Nőtt a várható élettartam, de egészségtudatosságban fejlődnünk kell

Az elmúlt évtizedekben öt évvel nőtt hazánkban a születéskor várható élettartam, ma a korábbi 69,5 évvel szemben 75 évre számíthat, aki most születik, ez nagyrészt a kardiológia fejlődésének köszönhető. A szakmai és technikai felkészültségünk nyugat-európai szinten van, az infarktus túlélése mégis rosszabb, mint máshol, ennek viszont leginkább sajnos az egészségtudatosság és a tájékozottság hiánya az oka. A Magyar Kardiológusok Társasága szerint a legnagyobb kihívás a betegedukáció, az, hogy időben menjünk orvoshoz és kövessük az utasításait.

Óriási fejlődésen ment keresztül a szívgyógyászat az elmúlt évtizedben, Magyarország az élvonalban van a gyógyítás terén, ennek is köszönhető, hogy kevesebb, mint felére csökkent az infarktus okozta halálozások száma és öt évvel hosszabb élettartamra számíthatunk. Ma már olyan betegek kaphatnak életesélyt, akikről korábban lemondtak az orvosok. „Ma a korábbi 69,5 évvel szemben 75 évre számíthat, aki most születik, ez pedig nagyrészt a kardiológia fejlődésének köszönhető. Csak az elmúlt tíz évben több mint felére csökkent az infarktus miatti halálozások száma, az eddigi tizenötezer helyett ma hatezer ember életét követeli évente. Ebben pedig komoly szerepe van a szívkatéteres centrumok országos kiterjesztésének, amelyek a nap 24 órájában elérhetőek, illetve a gyógyítás terén tapasztalt változásoknak” - mondta dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára.

„Olyan fejlődésen ment keresztül ez a terület, amit talán nem is gondoltunk volna. Ha tíz évvel ezelőtt azt mondja valaki, hogy éber állapotban szívbillentyűt tudunk beültetni és a beteg pár nap múlva haza is mehet, nem hisszük el. Ma már 20 szívkatéteres labor működik az országban, így lényegében az ország bármely pontjáról éjjel-nappal segítséget kaphat bárki." A gyógyszeres terápiák fejlődése is hihetetlen iramban folyik, az érelmeszesedés, a szívelégtelenség területén áttörést hozó készítmények váltak hozzáférhetővé. A képalkotó eljárásokkal már pontos képet lehet kapni az erek, a szívizom állapotáról, a szívritmuszavar, egy esetleges szívhalál hátteréről, és a család érintettség is kiderül. Nagy előrelépést hozott a katéteres szívbillentyűbeültetés is, ami főleg magas rizikójú betegek esetében adhat megoldást a műtét kiváltására - mondta a főtitkár.

A szakember szerint a betegedukációban viszont sok a feladat. „Ugyan a szakmai és technikai felkészültségünk nyugat-európai szinten van, az infarktus túlélése mégis rosszabb, mint máshol, ennek viszont leginkább sajnos az egészségtudatosság és a tájékozottság hiánya az oka. Az infarktuson átesett betegek ma átlagosan négy órát várnak, míg orvoshoz fordulnak, Ausztriában ez 70 perc. Az idő pedig nagyon sokat számít. De komoly problémát jelent a terápiahűség hiánya is. A páciensek fele egy év után abbahagyja azoknak a létfontosságú gyógyszereknek a szedését, amelyekkel harmadára lehetne csökkenteni az újabb infarktus esélyét” - figyelmeztetett a főtitkár.