Újabb EU-tagállamban próbál szerencsét a bevándorlók pártja

Publikálás dátuma
2018.05.11. 07:31
Kuzu (balra) és Özturk a hazai választási siker után a nemzetközi színtéren is nyitna Fotó: AFP/Paco Nunez
Németországban is megmérettetné magát a multikulturális Európát és a migrációt támogató holland párt, a Denk. Céljuk a szélsőjobb és a populizmus visszaszorítása.

Selcuk Özturk és Tunahan Kuzu, a Denk (Gondolkozz) török származású holland alapítói a jelek szerint szeretik a kihívásokat: az utóbbi időben politikai túlélése érdekében még Angela Merkel is kénytelen volt keményebb álláspont felé elmozdulni a migrációt illetően, a Denk most mégis Németországba exportálná a bevándorlást és a multikulturalizmust támogató politikáját.

Özturk és Kuzu – akik korábban a Munkáspártot erősítették – 2015-ben alapították a Denket, amelyhez idővel nem csupán török származású, hanem számos más, külföldi gyökerekkel rendelkező politikus csatlakozott. Amint arra a The New York Times emlékeztet, bár a holland politikában akkor már jó ideje lehetett látni külföldi származású személyeket, sosem volt még olyan párt, amelyben abszolút túlsúlyban lettek volna a bevándorlók vagy azok gyermekei.

A 2015-ös start nem véletlen, hiszen a Denket nem lehet különválasztani a Geert Wilders-jelenségtől. Az euroszkeptikus, muszlimellenes holland politikus az elmúlt években igen sokakat tudott megszólítani bevándorlásellenes retorikájával. A 2017-es parlamenti választások előtt nagy sikert jósoltak neki, ám a Szabadságpárt (PVV) végül a második helyre szorult a Mark Rutte kormányfő vezette liberális konzervatívok mögött.

A voksoláson a Denk azokat azokat megszólítani, akik nem érezték reprezentálva magukat a holland politikában. Geert Wilders a bevándorlókkal szembeni félelemre építette kampányát. A Denk elsősorban ennek a gyűlöletkampánynak az áldozatait kívánta megszólítani, azokat, akiket nem sikerült teljes mértékben integrálni a holland társadalomba – emlékeztetett riportjában a Deutsche Welle. „Azokat az embereket, akikre nem tekintenek igazi hollandként. Ez sokakból dühöt vált ki, hiszen másodrendű állampolgárokként kezelik őket, pedig már itt, Hollandiában születtek. Ők a Denk generációja” – mutatott rá Sandew Hira, a rasszizmust és a gyarmatosítást kutató holland szociológus a német híróriásnak. Különösen azoknak a fiataloknak a körében népszerű a párt, akik a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények után nőttek fel, s azóta gyakran kerül előtérbe muzulmán származásuk, valamint a radikalizmushoz fűződő feltételezett viszonyuk.

„A fiaim külföldiek. Az emberek külföldinek hívnak minket, így mi is ekképp utalunk magunkra” – nyilatkozta tavaly egy olyan Denk-szimpatizáns, akinek a szülei több mint fél évszázada vándoroltak be Hollandiába, s ő maga már ott született, akárcsak a gyermekei. „A szüleim azért jöttek ide, hogy olyan munkát végezzenek, amelyet a holland emberek nem akartak, vagy nem találtak hozzá megfelelő munkaerőt. Akkor tárt karokkal fogadták őket, én azonban már nem érzem magam itthon” – tette hozzá.

A párt kampányígéretei között szerepelt egy olyan jegyzék létrehozása, ahol nyomon lehetett volna követni a gyűlöletbeszéd-eseteket, valamint kilátásba helyezték egy olyan múzeum megépítését, amely a rabszolgatartó múltat dolgozta volna fel. Az egyik legvitatottabb ígéretük azonban Zwarte Piet, vagyis Fekete Péter karakterének betiltása lett volna. A feketére festett arcú, leginkább krampuszhoz hasonlatos mitikus figura elválaszthatatlan a karácsonyi ünnepi időszaktól – hiszen a holland Mikulás, Sinterklaas egyik segítője –, ám az utóbbi években mind többen nevezték rasszistának. A bíráló hangok szerint ugyanis Fekete Péter alakja egy sértő karikatúra, amely a feketékkel kapcsolatos, a gyarmati időszakból származó sztereotípiákból táplálkozik.

Az igazi problémát azonban nem ez a vitatott kampányígéret jelentette a párt számára, hanem a belső megosztottság, és a sajátos kommunikációjuk. Pontosabban annak hiánya: a Denk politikusai szinte soha nem nyilatkoznak a médiának, márpedig így nehezen lehet közelebb kerülni a szavazókhoz, s elnyerni a bizalmukat. Mások azzal vádolták meg a pártot, hogy a szélsőjobb módszereivel operál: ugyanúgy az identitáspolitikát, és az áldozatszerepet helyezi előtérbe, közben pedig kirekesztő, s nem törekszik szövetségre más pártokkal. Akadtak, akik attól tartottak, a Denket esetleg felhasználja Törökország, hogy beavatkozzon a holland belügyekbe.

Indulása után mindössze két évvel a Denk végül három helyzet szerzett a 150 fős parlamentben. A Zeit Online beszámolója szerint főleg török és marokkói származású szavazók támogatták voksukkal a pártot. A sikertelennek nem nevezhető start most arra késztette a párt vezetőségét, hogy Németország felé is nyisson.

„Az a célunk, hogy 2024-ben Németországban is megmérettessük magunkat" – mondta a Die Zeit online kiadásának Kuzu a hat év múlva esedékes Európai Parlamenti választásokra utalva. A párt vezetői magabiztosak, s hisznek abban, hogy van keresnivalójuk Németországban. „A gazdaság jobban teljesít, úgyhogy eljött az ideje egy új, pozitívabb hangnemnek" – tette hozzá Azarkan. Úgy vélik, a szomszédos országban is van egy széles réteg, akiket meg tudnának szólítani. Mint mondják, hasonló a helyzet, mint Hollandiában, ahol gyakran utalnak rájuk törökként vagy muszlimként, holott ők hollandnak érzik magukat. „Ha az ember már itt van, akkor nincs szükség integrációra, csak el kell fogadni ezt a helyzetet... Mi is Hollandia részei vagyunk. A pártunk fő prioritása ezért a diszkrimináció elleni fellépés, és az egyenlő, tisztességes bánásmód biztosítása mindenkinek" – hangsúlyozta Kuzu.

Meg kell küzdeni a német sikerért
A Zeit Online-nak nyilatkozó szakértők szerint nehezebb dolga lehet a Denknek Németországban, mint Hollandiában. A hazai siker egyik kulcsa lehetett, hogy Hollandiában nincs bejutási küszöb a parlamentbe, így könnyebb látványos eredményt elérni. Andreas Wüst politológus szerint Németországban azért is lenne nehezebb ekkora sikert elérni, mert a külföldi származásúak hagyományosan kisebb arányban járulnak az urnákhoz a választásokon. Ez nem csupán az esetleges kisebb választási kedvvel magyarázható. „A bevándorló hátterű személyek mintegy fele nem rendelkezik német állampolgársággal. Hiába ének itt évtizedek óta, gyakorlatilag a rendszeren kívülről szemlélik a demokratikus folyamatokat" – mutatott rá egy másik politológus, Lucas Geese, a Bambergi Egyetem oktatója.

Öngyilkos lett a börtönben az orosz motorosgyilkos

Végzett magával a börtönben az életfogytiglani fegyházbüntetését töltő Ilja Aszejev, aki két évvel ezelőtt öt motoros társát gyilkolta meg a Moszkva vonzáskörzetéhez tartozó Cselnohovo faluban - közölték csütörtökön orosz hírügynökségek.

Az akkor 27 éves Ilja Aszejev 2016 május elején, egy italozás után szóváltásba keveredett motoros klubtársaival, akikkel egy győzelem napi program alkalmából egész éjjel együtt ivott az elhagyatott helyi sörgyár közelében. A gyanúsított egy Szajga típusú karabélyból tüzet nyitott rájuk, mind az öten a helyszínen életüket vesztették.

Aszejevet két, a motorosokat kísérő nő szemtanúként tett vallomása alapján fogták el, miután a tettes a két nő életét megkímélte. A rendőrök két órával a gyilkosság után fogták el, s egy gépkocsiban megtalálták a gyilkos fegyvert. A férfi elismerte bűnösségét. A bíróság tavaly novemberben ítélte életfogytiglanra, valamint elrendelte az áldozatok temetési költségeinek megtérítését.

A gyanúsított biztonsági őr, vadász, sportlövész és rendszeres airsoft-játékos volt. A közösségi oldalakra feltöltött fotókon szeretett fegyverekkel pózolni. Az anyjával élt, ismerősei csendes emberként ismerték, viszont nem egyszer bevadult, ha ivott.

Szerző

Véget vetett életének a 104 éves tudós

Publikálás dátuma
2018.05.10. 17:52
David Goodall május 9-én még sajtótájékoztatón beszélt tervezett eutanáziájáról. Baloldalán Philiip Nitschke, az Exit Internatio
Asszisztált öngyilkosságot hajtott végre Svájcban az ausztrál aggastyán, aki már nem szerette életét.

Egy bázeli klinikán,orvosi felügyelet mellett búcsúzott el életétől David Goodall elismert botanikus és ökológus, aki 104 éves korában döntött a meghívott halál mellett; hírt az Exit International nevű, eutanázia párti szervezet jelentette be.

A CNN  honlapján azt írja úgy tudja, hogy Goodall halálos mennyiségű drogot kért és kapott, miközben Beethoven Örömódáját hallgatta.

A négy gyermeket felnevelő, tizenkét unokától búcsúzó férfi 20 ezer dolláros közösségi támogatást kapott, hogy részt vehessen a svájci eutanázia-programban; korábban többször is megkísérelte az öngyilkosságot, legutóbbi sikertelen próbálkozása után pedig nem is akarták kiengedni a kórházból az ausztrál hatóságok.

A tudósnak mindenképp Svájcba kellett utaznia terve megvalósításához, Ausztráliában ugyanis jelenleg illegális az eutanázia: csak egy helyi állam, Victoria tervezi, hogy 2019-ből ők is legalizálják az asszisztált öngyilkosságot, de ez még vita tárgya.

Goodall kedden még nyilatkozott az amerikai hírcsatornának: arról mesélt, hogy 5-10 évvel ezelőtt veszítette el teljesen életkedvét, amikor látása és teste is meggyengült. „Egész életemben a szabadban dolgoztam, de már nem tudok kimenni” – mondta a kerekesszékbe kényszerült tudós – „szeretnék újra a bokrok között sétálni, és látni, mi van körülöttem. Az én koromban már csak ül az ember, és várja a reggelit. Aztán, ha megette, vár ebédig, és ha azzal is végzett, csak ül tovább. Hát mire jó ez?”

Szerző