A tölgyesek évszázadok óta nagy szerepet játszanak az emberiség mindennapjaiban, fejlődésében, hiszen az egyik legjobb minőségű faalapanyagot szolgáltatják. Nagy kár, hogy az ember ezen a téren is visszaélt a természet kegyeivel, a fákat úgy használta fel, hogy egyáltalán nem törődött a következményekkel. A mai napig működő, átgondolatlan vágásos gazdálkodás oda vezetett, hogy a természeti egyensúly felborult, a tölgyesek biológiai sokfélesége csökkent, a fák homogén szerkezetűek, egykorúak lettek, élőhelyekben elszegényedtek, védtelenebbé váltak a természeti hatásokkal (szél, hó, jég) szemben, ami az állatvilágnak sem tesz jót. Ez alól hazánk tölgyerdői sem jelentenek kivételt.
- Ezekben az erdőkben rengeteg a tölgyesekhez kötődő faj, az emberi behatások viszont mindet károsan érintik - mutatott rá Bódis Pál, a WWF Magyarország erdővédelmi vezetője a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található garábi tölgyesben tett sajtókiránduláson, ahol újságíróknak mutatták be annak a nemzetközi projektnek a kezdő lépéseit, aminek következtében - leghamarabb 10-20 év múlva - visszaállhat az eredeti tölgyerdőkre jellemző természetes (vagy ahhoz hasonló) állapot.
A Life4Oak Forests program az úgynevezett természetvédelmi erdőkezelést honosítaná meg. Legfőbb eszköze egy olyan fakitermelési eljárás, aminek eredményeként elsősorban nem a faanyag, hanem az élőhely lesz több. Faanyagként csak a gyorsan terjedő idegenhonos fákat - mint az akác, a bálványfa vagy az ostorfa - távolítják el a kiválasztott területekről. Az őshonos fákhoz csak akkor nyúlnak hozzá, ha erdei élőhelyeket akarnak létrehozni belőlük.
Utóbbira Ősz Gábor, a Life4Oak projektmenedzsere mutatott példákat, hangsúlyozva: a közhiedelemmel ellentétben nem az az egészséges erdő, ami csak egészséges fákból áll. Az erdei ökoszisztémának szüksége van öreg, halott vagy pusztulóban lévő fákra, kifordult gyökértányérokra is, hiszen ezek élőhelyül szolgálnak az apróbb termetű élőlények (madarak, mókusok, denevérek, bogarak, rovarok) számára, amelyek egyedszáma jelentősen megcsappant az elmúlt évtizedekben.
A szakemberek ennek érdekében kivágnak néhány fát, amiket az erdőben hagynak, vagy eltávolítják a törzs háncsszövetének egy részét, ami majd az álló holtfa kialakulásához vezet - ebben egyszerűbben vájnak maguknak odút például a harkályok. Néhány fán mesterséges villámnyomokat is hagynak, ami ugyancsak kitűnő mikroélőhely egyes fajok számára. Ezek persze maguktól is kialakulhatnának, de úgy további évtizedeket venne igénybe a biológiai sokféleség regenerálódása. Az idő viszont sürget: a programban használt erdőkezelési technikák jelenleg példa nélküliek az országban, a legtöbb fagazdálkodó továbbra is a régi, a természeti hatásokat figyelmen kívül hagyó módszereket alkalmazza.
A projekt a LIFE Nature program keretében az Európai Unió támogatásával és a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg. A partnerségben A WWF Magyarország mellett részt vesznek a Bükki, a Duna-Ipoly és Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságok, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, az Érmelléki Természetvédelmi és Turisztikai Egyesület, valamint az olasz Ente di gestione per i Parchi e la Biodiversita-Romagna természetvédelmi igazgatóság.
