Egy holland migráns demonstrált Pécsett

Publikálás dátuma
2018.05.06 23:11
Ezren vettek részt a pécsi megmozduláson. FOTÓ: Népszava.
Egy Hágában felnőtt, magát menekültnek nevező, 22 éve Magyarországon élő férfi szervezetet kormányellenes tüntetést.

Mintegy ezren mentek el Pécsett arra vasárnap esti ellenzéki tüntetésre, amelynek szónokai arra biztatták a résztvevőket: ne nyugodjanak bele a választás eredményébe, és a maguk erejével küzdjenek a demokráciáért és a szabadságért.

A város központjában, a dzsámi előtt tartott demonstrációt az önmagát egy ideje „migráns”-nak tituláló holland Simon Wintermans szervezte. Róla tudni kell, hogy Hágában, egy ötgyermekes, kereszténydemokrata család sarjaként nőtt fel. Jezsuita gimnázium után közgazdász és művészettörténész diplomát szerzett, majd a pécsi egyetemen hollandot tanított, és 1996-tól itt is ragadt. Alapított egy céget, ami azóta is bontott házakból kinyerhető antik építőanyagokkal kereskedik, alapvetően ebből a vállalkozásból él. Kétszer nősült, három felnőtt lánya van és egy hétéves fia. Felesége közgazdász, ő jelenleg az orfűi malommúzeumot irányítja. Az öt nyelven beszélő Wintermans öt éven át negyedmillió tulipánhagymát hozott Pécs köztereire a Magyarországon élő hollandok adományaként. 2010-ben, amikor Pécs, Essen és Isztambul volt Európa Kulturális Fővárosa, biciklin tette meg a három város közti 6600 kilométeres utat, s ahol közben megállt, ott a kontinens közös gondjairól tartott beszélgetőműsorokon vett részt és Pécset népszerűsítette.

A holland férfi 2009-ben és rá egy évre a pécsi polgármester-választáson a fideszes Páva Zsoltot támogatta voksával, ám később szembe fordult a kormánnyal, miután azt tapasztalta, hogy Orbán Viktor "végletekig korrupt csapata" az unió ellen hangolja a magyarokat, Putyin demokrácia-felfogását követi és megnyirbálja a polgárok jogait. A most 53 esztendős férfi az elmúlt években a pécsi ellenzéki demonstrációk állandó résztvevője, s a választás utáni pécsi tüntetésen már beszédet is mondott. Akkor a két és félezres hallgatóságot arra biztatta, hogy mindenki a maga eszközeivel harcoljon az Orbán-kormány ellen, ami a migránsos hazugsággal nyerte meg a választást. Azt kérte, senki ne vegyen kormánypropagandát hirdető sajtót, az ilyen újságok árát inkább utalják át a független sajtótermékeknek, az újságírókat arra ösztönözte, ne írjanak le valótlanságokat, s azt is fontosnak tartotta, hogy az ellenzékiek igyekezzenek a mindennapok beszélgetései során meggyőzni fideszes honfitársaikat.

A vasárnapi tüntetésen a korábbi gondolatait folytatta. Az est azzal indult, hogy tetőtől talpig vegyvédelmi ruhában öltözött fehérruhások átvették a publikumtól az összegyűjtött Pécsi Hírek című önkormányzati újságokat. Wintermans jelezte, hogy a tüntetés végén jelképesen megsemmisítik ezt a hazug kormánypropagandát terjesztő szennylapot. Nem lesz égetés, mondta, mert az a náci időket idézné meg. Akkor előbb könyveket, aztán a szerzőiket is elégették, mondta Wintermans, aki hasonlóságokat látott a náci rendszer és a mostani országvezetés módszerei között. Azzal érvelt, hogy akkor is listákat készítettek az emberekről és most is, akkor is ellenséget kerestek a népnek, most is. Akkor Goebbels eldöntötte, mit lehet játszani a színházakban, és ez Pécsen már megismétlődött, mert a közelmúltban a város intézménye, a Zsolnay Kulturális Központ úgy döntött, hogy lemondanak egy leszervezett előadást, amiben az ellenzékiségét nyíltan vállaló Alföldi Róbert főszerepet játszik. Wintermans hozzátette, hogy a városba vezető utak mentén lévő táblákra, amin az áll, hogy Pécs a kultúra városa, ráragasztották Alföldi képét, ezért arra számít, hogy őt és társait perbe fogják. Kérte a pécsieket, jöjjenek el a bíróságra tíz vagy akár húszezren, mutassák meg Pécs nagyszerűségét az egész országnak.

A holland szervező után felszólalók főképp arról beszéltek, hogy mindent meg kell tenni a demokrácia helyreállítása érdekében. Varga Orsolya bábszínész azt kérdezte, milyen demokrácia az, ahol a kormányfő és a miniszterek évek óta nem felelnek a sajtó nekik nem tetsző kérdéseire? Lukácsi Katalin, hitoktató arról szólt, hogy Orbán Viktor gúnyt űz a kereszténységből, amikor önmagát kereszténynek állítja. Lukácsi – aki kilépett a KDNP-ből miután pártja támogatta a CEU elüldözését – úgy fogalmazott, hogy a kereszténydemokrácia a sokszínűséget, a szolidaritást, az igazságosságot, a jog uralmát és a mértékletességet vallja, s mindennek a mai kormány magatartásában nyoma sincs.

Polyák Gábor a Pécsi Tudományegyetem médiaszakértője elmondta, hogy a kormány 80 milliárd forintot költ a kormánypropagandát harsogó közmédiára és ugyanennyit az embereket félrevezető óriásplakátokra. Összehasonlításként megemlítette, hogy Soros György összesen egymilliárddal támogatja a magyarországi egyesületeket. Demokrácia akkor lesz, ha kiállunk érte, mondta Polyák, majd egy Anatol France idézettel zárta gondolatát: „igazunk lesz, mert igazunk van”.

A pécsi havihegyi mandulafa lett az év európai fája

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:34

Fotó: Népszava
A tavaly az év magyarországi fájának választott, a Havas Boldogasszony-templomnál álló mandulafa több mint 45 ezer voksot kapott a nemzetközi online szavazáson.
A pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - tudatta közleményében a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden. A győztes tavaly az év magyarországi fája versenyének megnyerésével "kvalifikált" a kontinens-szintű megmérettetésre.
A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a pécsi fa 45 132 szavazatot kapott.
Az online szavazáson 14 "vetélytársat" maga mögé utasítva győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket:
A voksoláson, valamivel több mint 5000 szavazattal lemaradva, az oroszországi abramtsevói tölgy végzett második helyen.

Magyarország immár negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája címet.
Frissítve: 2019.03.19 21:51

Hiába a bírósági ítélet, a kormány ragaszkodik az egyentankönyvekhez

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:10
Illusztráció
Fotó: MOLNÁR ÁDÁM
A strasbourgi törvényszék megerősítette: a kormány gyakorlatilag monopolpiacot hozott létre az iskolai tankönyvellátásban. A pert indító kiadók esetleges kártérítésről később döntenek majd.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a kormány fellebbezését abban az ügyben, amelyben a törvényszék első fokon elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt - írja az MTI.

A strasbourgi székhelyű törvényszék még októberben adott hely első fokon a felperesek - azaz a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt indítottak eljárást.

Az EJEB akkor kimondta: a hatóságok megsértették ezen, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cégek jogait, mivel az átalakítás tisztességtelen terheket rótt rájuk, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől,
a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.
A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról.
Végezetül megállapították azt is, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.
Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét.

A magyar állam fellebbezést nyújtott be a verdikt ellen, ezt azonban kedden elutasította a fellebbviteli fórumként eljáró bírói tanács. Az elmarasztaló ítélet így jogerőre emelkedett, esetleges kártérítésről azonban csak később fognak dönteni. Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.

Reagált az EMMI: a kormány kitart az új rendszer mellett

A kormány továbbra is kitart a tankönyvellátás megújult rendszere mellett, amelyről az Emberi Jogok Európai Bírósága immár jogerősen is kimondta, hogy gyakorlatilag monopolpiachoz vezetett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében ezt azzal indokolta, hogy a tankönyvek iskolákba, tanulókhoz való eljuttatása átláthatóbb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb és ellenőrzöttebb lett, ráadásul a tankönyvellátás megújult rendszere tette lehetővé a ingyenes tankönyvprogramot is.

Frissítve: 2019.03.19 21:26