A kleptokrácia lenyelte a magyar energiaipart

Publikálás dátuma
2018.05.02 11:46
Illusztráció. Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Magyarország a legsúlyosabb eset abban az európai tanulmányban, amely az energiaszektor és a politika összefonódásait vizsgálja. Az EP zöld frakciója által készített anyag szerint Magyarországon nem lehet szétválasztani egymástól az államhatalom és az energiaszektor legfelső köreit.

A tanulmányt a Greens/EFA frakció készítette a „revolving doors” (forgóajtó) jelenségének vizsgálata végett: azt kívánták tisztázni, hogyan áramolnak a vezetők az energiaszektor magáncégei és az államigazgatás között, milyen hatása van az energiaipari szabályozásra a személyi összefonódásoknak, és akadályozza-e valamilyen jogszabály, hogy az állami tisztségviselők és politikusok átülhessenek a magánvállalkozások vezetői székeibe (vagy fordítva). Mint az anyag megállapítja, a „forgóajtó” jelensége komoly kockázatot jelent a közjó szempontjából, hiszen ha egy állami tisztviselő szabadon megteheti, hogy mondjuk egy olajcégnél folytatja a karrierjét, fennáll a veszélye, hogy a döntéseiben nem az állam, hanem a magáncég érdekeit tartja szem előtt. Ráadásul az államigazgatásban szerzett információit és kapcsolatrendszerét is átviheti a privát szektorba.

A tanulmány szerint Ausztria, Dánia, Belgium és Magyarország esetében nincs semmiféle időbeli korlát vagy egyéb megkötés, ami hátráltatná a vezetők váltását az energia-magánszektor és az államigazgatás között, vagyis valaki, aki az A napon még mondjuk energiaügyi államtitkár volt, akár a B napon beülhet egy energiacég igazgatótanácsába, és a vállalati szektorból is hasonlóan egyszerű módon át lehet kerülni az állami szférába, ami esetenként súlyos érdekkonfliktusokhoz vezet. A globális ipar üvegházgáz-kibocsátásának 91 százaléka, és a teljes emberi eredetű gázkibocsátás 71 százaléka olyan nagyvállalatoktól ered, mint a Gazprom, az ENI, a Lukoil, a BP, a Total, a Shell és a Poland Coal. Ezeknek a cégeknek az üzleti modelljét nyilvánvalóan fenyegetik a nemzeti és nemzetközi klímavédelmi szabályozások, ugyanakkor hatékonyan tudják blokkolni a szabályok szigorítását, ha képesek befolyásolni a döntéshozókat – például állások ígéretével, vagy egyéb előnyökkel. Például Günther Oettinger, a tervezett paksi bővítés ügyében is érintett uniós biztos rendszeresen fogad el meghívásokat a Shell, Statoil, GDF Suez, EDF, ENEL és ENI cégektől.

Magyar részről a tanulmány a Paksi Atomerőművet és a Mol-t nevezi meg a forgóajtó-jelenségnek különösen kitett energiaipari vállalatként, azt is megjegyezve: idehaza az olaj- és gázszektor 2016-ban mintegy 285 millió euró (közel 100 milliárd forint) állami támogatásban és adókedvezményben részesült, ami meglehetősen szoros érdekkapcsolatot feltételez az iparág és az állami döntéshozók között. Eközben a 2018-as Climate Change Performance Index tanúsága szerint – amely az egyes országok erőfeszítéseinek intenzitását és hatékonyságát mutatja a kis karbonlábnyomú gazdaság és társadalom kialakítása érdekében – Magyarország az európai rangsor végén kullog „igen alacsony” értékeléssel, ami azt mutatja, hogy az iparági érdekek a társadalmi és környezetvédelmi szempontok rovására is érvényesülni tudnak.

A dokumentum külön esettanulmányt szentel a magyar viszonyoknak, megállapítva: Magyarország politikai és gazdasági rendszere a mostani évtizedben gyökeresen átalakult, az üzleti és a politikai szféra között rendkívül szoros és átláthatatlan kapcsolati és függőségi háló jött létre, és az összefonódások egyértelműen magánérdekeket szolgálnak. A „state capture” (az állam foglyul ejtése bizonyos érdekcsoportok által) és a kleptokrácia (az állam fosztogatásában érdekelt vezető réteg) olyan kifejlett, hogy az energiaszektor és a politika közötti „forgóajtó” jelenség már nem is értelmezhető, hiszen mindkét szférában ugyanannak az érdekkörnek az emberei vannak. A jogszabályokat és a pénzügyi támogatási rendszereket olyan módon hozták létre, hogy kizárólag egy jól körülhatárolt érdekkört szolgáljanak, amely szoros közelségben van a kormánypárttal, és hajlandó a kapott támogatások egy részét visszacsorgatni a kormánypárt finanszírozásába. Az adott körön kívül kívüli egyéb vállalkozások leküzdhetetlen versenyhátrányban vannak, és ezen az sem változtat, ha esetleg korábbi kormányzati alkalmazottak kerülnek be a vezetésükbe. Az energiaszektor nagy beruházásaira (például a tervezett paksi bővítésre) vonatkozó kormánydöntéseket a körön kívülről nem lehet befolyásolni.

Az esettanulmány megállapítja: mivel a szóban forgó érdekkör mélyen beépült a hagyományos energiaágazatba, ellenérdekeltté vált a megújuló energiaforrások használatában, ami részben meg is magyarázza, hogy miért stagnál a zöldenergia részesedése ilyen alacsony szinten a magyar energiarendszerben, és miért nincsenek az országnak ambiciózus, érdemi éghajlatvédelmi intézkedésekre sarkalló klímacéljai.

A magyar forgóajtó-jelenség
A tanulmány konkrét magyar neveket is említ példaként a forgóajtó-jelenségre. Süli János jelenlegi Paks-ügyi miniszter 1986 és 2014 között különféle vezető pozíciókat töltött be az atomerőműben. Aradszky András energiaügyi államtitkár 1991 és 2014 között a Mol-nál dolgozott, miközben 2010-től parlamenti képviselő is volt. Martonyi János a külügyminiszteri székből ült át a Mol igazgatótanácsába 2014-ben.

Szerző
2018.05.02 11:46

Így semmisítheti meg az állam az utolsó percben kötött lakástakarék-szerződéseket

Publikálás dátuma
2018.11.17 18:53

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Megtámadhatja a véghajrában (értsd: a lakástakarékok állami támogatásának eltörléséről szóló törvény hatályba lépése előtti pillanatokban) kötött lakástakarék-szerződéseket az állam. Deák Dániel egyetemi tanár szerint ennek nincs akadálya de reméli, hogy ilyesmire nem kerül sor. Ám ha a kormány felszívja magát, két jogi lehetőség is a rendelkezésére áll írja az atv.hu. Emlékeztetőül: az említett törvény hatályba lépése előtti 48 órában 140 ezer új szerződést kötöttek - Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt, lehet, hogy nem mindegyik kontraktus készült tisztességes módon. Deák Dániel ügyvéd szerint az állampolgárok természetes és jogszerű reakciója volt, hogy a határidő lejárta előtt igyekeztek tető alá hozni a kontraktusokat. Viszont a jogalkotó nem korrekt módon járt el, mert nem biztosított átmeneti időszakot. Az állam, magyarázta Deák, megtámadhatja az új szerződéseket azzal, hogy úgynevezett tiltott joghatás előidézésére irányultak, vagyis a jogszabály megkerülésével, és így azok érvénytelenné válnának. Az ügyész is felléphet a szerződésekkel szemben azzal, hogy közérdek sérelmére hivatkozik, és kéri a bíróságtól a semmissé nyilvánításukat. Öröm az ürömben, hogy a jogszabály megkerülését viszont nagyon nehéz bizonyítani, és Deák eleve azt feltételezi: nem is történt ilyesmi. Azt reméli, hogy nem fog arra sor kerülni, hogy a kormány perelni fogja a szerződéseket. Egyes állítások szerint vannak olyan szerződések, amelyek határidőn túl kötődtek, és visszadátumozás történt. Deák Dániel erre azt mondta, ez bűncselekmény, okirathamisítás, és nyilvánvaló, hogy ilyen kockázatot nem vállal sem az ügyletkötő, sem az állampolgár.  A kérdésre, hogy azokkal, akik jogszerűen jártak el, mi történhet, Deák Dániel úgy reagált, az állam jogszabály-módosítással is felléphet, akár visszamenőleges hatállyal is hozhat új törvényt.
2018.11.17 18:53

OBA: gyorsabb lesz a kártalanítás

Betétbiztosítás A pénzügyi garanciarendszer kiterjesztése esetén az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)  hatékony alapkezelő lehetne - mondta Windisch László, a szervezet igazgatótanácsának elnöke, az OBA alapításának  25. évfordulója alkalmából tartott eseményen. Szakértők szerint a jegybank alelnöke a nyugdíjpénztári befizetésekből, a nyugdíjpénztári vagyon garantálására felállítandó új alapra utalt. Az eredetileg a betétek védelmére létrehozott OBA tevékenységének bővítése nem újkeletű, hiszen már időközben beleolvadt a korábbi Befektetővédelmi, a Kártalanítási és a Szanálási Alap is. Az elmúlt negyedszázadban az OBA 17 hitelintézet fizetőképtelensége nyomán több, mint 180 ezer betétest kártalanított, összesen mintegy 263 milliárd forintot fizetett ki. Ma már Magyarországon a lakossági bankbetétek 99,5 százaléka 100 ezer euró értékig (mintegy 32 millió forintig) az intézmény  által garantált. A bankbetétek átlagos értékét tekintve ez az összeg a szakemberek szerint elegendőnek tűnik. A hitelintézetek által benyújtott díjbevallások alapján az összes megtakarítási állomány 2017. év elején 19 321 milliárd forintot tett ki, ami 4,6 százalékos bővülés az előző évhez képest, az egy ügyfélre jutó átlagos biztosított betétösszeg 1 millió 505 ezer forint volt, 9,5 százalékkal nőtt egy év alatt. Legutoljára 2015-ben, a BudaCash-hez köthető regionális bankok ügyfeleit kellett az OBA-nak  kártalanítania. Jövőre lerövidül a kártalanítás időtartama - mondta Kómár András. Az OBA ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a jelenlegi 20 munkanap helyett januártól 15 munkanap alatt kell kártalanítani a betéteseket, majd 2021-tól 10, 2024-től 7 munkanap lesz a határidő.
Kómár András: a jelenlegi 20 munkanap helyett 2021-tól 10, 2024-től 7 munkanap lesz a kártalanítási határidő
Szerző
Témák
OBA
2018.11.17 16:00
Frissítve: 2018.11.17 16:00