Nem ők kerülték el a munkát, a munka kerülte el őket

Publikálás dátuma
2018.05.10 07:08
ÖREG AUTÓ, BOLDOG TULAJ - Az idős Nissan mellett az elégedett Bicskei Ádám és Petrovics Péter. Azt szeretnék, ha ez az állapot n
Fotó: /
Dél-Baranya évtizedek állástalan lakói közül mind többen kezdenek dolgozni. Nem könnyű megszokniuk a fegyelmet, de a havi 120-180 ezer forint már maga a gazdagság itt.

Kosztics Péter belefogott, hogy komfort nélküli családi házába fürdőszobát építsen. Az 53 esztendős, alsószentmártoni, roma férfi az elmúlt nyolc hónapban újra cserélte tönkrement tévéjét és automata mosógépét. Azért telt mindezekre, mert több mint tízévi állástalanság és közmunka után, tavaly áprilisban felvette őt egy autóalkatrészgyár, a bólyi ipari parkban működő Eckerle Kft.

– Közmunkásként 54 ezret kaptam, itt viszont 130-at – mondja a köpcös férfi, akit égszínkék szeme miatt „tejeskávé”-nak, vagyis keveréknek tartanak a többiek. – Ennyi pénzt addig sosem láttam. Kerestem én állást sokfelé éveken át, de nem volt, csak a közmunka maradt.

Kosztics azután jelentkezett a gyárba, hogy fiát két hónappal korábban már felvették. Ifjabb Kosztics Péter négy gyermeket nevel párjával. A 33 esztendős férfi nyolc évig a lánycsóki savanyítóüzemben dolgozott, ám onnan egy tulajdonosváltás után leépítették, így neki is be kellett érnie a közmunkával. Közben ő is próbált rendes munkát keresni, végül egy barátja tanácsára, aki az Audinál havi 250 ezret keres úgy döntött, elszegődik Győrbe. Ám lebeszélték:

– A feleségem meg a plébános is kért, hogy ne menjek, és hallgattam rájuk – magyarázza visszakozását. – Hiába sok a pénz, ha havonta egyszer-kétszer jöhetek haza. Alig láttam volna a családomat. Szerencsére jött ez a bólyi állás.

A „most mire telik?” kérdésre elneveti magát:

– Az egyik politikus egyszer a közmunkásokról azt mondta, hogy havi 47 ezerből meglehet élni. Hát, tényleg nem haltunk éhen. Most viszont háromszor annyit viszek haza, úgyhogy telik mindenre. Van egy 63 négyzetméteres, kétszobás házunk, azt duplájára bővítjük. Az alap már kész, az anyag egy részét pedig megvettem. A család segít az építkezésben. Hatalmas előrelépés lesz ez nekünk, de kell hozzá még pár év.

Az 1280 lelkes, csakis romák lakta Alsószentmártonban nagy változást hozott, hogy a közelben működő cégek mintegy ezerkétszáz új állást hoztak létre 2016 ősze óta. Azon túl, hogy a már említett Eckerle jelentősen bővítette gyártókapacitását, megnyílt Mohácson a Csányi Sándor tulajdonában lévő Bonafarm-csoport 800 embert foglalkoztató vágóhídja. Alsószentmártonban az elmúlt negyedszázadban az aktív korban lévők 85-90 százaléka állástalan vagy közmunkás volt, illetve – a szürke gazdaságot erősítve – napszámból élt. Piaci alapon működő cégeknél a szentmártoniak egy-két százaléka kapott munkát. Most – bár még mindig van 75 közmunkás a faluban és 150 a segély mellett napszámból élők száma – legalább másfélszázan piaci alapon működő cég bejelentett alkalmazottjai. Így Alsószentmárton 420 aktív korú lakójának csaknem 40 százaléka „igazi” munkát végez, olyan fizetésért, ami errefelé korábban elképzelhetetlen volt. Ennek köszönhetően több tucatnyi portán kezdtek felújításba, bővítésbe, ablak- és ajtócserébe, fűtéskorszerűsítésbe, a víz bekötésébe, fürdőszoba építésbe.

– Nem igaz, hogy mi romák nem kerestünk munkát, a munka került el minket. – mondja a fiatalabb Kosztics. – Ha van a közelben, akkor mi igenis akarunk dolgozni.

Szavait egy régebbi történet is erősíti. 2005 után a Pécsett működő finn tulajdonú elektronikai cég, az Elcoteq 2-3 év alatt 3 ezerről 7 ezerre növelte dolgozói létszámát, s akkor több busszal vittek innen naponta csaknem 200 embert dolgozni. Aztán az Elcoteq leépítésre, majd 2011-ben bezárásra kényszerült, s vége lett a rendszerváltás utáni munkavállalói aranykornak a dél-baranyai faluban. Most mindenki azt reméli, tartós marad ez az állapot.

A bezártságot elviselni a legnehezebb, mondja Balog Miklósné

A bezártságot elviselni a legnehezebb, mondja Balog Miklósné

Balog Miklósné is ebben bízik. A 39 éves asszony három gyereket nevelt fel férjével, s eddig csak a közmunka létezett számára. Tavaly októberben felvették az autóalkatrészgyárba. Az asszony a házuk udvarán álló filagórián ültet le, s ott beszél tapasztalatairól. Nem titkolja, hogy az első három hónap nagyon nehéz volt:

– Az éjszakázás még mindig az. Mire hazaérek, zombi vagyok. Sokan nem is bírták. A fiam se: pár hét után elküldték. Vele az is baj volt, hogy munka közben énekelt. Még fiatal, majd megkomolyodik. A férjem nem vállalna ilyen munkát, inkább a napszám. Sokan a bezártságot nem bírják. A romák a szabad eget szeretik. Én is, amint hazaérek ülök ide ki.

Beszéltem olyan szentmártonival, akit kitettek a bólyi üzemből próbaidő alatt. A 30 éves Klaudia ekképp foglalta össze a saját esetét:

– Másfél hónap után elküldtek, mert kétszer hiányoztam. Először a kisfiam beütötte az ujját, és bevittem a kórházba, mert attól féltem, hogy eltört neki. Másodszor meg a fülem fájt, azért nem mentem be. Üzentek, hogy már ne is menjek. Nem tűrik a hiányzást.

Az ifjabb és idősebb Kosztics Pétert is kérdezem arról, mennyire volt nehéz megszokni a gyári munkát. Ők is úgy vélik, hogy aki kibír 2-3 hónapot, az már marad. Az ifjabbik Kosztics hozzáteszi:

– Van egy full jobbikos cimborám, ő azt mondja, hogy a cigányok sokszor félnek élni a lehetőséggel. Szerintem igaza van.

– Mit jelent a maga értelmezése szerint, hogy félnek a lehetőségtől? – nézek rá kérdőn.

– Hát, ezt én se tudom igazán megfogalmazni – vakarja a fejét. – Ez valami hatalmas titok. Olyan, mint a fekete lyuk, amiről tudjuk, hogy van, de nem értjük.

Jovánovics Roland a szalagmunka fizikai megterhelését szokta meg nehezen, tudom meg feleségétől, a 24 éves Ancsától, mivel a férfi most is munkában van a mohácsi vágóhídon.

– A férjem asztalosnak tanult, itt meg belezni kell, és ez nagyon más munka. A keze eleinte fájt és feldagadt, de nem akarta feladni. Most már nem panaszkodik.

Ancsa férje 180-190 ezer forintot visz haza. A házaspár két kicsi gyerekkel a feleség szüleinél lakik, és szűken vannak. Már ki is szemeltek több házat, ami megfelel, az 4-5 millióba kerül, a szocpol mellett azonban fel kell venniük 3 millió hitelt. Roland fizetéséből ez vállalható lesz.

Az Alsószentmártonnal szomszédos falvak eddig főleg közfoglalkoztatásból vergődő, roma lakói közül is sokan munkához jutottak az elmúlt 8-12 hónapban. Egyházasharasztiban élő Petrovics Péter öt éven át volt közmunkás, most ő is a bólyi ipari parkba ingázik már jó egy éve. A feleségével két gyermekről gondoskodó, 27 esztendős férfi elmondja, hogy ő is nehezen szokta meg az éjszakázást, viszont a 140 ezer forintos fizetés kárpótolja. Kétszobás házat vettek 1,3 millióért, fürdőt, épített bele, kicserélte a nyílászárókat, erre elment félmillió. Mindez hitelből történt, öt évig kell fizetniük havi 34 ezer forintot, de a fizetésből telik rá. A férfi meg szeretné szerezni a jogosítványt, aztán pedig autót venne. Két éve már vett egy 1999-es Nissant, de mivel a jogsit nem tudta letenni, el kellett adja a kocsit.

– Nem is vezette? – csodálkozom el rajta.

– Nem tehettem jogsi nélkül.

– De azért csak kipróbálta?

– Egy kicsit – vallja be huncut szemmel. – De jogsi nélkül nem mertem nagyon használni. Most viszont leteszem a jogsit. Pénzem is van rá.

Mindjárt megmutatja, hogy kinek adta el a „nagykorú” Nissant. Két házzal odébb lakik barátja, Bicskei Ádám, aki tavaly április óta ugyancsak a bólyi ipari parkba jár dolgozni. A 25 esztendős férfi eredetileg bolti eladónak tanult, de szakmájában sosem kapott munkát, ezért közfoglalkoztatott volt. Mivel feleségével két gyereket nevel, abból a pénzből nem telt semmire. Most viszont belefog a család 150 éves házának korszerűsítésébe. Nyáron újra cserepezik a tetőt, és beszerelik a központi fűtést, már meg is vették hozzá a radiátorokat.

– 130 ezret keresek, telik rá – jelenti ki büszkén. – Nem bánnám, ha nyugdíjig maradhatnék. Higgye el, nem igaz, hogy mi romák nem akarunk dolgozni. De nehéz nekünk megszokni a gyári munkát. Nekem is az volt. Kint a földeken a napszám talán még nehezebb. Esőben, hidegben, kánikulában. De az más, azt szeretjük.

Amúgy azok a dél-baranyai romák se jártak rosszul, akik végül maradtak a napszámnál. Egyikük elmondta, hogy amióta több állást kínálnak a környéken az ipari üzemek, és persze innen is elindultak már külföldre dolgozni a legbátrabbak, azóta kevesebb lett a jó alkalmi munkás, ezért a napszámosok nyolcórás bére 3-4 ezerről felment 5-6 ezer, sőt néha 7 ezer forintra.

2018.05.10 07:08

Tűzvész után üzengetés a DK és az ÁSZ között

Publikálás dátuma
2018.11.20 19:22

Fotó: / Gyurcsány Ferenc Facebook-oldala
Hiába semmisült meg Gyurcsány Ferenc pártjának könyvelése, a számvevők ugyanúgy várják majd a kétévenként esedékes ellenőrzéshez szükséges papírokat, mintha semmi sem történt volna.
Egymásnak üzenget a Demokratikus Koalíció (DK) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ), miután az ellenzéki párt Teréz körúti irodája megsemmisült a szombati tűzben. Míg a DK politikusai azt állítják, hogy a minden szükséges és idei évre vonatkozó dokumentumot átadtak a hivatalnak, addig a számvevőszék „figyelemfelhívó közleményében” azt közölte: a törvényben kétévenkénti rendszerességgel előírt ellenőrzéséhez az ÁSZ semmilyen dokumentumot nem kért és nem is kapott a párttól. Horváth Bálint, a szervezet kommunikációs vezetője lapunknak azt mondta, Demokratikus Koalíciótól kapott adatok csak a kampánypénzek ellenőrzésére lesz alkalmas.
A 2017-2018-as évekre vonatkozó ellenőrzés megkezdése 2019 második felében lesz esedékes. Arra a kérdésünkre, hogy mi történik, ha ezek az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok megsemmisültek a tűzvészben, Horváth azt mondta: „a DK készüljön fel arra, hogyan tudják majd ezeket az adatokat biztosítani.”
Ez ugyanakkor biztosan nem lesz egyszerű feladat: Rónai Sándor, a DK szóvivője a Népszavának ugyanis azt mondta, szinte minden megsemmisült a párt irodáiban a szombati épülettűzben, így azok a dokumentumok is, amelyeket az Állami Számvevőszék vár.
Rónai Sándor hangsúlyozta, hogy a napokban felmérik a károkat, majd először ideiglenes, végül pedig hosszabb távú megoldást találnak az új pártközpont kialakítására. A szóvivő egyébként arra is felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ-nak levelet küldtek, amelyben azt kérték: tekintsék meg velük az iroda romjait, de a szervezet válaszra sem méltatta őket. Ennek ellenére a párt – Rónai szerint – mindent elkövet, hogy pótolni tudja az iratokat. – Ha viszont az ÁSZ kibújik a szerepéből és Orbán Viktor bunkósbotjaként akar lecsapni, akkor ellenállunk, hiszen az nem jogi, hanem politika ügy – fogalmazott. Az ÁSZ erre csak annyit reagált, hogy a Demokratikus Koalíció ezek szerint „ellent fog állni” a hatályos magyar törvényeknek, valamint a közpénzekkel való elszámolásnak az adófizető állampolgárok felé.
A DK-nak állítása szerint a könyvelés is teljesen megsemmisült, ez a részleg ugyanis szintén az irodában dolgozott. Rónai azt mondta, megpróbálják bekérni a számlákat, de ez óriási munka, több félnek az együttműködése kell ahhoz, hogy ez sikerüljön. A lapunknak nyilatkozó okleveles adószakértő úgy vélte, a sajtón keresztüli üzengetés komolytalan. Angyal József szerint a DK-nak először is jegyzőkönyvet kell felvennie az esetről. – Tételesen fel kell sorolniuk, hogy az iratokat hol tárolták pontosan. Mellékelniük kell a tűzoltóság szakvéleményét, miszerint olyan mértékű volt a tűz, hogy teljesen megsemmisültek a papírok – sorolta a szakértő, hozzátéve: a pártnak mindent el kell követnie, hogy a hiányzó papírokat pótolja. Angyal József szerint ez nem lehetetlen, mert például az alkalmazottak különböző adatait minden hónapban elektronikusan is vezetik. Ezekben tételesen benne van, hogy mennyi bért kapott egy-egy személy, vagy milyen járulékokat fizetett. A DK visszakérheti ezeket a dokumentumokat az adóhatóságtól. Ha a párt befogadott számlákat, akkor a kibocsátótól szintén visszakérhetik azokat. Fontos Angyal szerint, hogy ezekről a lépésekről a Nemzeti Adó és Vámhivatalt, valamint az ÁSZ-t is értesíteni kell. Ha a felsorolt lépéseket megteszi az ellenzéki párt, akkor a tűzeset olyan objektív körülmény, amelyet az ÁSZ-nak el kell fogadnia. Ha ezt nem teszi, akkor már a hivatalnak kell bizonyítania a DK felelősségét.
2018.11.20 19:22
Frissítve: 2018.11.20 19:23

Matolcsyék százmilliókért vennének festményeket

Publikálás dátuma
2018.11.20 19:06

Fotó: Népszava/
A jelenleg folyamatban lévő adásvételek teljes adminisztrációs lezárása után részletesen tájékoztatják a közvéleményt.
A jegybank a honlapján közölte, hogy az Elektronikus közbeszerzési rendszerben elindított közbeszerzési eljárás keretében a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja Csernus Tibor Kossuth- és Munkácsy díjas festőművész Saint-Tropez című festményének tulajdonjogát 110 millió forintért, Jan Van Der Heyden Városlátkép, avagy Tér sétáló alakokkal című festményének tulajdonjogát pedig 400 ezer euró értékben (körülbelül 128 millió forint) kívánja megszerezni – vette észre a 24.hu. A műalkotásokra vonatkozó közbeszerzési értékhatárt el nem érő Giovanni Battista Pittoni Szent József halála című festményét 20 millió forintért, Rippl-Rónai József Medgyessy Ferenc Rippl-Rónai szobrával című festményének tulajdonjogát 45 millió forintért kívánja megszerezni a tulajdonostól. Lezárult Willem Adriensz Key Férfiképmás című festményének 58 ezer euró (körülbelül 19 millió forint) vételáron történő megvásárlása is. Az MNB azt írta, a jegybank minden esetben közgyűjteményekbe, múzeumokba, a jogszabályok által meghatározott módon öt év – meghosszabbítható – időtartamra letétbe helyezi a program keretében megvásárolt műkincseket.
2018.11.20 19:06
Frissítve: 2018.11.20 19:07