetlen versenyhátrányban vannak, és ezen az sem változtat, ha esetleg korábbi kormányzati alkalmazottak kerülnek be a vezetésükbe. Az energiaszektor nagy beruházásaira (például a tervezett paksi bővítésre) vonatkozó kormánydöntéseket a körön kívülről nem lehet befolyásolni.

Az esettanulmány megállapítja: mivel a szóban forgó érdekkör mélyen beépült a hagyományos energiaágazatba, ellenérdekeltté vált a megújuló energiaforrások használatában, ami részben meg is magyarázza, hogy miért stagnál a zöldenergia részesedése ilyen alacsony szinten a magyar energiarendszerben, és miért nincsenek az országnak ambiciózus, érdemi éghajlatvédelmi intézkedésekre sarkalló klímacéljai.

A magyar forgóajtó-jelenség
A tanulmány konkrét magyar neveket is említ példaként a forgóajtó-jelenségre. Süli János jelenlegi Paks-ügyi miniszter 1986 és 2014 között különféle vezető pozíciókat töltött be az atomerőműben. Aradszky András energiaügyi államtitkár 1991 és 2014 között a Mol-nál dolgozott, miközben 2010-től parlamenti képviselő is volt. Martonyi János a külügyminiszteri székből ült át a Mol igazgatótanácsába 2014-ben.

Szerző
2018.05.02 11:46

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12

Így semmisítheti meg az állam az utolsó percben kötött lakástakarék-szerződéseket

Publikálás dátuma
2018.11.17 18:53

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Megtámadhatja a véghajrában (értsd: a lakástakarékok állami támogatásának eltörléséről szóló törvény hatályba lépése előtti pillanatokban) kötött lakástakarék-szerződéseket az állam. Deák Dániel egyetemi tanár szerint ennek nincs akadálya de reméli, hogy ilyesmire nem kerül sor. Ám ha a kormány felszívja magát, két jogi lehetőség is a rendelkezésére áll írja az atv.hu. Emlékeztetőül: az említett törvény hatályba lépése előtti 48 órában 140 ezer új szerződést kötöttek - Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt, lehet, hogy nem mindegyik kontraktus készült tisztességes módon. Deák Dániel ügyvéd szerint az állampolgárok természetes és jogszerű reakciója volt, hogy a határidő lejárta előtt igyekeztek tető alá hozni a kontraktusokat. Viszont a jogalkotó nem korrekt módon járt el, mert nem biztosított átmeneti időszakot. Az állam, magyarázta Deák, megtámadhatja az új szerződéseket azzal, hogy úgynevezett tiltott joghatás előidézésére irányultak, vagyis a jogszabály megkerülésével, és így azok érvénytelenné válnának. Az ügyész is felléphet a szerződésekkel szemben azzal, hogy közérdek sérelmére hivatkozik, és kéri a bíróságtól a semmissé nyilvánításukat. Öröm az ürömben, hogy a jogszabály megkerülését viszont nagyon nehéz bizonyítani, és Deák eleve azt feltételezi: nem is történt ilyesmi. Azt reméli, hogy nem fog arra sor kerülni, hogy a kormány perelni fogja a szerződéseket. Egyes állítások szerint vannak olyan szerződések, amelyek határidőn túl kötődtek, és visszadátumozás történt. Deák Dániel erre azt mondta, ez bűncselekmény, okirathamisítás, és nyilvánvaló, hogy ilyen kockázatot nem vállal sem az ügyletkötő, sem az állampolgár.  A kérdésre, hogy azokkal, akik jogszerűen jártak el, mi történhet, Deák Dániel úgy reagált, az állam jogszabály-módosítással is felléphet, akár visszamenőleges hatállyal is hozhat új törvényt.
2018.11.17 18:53