Nem szabad leverni a fecskefészket

Publikálás dátuma
2018.05.09. 13:23
Illusztráció: Shutterstock

Áprilistól tilos a telelésből visszatérő és a költési időszakot megkezdő fecskepárok fészkeinek leverése házátalakítás, felújítás, szigetelés, festés miatt. A Magyarországon költő fecskefajok egyedeinek természetvédelmi értéke 50 ezer forint, a törvény már a fészkek és a tojások elpusztítását is bünteti - írta a Kékes Online.

Védeni kell a fiókákat, mert a hazai fecskepopuláció hosszú idő óta csökkenő tendenciát mutat. A füsti- és a molnárfecskék állománycsökkenése 5-7 százalék között mozog évente. Az élőhely- átalakításokat és a klímaváltozás negatív hatásait nem tudjuk befolyásolni, elő kell segíteni a költési sikerüket, a kirepülő fiókák számának növelését. Ennek érdekében segítenünk kell a fészekrakásukat.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

A védett madarak fészkei, tojásai és fiókái − a kifejlett madarakhoz hasonlóan − törvényi védelem alatt állnak, tilos a pusztításuk, a fészkek és fészkelő helyek engedély nélküli bolygatása. Törvénytelen madárpusztítás észlelése vagy veszélyeztetett fecskefészkek esetén a kormányablakoknál bejelentést is lehet tenni. A fecskefészkek eltávolítására hatósági engedélyek birtokában március 31-ig van lehetőség. 

Szerző

Hazai kincseink - A Csörgő-völgy erdőrezervátum (fotó)

Publikálás dátuma
2018.05.09. 10:31

Komka Péter, az MTI fotósa készítette a felvételt a foltos szalamandráról (Salamandra salamandra) a Csörgő-völgy erdőrezervátumban Mátraszentimre közelében 2018. május 8-án. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén lévő védett erdőterületen minden emberi tevékenységet végérvényesen beszüntettek annak érdekében, hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak, és azok megismerhetővé, tanulmányozhatóvá váljanak.

Szerző

Komposztálható söröspohár, ehető csomagolás

Publikálás dátuma
2018.05.09. 07:15
Fotó: Tóth Gergő
A műanyag hulladék hamarosan a világ – vagy legalábbis a világtengerek – első számú környezeti problémájává lép elő. A szakértők megoldásokat keresnek.

Felmerült, hogy különféle élőlényekkel próbálják megetetni a hagyományos plasztikot. Ugyanakkor olyan műanyagokkal is kísérleteznek, amelyek maguktól lebomlanak. Járható út lehet a tiltás is – ingyenes műanyagszatyor már alig kerül forgalomba az Európai Unióban. Nagy-Britanniában a szívószál és a fültisztító pálcika is listára kerül. Tény viszont, hogy a létező hulladékhegyeken mindez nem segít, és nem lehet az összes műanyagterméket betiltani.

Pedig ok éppen lenne a közbeavatkozásra: az Index minapi összeállítása szerint percenként egy kukásautónyi műanyag kerül az óceánokba, és 2050-re több plasztik lesz a vizekben, mint amennyi hal úszkál majd bennük. A kutatók régóta kísérleteznek vele, hogy milyen létező élőlénnyel lehetne „mellékhatásmentesen” felfalatni a műanyaghulladékot (merthogy időnként a halak, a madarak és a cetfélék is elfogyasztják; sokszor bele is pusztulnak), és újabban vannak is ígéretes találatok. Két éve egy japán szeméttelepen felbukkant egy baktérium, amely le tudja bontani a polietilén-tereftalátot, a PET-palackok alapanyagát. Az apró szervezet egy lebontó enzim segítségével birkózik meg a feladattal, amelynek a hatékonyságát biológiai beavatkozással időközben meg is tudták növelni. Korábban a viaszmoly és az aszalványmoly lárváit, illetve egy speciális gombát is műanyagevőként azonosítottak, gyors megoldás azonban egyiktől sem remélhető.

Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

Ígéretes kutatások folynak ugyanakkor a biológiai úton gyorsan lebomló műanyagokkal, olyannyira, hogy ezek az anyagok immár készen állnak a kereskedelmi felhasználásra. A napokban a Heineken jelentette be, hogy - a saját kutatásai szerint - a sörivók 34 százaléka kifejezetten környezetérzékeny, s májusban olyan kampányt indít – Magyarországon is –, amellyel a teljes egészében lebomló, komposztálható söröspoharakat igyekszik népszerűsíteni. A vállalat egy 18 országban készült felmérése arra is rávilágított, hogy a vevők kétharmada akár többet is hajlandó fizetni a környezetkímélő megoldásokért. A lebomló söröspoharakkal idehaza egyelőre Budapesten a Grund, a Kobuci Kert, a Rácskert és a Zöld Küllő egységekben lehet majd találkozni. A cégnél úgy számolnak, hogy a sörgyártók széndioxid-lábnyomának közel 40 százalékát a csomagolóanyag teszi ki. A PLA (Polylactic acid, politejsav) alapanyagú poharak gyártásakor lényegesen kevesebb üvegházhatású gáz kerül a környezetbe, mint a PET-poharak esetében, használat után pedig három hónap alatt lebomlanak, míg ugyanehhez a PET-poharaknak akár 500 évre is szükségük lehet.

Még tovább ment egy indonéz startup, amelynek hínár alapanyagú élelmiszercsomagolása nem csupán lebomló, hanem ehető is. Ezt a technológiát azért lenne érdemes szélesebb körben elterjeszteni, mert Indonézia a világ második legnagyobb műanyaghulladék-termelője, és az indonéz plasztikszemét 90 százaléka egyenesen a tengerbe kerül.