Kína is a koreai béke mellett

Észak-Korea diktátora megerősítette, hogy komolyan gondolja a félsziget atomfegyverektől mentessé tételét. Kim Dzsong Un a Phenjanban tárgyaló kínai külügyminiszternek beszélt erről. Úgy vélte, az utóbbi hetek fejleményei segítik a békés rendezést. Kim a múlt hét végén találkozott déli kollégájával, május végén pedig az amerikai elnökkel készül tárgyalni. Vang Ji azt mondta, kétnapos látogatásán meggyőződött, északon pozitív változások kezdődtek. Cserébe Peking további támogatását ígérte Kimnek. Az 1953-as háború óta a két Korea hivatalosan még sosem kötött békét. A hónap közepén azonban újra tárgyal a két elnök és megállapodásokat is előkészítenek.

Szerző

Ellenfelei segítik Erdogant

Publikálás dátuma
2018.05.04. 07:32
A felmérések szerint Meral Aksener a második fordulóban akár meg is előzheti Erdogant Fotó: AFP/Adem Altan
Ma mutatja be elnökjelöltjét két török ellenzéki párt, a szociáldemokrata CHP, valamint a kurdbarát HDP. A közvélemény-kutatások szerint jön föl az ellenzék.

A CHP esetében egyelőre nem tudni, kit indít a június 24-én esedékes előrehozott parlamenti- és elnökválasztáson, a HDP ugyanakkor várhatóan meglepetésre készül, mert hírek szerint az edirnei börtönben fogva tartott társelnökét, Selahattin Demirtast nevezik meg államfő-jelöltnek. A politikust még 2016 novemberében, a júliusi állítólagos puccskísérletet követő tisztogatás idején tartóztatták le a másik társelnökkel, Figen Yüksedaggal, valamint a HDP egy sor politikusával együtt. „Terrorpropagandával” vádolták őket, valamint azzal, hogy a Törökországban betiltott és terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspárt (PKK) tagjai. Ezzel egy időben 15 kurdbarát médiumot is bezárattak. 2017-ben Demirtas száz bebörtönzöttel való szolidaritásaként éhségsztrájkba lépett, ez azonban hamar véget ért.

Bár négy ellenzéki politikai erő, a CHP, az IYI (magyarul jó), a Boldogság Párt, valamint a Demokrata Párt úgy döntöttek, közösen indulnak a júniusi, egy évvel előrehozott választáson, az együttműködés a parlamenti választásra vonatkozik, ám mindegyik politikai erőnek saját elnökjelöltje lesz. Ha erős jelölteket indítanak – márpedig minden jel szerint így döntenek – akkor azzal javíthatják Recep Tayyip Erdogan esélyeit. Az elnökválasztás ugyan kétfordulós, s a második kört július 8-án rendezik meg, amennyiben az ellenzék elaprózná az erejét, úgy Erdogan az első menetben megszerezhetné a voksok több mint 50 százalékát szerezhet, így már akkor újraválasztanák.

A Boldogság Párt kedden jelentette be, hogy elnökét, Temep Karamolaoglut indítja. A tömörülés eredetileg igazi nagyágyút, Abdullah Gül volt államfőt akarta megnyerni elnökjelöltnek, ő azonban – bár egy sor kérdésben nem ért egyet egykori szövetségesével, Erdogannal – elutasította a felkérést. Egyes török médiabeszámolók szerint Erdogan minden követ megmozgatott azért, hogy megakadályozza Gül indulását.

Rendkívül erős jelöltet indít az IYI párt is elnöke, Meral Aksener személyében. Az 1956-ban született hölgy sokáig a nacionalista MHP politikusa volt. 1996-tól nem egészen egy évig belügyminiszterként szolgált, 2007-2015 között pedig az ankarai parlament elnöke volt. Az addig ellenzékben működő MHP tagságát rendkívüli módon megosztotta, hogy a pártelnök, Devlet Bahceli kiegyezett Erdogannal és a kormány szekértolója lett. Az elégedetlenek élére Aksener állt, s tavaly év végén megalapította az új politikai erőt. Kivételes személyes népszerűségének köszönhető, hogy több felmérés szerint is pártja már a második legnépszerűbb Törökországban 24,6 százalékkal, megelőzve a 20 százalékon álló CHP-t. Az AKP kormánypártra 41,1 százalék voksolna, s 11,4 százalékot szerezne, azaz átlépné a 10 százalékos parlamenti küszöböt a kurdbarát HDP is. Mivel azonban az ellenzék együtt indul, a voksolás akár kellemetlen következményekkel járhat Erdogan számára.

A történész végzettségű Aksener konzervatív ugyan, de nem támogatja Erdogan politikáját, s jelezte, amennyiben elnökké választanák, újra bevezetné a parlamentáris demokráciát. Aksener az AKP, illetve a CHP szavazóitól is csenhet el voksokat. A PIAR ügynökség május 1-jén közzétett felmérése szerint amennyiben Erdogan és Aksener kerülne az elnökválasztás második fordulójába, utóbbi egy százalékkal megelőzné a jelenlegi államfőt.

Öt évre ítélnék Demirtast
Az isztambuli ügyészség ötéves börtönbüntetéssel sújtaná a kurdbarát HDP társelnökét, Selahattin Demirtast, valamint a korábbi társelnököt, Sirri Süreyya Öndert. Az ügyész szerint mindketten terrorpropagandát folytattak. Egy 2013 márciusi, a kurd újév alkalmából mondott „gyűlöletbeszédükben” terrorcselekményekre szólítottak fel – hangzik az indoklás. Demirtast legközelebb június 8-án hallgatja meg a bíróság.

Kitalált terror rengeteg halottal

Publikálás dátuma
2018.05.04. 07:31
Nizzában majdnem két éve valóban a tömegbe hajtott ez a teherautó – több mint 80 áldozata volt az akciónak Fotó: AFP/Andreas Geb
Az Iszlám Állam valóságos terrorakciói után elképzelt magyarországi merényletek lehetőségét veti fel Kulcsár István új könyve, a Dzsihád a Duna-parton. Fordulatos és tanulságos történet.

Kulcsár István tulajdonképpen hálás lehetne Kerényi Györgynek, amiért kirúgta a Magyar Rádióból, hiszen azóta nyugodtan írhatja a könyveit. De nem az, ami legújabb regényéből világosan ki is derül. Kerényi volt a Kossuth Rádió főszerkesztője 2006 és 2010 között, és kétségkívül tett azért, hogy nőtt az adó hallgatottsága. Ennek jegyében azonban "megszabadult" régi rádiósoktól, például négy neves - többségében a nyugdíj-korhatáron túl lévő - külpolitikai szakembertől, Kerekes Andrástól, Kulcsár Istvántól, Ónody Györgytől és P. Szabó Józseftől. Kulcsárnak akkor mindössze hét hónap hiányzott ahhoz, hogy pont ötven éve dolgozzon az intézményben.

Már korábbi interjúiból is kiderült, hogy kirúgása mély sebet ejtett rajta és ennek most jele látható a Dzsihád a Duna-parton című új regényében is. Van ugyanis egy mellékszereplő - lényegében szükség sem lenne rá -, akit véletlenül Kerényi Gyurinak hívnak. Ez a fiú nagyon gonosz. Kisiskolásként összeverekszik a könyv egyik főszereplőjével, de ez még semmi. Később - még mindig tizenévesen - előbb kibelez egy kiscicát, aztán hasonló módszerrel meggyilkol egy embert is. Így aztán hosszú időre a fiatalkorúak börtönébe kerül, s a történetben többé nem is szerepel, legfeljebb egy utalás erejéig: mint a "hasfelmetsző Kerényi".

Az olvasók mindenesetre - Kulcsárral ellentétben - valóban hálásak lehetnek a Kossuth Rádió egykori főszerkesztőjének. Jobbnál jobb művek születnek kirúgása óta, hiszen így Kulcsár ideje nagy részét könyvek írásának szentelheti. Szórakoztató, érdekes és gazdagon dokumentált művek kerültek ki szerzőnk műhelyéből. A legújabb is ezek sorába tartozik.

Ellentétben Kulcsár korábbi regényeivel - például az előzővel (Gyilkosság a Magyar Rádióban), amelynek sok szereplője élő személy és a hozzájuk fűződő részleteknek is van valóságalapja - a Dzsihád a Duna-parton teljes mértékben kitalált történet. Két magyar fiatalemberről szól, akik szülő nélkül, végül a kecskeméti SOS gyermekfaluban otthonra lelve nőttek fel. Különböző kalandok után egy budapesti egyetemen tanult pszichiáter - egyedülálló módszerrel - elszánt dzsihadistává képezi ki őket. Nem mellesleg: már Afganisztánban, ahonnan azonban hazaküldik őket, hogy később terrormerényletekre adjanak megbízást nekik. Az agymosott fiatalok az egyiket végre is tudják hajtani: 114 halottat követel akciójuk, amikor az augusztus 20-i tűzijátékot néző tömegbe hajtanak egy kamionnal. Aztán még elrabolnak egy repülőgépet is, de az már csak félsiker.

A történet kétségkívül fordulatos és a benne szereplő események megalapozottak. Kulcsár István legnagyobb erőssége - nemcsak ebben, hanem minden korábbi művében is -, hogy hajszálpontosan dokumentál. Mindennek utánanéz, személyes élményei, a korabeli sajtó, vagy a téma szakértőinek segítségével igazítja el az olvasót. Amikor Mihail Kamjanyicin néven egy sosem volt orosz hírszerző történetét írta meg a II. világháborúban és utána, akkor is minden valóságos volt az elképzelt kalandok közepette. Akárcsak most. Ezúttal - többek között - Afganisztán történelméről, valamint az iszlámról kaphatunk plasztikus képet. A részletek itt is igaziak, miközben arról szól a mese, hogy lehetne így is.

A könyv minapi bemutatóján egy kis vita is kialakult a szerző és a könyv kiadója között. Utóbbi - az Atlantic Press tulajdonosa, a korábbi remek újságíró, lapunk egykori munkatársa, Bokor Pál - ugyanis kalandregénynek nevezte a művet. Így reagált Kulcsár szavaira, melyek szerint ez az egész nem más, mint blődli. Az mindenesetre sokat elárul az író munkamódszeréről, hogy - mint mondta - ezúttal már az írás kezdetén tudta, mi lesz a történet vége. Azt is megemlítette viszont, hogy mennyire vigyázni kell ezekkel a kitalált esetekkel. A Magyar Rádióban sem volt ugyanis gyilkosság - amiről előző könyve szólt -, könyvének mégis különös utóélete lett. Visszajutott a fülébe a suttogó propaganda, miszerint az ott dolgozók elől elhallgatták, hogy ilyesmik történtek az intézményben. De talán a legújabb regénnyel ez nem fordulhat elő, hiszen egy több mint száz halottat követelő merényletet mégsem lehetne elhallgatni a nagyközönség előtt.

Kulcsár István az idén 86 éves, de nem úgy néz ki, hogy pihenni szeretne. Még akkor sem, ha minden új könyvének megjelenése után erről beszél, mert aztán viszont azonnal belefog egy újabb megírásába. Közben pedig változatlanul ír külpolitikai cikkeket és éberen figyeli a magyar sajtót, a hibákat pedig változatlanul szóvá teszi (amiről lapunk szerkesztői is tudnának mesélni). De a regényeiben is mindig az aktualitásokkal foglalkozik. Ezt tükrözi a Dzsihád a Duna-parton is, amely alkalmat kínál neki arra is, hogy - a maga módján, esetleg valamelyik szereplő szájába adva - kifejtse véleményét a migránsozásról, a menekültek ügyéről, valamint a kereszténység és az iszlám viszonyáról. Nyilvánvalóan tisztában van azzal, hogy a hivatalos kormányzati állásponton nem tud változtatni, de legalább meglehet az a jó érzése, hogy szólt. Ugyanakkor a - kitalált - történet arra is figyelmeztet, mennyire könnyen kijátszhatják a terroristák a mégoly éber rendfenntartókat is. Ezek szerint a dzsihád már a spájzban van. Ehhez képest a "hasfelmetsző Kerényi" egyszerű eset.

Részünkről pedig az ismételt köszönet Kerényinek: a külpolitikai újságíró Kulcsárból immár végképp nagyszerű bestseller-szerző válhatott. És ez nem kevés.

Járrművel a tömegbe
A világ több pontján történt már a valóságban is gázolásos merénylet. Néhányat felidézünk azok közül, amelyekről utólag bebizonyosodott, hogy terroristák hajtották végre.
2017. október 31. New York. Nyolc halottat és 11 sérültet követelt, amikor egy kamion a biciklisek és futók által használt útra hajtott Manhattanben.
2017. június 4. London. Hét halottja és sok sérültje volt, amikor szombat éjjel egy furgon a London hídon a járdára hajtott.
2017. április 7. Stockholm. Négy halottat és 15 sérültet követelt, amikor a belvárosban egy lopott teherautóval gázolták el a gyalogosokat.
2016. december 20. Berlin. Tizenketten meghaltak és legalább ötvenen megsebesültek, miután egy teherautó a karácsonyi vásár közönségébe hajtott.
2016. július 15. Nizza. Teherautó gázolt el a nemzeti ünnepen összegyűlt tömeget. Több, mint nyolcvanan meghaltak, még többen megsebesültek.

Infó: Kulcsár István: Dzsihád a Duna-parton, Atlantic Press Kiadó, Budapest 2018