Kísérleti kezeléssel mentenék meg a tölgyeseket

Publikálás dátuma
2018.05.11 12:10
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Hazánk erdeinek állapota vészesen leromlott, a WWF Magyarország egy nemzetközi projekt keretében igyekszik megóvni a fák és az élővilág egészségét.

A tölgyesek évszázadok óta nagy szerepet játszanak az emberiség mindennapjaiban, fejlődésében, hiszen az egyik legjobb minőségű faalapanyagot szolgáltatják. Nagy kár, hogy az ember ezen a téren is visszaélt a természet kegyeivel, a fákat úgy használta fel, hogy egyáltalán nem törődött a következményekkel. A mai napig működő, átgondolatlan vágásos gazdálkodás oda vezetett, hogy a természeti egyensúly felborult, a tölgyesek biológiai sokfélesége csökkent, a fák homogén szerkezetűek, egykorúak lettek, élőhelyekben elszegényedtek, védtelenebbé váltak a természeti hatásokkal (szél, hó, jég) szemben, ami az állatvilágnak sem tesz jót. Ez alól hazánk tölgyerdői sem jelentenek kivételt.

- Ezekben az erdőkben rengeteg a tölgyesekhez kötődő faj, az emberi behatások viszont mindet károsan érintik - mutatott rá Bódis Pál, a WWF Magyarország erdővédelmi vezetője a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található garábi tölgyesben tett sajtókiránduláson, ahol újságíróknak mutatták be annak a nemzetközi projektnek a kezdő lépéseit, aminek következtében - leghamarabb 10-20 év múlva - visszaállhat az eredeti tölgyerdőkre jellemző természetes (vagy ahhoz hasonló) állapot.

A Life4Oak Forests program az úgynevezett természetvédelmi erdőkezelést honosítaná meg. Legfőbb eszköze egy olyan fakitermelési eljárás, aminek eredményeként elsősorban nem a faanyag, hanem az élőhely lesz több. Faanyagként csak a gyorsan terjedő idegenhonos fákat - mint az akác, a bálványfa vagy az ostorfa - távolítják el a kiválasztott területekről. Az őshonos fákhoz csak akkor nyúlnak hozzá, ha erdei élőhelyeket akarnak létrehozni belőlük.

Utóbbira Ősz Gábor, a Life4Oak projektmenedzsere mutatott példákat, hangsúlyozva: a közhiedelemmel ellentétben nem az az egészséges erdő, ami csak egészséges fákból áll. Az erdei ökoszisztémának szüksége van öreg, halott vagy pusztulóban lévő fákra, kifordult gyökértányérokra is, hiszen ezek élőhelyül szolgálnak az apróbb termetű élőlények (madarak, mókusok, denevérek, bogarak, rovarok) számára, amelyek egyedszáma jelentősen megcsappant az elmúlt évtizedekben.

A szakemberek ennek érdekében kivágnak néhány fát, amiket az erdőben hagynak, vagy eltávolítják a törzs háncsszövetének egy részét, ami majd az álló holtfa kialakulásához vezet - ebben egyszerűbben vájnak maguknak odút például a harkályok. Néhány fán mesterséges villámnyomokat is hagynak, ami ugyancsak kitűnő mikroélőhely egyes fajok számára. Ezek persze maguktól is kialakulhatnának, de úgy további évtizedeket venne igénybe a biológiai sokféleség regenerálódása. Az idő viszont sürget: a programban használt erdőkezelési technikák jelenleg példa nélküliek az országban, a legtöbb fagazdálkodó továbbra is a régi, a természeti hatásokat figyelmen kívül hagyó módszereket alkalmazza.

A projekt a LIFE Nature program keretében az Európai Unió támogatásával és a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg. A partnerségben A WWF Magyarország mellett részt vesznek a Bükki, a Duna-Ipoly és Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságok, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, az Érmelléki Természetvédelmi és Turisztikai Egyesület, valamint az olasz Ente di gestione per i Parchi e la Biodiversita-Romagna természetvédelmi igazgatóság.

A tölgyesek néhány lakója
- Nagy fakopáncs, más néven tarka harkály, Magyarországon védett faj. Hazai fészkelő-állománya 274-349 ezer párra tehető. Elsősorban a fák lombkoronájában lévő hernyókat, törzsön lévő rovarokat fogyasztja. Saját fészekodvát önmaga vájja ott, ahol arra alkalmas fát talál.
- Mogyorós pele, Magyarországon elsősorban a hegyes-dombos vidékek egyik rágcsálója. Elsősorban a gyertyános-tölgyesek, gyertyános-bükkösök cserjeszintjét kedveli. Az erdőirtások következtében eredeti élőhelyeik csupán 10 százaléka maradt meg. 2017-ben az év emlősének választották.
- Európai vadmacska, állománya csak szétszórtan, kis területeken maradt fenn. Hazánkban ismert populációja él az Északi- és a Dunántúli-középhegységekben (Mátra, Bükk, Zemplén, Cserehát, Bakony, Gerecse és a Vértes területén). Felmérések a faj élőhelyének beszűkülését mutatják, az észak-nyugat és közép magyarországi részekről teljesen eltűnt.
- Vad orchidea-félék, más néven kosborfélék, hazánkban 47 faja őshonos. Ezek közé tartozik például az ibolyás gérbics, a pókbangó és az elbai nőszőfű. Az élőhelyek csökkenése, károsodása miatt ezek a növények nagyon megritkultak, veszélyeztetetté váltak.

Szerző
2018.05.11 12:10

Félig víz alatti múzeum nyílt a Maldív-szigeteken

Publikálás dátuma
2018.08.20 12:12
Illusztráció: Facebook/The Coralarium Maldives
Fotó: /
A világ első félig víz alatti múzeuma nyílt meg a Maldív-szigeteken, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a helyi korallzátonyok megőrzésének fontosságára.
Az Északi-Miladummadulu-atollnál kialakított víz alatti szoborpark és tengeri védett övezet, amelyet Coralariumként emlegetnek, a brit művész és természetvédő aktivista, Jason deCaires Taylor, valamint egy helyi luxusüdülő együttműködéséből született meg - számolt be az Érdekes Világ.
“A Coralarium a megőrzésről, a fenntartásról és az oktatásról szól”
- mondta az alkotó.
Hozzátette, a szálloda vezetésével együtt remélik, hogy a kezdeményezés révén sikerül még inkább tudatosítani az emberekben a Maldív-szigeteki korallzátonyok megóvásának fontosságát. 
A csaknem harminc szobrot felvonultató, félig víz alatti múzeum egy lagúnában fekszik, nagyjából 50 méterre a szálloda strandjától. A hatalmas kockaszerű építményhez víz alatti nyárfaszobrok alkotta folyó és rozsdamentes acélból készült lépcsősor vezet. A szobrok, amelyek mindegyikét élő emberekről mintázták, három szinten helyezkednek el. Sok alak lába helyén gyökerek futnak, a szigeteken őshonos gomba- és növényfajokat megidézve. Az árapály miatt a kocka és a szobrok egy része a vízből kiemelkedve tölti a nap egy részét, lehetőséget adva a járókelőknek, hogy a strandról is megcsodálják az építményt. A vendégek a szálloda tengerbiológusa kíséretében látogathatnak el az installációhoz.
Az építmény anyaga lehetővé teszi, hogy a múzeum otthonként szolgáljon a tengeri teremtmények számára. A tervek szerint idővel alga fogja borítani a szobrokat. A szálloda vezetése a galéria szomszédságában korallregeneráló projektbe is kezdett, hogy még gazdagabbá és sokszínűbbé tegye a helyi élővilágot.
2018.08.20 12:12
Frissítve: 2018.08.20 12:12

Bagólesők szárnyalása – intelligens varjak

Publikálás dátuma
2018.08.19 13:29

Fotó: /
Őseink útjai 320 millió éve váltak el az evolúciós sztrádán; a sarkokon kívül egyaránt belaktuk a földrészeket, most pedig mintha egyikünk a másikunkkal szeretné eltakarítani a saját szemetét. Kár az erőfeszítésért – üzenik erre a varjak a nagy intelligenciabajnokság közepette.
Galambok hordják ki a leveleket, a nehezebb csomagoknál a kacagó sirályok és a karvalyok besegítenek, kisebb kordék elé befogott vaddisznók szállítják ki a tejet, nanotechnológiával felturbózott ágyi poloskák segítenek a lepedők tisztán tartásában, valódi görények helyettesítik a csőgörényt, házi pókok szőnek az eldobható műanyag zacskók helyett bevásárlószatyrokat, chippel ellátott denevérek segítik a rendőrök éjjeli járőrözését a zűrösebb városnegyedekben, levélvágó hangyák végzik a tavaszi metszést a kertekben, birkanyájak tartják karban a gyepet, a parkolóházakban telepített kuvikok szolgálnak riasztóként az autófeltörések megakadályozására, mosómedvék ürítik a szemeteseket, varjak takarítják az utcákat… A lehetséges jövőben a városokban az eleve intelligens vagy azzá tett, városban élő, illetve oda szokott állatok jól megférhetnek az ember mellett, hasznos tagjaivá válnak az életközösségnek.  Talán.
A valóságos jelenben már el is kezdődött a közös munka: a nyugat-franciaországi Vendee régió Puy du Fou tematikus vidámparkjában augusztus második hetében szajkók, szarkák, csókák, varjak és hollók (összesen hatan) vették fel a műszakjukat – a feladatuk a látogatók által eldobott kisebb hulladékok, cigarettacsikkek összegyűjtése.   

Jutalomjáték

A párizsi Disneyland után Franciaország második legnagyobb és legnépszerűbb vidámparkjának igazgatója, Nicolas de Villers szerint az együttműködés nemcsak a park tisztaságát szolgálja, de az együttélés lehetőségét is demonstrálja ezekkel az intelligens varjúfélékkel. Amik – akik – a fizetséget minden egyes begyűjtött szemét után megkapják: a gyűjtődobozba ejtett hulladékért cserébe jutalomfalat jár a dolgos szárnyasoknak. A park igazgatója minden bizonnyal olvasta a Science tudományos magazinban tavaly nyáron a svéd Lundi Egyetem kutatói által publikált cikket a hollók taníthatóságáról. A Corvus coraxok ugyanis jövőbelátó egyedeknek bizonyultak csapatostul is: képesek voltak egy egyszerű „átalakítógépet” kavicsokkal „táplálni”, hogy a kimeneti oldalon ételhez jussanak. Amikor pedig nem volt kavics, türelmesen vártak, a megérkezésére. Sőt az egyikük arra is rájött, hogyan lehet meghackelni a gépezetet, és egyetlen kavics bedobása után, felfeszítve a falatkák dobozát, hogyan férhet hozzá az összes eleséghez (akár egy félkarú rabló feltörője…), ráadásul a csapattársainak is megtanította (volna) a trükköt. A teljes írás az eheti Vasárnapi Hírekben olvasható!
Témák
varjak
2018.08.19 13:29