Kísérleti kezeléssel mentenék meg a tölgyeseket

Publikálás dátuma
2018.05.11 12:10
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Hazánk erdeinek állapota vészesen leromlott, a WWF Magyarország egy nemzetközi projekt keretében igyekszik megóvni a fák és az élővilág egészségét.

A tölgyesek évszázadok óta nagy szerepet játszanak az emberiség mindennapjaiban, fejlődésében, hiszen az egyik legjobb minőségű faalapanyagot szolgáltatják. Nagy kár, hogy az ember ezen a téren is visszaélt a természet kegyeivel, a fákat úgy használta fel, hogy egyáltalán nem törődött a következményekkel. A mai napig működő, átgondolatlan vágásos gazdálkodás oda vezetett, hogy a természeti egyensúly felborult, a tölgyesek biológiai sokfélesége csökkent, a fák homogén szerkezetűek, egykorúak lettek, élőhelyekben elszegényedtek, védtelenebbé váltak a természeti hatásokkal (szél, hó, jég) szemben, ami az állatvilágnak sem tesz jót. Ez alól hazánk tölgyerdői sem jelentenek kivételt.

- Ezekben az erdőkben rengeteg a tölgyesekhez kötődő faj, az emberi behatások viszont mindet károsan érintik - mutatott rá Bódis Pál, a WWF Magyarország erdővédelmi vezetője a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található garábi tölgyesben tett sajtókiránduláson, ahol újságíróknak mutatták be annak a nemzetközi projektnek a kezdő lépéseit, aminek következtében - leghamarabb 10-20 év múlva - visszaállhat az eredeti tölgyerdőkre jellemző természetes (vagy ahhoz hasonló) állapot.

A Life4Oak Forests program az úgynevezett természetvédelmi erdőkezelést honosítaná meg. Legfőbb eszköze egy olyan fakitermelési eljárás, aminek eredményeként elsősorban nem a faanyag, hanem az élőhely lesz több. Faanyagként csak a gyorsan terjedő idegenhonos fákat - mint az akác, a bálványfa vagy az ostorfa - távolítják el a kiválasztott területekről. Az őshonos fákhoz csak akkor nyúlnak hozzá, ha erdei élőhelyeket akarnak létrehozni belőlük.

Utóbbira Ősz Gábor, a Life4Oak projektmenedzsere mutatott példákat, hangsúlyozva: a közhiedelemmel ellentétben nem az az egészséges erdő, ami csak egészséges fákból áll. Az erdei ökoszisztémának szüksége van öreg, halott vagy pusztulóban lévő fákra, kifordult gyökértányérokra is, hiszen ezek élőhelyül szolgálnak az apróbb termetű élőlények (madarak, mókusok, denevérek, bogarak, rovarok) számára, amelyek egyedszáma jelentősen megcsappant az elmúlt évtizedekben.

A szakemberek ennek érdekében kivágnak néhány fát, amiket az erdőben hagynak, vagy eltávolítják a törzs háncsszövetének egy részét, ami majd az álló holtfa kialakulásához vezet - ebben egyszerűbben vájnak maguknak odút például a harkályok. Néhány fán mesterséges villámnyomokat is hagynak, ami ugyancsak kitűnő mikroélőhely egyes fajok számára. Ezek persze maguktól is kialakulhatnának, de úgy további évtizedeket venne igénybe a biológiai sokféleség regenerálódása. Az idő viszont sürget: a programban használt erdőkezelési technikák jelenleg példa nélküliek az országban, a legtöbb fagazdálkodó továbbra is a régi, a természeti hatásokat figyelmen kívül hagyó módszereket alkalmazza.

A projekt a LIFE Nature program keretében az Európai Unió támogatásával és a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg. A partnerségben A WWF Magyarország mellett részt vesznek a Bükki, a Duna-Ipoly és Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságok, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, az Érmelléki Természetvédelmi és Turisztikai Egyesület, valamint az olasz Ente di gestione per i Parchi e la Biodiversita-Romagna természetvédelmi igazgatóság.

A tölgyesek néhány lakója
- Nagy fakopáncs, más néven tarka harkály, Magyarországon védett faj. Hazai fészkelő-állománya 274-349 ezer párra tehető. Elsősorban a fák lombkoronájában lévő hernyókat, törzsön lévő rovarokat fogyasztja. Saját fészekodvát önmaga vájja ott, ahol arra alkalmas fát talál.
- Mogyorós pele, Magyarországon elsősorban a hegyes-dombos vidékek egyik rágcsálója. Elsősorban a gyertyános-tölgyesek, gyertyános-bükkösök cserjeszintjét kedveli. Az erdőirtások következtében eredeti élőhelyeik csupán 10 százaléka maradt meg. 2017-ben az év emlősének választották.
- Európai vadmacska, állománya csak szétszórtan, kis területeken maradt fenn. Hazánkban ismert populációja él az Északi- és a Dunántúli-középhegységekben (Mátra, Bükk, Zemplén, Cserehát, Bakony, Gerecse és a Vértes területén). Felmérések a faj élőhelyének beszűkülését mutatják, az észak-nyugat és közép magyarországi részekről teljesen eltűnt.
- Vad orchidea-félék, más néven kosborfélék, hazánkban 47 faja őshonos. Ezek közé tartozik például az ibolyás gérbics, a pókbangó és az elbai nőszőfű. Az élőhelyek csökkenése, károsodása miatt ezek a növények nagyon megritkultak, veszélyeztetetté váltak.

Szerző
2018.05.11 12:10

Meghibásodott az óceántisztító szerkezet

Publikálás dátuma
2018.12.12 11:11

Fotó: The Ocean Cleanup/
Gyűjtés helyett távozik a szemét az óceántakarító rendszerből, ám mivel ez még tesztüzemmód, a projekt vezetőit nem érte váratlanul a hiba. Tájékoztatásuk szerint keresik az okokat és a megoldást.
Szivárog a hulladék a csendes-óceáni szemétsziget eltakarítására épített szerkezetből. Az Ocean Cleanup projekt vezetőit nem érte váratlanul a probléma - vette észre a Sokszínű Vidék
"Négy hónappal ezelőtt kezdtük el alkalmazni a System 001 nevű tisztítórendszert a csendes-óceáni szemétszigeten. Azt figyeltük meg, hogy az összegyűjtött műanyag távozik a rendszerből, ezért jelenleg keressük az okokat és dolgozunk a megoldáson. Mivel ez egy tesztverzió, és ez az első éles bevetés, felkészültünk a meglepetésekre"
– fogalmazott Boyan Slat ötletgazda.
Közzétettek egy videót is, amelyben Arjen Tjallema, a csoport technológiai menedzsere magyarázza el a probléma lényegét. A hiba egyik oka az lehet, hogy a műanyagcső nem mozog elég gyorsan, hogy fel tudja szedni a műanyagszemetet. Ennek oka lehet az erős szél is. 
A csapat 60-70 méterrel kiszélesítette az U-alakú sorompót, hátha ellenállóbbá válik a környezeti hatásoknak és egyúttal felgyorsul, de ez egyelőre nem sikerült. Nem adják azonban fel, a honlapjukon az áll, hamarosan szeretnék partra vinni az első adag összeszedett műanyaghulladékot.
2018.12.12 11:11
Frissítve: 2018.12.12 11:36

Sonkádon landolt egy búvármadár

Publikálás dátuma
2018.12.12 10:24
Illusztráció
Fotó: AFP/ José-Luis Gómez de Francisco
Sikeres madármentő akció zajlott a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekvő Sonkád községben.
Pár napja késő este szokatlan lármázást hallottak a sonkádi kertes ház lakói. Hamarosan kiderült, a zajt egy, a kapunál landoló, nagyobb testű, „érdekes” kinézetű vízimadár okozta. A háziak befogták és dobozba helyezték a kissé kábultan bolyongó állatot – olvasható a Hortobágyi Nemzeti Park honlapján.
A madarat másnap reggel a nemzeti park munkatársával a cégénydányádi Tájegységközpontba szállították, ahol az ornitológus azonosította: kiderült, hogy a látogató egy, a Felső-Tisza-vidékén ritkán megfigyelhető, öreg, részben még nászruhát viselő, sarki búvár (Gavia arctica). A szakember a befogott madarat jó állapotban találta, a szerencsétlen leszállás ellenére nem sérült meg. Rövid lábadozás után egyedi azonosító gyűrűt kapott, majd a Tiszánál szabadon engedték A madár gyorsan a folyó sodorvonalába úszott, tollászkodott és nevéhez illően többször is lebukott a víz alá.
A sarki búvár védett faj, természetvédelmi értéke 25.000 Ft. Hazánkban nem fészkel, ősszel és tavasszal főként nagyobb vizeinken jelennek meg vonuló, telelő egyedei. Észak-Amerika és Eurázsia északi tájain, lassú vízfolyások, tavak, tengeröblök fészkelője.
2018.12.12 10:24