Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken, Trierben elmondott beszédében méltatta Marxot azt hangoztatván, hogy ő maga nem volt felelős a nevében elkövetett rémtettekért. Marx személye megosztja a német társadalmat. A német Kommunista Önkényuralom Áldozatainak Szövetsége, valamint a Veszélyeztetett Népek Társasága is bírálta Marx érdemeinek junckeri elismerését. A jobboldali radikális Alternatíva, amely a harmadik legtöbb mandátumot szerezte a tavaly szeptemberi német parlamenti választáson, politikai tőkét próbál kovácsolni abból, hogy több német városban is megemlékezést tartanak Marx születésének 200. évfordulója alkalmából. A párt csendes menetet tart a kommunizmus áldozatainak emlékére. Ezzel szemben a Balpárt és a parlamenten kívüli Német Kommunista Párt (DKP) tüntetést szervez a „kapitalista kizsákmányolás” ellen. Egyúttal az AfD megmozdulásával szemben is demonstrációt szerveznek.
Juncker beszédét bírálattal illette a trieri Vloksfreund című lap, amely szerint Marx „forogna a sírjában”, ha látná, hogy az a Juncker méltatja, aki egykor luxemburgi kormányfőként jelentős adókönnyítéseket biztosított a multicégek számára. A Fidesz is bírálta a beszédet, „felháborító, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond Karl Marx születésének 200. évfordulóján, ezért a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja felszólította a luxemburgi politikust, hogy mondja le részvételét az eseményen. Több tiszteletet a kommunizmus áldozatainak!” – hangzik a frakció még csütörtökön kiadott közleménye.
Hogy a Fidesz ismét pápább akart lenni a pápánál, bizonyítja: a trieri Marx-megemlékezésen számos evangélikus és katolikus egyházi vezető, a tartományi és a szövetségi politikában tevékenykedő politikus, diplomata és külföldi vendég is részt vett, köztük a kínai kormány magas rangú képviselői, akiknek jelenlétében szombaton felavatták Karl Marx 4,4 méter magas bronzszobrát, a Kínai Népköztársaság évfordulós ajándékát. A nagyjából ezer meghívott vendég jelenlétében tartott ünnepségen részt vett Malu Dreyer, Rajna-vidék-Pflaz tartomány miniszterelnöke, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, Julia Klöckner szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, aki az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) tartományi szervezetének vezetőjeként volt jelen, és Katarina Barley szövetségi igazságügyi miniszter, SPD-s politikus.
Juncker trieri beszédében párhuzamot vont Marx kora és a mai Európa szociális helyzete között. "Nem lehetett beleszeretni a korai kapitalizmusba, amely akkoriban uralkodott, és ma sem lehet beleszeretni egy vak, feltétel nélküli kapitalizmusba, és legalábbis nem tudok. Azt vallom, hogy harcolni kell az igazságtalanság ellen, és ehhez nem kell marxistának lenni" - mondta Juncker. Hozzátette: "a kapitalizmus átok, ha nem formálják meg olyan szempontok alapján, amelyek nem a rendszert, hanem az embert helyezik a középpontba" – hangoztatta az Európai Bizottság elnöke. Kifejtette továbbá, Marx életművét nem az eszméire hivatkozva elkövetett rémtettekből táplálkozó előítéletekre alapozva kellene értelmezni. Másmilyen eljárás szükséges, "Marxot a korából kiindulva kell megérteni" - mondta az MTI jelentése szerint Juncker, kiemelve, hogy nem lehet a gondolkodót felelősségre vonni azért, hogy írásait egyes követői "fegyverként használták mások ellen". Marx az "egyenlő bánásmódért állt ki, nem az egyenlősdiért" - húzta alá, rámutatva, hogy 200 éve csupán 36 év volt a születéskor várható élettartam Európában, és a társadalmi igazságosság hiánya jellemezte a kontinenst.
