Marokkóból érkezett a padlólapok egy része, New York-i alapítvány kezdte a renoválást, amely a magyar állam, a Szerbiai Köztársaság, a vajdasági tartomány, Szabadka város önkormányzata és az Európai Unió finanszírozásával folytatódott. Hétfőn koraeste szentelték fel a felújított szabadkai zsinagógát.
- A zsinagóga nem templom. Egyetlen templomunk volt valaha Jeruzsálemben, amit a rómaiak leromboltak 70-ben, azóta zsinagógánk van. Ez a bét kneszet, a „gyülekezés háza”, hely, ahol a találkozás mellett mondjuk az imát is - avat be fogalmi részletekbe Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, aki tavaly tavaszig a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke volt.
A szabadkai történet a XIX. század végén kezdődött, amikor az akkor még öt-hatezres szabadkai zsidóság saját zsinagógáról álmodott. Felkérték a helyi családi kapcsolatokkal is rendelkező Jakab Dezsőt és alkotótársát, Komor Marcellt, és 1902-re el is készült a szecessziós épület, amely a Dohány utcai után a második legnagyobb zsinagóga Közép-Európában 1500 - 850 lenti, azaz a férfiak rendelkezésére álló és 650 fenti, a nőknek szánt - ülőhelyével.
- Négyezer zsidó származású polgárt deportáltak Szabadkáról a II. világháború idején, közülük nagyjából ezren jöttek vissza. Izrael megalakulásakor, 1948-ban a közösség fele az utolsó főrabbinkkal, Gerson Józseffel Izraelbe vándorolt ki - meséli történetüket Szabados Róbert. Az idő előrehaladtával tovább csökkent a helyi zsidóság száma, most úgy 250-en lehetünk – folytatja.
- A felújítás 1979 óta esedékes, 1982-re annyira kirohadtak a hosszú ideig Szerbia legmagasabb kupolájának számító építészeti elemet tartó gerendák, hogy muszáj volt renoválni. Azóta az önkormányzat minden évben kiválasztott pénzt a felújításra, de az sosem volt elegendő. 2005-ig telt-múlt az idő, mire mindenki rájött, hogy valamit lépni kell, különben tönkre fog menni a zsinagóga. Ekkor kaptunk a New York-i World Monuments Fond alapítványtól 80 ezer dollárt – ebből javítottuk a tetőszerkezetet, és kezdődött több fázisban a felújítás. A Szerbiai Köztársaság, a Vajdasági Autonóm Tartomány, a szabadkai önkormányzat és Európai Unió finanszírozásában 2005-2016 között elkészült a homlokzat, majd a magyar kormány 2 millió eurós támogatásából a belső felújítás is – részletezi Szabados Róbert a felszentelés előtt két nappal megmutatva az épületet.
A zsidó szentélyekben nem honos az orgona, mert a vallási törvények szerint a sófáron kívül más hangszer nem lehet a zsinagógában. A XX. század elején mégis trend volt az orgonaépítés. Tanakodni kezdett a szabadkai elöljáróság, majd feloldották a kibékíthetetlennek tűnő ellentétet: az orgonát egy kerítés mögé helyezték, ezért az már kint, azaz nem a szentélyben van. A zsinagóga orgonája felújításra szorul, a magyar műemlékvédelmi szakemberek addig dolgoztak, hogy úgy tűnik, sikerült elég pénzt gyűjteni és az ígéret szerint jövőre renoválják a hangszert.
A szecessziós épülethez hasonló nemigen akad, talán a marosvásárhelyi kultúrpalotát, vagy a szabadkai városházát lehet említeni, ám ezek is a Jakab Dezső - Komor Marcell páros munkái. A szabadkai zsinagóga színei világviszonylatban is különlegesek, falmintázatának motívumai a zsidó vallás törvényeinek megfelelően nem a természetből átvett rajzolatok, hanem álmok ábrázolásai.
- A padok eredetiek, de pontos színüket nem ismerhettünk a hetvenes években felkerült lakkozás miatt. Az eredeti, Róth Miksa által készített ablakok egy része megrongálódott, ezek felújítására egy zombori cég vállalkozott. A padlófűtés szerelése miatt felszedett kövezet fele tönkrement, ezért a főbejáratnál megmaradt eredetivel megegyező 1200 négyzetméternyi domború felületű burkolat elkészítéséhez sem Szerbiában, sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nem sikerült gyártót találni, ehhez egészen Marrakeshig kellett menni. A marokkói céget nem ismertük, de kockáztattunk. Jól tettük: a manufaktúra megszolgálta a bizalmat, időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben szállította a burkolatot. Sikerült legyőzni a New Yorktól való több mint hétezer, a Szabadka és Marrakesh közötti csaknem háromezer kilométernyi távolságot, és a felújítás első gondolata óta eltelt 40 évet. Ma 18 órakor ünnepélyesen elhelyezik a Tórát a tórafülkében, így felszentelve a zsinagógát – fejezi be – ahogy ő fogalmazott – a mesét Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke.
