Tízezrek tüntettek Macron ellen

Publikálás dátuma
2018.05.07 07:32
A párizsi tüntetők szerint a gazdagok pártján álló országvezetés tagjai „betörő” módjára viselkednek Fotó: AFP/Marie Magnin
Fotó: /
Sokan vonultak az utcára szombaton Franciaországban, Emmanuel Macron elnök politikája ellen tiltakozva. Az ifjú reformert épp ma egy éve választották meg az ország élére.

A demonstrálók szerint Macron "a gazdagok elnöke", aki "szociális puccsot" hajtott végre. A tüntetők az alkotmány reformját követelték. Egyesek transzparensükön Bonaparte Napóleonként ábrázolták az államfőt.

A résztvevők elsősorban az érdekvédelmi szervezetek tagjaiból, fiatalokból, valamint a franca államvasutak azon alkalmazottaiból álltak, akik egy idő óta sztrájkolnak a kormányzat intézkedései elleni tiltakozásul. A menet végigvonult Párizs belvárosán, az opera épületénél koncertet tartottak. Később a Bastille térhez vonultak át.

A rendőrség és a média közlése szerint a megmozduláson 40 ezren vettek részt, a szervezők szerint azonban mintegy 160 ezren vonultak ki az utcára. A rendőrség rendkívüli erőket mozgósított azután, hogy a május elsejei tüntetések során komoly összecsapások történtek. Bár kétezren ügyeltek a rendre, így sem tudták elkerülni a kisebb csetepatékat, melyek során egy rendőr megsérült.

Macron bírálói szerint reformintézkedéseivel a francia elnök valójában a vállalatokat, valamint a jobban keresőket segíti. Egy jelenlévő a dpa német hírügynökségnek elmondta: Macron úgy viselkedik, mint egy fordított Robin Hood, aki nem a szegényeket karolja fel, hanem a gazdagokat támogatja szüntelenül.

A tüntetés egyfajta teszt is volt a kissé megtépázott tekintélyű érdekvédelmi szervezetek számára arra, hogy mennyire képesek még mozgósítani az embereket. Jean-Luc Mélenchon ultrabaloldali tömörülése is támogatta a megmozdulást, és a volt elnökjelölt is felszólalt.

Macron több ezer kilométerre tartózkodott a tüntetések helyszínétől: az államfő Franciaország tengerentúli területén, Új-Kaledóniában fejezte be éppen látogatását. Macront ma egy éve választották meg francia köztársasági elnöknek. Állandó kritika vele szemben, hogy nem a nép államfője. „Nem a gazdagok, hanem a szupergazdagok elnöke” – fejtette ki róla elődje, Francois Hollande. Macron azonban messze nem annyira népszerűtlen, mint Hollande volt. Bár két hónappal megválasztása után hirtelen 30-35 százalék körülire csökkent a népszerűsége, ezt sikerült most feltornásznia 40-45 százalék körülire, vagyis jobban áll, mint egy évvel megválasztása után Hollande, illetve hasonlóan, mint a 2007-2012 között az elnöki tisztséget ellátó Nicolas Sarkozy.

Macron minden idők legfiatalabb francia köztársasági elnökeként vonul be hazája történelmébe. „Azt csinálom, amit mondok” – hangzik hitvallása. A bírálatok láthatóan leperegnek róla. Valóban következetesen képviseli politikáját, amit elhatároz, azt megvalósítja, jelentősen különbözik ebben a sokszor bizonytalankodó Hollande-tól. Sokan úgy vélik, kormányzási stílusa leginkább Charles de Gaulle-éhoz hasonlítható. Bizonyos szempontból ő is reformernek számított, hiszen az ő nevéhez fűződik az 1958-as alkotmány elfogadása.

Bár az elnökválasztáson egyesek baloldalinak minősítették Macront, intézkedései alapján inkább jobboldali-centrista, illetve bizonyos tekintetben liberális. Előremutató javaslatokat tett az Európai Unió reformjára, a német-francia-tengely azonban egyelőre nem működik olajozottan, elsősorban a CDU tagságának fenntartásai miatt. Macron és Angela Merkel júniusban mutatja be az EU reformjára vonatkozó közös javaslatot.

Macron várhatóan továbbra is erőltetett tempót diktál, de azzal óhatatlanul szembekerül majd a szociálisan erős Franciaországot akaró csoportokkal.

2018.05.07 07:32

Ismét a klímakatasztrófáért felelős erőműveket hozná helyzetbe Trump

Publikálás dátuma
2018.08.21 17:48

Fotó: AFP/ Pete Saloutos
Megszűnhet a szén-dioxid-kibocsátást egyszer már jelentősen korlátozó Tiszta Energia Terv.
A Környezetvédelmi Hivatal (EPA) kedden terjesztette elő az erőművek szén-dioxid-kibocsátásának újraszabályozására vonatkozó terveket - írja az MTI. 
A Trump-adminisztráció ezzel megszüntetné az előző elnök, Barack Obama klímaváltozással kapcsolatos erőfeszítéseinek egyik fő elemét, az úgynevezett Tiszta Energia Tervet.
A Környezetvédelmi Hivatal új szabályozása lehetővé tenné, hogy a tagállamok a maguk belátása szerinti szabályokat dolgozzanak ki szénerőműveikre. Sőt, ha úgy látják jónak, akár engedélyt is kérjenek a szén-dioxid-kibocsátás korlátozásának megszüntetésére.
A javaslat ismét jelentősen megnövelné a szén-dioxid-kibocsátás egyszer már korlátozott mértékét, és lehetőséget teremtene a tagállamoknak arra, hogy a környezetet kevésbé szennyező gáz-, szél-, és napenergia felhasználása helyett a szénerőművek fejlesztésére összpontosítsanak.
Az EPA egyelőre vitára bocsátja a tervezetet, és várhatóan jövő év elején dönt a végleges formájáról, majd a bevezetéséről.
2018.08.21 17:48

Elmaradt a fieszta Athénban

Publikálás dátuma
2018.08.21 17:48

Fotó: AFP/ IAKOVOS HATZISTAVROU
A megváltás napjának nevezte kedden Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, hogy hazája hétfőn kikerült a hitelmegállapodás hatálya alól. Az összes jelentősebb görög televíziós csatorna által közvetített megszólalásában azt is közölte, megérte küzdeni a görög népnek.
A beszéd Ithakában hangzott el, a színhely megválasztása nem véletlen: a leleményes Odüsszeusz ide tért vissza vándorlásai során, így a sziget egyfajta happy end jelképe is. Boldog végről azonban korai beszélni, s a nagy ünneplés el is maradt. Nem csak azért, mert Görögországnak gigantikus hitelt kell visszafizetnie, amely a gazdasági teljesítmény majdnem 180 százaléka. Ne feledjük, az országnak a három mentőcsomaggal összesen 289 milliárd eurót fizettek ki a hitelezők. A visszafogottság oka az volt, hogy a görög hatóságok csődöt mondtak a 96 halálos áldozatot követelő erdőtüzek megfékezésénél, így a hangulat az országban nem éppen felhőtlen. 
A fieszta amiatt is túlzás lenne, mert Athén valójában még addig élvezheti a hitelező trojka – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) triumvirátusa – kivételes figyelmét, amíg vissza nem fizeti az utolsó eurócentet is. Ennek azonban legkorábbi időpontja 2066. Elvileg ugyan Görögország most már visszatérhetne a nemzetközi piacokra, valójában azonban erre egy ideig nem lesz lehetősége, hiszen a befektetők továbbra sem bíznak a fényes pénzügyi és gazdasági jövőben. Pedig Athén mintegy 20 milliárd dolláros tartalékkal rendelkezik, ami elég lenne arra is, hogy két évig működtessék az államot. Ezt a pénzt azonban nem kívánják felhasználni, de a mindenkori kormányok számára nagy kísértést jelent majd, hogy egy meggondolatlan ígéret teljesítéséért ne nyúljanak e tiltott gyümölcshöz. Ciprasz most ünnepelteti magát, nem is alaptalanul, a választók azonban a jövő évben, a parlamenti választáson mondanak majd ítéletet munkájáról. A kilátások nem jók, a Sziriza felmérések szerint 13 százalékkal marad el a konzervatív Új Demokrácia mögött. A véleményét többször megváltoztató kormányfőről pedig 67 százalék alakított ki negatív véleményt.
2018.08.21 17:48