Kiszállási díjat kérnek a háziorvosok

Publikálás dátuma
2018.05.07 07:05
2010-ben 3 millió rendelőn kívüli esetet láttak el a háziorvosok, 2016-ra 1,5 millióra apadt a házhoz hívások száma. FOTÓ: VAJD
Fotó: /
Mind több háziorvos számol fel betegeinek az „indokolatlan” házhoz hívásért néhány ezer forintot. Csakhogy a jogász szerint erre nincs legális lehetőségük.

Felélénkült a vita az elmúlt hetekben a háziorvosok között arról, hogy a rendeletben foglalt eseteken kívül miért, és miként kérhetnek pénzt betegeiktől. A közösségi portálon gyakran emlegetik az orvosi kamara két évvel ezelőtti ajánlását arról, hogy mennyit kérhetnek az úgynevezett kényelmi szolgáltatásokért. Van, aki a rendelőjében már is ki is függesztette: ha csak a beteg kényelme miatt kell a páciens lakására mennie, akkor azért 2-5 ezer forintot kér.

„Ha valaki azzal telefonál a rendelőbe, hogy 3 napja fáj a torka, de nem szeretne órákat ülni a váróban, vagy fáj a dereka, ám nehogy azonnal induljak, mert most még előbb el kell ugrania a közértbe, akkor azt szoktam mondani: vagy fizet 3 ezer forint kényelmi díjat, vagy bejön a rendelőbe” – meséli egy háziorvos. Vállalkozása honlapján több tucat szolgáltatást is felsorol, amiért térítési díjat számol fel a betegeinek. Köztük több olyat is, ami nem szerepel a térítésköteles ellátásokat fölsoroló jogszabályban: ilyen például a diétás étkezéshez, külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolások kiállítása vagy az elveszett receptek pótlása.

Nem ő az egyetlen háziorvos, aki számláz a betegnek, az alapellátást végző orvosok honlapjainak jó részén van ilyen rubrika. A legtöbben ötezer forintért mennek házhoz, de a fórumozók ismernek olyan orvost is, aki ezért a szolgáltatásért 28 ezret kér. Ez az orvosnő azt mondja: még évekkel ezelőtt, akkor írta ki az összeget a honlapra, amikor a körzetbe került, de számlát eddig nem kellett adnia. Ennek ismeretében ugyanis a körzetében már nemigen érzik szükségét, hogy házhoz hívják. Tapasztalatai szerint az esetek túlnyomó többségében nem is indokolt a lakáson zajló ellátás. „A rendelőben vannak eszközök, szükség esetén képzett segítő, s így ez a beteg számára is biztonságosabb, mintha csak egy orvosi táskával kezemben egy rosszul megvilágított helyiségben próbálnám végezni a dolgom.” Az orvosnő szerint azért vannak kivételek, amikor tényleg nincs más lehetőség, mint kimenni a beteghez, akkor viszont már szóba sem jöhet, hogy pénzt kér.

Mások szerint a kényelmi szolgáltatási díj még mindig jobb, mint a zsebbe csúsztatott hálapénz. „Nincs annál megalázóbb, amikor az ember 30 fokban, félórát kering, hogy parkolóhelyet találjon, majd fölmászik a negyedikre, és ezután azt kérdezik tőle, tud-e ötezresből visszaadni” – idézi föl saját tavaly nyári történetét az egyikük. Akkor már inkább viszem a számlatömböt, ahogyan ezt más mesteremberek is teszik – mondja.

Az orvosok többsége úgy véli, ha kiírja a rendelőbe a tarifákat, akkor azt jogszerűen be is szedheti.

Egy dunántúli gyógyító szerint azonban ingoványos terepre téved, aki azt hiszi, hogy a háznál történő ellátásért bármit kérhet. Például, ki dönti el, hogy Pista bácsi vagy Juliska néni kényelemből hívja a háziorvost, ha éppen a megugró vérnyomása miatt szédül, fáj a feje, vagy netán azért, mert nem is tud lemenni a harmadikról? A közkézen forgó kamarai díjtétel-ajánlással, amire kollégái hivatkoznak, neki az a problémája, hogy azzal, mivel nem jogforrás, hiába érvelnének például egy bíróság előtt.

Hasonlóan vélekedik Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke is. Ő állítja: a háziorvoslás kereteiről szóló jogszabályban az van, hogy szükség esetén a beteget az otthonában is el kell látni. Eszerint egyértelmű, hogy a házhoz hívásért nem kérhető pénz. Mint mondja: az alapellátásban nincs indokolatlan házhoz hívás. A páciens csak azt tudja, hogy nincs jól, de hogy mennyire a beteg, azt az orvosnak kell megítélnie. Ezért, ha hívják, mindenképpen házhoz kell mennie. Ha valaki egy ilyen helyzetben, a vizsgálat után pénzt kér, számlát ad, jó ha tudja, hogy azt jogalap nélkül teszi. Így könnyen lehet, hogy meg is büntetik érte. Selmeczi Kamill megjegyzi: van egy rendelet, amelyben a térítésköteles ellátásokról szerepel egy lista, ebben van felsorolva vagy tucatnyi orvosi tevékenység, amiért kérhető térítés. Ilyen például a lőfegyver-tartáshoz, a jogosítványhoz szükséges orvosi igazolás, vagy a látlelet is. Ezekről adhat számlát az orvos, de ami ebben nincs, azért nem.

Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász állítja: az egészségbiztosításról szóló törvény alapján a háziorvosoknak egyelőre nincs lehetőségük kényelmi díjat kérni az indokolatlan házhoz hívásért. Emlékeztet arra, hogy a helyzet nagyon hasonló ahhoz, mint ami tíz éve a veszprémi kórházban volt. Ott a kórházigazgató szerződéssel konvertálta volna át az orvosnak adandó hálapénzt legális térítési díjra. A kórházat választó nők akik ragaszkodtak saját szülészorvosukhoz, azoktól ezért számla ellenében díjat kértek. Kovácsy Zsombor szerint ez ugyan egy jó szándékú kezdeményezés volt, mégsem fért bele a jogi keretekbe az akkori Egészségbiztosítási Felügyelet álláspontja szerint. A háziorvosok kezdeményezésével is ugyanez a probléma: azt, amit szeretnének, a törvény nem teszi lehetővé. Az a háziorvos ellátás része, hogy ha szükséges, az orvos a beteg otthonába is kimegy. Ha a háziorvos vállalja az orvosilag nem indokolt otthoni kezelést, ez hátráltathatja az amúgy kötelező feladatainak az ellátását. Joggal vetheti fel bárki: miért mászkál ki az egyébként is túlterhelt orvos a biztosító által fizetett idejében olyan betegekhez, akik egyébként nyugodtan be tudnának menni a rendelésre? Ráadásul össze is kavarodhatnak a kényelmi szolgáltatások a kötelezően elvégezendő feladatokkal. Kovácsy Zsombor szerint ha például a helyszínen állapítja meg az orvos a páciensről, hogy nincs is olyan rosszul, akkor már elég kínos lehet azt mondani: ezzel a problémával akár be is jöhetett volna a rendelőbe, így fizessen most 5 ezer forintot. A szakjogász hozzátette: egyetért azzal, hogy ha a beteg megfizeti, akkor legyen lehetősége arra, hogy hozzáférjen kényelmi szolgáltatásokhoz. Ám az már nem biztos, hogy ez a háznál végzett vizsgálat jól elkülöníthető a háziorvosi ellátás közfeladataitól. Ezen lehet gondolkodni, de még sok részletét kell kidolgozni, a díj legális alkalmazása jogszabálymódosítást, és sok gyakorlati probléma megoldását igényli – tette hozzá.

Szerző
2018.05.07 07:05

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35