Tízezrek tüntettek Macron ellen

Publikálás dátuma
2018.05.07 07:32
A párizsi tüntetők szerint a gazdagok pártján álló országvezetés tagjai „betörő” módjára viselkednek Fotó: AFP/Marie Magnin
Fotó: /
Sokan vonultak az utcára szombaton Franciaországban, Emmanuel Macron elnök politikája ellen tiltakozva. Az ifjú reformert épp ma egy éve választották meg az ország élére.

A demonstrálók szerint Macron "a gazdagok elnöke", aki "szociális puccsot" hajtott végre. A tüntetők az alkotmány reformját követelték. Egyesek transzparensükön Bonaparte Napóleonként ábrázolták az államfőt.

A résztvevők elsősorban az érdekvédelmi szervezetek tagjaiból, fiatalokból, valamint a franca államvasutak azon alkalmazottaiból álltak, akik egy idő óta sztrájkolnak a kormányzat intézkedései elleni tiltakozásul. A menet végigvonult Párizs belvárosán, az opera épületénél koncertet tartottak. Később a Bastille térhez vonultak át.

A rendőrség és a média közlése szerint a megmozduláson 40 ezren vettek részt, a szervezők szerint azonban mintegy 160 ezren vonultak ki az utcára. A rendőrség rendkívüli erőket mozgósított azután, hogy a május elsejei tüntetések során komoly összecsapások történtek. Bár kétezren ügyeltek a rendre, így sem tudták elkerülni a kisebb csetepatékat, melyek során egy rendőr megsérült.

Macron bírálói szerint reformintézkedéseivel a francia elnök valójában a vállalatokat, valamint a jobban keresőket segíti. Egy jelenlévő a dpa német hírügynökségnek elmondta: Macron úgy viselkedik, mint egy fordított Robin Hood, aki nem a szegényeket karolja fel, hanem a gazdagokat támogatja szüntelenül.

A tüntetés egyfajta teszt is volt a kissé megtépázott tekintélyű érdekvédelmi szervezetek számára arra, hogy mennyire képesek még mozgósítani az embereket. Jean-Luc Mélenchon ultrabaloldali tömörülése is támogatta a megmozdulást, és a volt elnökjelölt is felszólalt.

Macron több ezer kilométerre tartózkodott a tüntetések helyszínétől: az államfő Franciaország tengerentúli területén, Új-Kaledóniában fejezte be éppen látogatását. Macront ma egy éve választották meg francia köztársasági elnöknek. Állandó kritika vele szemben, hogy nem a nép államfője. „Nem a gazdagok, hanem a szupergazdagok elnöke” – fejtette ki róla elődje, Francois Hollande. Macron azonban messze nem annyira népszerűtlen, mint Hollande volt. Bár két hónappal megválasztása után hirtelen 30-35 százalék körülire csökkent a népszerűsége, ezt sikerült most feltornásznia 40-45 százalék körülire, vagyis jobban áll, mint egy évvel megválasztása után Hollande, illetve hasonlóan, mint a 2007-2012 között az elnöki tisztséget ellátó Nicolas Sarkozy.

Macron minden idők legfiatalabb francia köztársasági elnökeként vonul be hazája történelmébe. „Azt csinálom, amit mondok” – hangzik hitvallása. A bírálatok láthatóan leperegnek róla. Valóban következetesen képviseli politikáját, amit elhatároz, azt megvalósítja, jelentősen különbözik ebben a sokszor bizonytalankodó Hollande-tól. Sokan úgy vélik, kormányzási stílusa leginkább Charles de Gaulle-éhoz hasonlítható. Bizonyos szempontból ő is reformernek számított, hiszen az ő nevéhez fűződik az 1958-as alkotmány elfogadása.

Bár az elnökválasztáson egyesek baloldalinak minősítették Macront, intézkedései alapján inkább jobboldali-centrista, illetve bizonyos tekintetben liberális. Előremutató javaslatokat tett az Európai Unió reformjára, a német-francia-tengely azonban egyelőre nem működik olajozottan, elsősorban a CDU tagságának fenntartásai miatt. Macron és Angela Merkel júniusban mutatja be az EU reformjára vonatkozó közös javaslatot.

Macron várhatóan továbbra is erőltetett tempót diktál, de azzal óhatatlanul szembekerül majd a szociálisan erős Franciaországot akaró csoportokkal.

2018.05.07 07:32

Ugrásszerűen nő a zöldségek ára - és lehet, hogy ez még csak a kezdet

Publikálás dátuma
2019.01.16 17:15

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az időjárási tényezők, mint az aszály vagy épp az özönvízszerű esők fontos szerepet játszanak a drágulásban. Kérdés, mit tehetünk, hogy a szélsőséges viszonyok közepette is legyen mit - elérhető áron - az asztalra tenni.
A Központi Statisztikai Hivatal a minap hivatalosan is megerősítette, amit amúgy is mindenki érez a pénztárcáján: egy év alatt több mint 9%-kal nőtt a növényi termékek ára. A drágulás főként a zöldségek piacán kimagasló, akad, ami 12 hónap leforgása alatt átlagosan kétharmadával került többe. A KSH a most nyilvánosságra hozott elemzésében a 2017. novemberi és a 2018. novemberi adatokat vetette össze, ez alapján a gabonafélék ára egy esztendő alatt 13,4%-kal nőtt, ezen belül a búzáé például 21,5%-ot. A legnagyobb mértékben, mintegy 38%-kal a zöldségek lettek drágábbak. Nőtt többek közt a paradicsom (12,3%), az uborka (18,9%), a fejes saláta (18,9%), vagy épp a sárgarépa (28,6) ára is, ám a számok igazán a fejes káposzta és a vöröshagyma esetén kiugróak: az egy évvel azelőttihez viszonyítva előbbiért 65,5, utóbbiért pedig 68,7%-kal kellett többet fizetni. 
A magasabb árakért többek között az előző évnél kisebb termés is felelős: korábbi cikkünkben Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke úgy számolt, 2018-ban a hazai átlagos 1,8 millió tonna zöldséghez képest 100 ezer tonnával kevesebb termett. A visszaesés bizonyos zöldségek esetén arányaiban ennél is jelentősebb volt, a vöröshagymánál például 10-15%-os – nem véletlen, hogy éppen ez drágult leginkább. Hozzátehetjük, mindez nem csak nálunk probléma, az Európai Unióban élelmiszer-termelő nagyhatalomnak számító Lengyelországban például sok helyütt 30-40%-os termésveszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni tavaly. Ez pedig azt is jelenti, hogy a hazai magas fogyasztói árakat jelenleg az importtal sem lehet „letörni”.

Egyre több zöldséget importálunk

A KSH adatai szerint az utóbbi években jelentősen megnőtt az országba behozott zöldségek mennyisége. A hivatal összesítése szerint amíg 2014-ben valamivel több, mint 94 ezer tonna érkezett, addig 2017-ben már nagyjából 137 ezer, azaz pár év leforgása alatt csaknem másfélszeresére nőtt a zöldség-import. A növekedés még egy kicsit látványosabb, ha a behozott termékek árát vesszük: a 2014-es 21,8 milliárd forintos import 2017-re 34,5 milliárdra nőtt. Ennek egyik oka a jelentős hazai igény, amelyet már egy mezőgazdasági szempontból jó év sem tud teljesen kielégíteni. Ismét csak a vöröshagymánál maradva, május közepéig – a magyar vöröshagyma megjelenéséig – a biztonságos ellátás az importra épül, méghozzá úgy, hogy február közepéig az európai behozatal a meghatározó, majd az új-zélandi és az argentin áruk veszik át a vezető szerepet, ezt követően pedig a spanyol termények dominálnak.

A drasztikus áremelkedés okait vizsgálva az elsők között kell említeni az időjárási tényezőket. 2018-ban a rendkívül csapadékos tavasz, az utóbbi 30 év legmelegebb áprilisa és a nyári aszály is mind-mind csapást mértek az agrár ágazatra. A szélsőséges időjárási jelenségekről alighanem sokaknak a globális felmelegedés jut eszükbe – és ahogy azt érdeklődésünkre Mika János éghajlatkutató elmondta, nem is teljesen ok nélkül.
Az egri Eszterházy Károly Egyetem professzora kifejtette, a szélsőséges időjárási viszonyokért a légköri áramlási rendszerek változása a felelős, amit pedig nagy valószínűséggel a klímaváltozás befolyásol. A melegedéssel egy időben gyengül a nyugati áramlás, így könnyebben jönnek létre nagy kiterjedésű anticiklonok – ezek pedig hetekig tartó extrém hideget, vagy épp meleget, netán nagyon csapadékos vagy száraz időt hozhatnak egy-egy területre.
„Hosszútávon előnytelen változások elé néz Magyarország a klímaváltozás következményeként”
– fogalmazott Mika János, majd hozzátette, a mezőgazdaságnak melegebb és szárazabb „tenyészidőszakkal” kell számolnia. Problémát jelent az is, hogy miközben a csapadék összmennyisége csökken, addig gyakori, hogy hirtelen nagy mennyiség zúdul le, elhordva a talaj egy részét, vagy épp átmenetileg belvizet okozva – nem beszélve arról, amikor a heves záport jégeső is kíséri. 

Az éghajlatkutató az átlaghőmérséklet növekedése kapcsán elmondta,
Magyarországon a felmelegedés körülbelül 30%-kal gyorsabb a globális átlagnál
– a melegedés üteme csak a tőlünk jóval északabbra eső régiókban gyorsabb. Mégis, itt a Kárpát-medencében egyesek hajlamosak lehetnek azt hinni, a bolygó hőmérsékletének növekedése nem a mi problémánk, hiszen – ahogy azt hallani is szoktuk – elsőként a tengerparttal rendelkezdő országoknak kell majd nagy kihívásokkal szembe nézniük a vízszint emelkedése miatt. Mika János viszont megjegyzi, ha ezeknek az államoknak egyre többet kell költeniük a védekezésre, gátakra, vagy épp a kikötők átépítésére, azt a kontinensek belsejében élők is megérzik a bőrükön, hiszen többek közt jóval drágábban jutnak majd hozzá a tengeren szállított árukhoz – márpedig, ahogy korábban jeleztük, az esetenként távolról érkező import áruk fontos részét adják a hazai fogyasztásnak. Ráadásul ez az áremelkedés tartósabb és nagyobb lehet, mint amit a hazai termékeknél tapasztaltunk.
A kérdés már csak az, hogyan készülhetünk fel a változásokra, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok közepette se essen vissza annyira a termelés, és így ne emelkedjenek az egekig az árak?


Az egyre gyakrabban jelentkező aszályos, csapadékhiányos időjárási viszonyok kockázatát technológiai és technikai korszerűsítéssel csökkenteni lehet.

Aki nem fejleszt, kihullik a rostán

Európai viszonylatban az marad talpon, aki az adott termékeket gazdaságosan képes előállítani – fogalmazott Ledó Ferenc. Ám a hazai termelők közül sokan nem fordítottak erre kellő figyelmet és pénzt. Aki pedig az egyre élesebb versenyben nem fejleszt, végleg lemarad és kihullik a rostán. Márpedig csak az a magyar termelő maradhat versenyben, aki legalább az európai átlagszínvonalat eléri árban, minőségben és hozamban.

A lengyelek sikere egyebek mellett annak is betudható, hogy állami és egyéni szinten is hosszú távra terveztek. Ezt beruházásokkal, hosszú lejáratú kedvező kamatozású hitelekkel is támogatták a különböző színű kormányok. Igaz, egy 40 milliós piacra termeltek, termelnek és az uniós csatlakozáskor is kedvezőbb alkut kötöttek, mint a magyarok – állította a szakember.

A növénynemesítés például viszonylag gyorsan képes olyan új fajtákat létrehozni, amelyek jól alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Az éghajlat változás ugyan hosszabb időtávban értelmezhető, mégis már most érdemes gondolkodni, kutatni, milyen új növényi kultúrákkal lehetne bővíteni a hazai gyümölcs és zöldség fajtákat. Az utóbbi időben már szabadföldi, akár több hektáros területen is termesztenek néhányan kivit. A szakértők szerint ez a hazai termesztésű gyümölcs zamatosabb és vitamindúsabb, mint a féléretten, több száz, vagy ezer kilométerről ide szállított kivik. Mika János szerint a teljes szerkezetváltás még korai a hazai zöldség-gyümölcs ágazatban, de például az erdőtelepítéseknél egészen más a helyzet. Több évtizedre előre kell tervezni. Bár a hivatalos kommunikáció az őshonos fajták telepítését preferálja, a hűvösebb és csapadékigényesebb fajtákat "el kellene engedni". A XIX. század végén, a XX. században telepített fenyvesek, kivéve a magasabb hegyi területeket, a szaporodó aszályos évek hatására pusztulásnak indultak, ráadásul képtelen ellenállni a különféle gombás és más betegségeknek, rovar kártevőknek Éppen ezért az éghajlatkutató szerint nem érdemes a korábbi, vagy akár a mai klímához igazítani az erdőtelepítési terveket, és inkább a szárazságtűrő fajtákat kellene előtérbe helyezni. Az éghajlat változás jelei egyes zöldség és gyümölcs fajtáknál már éreztetik hatásukat. Vannak olyan növényi kultúrák, amelyek kiszorulnak a piaci termelésből és a kiskertekben maradhatnak fenn. Ilyen a málna is, amely néhány évtizede még 500-600 hektáron termesztettek Magyarországon.
Ez kedvelt gyümölcs mára a Dunakanyar néhány településére és alig 50-60 hektárra szorult vissza. Jelenleg Szlovákiában, de főleg Lengyelországban termesztenek jelentős mennyiségben málnát. A magyar termelők kétszeres költséggel tudják csak megtermelni ugyanazt a mennyiséget, mint a lengyel versenytársaik. A hazai termelő 1 kiló málnát átlagosan 1 500 forintért állít elő és 2 000-rért adja el a kereskedőnek, miközben a lengyel gazda 800 forintból kihozza a termelési költséget és 1200 forintért is megéri neki eladni.


Annak ellenére, hogy a hazai zöldség termelő területek háromnegyedét öntözik,
néhány zöldség termesztése egyre nagyobb kockázattal jár.
A hagyma mellett a gyökérfélék is megszenvedték a hosszú meleg és száraz időszakot. Hasonló okok miatt maradt el a burgonya termés is azt átlagostól. És valószínűleg a nyári szezonban a karfiol termesztéssel is fel kell hagyni. A korai karfiolt úgynevezett hidegfóliában termesztették április közepétől május végéig. Ezt a Róma alatti olasz régiókban termesztett karfiol szorította ki a hazai piacról is. Májustól a fagyokig a magyar karfiolnak nem volt ellenfele. Az aszályos időszakok szaporodásával azonban a nyári időszakban gyakorlatilag ellehetetlenült a karfiol termesztés. Bretagne az egyik legnagyobb karfioltermelő Európában, így június-augusztusban többnyire francia zöldségből fő a karfiolleves a magyar fazekakban is. Szerencsére vannak rövid tenyészidejű fajták, s így a július végén palántázott zöldséget októberben lehet betakarítani, így ez a növény csak részleges szenvedett vereséget a klímaváltozással szemben. Egyelőre.

Megoldja a tudomány?

Eddig inkább csak kisebb alkalmazkodásról volt szó, de az éghajlatváltozás negatív hatásai miatt a növénytermesztés módszerei olyan mértékben is megváltozhatnak – felhasználva például a tudomány vívmányait -, amire most még csak nem is gondolnánk.  Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) nagyjából egy éve adott ki egy állásfoglalást, amelyben az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási viszonyok miatt sürgetik a viszontagságoknak jobban ellenálló, például szárazságtűrő növényfajták nemesítését, akár új módszerekkel is. Nem kell rögtön génmódosításra gondolni, hiszen a kutatók szerint mindez az úgynevezett genomszerkesztés módszerével is elérhető. Az előbbi, kissé rosszul csengő eljárás esetén egy idegen faj génjeit is felhasználják, míg a genomszerkesztésnél mindig csak az adott növény saját génszerkezetén belül történik a változtatás. Például úgymond „a megfelelő helyre teszik” az aszálytűrésért felelős kromoszómaszakaszt, amely így aktivizálódik. A génmódosított növények termesztése Magyarországon tilos, tudósok pedig szeretnék elérni, hogy a genomszerkesztés ne kerüljön ezzel egy kalap alá, és idővel a mezőgazdaság szolgálatába állhasson.
2019.01.16 17:15

Vége a veszélyes kihívásoknak: a YouTube letiltja a gyanús videókat

Publikálás dátuma
2019.01.16 16:10

Fotó: Youtube/
A YouTube közösségi videomegosztó letiltja platformjáról a veszélyes, a nézőket érzelmileg sokkoló viccesnek szánt tartalmakat és kihívásokat. A lépést az váltotta ki, hogy ezek több alkalommal végződtek sérüléssel vagy halállal - írta az MTI a BBC News alapján.
A Google tulajdonában lévő YouTube leszögezte, hogy ilyen otrombaságoknak többé nincs helye a videomegosztó portálon. Ugyanakkor az új tiltás arra is utal, hogy a portál láthatóan nem tud érvényt szerezni a káros tartalmakat szabályozó meglévő rendelkezéseinek. A Buzzfeed jelentése részletesen beszámol arról, hogy miközben a YouTube már korábban ígéretet tett a durva ugratásokat bemutató vagy arra utaló képek eltávolítására, ilyesmi még mindig található a közösségi oldalon. Néhány ilyen videónak több millió nézője volt már, miközben a csatorna azt állítja, hogy erélyesen dolgozik a visszaélések ellehetetlenítésén. Az új tilalomnak még nehezebb lehet majd érvényt szerezni, hiszen sok esetben nem egyszerű eldönteni, hogy károsnak tekinthető-e.
A csatorna gyakori kérdések rovatában üzenetet is küldött a felhasználóknak, amelyben kifejtette, hogy a YouTube sok kedves kihívásnak és vicces videónak ad helyet, de mindig voltak olyan irányelvei, amelyek meghatározták, hogy meddig lehet elmenni ezekkel, meddig nem károsak vagy veszélyesek. Ezek az irányelvek tiltják azokat a tartalmakat is, amelyek veszélyes tevékenységre bíztatnak, és azt is tisztázzák, hogy mi számít veszélyes kihívásnak és durvaságnak. Ennek megfelelően tilos a "súlyos testi sérülés veszélyével járó csínyekről készült videók" közzététele. A tiltott videók közé tartoznak azok is, amelyekben valakivel csak elhitetik, hogy súlyos veszélyben van, de közben nem fenyegeti semmi. Az olyan videókat is letiltják, amelyek képsorai életre szóló traumát okozhatnak gyerekeknek, például az olyan durva ugratásokat, amikor egy gyerekkel elhitetik, hogy a szülei meghaltak.
A YouTube szabályzatának szigorítására azt követően került sor, hogy tavaly májusban elítéltek egy húszéves amerikai nőt, aki agyonlőtte barátját, miközben videón közvetítették azt a mutatványt, hogy a férfi egy enciklopédiát maga elé tartva akar felfogni egy lövést. Emellett az amerikai hatóságok szerint sokan egy videó hatására szenvedtek mérgezést. A felvételen az volt látható, hogy emberek mosogatószert tartalmazó műanyag párnácskákat esznek. A termék forgalmazója Rob Gronkowski amerikaifutball-sztár közreműködésével kezdett kampányt, hogy a közösségi médián figyelmeztesse az embereket a mérgezés veszélyére. Legutóbb a Netflix filmje, a Sandra Bullock főszereplésével forgatott Madarak a dobozban váltott ki hasonló őrületet, mivel a főhőshöz hasonlóan sokan tettek próbát azzal, hogy bekötött szemmel csináltak valamit, például autót vezettek, aminek következtében legalább egyikük karambolozott.
2019.01.16 16:10