Újabb EU-tagállamban próbál szerencsét a bevándorlók pártja

Publikálás dátuma
2018.05.11 07:31
Kuzu (balra) és Özturk a hazai választási siker után a nemzetközi színtéren is nyitna Fotó: AFP/Paco Nunez
Fotó: /
Németországban is megmérettetné magát a multikulturális Európát és a migrációt támogató holland párt, a Denk. Céljuk a szélsőjobb és a populizmus visszaszorítása.

Selcuk Özturk és Tunahan Kuzu, a Denk (Gondolkozz) török származású holland alapítói a jelek szerint szeretik a kihívásokat: az utóbbi időben politikai túlélése érdekében még Angela Merkel is kénytelen volt keményebb álláspont felé elmozdulni a migrációt illetően, a Denk most mégis Németországba exportálná a bevándorlást és a multikulturalizmust támogató politikáját.

Özturk és Kuzu – akik korábban a Munkáspártot erősítették – 2015-ben alapították a Denket, amelyhez idővel nem csupán török származású, hanem számos más, külföldi gyökerekkel rendelkező politikus csatlakozott. Amint arra a The New York Times emlékeztet, bár a holland politikában akkor már jó ideje lehetett látni külföldi származású személyeket, sosem volt még olyan párt, amelyben abszolút túlsúlyban lettek volna a bevándorlók vagy azok gyermekei.

A 2015-ös start nem véletlen, hiszen a Denket nem lehet különválasztani a Geert Wilders-jelenségtől. Az euroszkeptikus, muszlimellenes holland politikus az elmúlt években igen sokakat tudott megszólítani bevándorlásellenes retorikájával. A 2017-es parlamenti választások előtt nagy sikert jósoltak neki, ám a Szabadságpárt (PVV) végül a második helyre szorult a Mark Rutte kormányfő vezette liberális konzervatívok mögött.

A voksoláson a Denk azokat azokat megszólítani, akik nem érezték reprezentálva magukat a holland politikában. Geert Wilders a bevándorlókkal szembeni félelemre építette kampányát. A Denk elsősorban ennek a gyűlöletkampánynak az áldozatait kívánta megszólítani, azokat, akiket nem sikerült teljes mértékben integrálni a holland társadalomba – emlékeztetett riportjában a Deutsche Welle. „Azokat az embereket, akikre nem tekintenek igazi hollandként. Ez sokakból dühöt vált ki, hiszen másodrendű állampolgárokként kezelik őket, pedig már itt, Hollandiában születtek. Ők a Denk generációja” – mutatott rá Sandew Hira, a rasszizmust és a gyarmatosítást kutató holland szociológus a német híróriásnak. Különösen azoknak a fiataloknak a körében népszerű a párt, akik a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények után nőttek fel, s azóta gyakran kerül előtérbe muzulmán származásuk, valamint a radikalizmushoz fűződő feltételezett viszonyuk.

„A fiaim külföldiek. Az emberek külföldinek hívnak minket, így mi is ekképp utalunk magunkra” – nyilatkozta tavaly egy olyan Denk-szimpatizáns, akinek a szülei több mint fél évszázada vándoroltak be Hollandiába, s ő maga már ott született, akárcsak a gyermekei. „A szüleim azért jöttek ide, hogy olyan munkát végezzenek, amelyet a holland emberek nem akartak, vagy nem találtak hozzá megfelelő munkaerőt. Akkor tárt karokkal fogadták őket, én azonban már nem érzem magam itthon” – tette hozzá.

A párt kampányígéretei között szerepelt egy olyan jegyzék létrehozása, ahol nyomon lehetett volna követni a gyűlöletbeszéd-eseteket, valamint kilátásba helyezték egy olyan múzeum megépítését, amely a rabszolgatartó múltat dolgozta volna fel. Az egyik legvitatottabb ígéretük azonban Zwarte Piet, vagyis Fekete Péter karakterének betiltása lett volna. A feketére festett arcú, leginkább krampuszhoz hasonlatos mitikus figura elválaszthatatlan a karácsonyi ünnepi időszaktól – hiszen a holland Mikulás, Sinterklaas egyik segítője –, ám az utóbbi években mind többen nevezték rasszistának. A bíráló hangok szerint ugyanis Fekete Péter alakja egy sértő karikatúra, amely a feketékkel kapcsolatos, a gyarmati időszakból származó sztereotípiákból táplálkozik.

Az igazi problémát azonban nem ez a vitatott kampányígéret jelentette a párt számára, hanem a belső megosztottság, és a sajátos kommunikációjuk. Pontosabban annak hiánya: a Denk politikusai szinte soha nem nyilatkoznak a médiának, márpedig így nehezen lehet közelebb kerülni a szavazókhoz, s elnyerni a bizalmukat. Mások azzal vádolták meg a pártot, hogy a szélsőjobb módszereivel operál: ugyanúgy az identitáspolitikát, és az áldozatszerepet helyezi előtérbe, közben pedig kirekesztő, s nem törekszik szövetségre más pártokkal. Akadtak, akik attól tartottak, a Denket esetleg felhasználja Törökország, hogy beavatkozzon a holland belügyekbe.

Indulása után mindössze két évvel a Denk végül három helyzet szerzett a 150 fős parlamentben. A Zeit Online beszámolója szerint főleg török és marokkói származású szavazók támogatták voksukkal a pártot. A sikertelennek nem nevezhető start most arra késztette a párt vezetőségét, hogy Németország felé is nyisson.

„Az a célunk, hogy 2024-ben Németországban is megmérettessük magunkat" – mondta a Die Zeit online kiadásának Kuzu a hat év múlva esedékes Európai Parlamenti választásokra utalva. A párt vezetői magabiztosak, s hisznek abban, hogy van keresnivalójuk Németországban. „A gazdaság jobban teljesít, úgyhogy eljött az ideje egy új, pozitívabb hangnemnek" – tette hozzá Azarkan. Úgy vélik, a szomszédos országban is van egy széles réteg, akiket meg tudnának szólítani. Mint mondják, hasonló a helyzet, mint Hollandiában, ahol gyakran utalnak rájuk törökként vagy muszlimként, holott ők hollandnak érzik magukat. „Ha az ember már itt van, akkor nincs szükség integrációra, csak el kell fogadni ezt a helyzetet... Mi is Hollandia részei vagyunk. A pártunk fő prioritása ezért a diszkrimináció elleni fellépés, és az egyenlő, tisztességes bánásmód biztosítása mindenkinek" – hangsúlyozta Kuzu.

Meg kell küzdeni a német sikerért
A Zeit Online-nak nyilatkozó szakértők szerint nehezebb dolga lehet a Denknek Németországban, mint Hollandiában. A hazai siker egyik kulcsa lehetett, hogy Hollandiában nincs bejutási küszöb a parlamentbe, így könnyebb látványos eredményt elérni. Andreas Wüst politológus szerint Németországban azért is lenne nehezebb ekkora sikert elérni, mert a külföldi származásúak hagyományosan kisebb arányban járulnak az urnákhoz a választásokon. Ez nem csupán az esetleges kisebb választási kedvvel magyarázható. „A bevándorló hátterű személyek mintegy fele nem rendelkezik német állampolgársággal. Hiába ének itt évtizedek óta, gyakorlatilag a rendszeren kívülről szemlélik a demokratikus folyamatokat" – mutatott rá egy másik politológus, Lucas Geese, a Bambergi Egyetem oktatója.

2018.05.11 07:31

Legkevesebb 8 túrázó fulladt egy megáradt folyóba Dél-Olaszországban (videó)

Publikálás dátuma
2018.08.20 22:06

Fotó: Shutterstock/
Megáradt folyóba fúlt nyolc túrázó a Dél-Olaszországban fekvő Raganello-szurdokban, többen eltűntek - közölte az olasz polgári védelmi hatóság. A halottak között négy férfi és négy nő van.
A szerencsétlenség olasz sajtójelentések szerint a calabriai Civita hegyközség közelében történt, ahol a heves esőzések megduzzasztották a folyót a szakadékban. A túrázókat készületlenül érte az áradás, és a csoportot részben magával sodorta a folyó. A La Repubblica című olasz napilap internetes felületén közölte, hogy egyeseknek sikerült a sziklákon biztonságba húzódniuk. Az ANSA olasz hírügynökség egy másik 12 fős csoportról is említést tett, akiket hegyimentők és tűzoltók találtak meg és mentettek ki. Összességében azonban nem világos hány túrázó tartózkodott hétfőn a szurdokban, illetve hányan tűnhettek el. Értesülések szerint túrázók három csoportja volt úton a szurdokban.
"A gond az, hogy nem tudjuk hány embert sodort magával az ár" - mondta Carlo Tansi, a calabriai polgári védelmi hatóság vezetője a Sky TG24 hírportálnak. "Ez egy nagyon mély és szűk hasadék a földben. Képzeljék el, hogy majdnem egy kilométer mély, és mindössze néhány méter széles. Képzeljék el az embereket, akik ebben a lyukban voltak" - tette hozzá Tansi, aki szerint órákig eltarthat, míg összesíteni tudják az áldozatok számát. A hegyimentők a Twitteren közölték, hogy egy gyermeket kihűlési tünetekkel szállítottak kórházba helikopteren. A 13 kilométer hosszú, több száz méter mély szurdok tiszta vizével és sziklaképződményeivel közkedvelt a turisták körében.
Szerző
2018.08.20 22:06
Frissítve: 2018.08.20 22:16

Gázháború: Lengyelország Trump oldalára állt

Publikálás dátuma
2018.08.20 20:02
Heiko Maas német (balra) ésJacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter, augusztus 20-i találkozójukon
Fotó: AFP/ Janek Skarzynski
Ártalmasnak tartja a tervezett német-orosz gázhálózatot Lengyelország, szerintük ez csak eszköz arra, hogy az oroszok tovább fejleszthessék hadseregüket.
Az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték projektje ártalmas, ez ügyben Lengyelország az Egyesült Államok oldalán áll - jelentette ki Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter hétfőn a dél-lengyelországi Oswiecim közelében, a német diplomácia vezetőjével, Heiko Maasszal tartott közös sajtóértekezletén. A két miniszter az egyik auschwitzi altábor, a Harmense helyén létesített ferences központban tartott hétfőn kétoldalú megbeszélést, írja az MTI.
A találkozó elején rendezett sajtókonferencián Czaputowicz újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: a gázvezetékre vonatkozóan eltér a lengyel és a német álláspont, Varsó ártalmasnak, Ukrajnát „nagyon nehéz helyzetbe hozónak" tartja a Balti-tenger alatt épülő Északi Áramlat-2 csővezetéket.Rámutatott: Donald Trump amerikai elnök szerint a projekt "újabb eszköz lesz arra, hogy Oroszország a hadsereg korszerűsítésére, a fegyverkezésre fordítható pénzforrásokhoz jusson".  „Ebben az amerikai-német vitában mi az Egyesült Államok oldalán állunk” - húzta alá Czaputowicz. Tény ugyanakkor, hogy a tervezett gázvezeték elkerüli Lengyelországot, annak építését nem is akadályozhatják meg a lengyelek. 
Heiko Maas megismételte a német álláspontot, miszerint a gázvezeték nem eredményezi majd Európában az orosz gáztól való függőséget. „Ismerjük a lengyel kormány aggályait, de nem osztjuk" - jegyezte meg.
Hétvégi amerikai sajtóértesülések szerint Washington szankciócsomagot készít elő az Északi Áramlat-2 ellen, amelyet heteken belül életbe is léptet. Az orosz külügyi tárca hétfői állásfoglalása szerint a készülő szankciók a nemzetközi jog szempontjából törvénytelenek.

Német felelősségvállalás Auschwitzban

A lengyelországi sajtóértekezleten Maas beszámolt arról is, hogy aznap délelőtt - elődje, Klaus Kinkel 1992-es látogatása óta a német diplomácia vezetői közül elsőként - az egykori náci német haláltáborba, Auschwitzba látogatott.  A megsemmisítő táborok "a német történelem legsötétebb fejezeteit képviselik" - jelentette ki, hozzáfűzve: "vállaljuk a felelősséget a zsidókon, a lengyeleken itt elkövetett kegyetlenségekért". Újságírói kérdésre válaszolva a lengyel külügyminiszter megerősítette Varsó szándékát, hogy a második világháborús veszteségekért járó kártérítésekről tárgyaljon Berlinnel. Felidézte: a két fél januárban megállapodott a témát elemző szakértői csoportok felállításáról. 
2018.08.20 20:02