Újabb EU-tagállamban próbál szerencsét a bevándorlók pártja

Publikálás dátuma
2018.05.11 07:31
Kuzu (balra) és Özturk a hazai választási siker után a nemzetközi színtéren is nyitna Fotó: AFP/Paco Nunez
Fotó: /
Németországban is megmérettetné magát a multikulturális Európát és a migrációt támogató holland párt, a Denk. Céljuk a szélsőjobb és a populizmus visszaszorítása.

Selcuk Özturk és Tunahan Kuzu, a Denk (Gondolkozz) török származású holland alapítói a jelek szerint szeretik a kihívásokat: az utóbbi időben politikai túlélése érdekében még Angela Merkel is kénytelen volt keményebb álláspont felé elmozdulni a migrációt illetően, a Denk most mégis Németországba exportálná a bevándorlást és a multikulturalizmust támogató politikáját.

Özturk és Kuzu – akik korábban a Munkáspártot erősítették – 2015-ben alapították a Denket, amelyhez idővel nem csupán török származású, hanem számos más, külföldi gyökerekkel rendelkező politikus csatlakozott. Amint arra a The New York Times emlékeztet, bár a holland politikában akkor már jó ideje lehetett látni külföldi származású személyeket, sosem volt még olyan párt, amelyben abszolút túlsúlyban lettek volna a bevándorlók vagy azok gyermekei.

A 2015-ös start nem véletlen, hiszen a Denket nem lehet különválasztani a Geert Wilders-jelenségtől. Az euroszkeptikus, muszlimellenes holland politikus az elmúlt években igen sokakat tudott megszólítani bevándorlásellenes retorikájával. A 2017-es parlamenti választások előtt nagy sikert jósoltak neki, ám a Szabadságpárt (PVV) végül a második helyre szorult a Mark Rutte kormányfő vezette liberális konzervatívok mögött.

A voksoláson a Denk azokat azokat megszólítani, akik nem érezték reprezentálva magukat a holland politikában. Geert Wilders a bevándorlókkal szembeni félelemre építette kampányát. A Denk elsősorban ennek a gyűlöletkampánynak az áldozatait kívánta megszólítani, azokat, akiket nem sikerült teljes mértékben integrálni a holland társadalomba – emlékeztetett riportjában a Deutsche Welle. „Azokat az embereket, akikre nem tekintenek igazi hollandként. Ez sokakból dühöt vált ki, hiszen másodrendű állampolgárokként kezelik őket, pedig már itt, Hollandiában születtek. Ők a Denk generációja” – mutatott rá Sandew Hira, a rasszizmust és a gyarmatosítást kutató holland szociológus a német híróriásnak. Különösen azoknak a fiataloknak a körében népszerű a párt, akik a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények után nőttek fel, s azóta gyakran kerül előtérbe muzulmán származásuk, valamint a radikalizmushoz fűződő feltételezett viszonyuk.

„A fiaim külföldiek. Az emberek külföldinek hívnak minket, így mi is ekképp utalunk magunkra” – nyilatkozta tavaly egy olyan Denk-szimpatizáns, akinek a szülei több mint fél évszázada vándoroltak be Hollandiába, s ő maga már ott született, akárcsak a gyermekei. „A szüleim azért jöttek ide, hogy olyan munkát végezzenek, amelyet a holland emberek nem akartak, vagy nem találtak hozzá megfelelő munkaerőt. Akkor tárt karokkal fogadták őket, én azonban már nem érzem magam itthon” – tette hozzá.

A párt kampányígéretei között szerepelt egy olyan jegyzék létrehozása, ahol nyomon lehetett volna követni a gyűlöletbeszéd-eseteket, valamint kilátásba helyezték egy olyan múzeum megépítését, amely a rabszolgatartó múltat dolgozta volna fel. Az egyik legvitatottabb ígéretük azonban Zwarte Piet, vagyis Fekete Péter karakterének betiltása lett volna. A feketére festett arcú, leginkább krampuszhoz hasonlatos mitikus figura elválaszthatatlan a karácsonyi ünnepi időszaktól – hiszen a holland Mikulás, Sinterklaas egyik segítője –, ám az utóbbi években mind többen nevezték rasszistának. A bíráló hangok szerint ugyanis Fekete Péter alakja egy sértő karikatúra, amely a feketékkel kapcsolatos, a gyarmati időszakból származó sztereotípiákból táplálkozik.

Az igazi problémát azonban nem ez a vitatott kampányígéret jelentette a párt számára, hanem a belső megosztottság, és a sajátos kommunikációjuk. Pontosabban annak hiánya: a Denk politikusai szinte soha nem nyilatkoznak a médiának, márpedig így nehezen lehet közelebb kerülni a szavazókhoz, s elnyerni a bizalmukat. Mások azzal vádolták meg a pártot, hogy a szélsőjobb módszereivel operál: ugyanúgy az identitáspolitikát, és az áldozatszerepet helyezi előtérbe, közben pedig kirekesztő, s nem törekszik szövetségre más pártokkal. Akadtak, akik attól tartottak, a Denket esetleg felhasználja Törökország, hogy beavatkozzon a holland belügyekbe.

Indulása után mindössze két évvel a Denk végül három helyzet szerzett a 150 fős parlamentben. A Zeit Online beszámolója szerint főleg török és marokkói származású szavazók támogatták voksukkal a pártot. A sikertelennek nem nevezhető start most arra késztette a párt vezetőségét, hogy Németország felé is nyisson.

„Az a célunk, hogy 2024-ben Németországban is megmérettessük magunkat" – mondta a Die Zeit online kiadásának Kuzu a hat év múlva esedékes Európai Parlamenti választásokra utalva. A párt vezetői magabiztosak, s hisznek abban, hogy van keresnivalójuk Németországban. „A gazdaság jobban teljesít, úgyhogy eljött az ideje egy új, pozitívabb hangnemnek" – tette hozzá Azarkan. Úgy vélik, a szomszédos országban is van egy széles réteg, akiket meg tudnának szólítani. Mint mondják, hasonló a helyzet, mint Hollandiában, ahol gyakran utalnak rájuk törökként vagy muszlimként, holott ők hollandnak érzik magukat. „Ha az ember már itt van, akkor nincs szükség integrációra, csak el kell fogadni ezt a helyzetet... Mi is Hollandia részei vagyunk. A pártunk fő prioritása ezért a diszkrimináció elleni fellépés, és az egyenlő, tisztességes bánásmód biztosítása mindenkinek" – hangsúlyozta Kuzu.

Meg kell küzdeni a német sikerért
A Zeit Online-nak nyilatkozó szakértők szerint nehezebb dolga lehet a Denknek Németországban, mint Hollandiában. A hazai siker egyik kulcsa lehetett, hogy Hollandiában nincs bejutási küszöb a parlamentbe, így könnyebb látványos eredményt elérni. Andreas Wüst politológus szerint Németországban azért is lenne nehezebb ekkora sikert elérni, mert a külföldi származásúak hagyományosan kisebb arányban járulnak az urnákhoz a választásokon. Ez nem csupán az esetleges kisebb választási kedvvel magyarázható. „A bevándorló hátterű személyek mintegy fele nem rendelkezik német állampolgársággal. Hiába ének itt évtizedek óta, gyakorlatilag a rendszeren kívülről szemlélik a demokratikus folyamatokat" – mutatott rá egy másik politológus, Lucas Geese, a Bambergi Egyetem oktatója.

2018.05.11 07:31

Visszaengedte az idősebb lengyel bírákat a pulpitusra az elnök

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:03

Fotó: NurPhoto/ Mateusz Wlodarczyk
Igaz, mérsékelt mozgástere volt: az EU világossá tette, hogy Lengyelország nem tehet meg mindent az "ítélkező tanácsokkal".
Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyta a parlament által korábban megszavazott törvénymódosítást, amely értelmében visszatérhetnek munkahelyükre a legfelsőbb bíróság korábban nyugalmazott tagjai. A törvény eredeti változatát hétfőn az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága felfüggesztette. Az uniós jogállamisági kifogások már korábban is ismertek voltak, és a varsói törvényhozás november végén elfogadta a Duda által most aláírt módosított változatot. A jogszabály korábbi változatának értelmében a 70-ről 65 évre csökkentett nyugdíjkort elért bírák csak a lengyel elnök jóváhagyásával folytathatták volna szolgálatukat. A módosítás hatályba lépésével a júliusban nyugdíjazott 22 bíró államfői jóváhagyás nélkül  visszatérhet munkahelyére, és a módosítás értelmében meg nem szakítottnak tekintik az összes visszatérő bíró, köztük Malgorzata Gersdorf legfelsőbb bírósági elnök megbízatását. Az újonnan beiktatott bírák esetében viszont a nyugdíjkorhatár 65 év lesz, és hosszabbítás egyáltalán nem lehetséges. Az államfő által most aláírt módosítás nem érinti az úgynevezett igazságügyi reform többi előírását, így például azt, hogy a legfelsőbb bíróságnál létrejött az igazságügyi dolgozók által elkövetett kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara, valamint az úgynevezett rendkívüli panaszokat intéző kamara. Az utóbbi testület akár 20 évre visszamenőleg is felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit. 
2018.12.18 21:03
Frissítve: 2018.12.18 21:26

Koszovót nem érdeklik a szerb és orosz dörgedelmek, önálló hadsereget akar

Publikálás dátuma
2018.12.18 20:55

Fotó: AFP/
És az EU sem képes pacifikálni a kis balkáni országot.
Sem a nyugat-balkáni régió vezetőinek keddi brüsszeli találkozója, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülése nem tudott változtatni azon a patthelyzeten, amely a Szerbia-Koszovó párbeszédben előállt. A pristinai parlament pénteki döntése, a koszovói hadsereg létrehozásának egyhangú megszavazása (a voksolást a szerb kisebbség képviselői bojkottálták) veszélyesen elmérgesítette a két balkáni ország viszonyát. A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben az Európai Unió és az azon kívüli európai államok is elítélik a pristinai lépést, sőt a NATO is aggodalmát fejezte ki azonnal a szavazás után, addig Washington támogatja és ösztönzi a koszovói hadsereg felállítását, történelmileg szükségszerű lépésnek nevezve azt. Mindez egyben azt is előrevetíti, hogy az EU-s és amerikai támogatásokból élő ország nem fog visszalépni mindaddig, míg az Egyesült Államokat maga mögött tudhatja. Hogy miért üdvözlendő Washingtonnak a koszovói hadsereg felállítása, leginkább csak az amerikai-orosz mindenre kiterjedő hatalmi versengéssel magyarázható, ugyanis a Szerbia stratégiai partnerének, egyik legfőbb támogatójának számító Oroszország is hevesen ellenzi az pristinaiak egyoldalú döntését. A washingtoni vezetés a szerb árukra kivetett száz százalékos különvámot sem bírálta, nem szorgalmazta annak eltörlését, így az Európai Unió kérése és figyelmeztetése e téren is süket fülekre talált Koszovóban, teljesen kilátástalan helyzetbe sodorva az uniós védnökség alatt zajló, megrekedt szerb-koszovói párbeszédet. Belgrád és Aleksandar Vucic szerb államfő az egyeztetések folytatásának feltételéül a különvámok eltörlését nevezte meg. A koszovói hadsereg kapcsán Belgrád annak a jogi dokumentumnak a felmutatását követeli, amely jogalapot nyújt erre, ugyanis még a Szerbia által el nem ismert ország alkotmánya is úgy rendelkezik, hogy önálló hadsereg létrehozásához kérnie kell és meg kell kapnia a szerbek jóváhagyását. Nos, Pristina nem is kérte azt, Hashim Thaci koszovói elnök pedig leszögezte az ENSZ BT ülésén: a folyamat visszafordíthatatlan, a saját hadsereg megalakítása teljesen normális döntés, már öt éve meg kellett volna hozni. A koszovói elnök szerint a késlekedés annak tudható be, hogy „olyanok jóakaratát várták, akik erre nem mutattak hajlandóságot”. 

Mogherini a célpont

Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem mondható a koszovói nagyközönség kedvencének. Vasárnap, az ENSZ BT és a tegnapi brüsszeli tárgyalások előtti véghajrában több ezer koszovói albán hivatalos Facebook oldalán bírálta a főképviselőt, amiért a koszovói állampolgárok az egyedüliek a Balkánon, akik számára fenntartják az uniós vízumkötelezettséget. Mogherinit rasszistának és szerbpártinak nevezték az elégedetlen koszovóiak.

Témák
Koszovó
2018.12.18 20:55
Frissítve: 2018.12.18 20:56