Naffát senki sem meri vállalni

Publikálás dátuma
2018.05.11. 07:06
Fotó: Tóth Gergő

Kölcsönösen cáfolja egymást az Országgyűlés sajtóirodája és a Külgazdasági és Külügyminisztérium arról, hogy pontosan ki adott meghívót Zaid Naffa Jordánia tiszteletbeli konzuljának a Parlamentbe, akit a Terrorelhárítási Központ (TEK) 2016-ban kockázatosnak minősített, s ezért nem kaphatott magyar állampolgárságot. Ennek ellenére már a keddig alakuló ülésre is kapott Naffa meghívót, majd munkatársunk lefotózta, amint Orbán Viktor csütörtöki eskütételét is a karzatról hallgatta az üzletember.

Lapunk korábban megkereste az Országgyűlés sajtóirodáját, ahol akkor azt a tájékoztatást kaptuk, Zaid Naffa a diplomáciai testület tagjaként a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) meghívására, Jordánia képviseletében vett részt az alakuló ülésen. Ekkor megkérdeztük a KKM-et is az ügyről. Érdekes mód a tárca már máshogy tudta. Közölték, hogy a meghívotti körről az Országgyűlés döntött, a KKM pedig csak kézbesítette a meghívókat a diplomáciai testület részére. Amikor a tisztelt ház sajtóirodájánál visszakérdeztünk, hogy az „Országgyűlés” nevében ki döntött a meghívottak személyéről, akkor már nem válaszoltak nekünk.

Sem a sajtóiroda sem pedig a KKM nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy miért nem látták aggályosnak, hogy Zaid Naffa megbukott a terror átvilágításon, ahogy azt sem részletezték, hogy rajta kívül pontosan kiket hívtak meg a ceremóniákra illetve volt-e Naffán kívül más tiszteletbeli konzul a meghívottak listáján.

Ami bizonyos, hogy az évtizedek óta itt élő, a magyar-jordán üzleti kapcsolatok egyik kulcsemberének tartott üzletember kapcsolatrendszere meglehetősen izgalmas, így a tavaly elhunyt Gaith Pharaon szaúdi milliárdossal ápolt szoros, üzleti kapcsolatot. Mint kiderült, Naffa úgy egyengette Pharaon Magyarországra történő érkezését, hogy közben a szaúdi milliárdost az FBI és az Interpol is körözte. A Pharaon-Naffa duó később felbukkant Orbán Viktor miniszterelnök vője Tiborcz István társaságában is, így 2016-ban Zaid Naffát lefotózták a Gresham-palota teraszán, ahogy kávét szürcsölt Orbán vejével és Ghaith Pharaon jordán ügyvédjével.

Az ügyintéző tulajdonos és ügyvezető volt a Pharaon-cégekben, amelyek közül az egyik eladta a Postabank egykori székházát a miniszterelnöki vő egyik érdekeltségének, míg Pharaon másik cége a miniszterelnök szomszédságában vett házat és telket. A csütörtöki parlamenti ceremónián máskülönben jelen volt az Elios-ügyben kompromittálódott - emiatt a sajtó elől menekülő - Tiborcz István is. De felbukkant a Naffa társaságában feltűnt, Tiborcczal és a magyar állammal üzleti kapcsolatba került török milliárdos Adnan Polat is, akit korábban a felcsúti stadion tetején trécselve fotóztak le Orbán Viktorral.

Érzékenyítő kertészet lett a futballpályából

Publikálás dátuma
2018.05.11. 07:04

Már érik a borsó, a bab és az újhagyma, kibújt a krumpli – újságolta vidáman Szimeiszter Imréné, az ajkai nyugdíjasklub vezetője. – A hétvégétől pedig palántázunk, egy része ugyanis még üres a területnek.

Szimeiszter Imréné büszkeség nem ok nélküli, hiszen országosan egyedülálló kezdeményezésként jött létre a kis gazdaság: az egykori, régóta nem használt Videoton-futballpályát szántotta fel a város, majd parcellázta azt, hogy aztán ingyen a civilek rendelkezésére bocsássa. Helyet kaptak itt a nyugdíjasok, a diabétesz klub, az értelmi sérülteket gondozó egyesület, s különféle, hátrányos helyzetűekkel foglalkozó csoportok tagjai – összesen 15 parcellát alakítottak ki. Az öntözéshez szükséges vizet az önkormányzat biztosítja, s a város a közeljövőben gépeket is vásárol, hogy könnyebbé tegye a munkát. A fő cél az érzékenyítés: megmutatni a többségi társadalomnak, hogy a valamilyen okból-formában hátrányos helyzetűek is képesek közös és hasznos munkára.

A helyiek csak bolgárkertészetnek nevezik a területet, az első világháború után ugyanis a Bulgáriából érkezett Vartelov-család alakított ki intenzív művelésű kertet 25 holdon ugyanezen a településrészen, s látta el a várost és környékét minőségi zöldséggel és gyümölccsel.

– Ezt a hagyományt szeretnénk folytatni – jelentette ki Mező Jánosné, az 57 tagú diabéteszklub vezetője. – A földünkön főleg salátaféléket termelünk, s ezzel is rá tudjuk szoktatni a tagjainkat az egészségtudatos táplálkozásra. A terményt a rendezvényeinken használjuk fel, ami így anyagi könnyebbséget is jelent.

A nyugdíjasok közül heten-nyolcan minden nap kijárnak a birtokukra: mindenkinek kulcsa van a területhez, melyet az önkormányzat körbekerített, s éjjel-nappal őriztet, így attól sem kell félni, hogy illetéktelenek megdézsmálják a termést.

– Sajnos rengeteg az idős, rászoruló, akik nem tudják megvenni maguknak még az alapvető zöldséget-gyümölcsöt sem – magyarázta Szimeiszter Imréné. – A termés nagy részét közöttük osztjuk szét. Persze, akik dolgoznak, azok is megkapják, amire szükségük van, de a fő cél, hogy könnyebbé tegyük a hátrányos helyzetűek életét. Szerencsére a tagjaink élvezik a kertészkedést, naponta kijárnak locsolni, gyomlálni, nem is munkának fogják fel, sokkal inkább közösségi programként.

Szerző

Háromból egy magyar diák külföldön marad

Publikálás dátuma
2018.05.11. 07:02

Már 13 800 fiatal tanul külhoni egyetemen. Egy év alatt 12 százalékkal nőtt azok száma, akik úgy döntöttek, kint próbálnak szerencsét.

– Londonban élek, és ugyan még messze nem tartok ott, ahol ennyi idősen szeretnék, de semmi esetre sem tervezem, hogy visszaköltözök Magyarországra – mesélte lapunknak Maros Anna, aki két éve végzett a Portsmouth-i Egyetemen. Televíziós műsorgyártást tanult, majd a szakmájának megfelelő állást sikerült szereznie az Egyesült Királyság fővárosában. Mint mondta, azért ment inkább külföldre tanulni, mert itthon nem bizonyultak elég szerteágazónak az érdeklődésének megfelelő tévés képzések, ráadásul a bekerülési, és később az elhelyezkedési esélyek is nagyon rosszak. – Úgy érzem, itt sokkal több lehetőségem van. A hazai állapotokat tekintve úgy tűnik, jól döntöttem. Például a TV2 műsoraihoz nem szívesen adnám a nevem – fogalmazott.

– Három angliai, egyetemi tanulmányokkal és egy németországi nyelvtanulással töltött év után eljött a pillanat, amikor egy kicsit úgy érzem, szeretnék hazamenni – erről már Albert Fanni Zsófia beszélt a Népszavának. Ő szintén Angliában, a Newcastle-i Egyetemen szerezte meg alapszakos diplomáját, most azt tervezi, hogy a budapesti Andrássy Egyetemre jelentkezik mesterszakra. Elsősorban azért választott külföldi egyetemet, mert így három média és kommunikáció, politika valamint szociológia szakon tanulhatott egyszerre. Itthon erre nem lett volna lehetősége. – Ráadásul az ember így nemcsak egy diplomával zárja azt a néhány évet, amit külföldön tölt, hanem olyan élettapasztalatokat szerez egy csodálatos multikulturális közegben, amelyek egy életen át elkísérik – mondta.

– Tapasztalataink szerint három diákból egy szinte biztos, hogy külföldön marad – nyilatkozta Könczey Kinga, a magyar középiskolásokat külföldi továbbtanulásra felkészítő Engame Akadémia (EA) oktatási vezetője. Az EA nemrég készült el legfrissebb kutatásával, amiből kiderült: a külföldi továbbtanulás évről évre népszerűbb a magyar diákok körében. Egyetlen év alatt, 2016-2017 között 12 százalékkal nőtt a külföldi intézményekben tanuló magyarok aránya, jelenleg mintegy 13 800-an tanulnak valamilyen külhoni intézményben.

Ráadásul ez csak egy becslés, a valós számok valamivel magasabbak lehetnek Könczey Kinga szerint. Az EA egyebek mellett az Eurostat, az OECD, az amerikai Nemzetközi Oktatási Intézet, valamint a fogadó országok kormányainak adatai alapján készíti statisztikáit. A legpontosabb számokat akkor kapnák, ha a világ valamennyi egyetemét végigkérdeznék, ám a trendek így is jól láthatóak. A legtöbb magyar fiatal Németországban és Ausztriában tanul, mindkét országban mintegy félezerrel többen, mint egy évvel korábban. A Brexites népszavazás körüli bizonytalanság után újból növekedésnek indult az Egyesült Királyságba jelentkezők száma. Olyannyira, hogy kétszer annyian jelentkeztek, mint ahány diákot felvettek. Az utóbbi években egyre népszerűbbek a dán és a holland felsőoktatási intézmények is.

Könczey Kinga úgy véli, ez egyrészt amiatt van, hogy a skandináv országokban nincs tandíj, másrészt nagyon erős a felsőoktatás és sok mindent el lehet érni angol nyelven. – Sokkal több a lehetőségük, az egyetemeken olyan szakkombinációkat tudnak felvenni, amiket itthon nem találnának. Maga az oktatás is korszerűbb, diákközpontúbb, mint a hazai rendszer. Az infrastruktúra is jobb, például a természettudományi, műszaki képzéseken a legkorszerűbb laboreszközökön végzik a méréseket vagy kísérleteket – fogalmazott az EA oktatási vezetője.

Az Akadémia korábban egy olyan kutatást is készített, ami azt vizsgálta, mi állhat a külföldi továbbtanulás népszerűségének növekedése mögött. A fiatalok legfőbb érve az volt, hogy külföldi diplomával jobb munkalehetőségekhez juthatnak. A második helyen pedig azt jelölték meg, hogy elégedetlenek a hazai társadalmi-politikai környezet alakulásával. – A jobb munkahelyek lehetősége valóban jelentősen közrejátszik a külföldön maradásban, ám ez nemcsak azért van, mert ott jobb a fizetés – mutatott rá Könczey Kinga. Mint mondta, sokan – gyakorta az intézmény segítségével – már az egyetemi évek alatt elkezdik kiépíteni szakmai kapcsolataikat, így a diploma megszerzése után egyszerűbb álláshoz jutni.

A siker persze itt sem garantált, keményen meg kell dolgozni érte. Könczey – aki több nemzetközi egyetemen is dolgozik – úgy látja, "hajtani" kell, de az intézmények ésszerű követelményeket állítanak a hallgatók elé, a bukás, évhalasztás pedig a diákok között is ciki. Magyarországon az érettségiző korosztály 54 százaléka tanul tovább, és csak 23 százaléka fejezi be felsőfokú tanulmányait. Összehasonlításképpen: Az OECD országokban a diákok 58 százaléka tanul tovább és 40 százalékuk szerez diplomát.

Szerző