Viharos szoboravatás Marx szülővárosában, Trierben

Publikálás dátuma
2018.05.06. 20:20
Karl Marx 4,4 méter magas bronzszobra Trierben, a Kínai Népköztársaság évfordulós ajándéka. FOTÓ: AFP/HARALD TITTEL
Kína ajándéka és Jean-Claude Juncker beszéde is vitát kavart: vannak, akik nem tudják elfogadni, mások viszont ma is érvényesnek tartják a kapitalizmus kritikáját.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken, Trierben elmondott beszédében méltatta Marxot azt hangoztatván, hogy ő maga nem volt felelős a nevében elkövetett rémtettekért. Marx személye megosztja a német társadalmat. A német Kommunista Önkényuralom Áldozatainak Szövetsége, valamint a Veszélyeztetett Népek Társasága is bírálta Marx érdemeinek junckeri elismerését. A jobboldali radikális Alternatíva, amely a harmadik legtöbb mandátumot szerezte a tavaly szeptemberi német parlamenti választáson, politikai tőkét próbál kovácsolni abból, hogy több német városban is megemlékezést tartanak Marx születésének 200. évfordulója alkalmából. A párt csendes menetet tart a kommunizmus áldozatainak emlékére. Ezzel szemben a Balpárt és a parlamenten kívüli Német Kommunista Párt (DKP) tüntetést szervez a „kapitalista kizsákmányolás” ellen. Egyúttal az AfD megmozdulásával szemben is demonstrációt szerveznek.

Juncker beszédét bírálattal illette a trieri Vloksfreund című lap, amely szerint Marx „forogna a sírjában”, ha látná, hogy az a Juncker méltatja, aki egykor luxemburgi kormányfőként jelentős adókönnyítéseket biztosított a multicégek számára. A Fidesz is bírálta a beszédet, „felháborító, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond Karl Marx születésének 200. évfordulóján, ezért a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja felszólította a luxemburgi politikust, hogy mondja le részvételét az eseményen. Több tiszteletet a kommunizmus áldozatainak!” – hangzik a frakció még csütörtökön kiadott közleménye.

Hogy a Fidesz ismét pápább akart lenni a pápánál, bizonyítja: a trieri Marx-megemlékezésen számos evangélikus és katolikus egyházi vezető, a tartományi és a szövetségi politikában tevékenykedő politikus, diplomata és külföldi vendég is részt vett, köztük a kínai kormány magas rangú képviselői, akiknek jelenlétében szombaton felavatták Karl Marx 4,4 méter magas bronzszobrát, a Kínai Népköztársaság évfordulós ajándékát. A nagyjából ezer meghívott vendég jelenlétében tartott ünnepségen részt vett Malu Dreyer, Rajna-vidék-Pflaz tartomány miniszterelnöke, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, Julia Klöckner szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, aki az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) tartományi szervezetének vezetőjeként volt jelen, és Katarina Barley szövetségi igazságügyi miniszter, SPD-s politikus.

Juncker trieri beszédében párhuzamot vont Marx kora és a mai Európa szociális helyzete között. "Nem lehetett beleszeretni a korai kapitalizmusba, amely akkoriban uralkodott, és ma sem lehet beleszeretni egy vak, feltétel nélküli kapitalizmusba, és legalábbis nem tudok. Azt vallom, hogy harcolni kell az igazságtalanság ellen, és ehhez nem kell marxistának lenni" - mondta Juncker. Hozzátette: "a kapitalizmus átok, ha nem formálják meg olyan szempontok alapján, amelyek nem a rendszert, hanem az embert helyezik a középpontba" – hangoztatta az Európai Bizottság elnöke. Kifejtette továbbá, Marx életművét nem az eszméire hivatkozva elkövetett rémtettekből táplálkozó előítéletekre alapozva kellene értelmezni. Másmilyen eljárás szükséges, "Marxot a korából kiindulva kell megérteni" - mondta az MTI jelentése szerint Juncker, kiemelve, hogy nem lehet a gondolkodót felelősségre vonni azért, hogy írásait egyes követői "fegyverként használták mások ellen". Marx az "egyenlő bánásmódért állt ki, nem az egyenlősdiért" - húzta alá, rámutatva, hogy 200 éve csupán 36 év volt a születéskor várható élettartam Európában, és a társadalmi igazságosság hiánya jellemezte a kontinenst. 

Mégiscsak bírálni akartak Az Idők jelei 2018 kiadvány készítői

Publikálás dátuma
2018.05.05. 07:09
FORRÁS: KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGIEK SZÖVETSÉG
Noha tagadták Az Idők jelei 2018 című kiadvány készítői, hogy az Orbán-kormány kritikája lenne a könyv, azt végül lapunknak többen is elismerték: nem akarták elhallgatni nemtetszésüket.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél többen a teljes szöveget megismerjék, és ne csak kiragadott idézetek alapján alkossanak véleményt – mondta lapunknak Makláry Ákos, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnöke. A KÉSZ honlapján olvasható ajánlás szerint az elmúlt években közel százan dolgoztak a – kormánykritikus kitételei miatt nagy visszhangot kiváltó – vitairaton, hogy keresztény alapokon elemezzék a társadalom, a közélet és a politika helyzetét. Négy sarkalatos erényre, az igazságosságra, a mértékletességre, az erősségre és az okosságra építettek: ezek fényében igyekeztek objektívan értékelni a mai magyar társadalomban észlelhető jelenségeket, valamint irányt jelölni a keresztény gondolkodású közéleti szereplők számára.

A kiadványról szóló sajtóhírek szerint a keresztény értelmiségiek keményen bírálták a fideszes kormányt. A KÉSZ, valamint az elkészítésben közreműködő Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre erre közös állásfoglalást adott ki, a szervezetek szerint ugyanis a kiadvány nem a jelenlegi kormány vagy egy konkrét politikai párt kritikája.

Makláry Ákos kérdésünkre közölte, hogy az állásfoglalás magáért beszél, ahhoz nincs mit hozzátenni. Bár az ajánlásban valóban az szerepel, hogy a szerzők a magyar társadalom helyzetét elemzik, szerinte egyértelmű: a szöveg egészében nem kizárólag a mai kormányra, hanem az előzőekre is vonatkozik, hiszen a kritika a hatalom mindenkori gyakorlóinak szól. Ugyanakkor vannak olyan részek is, amelyek nem kizárólag Magyarországra vonatkoznak, hanem általános és keresztény értékítéletet tartalmaznak.

Megkérdeztük, hogy melyek azok a pontok, amelyeket a sajtó tévesen tulajdonított a kormány bírálatának, de Makláry Ákos nem kívánt konkrét példákat említeni. Csak annyit mondott: a kritikus szolidaritás alapján elkészített kiadvánnyal a kormányzati munkát kívánják segíteni.

Bíráltak és dicsértek

A kívülálló szemével a kormányt leginkább bíráló részek közé tartozik a Mértékletesség a gazdaságban című fejezet. Manapság nincsenek szabadon elfoglalható földek, mint a római korban, azonban vannak uniós források – olvasható. Azt tapasztaljuk – folytatódik a szöveg –, hogy az uniós pénzek egyesek számára úgy állnak rendelkezésre, mint a rómaiaknak a frissen hódított földek. Ez „olyan mértékben vállalhatatlan része a mai magyar közéletnek, amit a keresztény értelmiség nem tud és nem is akar tovább magyarázni”.

Más helyen a vitairat arra hívja fel a figyelmet, hogy a „keresztény embertől távol áll az erőből politizálás”, vagy arra, hogy a politikai elit legtöbbször leplezve, de néha már leplezetlenül is felhasználja az informális összeköttetései által nyújtott előnyöket.

A kiadvány ugyanakkor elismeréssel szól több helyen – például a kettős állampolgársággal kapcsolatban – a kormány teljesítményéről, olykor pedig az ellenzék egy jól beazonosítható részét kritizálja: „Határozottan intjük a hazai politikai közösségeket, hogy átmeneti politikai érdekeik miatt ne támadják a határon túl élő magyaroknak ezt a legfontosabb nemzeti visszakapcsolódási lehetőségét”.


A Professzorok Batthyány Köre tagjai közül egyetlen professzor vállalta, hogy legalább név nélkül elmondja a véleményét a kiadványról. Szerinte konkrét nevek nélkül is egyértelmű kikre gondoltak, amikor a bírálataikat megfogalmazták. Érdemes megemlíteni, hogy a kötet készítésében a 189 tagú társaságból csak páran vettek részt, a Népszavának nyilatkozó professzor pedig nem tudott arról, hogy a sajtóhírek hatására megjelenik a cikkünkben is idézett közlemény.

Király Miklós, aki szintén tagja a Professzorok Batthyány Körének – sőt: a kiadvány készítői külön köszönetet mondtak neki, "értékes hozzájárulásáért” – szintén nem akart nyilatkozni. Nyilvános Facebook-oldalán viszont a közlemény megjelenését követően azt írta: „Hát igen. A bátorság erényét is kell tudni gyakorolni.”

Kollégái ezt nem fogadták meg, hiszen sokan még a kérdések feltevése előtt a szervezet elnökéhez irányították lapunkat. Náray-Szabó Gábor csupán annyit közölt: „lezártuk a dolgot, mindent elmondtunk, amit akartunk.”

Kásler Miklósnak is köszönik

A mostani keresztény értelmiségi kiadvány harmadik a sorban, Az idők jelei először 2015 őszén jelent meg. A bemutatón jelen volt és beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök is. A fideszes kormányfő hangsúlyozta: jó lenne, ha a „különböző szellemi csoportosulások rendszeresen megfogalmaznák mindazt, ami feszíti őket, és egyfajta értelmiségi írástudói bátorságról és felelősségről tanúságot téve az ettől eltérő magatartást gyávaságnak minősítve, előállnának úgy, mint ahogy most is történik, azokkal a gondolatokkal, amit szerintük a politikának figyelembe kell vennie”.

Akkor még Osztie Zoltán volt a KÉSZ elnöke, aki egyik nyilatkozatában jelezte, hogy a kiadvány nem nélkülözi a kritikát, az oktatási részből kiderül például, hogy téves irány volt a túlközpontosítás.

Osztie Zoltán – Náray-Szabó Gábor és Tordáné Petneházy Judit mellett – a mostani kiadványnak is szerkesztője. A szerkesztőbizottság annak a Kásler Miklós onkológusnak is megköszöni „értékes hozzájárulását”, aki várhatóan Balog Zoltán miniszter posztját veszi át a kormányban.

Keresztény értelmiségiek - Szép az inged, de gyűrött a nyaka

Publikálás dátuma
2018.05.05. 07:08
Fotó: Molnár Ádám
A Fideszben pozitívan fogadták a kiadványunkat – állította Osztie Zoltán plébános, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége volt elnöke, Az idők jelei egyik szerkesztője.

- Miért érezték szükségét annak, hogy utólag közleményben sajnálkozzanak, amiért a sajtó a kormány bírálataként értékelte a kiadványukat? Elvégre ténylegesen az: a kormány bírálata.

- Egyáltalán nem igaz, amit a fejünkre olvastak, hogy megijedtünk vagy visszakoztunk volna. Akinek inge, vegye magára, akinek pedig nem inge, ne vegye magára. Egyik szerkesztőtársam, Náray-Szabó Gábor így fogalmazott: szép az inged, de gyűrött a nyaka, igazítsd meg, és akkor még szebb lesz. Szerettük volna kifejezni, hogy miközben teljes mértékig helyeseljük az irányokat, értékeljük az országban zajló pozitív folyamatokat, úgy érezzük, tisztulásra is szükség van.

- A szövegben egyértelmű utalások olvashatók a „fideszes oligarchákra”.

- Így van.

- Tőlük kell megtisztítani a közéletet? Kikre gondolnak?

- Még azt a kiegészítést tenném, hogy minden politikai pártnak és társadalmi szolgálatot végző erőnek szüksége van tőkés háttérre, anyagi fedezetre. Semmiképpen sem akartunk személyeskedésekbe belemenni, nem szeretnénk bárkit is megnevezni.

- Személyek nélkül hogyan értelmezhetők a bírálatok?

- Általános jelenségeket elemeztünk. Ismerősömet idézve létezik egyfajta „hegyes cipős, csőnadrágos, arroganciával párosuló” stílus, amin változtatni kell. Talán nem ide tartozik, de – amennyire meg tudom ítélni – Orbán Viktor szakmai irányú átalakításokat hajtott végre a kormányban, és ezt jó jelnek tartom. Mindenképpen hangsúlyozni szeretném, hogy a vitairatunkban 255 állítás szerepel, a sajtóban ebből 26-ot azonosítottak a kormány bírálataként. Azt hiszem, ezek a számok jól tükrözik az arányokat.

- A Fidesz ilyen arányban sem szokta eltűrni a kritikát.

- Mi viszont ezt mondjuk, ehhez tartjuk magunkat. Nem pártpolitikai szervezet vagyunk, az emberi természet alaptörvényeiben meglévő erények alapján vizsgáltuk a közéletet. Nagyon örülünk, hogy párbeszédet indítottunk el, de mindenkit arra kérünk, a teljes szöveget olvassa, ne ragadjon ki olyan mondatokat, amelyeket aztán könnyű abszolutizálni.

- Milyen visszajelzéseket kaptak a Fidesztől?

- Egészen furcsa dolgokat is hallottunk. Például azt: Balog Zoltán tudta, hogy nem marad miniszter, és azért támogatta a kiadvány megjelenését, mert személyes sértődöttségből támadni akarta a kormányt. Pedig a szöveg már sokkal korábban elkészült, jóval az előtt, hogy egyáltalán szóba került volna, kiből lesz miniszter az új kormányban. Szándékosan a választások után jelentettük meg, hogy véletlenül se használhassa fel senki a kampányban. A kérdésre válaszolva: a Fideszben kifejezetten üdvözölték a vitairatunkat.

- Németh Szilárd nem annyira. A kiadványra reagálva azt ajánlotta az önök figyelmébe, hogy „Soros György fia már nyíltan támadja azt a magyar miniszterelnököt, aki még le sem tette az esküt.”

- Bevallom, erről eddig nem értesültem, de a negatív vélemény is vélemény. Összességében elmondhatom, hogy a Fideszben határozottan pozitív fogadtatása volt a kiadványunknak.

Szerző
Témák
keresztény