Nem jó jel: megjelentek a homokkalózok

Publikálás dátuma
2018.05.02 14:12
Illusztráció: AFP
Homokot vinni a sivatagba olyan, mint vizet önteni az óceánba: értelmetlen – gondolhatnánk. A világ egyik legfontosabb homokimpőrtőre, az Egyesült Arab Emirátusok azonban éppen ezt teszi. Hiába van tele ugyanis a sivatag homokkal, az nem alkalmas építkezésre. A megfelelő homok viszont lassan globális hiánycikké válik, a csökkenő kínálat és a növekvő kereslet pedig fenntarthatatlan és ökológiai katasztrófával fenyegető, önsorsrontó praktikákra sarkallja a világ több országát - olvasható a MTA honlapján.

A homokot sokan a kőolajhoz hasonlítják. Teljes joggal, ugyanis a két nyersanyag sokban hasonlít. Ezek a tulajdonságok azonban kedvezőtlenek ránk, illetve bolygónkra nézve. Például mindkettő létrejöttéhez geológiai léptékben is rengeteg idő szükséges, és egyiket sem lehet mesterséges eszközökkel megújítani, használat után visszaalakítani eredeti formájába, újrahasznosítás azonban lehetséges) – olvasható a New Scientistben. Mindkét anyag kitermelése súlyos környezeti ártalmakkal jár, és mindkettő készletei kifogyóban vannak, pedig a homok és a kőolaj is elengedhetetlenül szükséges számos iparág fennmaradásához. Főleg az építőipar a nagy fogyasztójuk; a világ homokkitermelésének hetven százaléka a beton előállítására megy el. 

Sok vagy kevés?

Első hallásra az elfogyó homokról szóló hírek ellentétben állnak azzal, hogy mások évtizedek óta az elsivatagosodás veszélyeire figyelmeztetnek. A sivatagok terjedésével pedig gyarapodik a világ homokállománya. A baj a minőséggel van. „A betonkészítés szempontjából elsőrendű fontosságú a homok felületi érdessége és szemcsemérete. A sivatagi homok ehhez túl apró szemű, sima felületű, és sok esetben nemkívánatos ásványi szennyeződéseket tartalmaz. Emellett az agyagtartalmú homokok ugyancsak alkalmatlanok a betongyártásra, mert a szemcsék felületén lévő agyag rontja a cementkötés minőségét. A sivatagi homok vas-oxidos bevonata ugyancsak hátrányos a betonkészítés szempontjából, hiszen hajlamossá teszi a korrózióra” – mondta az mta.hu-nak Török Ákos egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszékének vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Földtani Tudományos Bizottságának elnöke. 

Építkezési szempontból a legjobb homokot a tengerpartokon, folyómedrekben, illetve homokbányák mélyén lehet találni. A mennyiségük azonban nem olyan határtalan mennyiségű, ahogy a sivatagok végeláthatatlan dűnéi. Az emberiség évente 47–59 milliárd tonnányi kőzetet használ fel ipari célra - olvasható az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) számára a homokkrízisről készített jelentésben. Ebből, a 2010-ben a Journal of Industrial Ecology szaklapban publikált tanulmány szerint 11 milliárd tonnányi homokot és ugyanennyi kavicsot betongyártásra fordítottunk.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Csak a Dubaj partjai mentén épített mesterséges Pálmasziget létrehozásához 94 millió köbméter homokot szórtak a tengerbe (egy köbméter tömege nagyjából másfél tonna). Török Ákos és munkatársai a Londoni Geológiai Társaság kiadásában megjelent kötetben közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a világszerte kitermelt kőzetek összértéke mintegy 886 milliárd dollárra tehető. Ez még viszonylag csekélynek tekinthető (tonnánként nagyjából 17 dollárnak felel meg), ugyanakkor a jövőben egészen biztosan drágulni fog a kőolajhoz hasonlóan. „Teljes mértékben igaz, hogy az építésre alkalmas homok világszerte fogyatkozóban van. De ennél kiterjedtebb a probléma, hiszen az egész globális építőipar nyersanyaghiánnyal küzd. A betongyártáshoz szükséges, 2 milliméternél nagyobb szemcséjű kavicsokból is hatalmas hiány alakult ki. Például a szilárd kőzetekben viszonylag szegény Hollandia és Belgium már Norvégiából importál zúzott követ beton-adalékanyagnak, holott tudjuk, hogy Norvégia nem a világ legolcsóbb országa" - mondta Török Ákos.

Az egyetemi tanár szerint az nem képzelhető el a közeljövőben, hogy a nyersanyaghiány hátráltassa az építőipar működését, ugyanakkor a zavartalan ellátás egyre nehezebb lesz. Az Európai Unióban folyamatosan szigorodnak a bányákra vonatkozó környezetvédelmi előírások. Emiatt a homok (és kavics) kinyerésére alkalmas és engedélyezett bányaterületek beszűkülnek, a fogyatkozó kínálat következtében pedig az egekbe emelkedhet ennek az alapvetően olcsónak számító nyersanyagnak is az ára.

Ökológiai katasztrófa fenyeget

A kőzetekben valóban szegény országok növekvő kereslete fel fogja pörgetni a homokimportot, amelynek kiindulópontjai jellemzően azok a harmadik világbeli országok lehetnek, amelyek természeti kincsekben gazdagok ugyan, de a laza környezetvédelmi előírások miatt, illetve megélhetési kényszerből erőforrásaikat fenntarthatatlan módon, a környezet pusztítása árán aknázzák ki. „A homokbányászat szélsőségesen negatív hatású a környezetre. Az első vészes jelek Dél-Koreában mutatkoztak nem sokkal az ország gyors ipari fejlődésének kezdete után. Az építkezésekhez kellett a homok, amelyet a parti sekély tengeri homokleplek és a homokdűnék kikotrásából fedeztek. Emiatt teljesen megbomlott a tenger áramlási rendszere és a térség ökoszisztémája is. Nemcsak a biodiverzitás csökkent, de a megnövekedett hullámerózió miatt az értékes építési területnek számító partszakaszok is pusztulni kezdtek. Ezért Dél-Koreában már betiltották a parti homokleplek kitermelését” - mondta Török Ákos.

Ugyanez a folyamat figyelhető meg több, mésztartalmú, fehérhomokos trópusi szigeten is. A kotrás erózióhoz vezet, emellett a zavarossá váló víz alkalmatlanná válik a korallpolipok számára, ami a korallzátonyok pusztulásához vezet. Ezáltal a strandok és a búvárkodásra alkalmas zátonyterületek leromlásával elmaradnak a turisták, pedig rengeteg szigetállam számára az idegenforgalom a legfontosabb bevételi forrás. Hiába ismerték fel e veszélyt a kormányzatok, mára a homokigény akkorára nőtt, hogy bűnszervezetek, „homokkalózok” foglalkoznak egész szigetek lerablásával. A homokválság valós súlyossága azért sem ismert pontosan, mert a homokkitermelés jelentős része illegálisan, könyvelés nélkül zajlik.

Van megoldás

A természetes homoknak jelenleg pedig nem létezik valóban működőképes alternatívája. Mindez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy ne lenne megoldás. „Már Magyarországon is általánossá vált a beton újrahasznosítása. Bontásoknál az elbontott betont egy törőgép felaprítja, és a szemcséi másodlagosan bekerülhetnek az új betonba. Természetesen ezzel óvatosan kell bánni, hiszen a minősége nem egyezik az eredeti kavicsos homokéval. Léteznek azonban már kísérleti, 3D-s nyomtatóval létrehozott épületek" – mondta Török Ákos. Hozzátette: ezeknek az épületnyomtató robotoknak is van nyersanyagigényük, de a modern tervezési eljárásoknak köszönhetően jóval csekélyebb.”

Szerző

Megint központosítanak: új kéz alá kerülnek az állami földek

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:57
Képünk illusztráció
Fotó: NAP
Nemzeti Földügyi Központot hoz létre a kormány, ami a földalaphoz tartozó területek tulajdonosa lesz. Egy lendülettel a Lechner központ kapta meg a fővárosi kormányhivatal legfontosabb földmérési feladatait is.
Nemzeti Földügyi Központot (NFK) hoz létre a kormány, július 1-jétől ez az agrárminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv végzi az állami földek kezelését, felügyeletét; a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megszűnik- írja az MTI.
A hétfői Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az NFK végzi majd az agrárigazgatáshoz szükséges államigazgatási és kapcsolódó állami feladatokat, kezeli az agrár- és földügyi szakigazgatási rendszereket. Az új szervezet működteti a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonnyilvántartási rendszert, egyben gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Földalapba tartozó földek felett. Feladata lesz országos hatáskörű szervezetként az osztatlan közös tulajdonban álló földek megosztási eljárásával összefüggő feladatok koordinálása is.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet átalakítás útján szűnik meg, általános jogutódja az NFK lesz.  Megszűnik a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. is, feladatait ugyancsak az NFK veszi át.  Az NFK-ba beolvad a fővárosi kormányhivatal mezőgazdasági távérzékelési és helyszíni ellenőrzési osztálya és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) fejlesztési koordinációs és üzemeltetési osztálya is. 
Az érintett minisztereknek június végéig gondoskodniuk kell az NFK működésére és gazdálkodására vonatkozó államháztartási intézkedések megtételéről és a szükséges költségvetési jogszabályok módosításáról, továbbá az NFK jogállásával, feladat- és hatáskörével valamint a jogutódlással kapcsolatos jogszabályok megalkotásáról.

Átveszik a földügyeket a fővárostól

A bejelentéstől nem független, hogy ugyanebből a közlönyszámból derül ki: a kormány központosítja az az ingatlan-nyilvántartási és térképészeti feladatokat ellátó szervezeteket is. A Lechner Nonprofit Kft. veszi át április elsejétől fővárosi kormányhivatal több földmérési és térinformatikai feladatkörét és osztályát – a Lechner alá kerül többek között az Államhatárügyi Osztály, a  Földügyi Fejlesztési és Üzemeltetési Osztály, a  Kozmikus Geodéziai Osztály, a  Szolgáltató Osztály, a  Távérzékelési Osztály, a  Térinformatikai Osztály. Minderre összesen egy hetet biztosít a kormányrendelet, ami a Mepar működtetésével is feladatokat ad az érintett minisztereknek - a kancelláriaminiszternek, a pénzügyminiszternek, és az agrártárca vezetőjének.

Palkovics a kormányzati szuperhős: "mindenhez is" ért

Publikálás dátuma
2019.03.25 17:20

Fotó: Kállai Márton
Most éppen az egyik legfontosabb gazdasági vegyesbizottságot rántotta maga alá a miniszter.
Nincs az a terület, amivel Palkovics László az immár "mindennel is" foglalkozó innovációs és technológiai miniszter ne tudná szaporítani bokros teendőit. Ráadásul mások háttérbe szorításával. A kormány néhány perce megjelent határozata szerint ugyanis mostantól a Magyar–Baden-Württembergi Vegyes Bizottságot ő irányítja - Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára helyett.
Korábbi híradások szerint a patinás, lassan 30 éves múltra visszatekintő vegyes bizottság a német tartomány és Magyarország kapcsolatainak egyik legfontosabb egyeztető szerve. Két évvel ezelőtti ülésükről a kabinet azt emelte kihogy a Németországgal lebonyolított külkereskedelmi forgalom legnagyobb részét Baden-Württemberg adja és onnan érkezik a legtöbb német működő tőke is. Erre példa a Mercedes-Benz kecskeméti gyára vagy a számos hazai telephelyen gyártó Bosch. Magyar Levente akkor úgy fogalmazott, hogy a Baden-Württemberg tartománnyal fenntartott vegyes bizottság az egyik legaktívabb, mivel százas nagyságrendű projekt fut és indul a felügyelete mellett.  Palkovics László munkabírása ugyanakkor már-már földönkívüli tartományba lép. Amellett, hogy irányítja a szakoktatástól az energiaárakig, az innovációtól a közlekedésig és az informatikáig szinte az összes fontosabb hazai területtel foglalkozó Innovációs és Technológiai Minisztériumot, igyekszik maga alá gyűrni az Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét, tavaly óta ő gyakorolhatja a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói jogait, ez év januárja óta felel kormánybiztosként a Budapest-Belgrád vasútvonalért, sőt időnként még szemétszedésre is akad ideje.
Szerző