Tovább nőtt a légszennyezettség

Publikálás dátuma
2018.05.11. 07:20

Tavaly nőtt a hazai szállópor-szennyezettség - derül ki a szaktárca lapunknak küldött, amúgy erőfeszítéseiket ecsetelő nyilatkozatából; az alaptalan magabiztosság a jelek szerint a környezetvédőkön túl az EU-t se hatja meg.

Emelkedtek 2017-ben a szállópor- (PM10-)szennyezettségi mutatók – derül ki az illetékes Földművelésügyi Minisztérium (FM) lapunknak küldött adatsorából. Egy évvel korábban akadt olyan nap, amikor közel 80 hazai állomáson mértek határérték-túllépést, addig tavaly ez a szám már mintegy százra ugrott. Az érték az elmúlt évek során hullámzást mutat: 2009-ben, illetve 2012 és 2014 között is álltunk már alacsonyabb szinten. A napi határérték-túllépést mutató mérőállomások aránya is kedvezőtlenül változott: míg az érték az elmúlt évek során 25 százalék körül mozgott, addig tavaly ismét 50 százalék közelébe került.

A szintén mellékelt egyedi PM10-mérési adatok leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén megye tekintetében adnak okot aggodalomra. Tavaly a legtöbb, 99 határérték-túllépést Sajószentpéteren, utána Kazincbarcikán, majd két miskolci egységen mérték. Ráadásul ezek – a miskolci Búza téri mérőállomást leszámítva – magasabbak az elmúlt 13 év ottani átlagánál. Miskolc és Sajószentpéter az éves átlagos szennyezés mértékét illetően is listavezető. Mindez valószínűleg nem független a lignitalapú Mátrai Erőmű közelségétől. A legkisebb túllépési értékeket a fővárosi Káposztásmegyer, Pécs, valamint az osztrák határ-menti Sarród mutatja; a szennyezésszint tekintetében pedig mondhatni Pécs helyére Veszprém került.

Bár a leginkább a közlekedés számlájára írható nitrogéndioxid- (NO2)-szennyezés átlagos szintje kimutatásuk szerint évek óta finoman mérséklődik, az elmúlt év e tekintetben ez is némi romlást mutat.

- Magyarország lehetőségeihez képest eddig is sokat tett a levegőminőség javítása, és így az ezzel kapcsolatos uniós kötelezettségszegési eljárás lezárása, a bírósági szakasz elkerülése érdekében – közölte lapunkkal az FM. Uniós hírek szerint májusban az Európai Bizottság – megelégelve a több éves hiábavaló figyelmeztetést – beperelheti Magyarországot a légszennyezés elleni intézkedések gyengesége miatt.

A kormány folyamatosan dolgozik további intézkedéseken, újabb lépések megtételén, elkötelezett a helyzet javítása mellett – fogalmaznak. A levegőminőség javítása "közös európai kihívás", melynek kezelése valamennyi tagállam részéről erőfeszítést igényel, együttműködésben az Európai Bizottsággal - írják. A magyar kormány kiemelt célja a lakosság egészségi állapotának javítása. Így visszaszorítanák a népbetegségeket okozó tényezőket, többek között a dohányzást, az egészségtelen étkezést és a légszennyezettséget, aminek érdekében – szavaik szerint – még konfliktusokat is vállalnak. Meglátásuk szerint jelentős lépések történtek, számos területen javult a helyzet.

A levegőminőség javítására 2011-ben indult PM10-kibocsátáscsökkentési program. Azóta a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság körében 160 milliárd forintos értékű intézkedések valósultak meg. A teljes kormányprogram végrehajtására 2030-ig közel 700 milliárd forint felhasználását tervezik. Ezek szerintük jelentősen hozzájárulnak a levegőminőség javulásához.

Az ipari tevékenység a szigorodó környezetvédelmi szabályozásnak köszönhetően mára már nem meghatározó. A közlekedésben a buszcsere-programokat, a teherforgalomtól védett övezetek kijelölését, az új útdíjrendszer bevezetését, valamint a gépjárműadó-rendszer zöld szemléletű átalakítását említik. Kormányzati programot indítottak a hibrid vagy tisztán elektromos gépkocsik elterjesztésére. Nő az elérhető e-töltőpontok száma, a közelmúltban a fővárosban új közösségi e-autó-kölcsönzési rendszer indult, javulnak a kerékpározás feltételei és terjed a közösségi kölcsönzés is. (Megjegyzendő, hogy ezeket amúgy magáncégek szervezik.)

FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON

FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON

Magyarországon a szállópor-szennyezés leginkább a lakossági fűtésből, az avar és a kerti maradékok égetéséből, illetve egyéb hulladékok szabályellenes égetéséből származik. A lakossági PM10-kibocsátás csökkentésének egyik legjobb eszköze az épületek energiahatékonyságának javítása hőszigeteléssel, a fűtési rendszerek cseréjével, korszerűsítésével - írja a minisztérium. A kormány folyamatosan működő támogatási rendszerének eredményeként 2010 óta több mint 400 ezer háztartásban valósulhatott meg kibocsátás-csökkentő beruházás.

Az építési-bontási hulladékok lakossági égetésének megszüntetése érdekében a keletkezésüktől az ártalmatlanításukig betartandó szabályokat kívánnak rögzíteni. Jelenleg uniós irányelv szerinti országos levegőterhelés-csökkentési programon dolgoznak, ami minden lényeges légszennyezőanyag kibocsátásának korlátozására kitér. Emellett szerepelnek benne a PM10-program hatékony intézkedései is. Az előkészítés tavaly megkezdődött, az elfogadás 2019 áprilisára várható.

A kormány nagy hangsúlyt helyez a tájékoztatásra és szemléletformálásra is, kétszerezve az erre szánt forrásokat. Ennek jegyében hét éve indult a „Fűts okosan!”-kampány, ami a légszennyezés hatásainak bemutatásán túl az egyén felelősségére is „rádöbbentené” a lakosságot - fogalmaz az FM.

Magyarország esetében a levegőminőség alakulását a helyi kibocsátás mellett az országhatáron átterjedő légszennyezés, a földrajzi elhelyezkedés, illetve a meteorológiai viszonyok sok esetben jelentősen rontják - hangsúlyozza a szaktárca. Elhelyezkedésünk miatt "nettó importőrnek” számítunk: 30 százalékkal több érkezik, mint amennyi távozik. A medencejelleg miatt a légkeveredés gátolt, az anyagok a talaj közelében feldúsulnak. Ez nagy mértékben hátráltatja a célok elérését. Széles körű európai együttműködésre van szükség, a szomszédos országok részéről is – fogalmaz az FM.

Valóban történtek kormányzati intézkedések a levegő szennyezettségének csökkentésére, de ezek messze nem elegendőek – vélekedett megkeresésünkre az FM-nyilatkozat kapcsán Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Magyarország még mindig azon európai országok közé tartozik, ahol emiatt lakosságarányosan a legtöbben halnak meg idő előtt. Ráadásul épp ott nem sikerült érdemi eredményt elérni, ami leginkább károsítja az egészséget. Ez pedig a lakossági fűtés, égetés. Pedig viszonylag kis állami ráfordítással és új jogszabályok elfogadásával (például a lignit lakossági értékesítésének megtiltásával) gyökeres változást lehetne elérni. A civil szervezet számára nem elfogadható a hivatkozás az országhatáron átterjedő szennyezésre, mint ami nagy mértékben hátráltatná a levegőminőségi célok elérését. Méréseik tömege bizonyítja, hogy a légszennyező anyagok aránya sok esetben akár két nagyságrenddel is nagyobb településen belül, mint azon kívül, különösen a fűtési időszakban.

A Greenpeace elismeri, de kevesli a kormányzati intézkedéseket: Simon Gergely vegyianyag-szakértő lényegesen több lehetőséget lát az egészségkárosító légszennyezés leküzdésére. A buszflotta és a dunai hajók jelentős része továbbra is nagyon szennyező. Nem látnak megfelelő lépéseket arra, hogy a Nyugat-Európából kiszoruló, a hazai behozatalban egyre nagyobb arányt képviselő dízelek ne lepjék el Magyarországot, vagy hogy a városokból kiszorítsák a leginkább szennyező – főként a NO2-ért felelős - autókat. Az ígéretek ellenére se a dugódíj, se a zöld zónák nem valósultak meg.

A nemzetközi környezetvédő szervezet szerint a kormány az elmúlt években hibásan ösztönözte a vegyes tüzelést. Önmagában az energiahatékonyság nem válasz, hisz a szárazfa-tüzelés kibocsátása is sokkal magasabb a gáz- és távfűtésénél – fogalmaz Simon Gergely. Ráadásul jórészt nedves fával, szénnel, lignittel és illegális hulladékkal fűtenek, ami kiemelten növeli a szennyezettséget. A kabinet korábban ígéretet tett a lignittüzelés betiltására – hívja fel a figyelmet a Greenpeace szakértője.

Becsülendő, de igen kevés emberhez jut el a „Fűts okosan”-kampány. Pedig tudvalévő: ha a kormányzat nagyon szeretne egy üzenetet eljuttatni az emberekhez, annak igencsak megtalálja a módját – fogalmazott Simon Gergely.

A kormány büszke a szerény vállalásra
Az üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési értékeket az Európai Unió állapította meg tagállamai számára az egy főre eső GDP a-alapján - reagált lapunknak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium annak kapcsán, hogy míg Magyarország 2030-ig a 2005-ös érték 7 százalékos, addig például a németek vagy a franciák közel 40 százalékos értéket vállaltak. Magyarország 2015-ben 14,2 százalékot ért el, eme, az uniós élmezőnybe tartozó eredménnyel pedig jelentősen túlteljesítve a közösségi előírásokat - szögezte le a megszűnőfélben lévő tárca.
Az EU a leosztással a minimális elvárásait fogalmazta meg - közölte megkeresésünkre Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia- és éghajlat-programvezetője. Ettől még a tagállamok vállalhatnak magasabb értékeket: a tagállami értékek átlaga ugyanis jelenleg alulmúlja az EU egésze szintjén tervezett 30 százalékot. A párizsi klímamegállapodás, illetve a 2019 elején várható új uniós stratégia egyaránt a célok felülvizsgálatára ösztönzi a tagállamokat - tette hozzá Botár Alexa.

Szerző

Tankönyvcsata: eljött az utolsó összecsapás

Publikálás dátuma
2018.05.10. 07:06
NER-BARÁT KIADVÁNYOK - Állami tankönyv bemutatója. Olykor a kormánypropaganda is felbukkan a kötetekben FOTÓ: MARKOSZOV SZERGEJ
Elkezdték elraktározni az iskolák a jól bevált tankönyveket, mert jövőre jobbára csak a kétes minőségű állami kiadványokat rendelhetik. Az apparátus igyekszik keresztbe tenni ennek.

Egyes iskolák a szükségesnél többet rendelnek a magánkiadók tankönyveiből, hogy a következő tanévekben is legyen azokból elegendő – tudtuk meg a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületétől (Tanosz). Ennek hátterében az áll: sok eddig használt tankönyvnek lejár az engedélye, és kikerül a hivatalos tankönyvjegyzékből, jövőre pedig főként már csak a sokszor vitatott minőségű állami kiadványokat lehet majd rendelni.

– Az idegennyelvű és nemzetiségi tankönyvek esetében továbbra is elérhető lesz a magánkiadók kínálata, ám számos közismereti tantárgy, mint például a matematika, a történelem, a magyar nyelv és irodalom, a fizika, a kémia, a biológia, a földrajz esetében jórészt már csak az állami tankönyvek közül lehet majd válogatni – tájékoztatta a Népszavát Romankovics András. A Tanosz alelnöke elmondta, a magánkiadós könyvek többségének idén augusztus végén jár le az engedélye, meghosszabbításukra pedig nem volt lehetőség, mert ahhoz miniszteri felhívás kell. Ilyenre viszont 2013 óta nem volt példa közismereti tankönyvek esetében.

Így az iskoláknak már csak idén van lehetőségük arra, hogy a magánkiadós könyvek többségéből a hivatalos tankönyvjegyzék alapján rendeljenek. Ennek ellenére a Tanosznak tudomása van arról, hogy egyes tankerületek nem akarják jóváhagyni ezeket a rendeléseket, akkor sem, ha az iskolák nem lépik át a tankönyvekre szánt keretösszeget. Arra hivatkoznak, hogy az augusztus 31-ig szóló engedélyek a 2018/2019-es tanévre már nem érvényesek. Érdekes, hogy a tankönyvjegyzékben szerepelnek olyan állami kiadású könyvek is, amelyek engedélye ugyancsak idén augusztusban jár le, ám ezek megrendelésével egyik tankerületnek sem volt gondja. A Tanosz levélben hívta fel az iskolaigazgatók és tankönyvfelelősök figyelmét arra, hogy a hivatalos jegyzékben szereplő magánkiadós könyvek letiltása jogellenes.

Silány minőség, botrányos tartalom
2014 és 2017 között 5,5 millió darab uniós pénzből fejlesztett, állami kiadású kísérleti (OFI-s) tankönyv zúdult érdemi, független szakértői ellenőrzés nélkül az iskolákba.
Néhány következmény:
- egy 5. osztályos erkölcstankönyvben megjelenő internetes hivatkozás pornóoldalra irányította a gyerekeket.
- egy hatodikos természetismeret-könyvben olyan tartalom jelent meg, mely szerint a fiúk és a lányok szellemi képességeiket tekintve is különböznek.
- egy hetedikeseknek íródott irodalomkönyv szerzője a "Nyugat-imádatot" szidta, többek között azt, hogy hamburgert eszünk, MTV-t és CNN-t nézünk vagy épp Nike cipőket hordunk. Az egyik munkafüzetben pedig az szerepelt, hogy a finnugor nyelvrokonságot a Habsburgok találták ki és erőltették ránk.
- egy 9. osztályosoknak szánt történelemkönyv olyan térképpel jelent meg, ami szerint Nagy Lajos idején négy tenger mosta az ország partjait, Visegrád pedig a Duna bal partján helyezkedik el.
Számos tankönyv a politikai ferdítésektől sem mentes
- egy nyolcadikos történelemkönyv szerint "a politikai jobboldal legfontosabb jellemzője a konzervativizmus, a baloldalé pedig a radikalizmus".
- ugyanebben a tankönyvben Orbán Viktort, mint államférfit is előszeretettel mutogatják képeken, valamint részletet is közölnek egy 2015-ös, bevándorlásról szóló brüsszeli beszédéből. Gyurcsány Ferenc ex-kormányfő csak egyetlen képen jelenik meg, mint "a privatizáció egyik nyertese".
- egy hatodik osztályosoknak szóló irodalomkönyv egyik feladata a Toldi és a terrorizmus között talált kapcsolódási pontot.
- egy nyolcadikos földrajzkönyv szerint a menekültáradat a fő tudnivaló Olaszországról.
FORRÁS: KONYVTAROS.TUMBLR

FORRÁS: KONYVTAROS.TUMBLR


- ugyancsak egy állami kísérleti tankönyvben jelent meg egy ábra, amelyen Németországot anyamalacként ábrázolták, emlőin – mint kismalacok – csüngnek más, kisebb országok, például Belgium, amelynek fővárosa a sokat szidott Brüsszel. Az ábra szerint az egyetlen önálló "kismalac", amelyik nincs rászorulva a német anyakoca csecsére, Magyarország.

Minderre indulatosan reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Maruzsa Zoltán, az Emmi helyettes államtitkára a Tanosznak küldött levelében azt írta: a szervezet félretájékoztat és pánikot kelt, kifogásaik "szakmainak álcázott politikai támadások". A helyettes államtitkár a tankönyvesek állításait nem cáfolta, de felhívta a figyelmet arra: a fenntartónak nemcsak akkor van joga megvétózni a tankönyvrendeléseket, ha azok átlépik a meghatározott keretösszeget, hanem akkor is, ha megítélésük szerint egyes könyvek nem illeszkednek a kerettantervekhez.

Erre a Tanosz úgy reagált: a hivatalos tankönyvjegyzékbe csak olyan kiadvány kerülhetett, amelyet megfelelőnek találtak, így a tankerületeknek nem lehet okuk vétót emelni. Romankovics András lapunknak azt is mondta, kérték a minisztériumot, jelöljék meg konkrétan azt az állítást, amivel szerintük a Tanosz félretájékoztat vagy pánikot kelt, de választ nem kaptak.

– A kiadóktól továbbra is beszerezhető lesz minden könyv, de ez sok iskolában nem megoldás. Vannak, ahol a tanárok megkérhetik a szülőket a könyvek megvásárlására, de ezt sokan nem engedhetik meg maguknak, főleg úgy, hogy az állami tankönyvekért kilencedik évfolyamig külön nem kell fizetni – fogalmazott a Tanosz alelnöke.

Romankovics szerint a magánkiadós tankönyvek kiszorítása nemcsak színvonalcsökkenéshez vezet: sok esetben a pedagógiai folytonosság is megszűnhet, ha nem lehet ugyanazzal a tankönyvsorozattal folytatni a tananyagot.

Kiszorítják a magánkiadókat
Balog Zoltán miniszter, az Emmi leköszönő vezetője 2013. december 15-én nyújtotta be a tankönyvellátásról szóló törvénytervezetet, amit a parlament két nappal később – szakmai és társadalmi vita nélkül – el is fogadott. Az Oktatási Hivatal abban az évben karácsony előtt egy nappal, december 23-án közölte a kiadókkal: ha engedélyeztetni akarják tankönyveiket, kérelmeiket december 31-ig küldjék el. Vagyis két munkanapjuk volt arra, hogy ezt megtegyék. Akiknek sikerült, öt évre, 2018. augusztus 31-ig kaptak engedélyt. December 29-én a kormány az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet (OFI) és a Könyvtárellátót (Kello) tette meg az állami tankönyvellátás irányítójává.
Vagyis az 1985-ben liberalizált tankönyvpiac az Orbán-kormány alatt újra állami monopóliummá vált. 2014 márciusában született egy rendelet, amely szerint – az uniós szabályokkal és alapjogokkal szembemenve – csak az OFI fejleszthet tankönyveket, illetve ha a szükség úgy hozza, az oktatásért felelős miniszter írhat ki nyilvános pályázatot. Ugyanekkor a kormány 8,7 milliárd forintot csoportosított át "az állami tankönyvkiadás feltételeinek megteremtésére". Ezután az Emmi megvásárolta a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót, valamint az Apáczai Kiadót. A magánkiadókat gyakorlatilag kiszorították a piacról. Mindezt az oktatás központosítása jegyében: a központi tanterv újraírásával az lett a cél, hogy a tanárok minden állami iskolában ugyanazt tanítsák, ugyanabból a tankönyvből.
A kormány ugyan gyakran érvel azzal, hogy a magánkiadóknak továbbra is van lehetőségük új tankönyvek engedélyeztetésére, ám az eddigi miniszteri felhívásokban ezek csak nemzetiségi és a sajátos nevelési igényű diákoknak szánt tankönyvekre, valamint az idegennyelv oktatás területére terjedtek ki. Az iskolai tankönyvrendelések nagy részét nem ezek, hanem az "alap" közismereti tárgyak teszik ki.

Tanárok, szülők sem szeretik

A pedagógusok majdnem 80 százaléka nem szívesen használná a rájuk erőltetett új állami tankönyveket – derült ki az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet tavalyi felméréséből. Az eredmények szerint a kísérleti tankönyvekkel csak a tanárok 22,7 százaléka dolgozna továbbra is. Ezt a Tanosz kimutatása is alátámasztja, mely szerint az iskolák által rendelt kísérleti tankönyvek átlagos darabszáma 38,1 százalékkal csökkent 2015 és 2017 között.

A Szülői Hang közösség pedig idén márciusban tette közzé tankönyvekre vonatkozó kérdőívének eredményeit, ezek szerint az állami tankönyvek gyenge szakmai minőségét a szülők is tapasztalják, ezért a tankönyvekkel 80,1 százalékuk kifejezetten elégedetlen. Az egyik szülő így fogalmazta meg a tankönyvekkel és az oktatással kapcsolatos tapasztalatait: "Jelentős mértékben romlott az oktatás. Teljes mértékben megszűnt a tanszabadság, semmiféle lehetőség nincs az élmény alapú differenciált oktatásra. Kisebbik gyermekem pont most megy tőle tönkre, pedig egy kivétellel normális jó pedagógusok tanítják. Elszúrt, alkalmatlan, sokszor hibás tankönyvekből. Pontosabban tankönyvek nélkül, mert amit adtak, az alkalmatlan egy 11 éves gyerek részére. Botrányos."

Szerző

Alakuló ülés zár alatt

Publikálás dátuma
2018.05.08. 07:00

Áder János köztársasági elnök felkérte Orbán Viktort a kormányalakításra, akinek a Kossuth téri tüntetések és események tehetik kellemetlenné első munkanapját az új országgyűlésben.
Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

Felkérte új, negyedik kormányának megalakítására Orbán Viktort Áder János köztársasági elnök, amit a miniszterelnök el is fogadott. 

A találkozó után, Orbán Viktor társaságában, Áder emlékeztetett, hogy az április 8-i országgyűlési választást a Fidesz-KDNP nyerte meg, az pedig a szavazás másnapjától szerinte mindenkinek világos és egyértelmű, kinek lesz elegendő támogatása az új kabinet megalakításához. Ezért már az országgyűlés alakuló ülésének összehívásával, április 17-én felkérte Orbánt a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére. A köztársasági elnök ma hivatalosan is a T. Ház elé terjeszti, hogy válasszák ismét kormányfővé a Fidesz elnökét. 

Az új kabinet legfontosabb feladatául Magyarország biztonságának és keresztény kultúrájának megőrzését jelölte meg Orbán, aki megígérte: minden eszközzel érvényt fog szerezni a magyarok április 8-án kinyilvánított akaratának. Tájékoztatta továbbá a köztársasági elnököt az ország gazdasági, biztonsági és külpolitikai helyzetéről, majd a kormányalakítás állásáról, a megbeszélést a sajtótájékoztató után is folytatták.

– A kétharmadot arra fogom használni, hogy a háromharmadot, vagyis Magyarország minden polgárát szolgáljuk és szolgáljam – ígérte a kormányfő. Orbán Viktor négy éve még Lázár Jánossal érkezett Áder János köztársasági elnökhöz, idén viszont már egyedül bonyolította le a találkozót. Ahogy korábban bejelentette, 14 tagú kabinet felállítását tervezi, hét miniszter a politikán belülről, heten pedig azon kívülről érkeznek. 

Az alakuló ülés előtt reggel fél 9-kor az MSZP-Párbeszéd frakciószövetség képviselői esküt tesznek a "szabad, demokratikus magyar köztársaságra". A "Magyar Köztársaság Kövénél" (Budapest, XIII.ker., az újpesti rakpart sétáló része, a Hotel Hélia mögött) tartott eseményen Tóth Bertalan az MSZP frakcióvezetője és Karácsony Gergely a Párbeszéd társelnöke mond beszédet. - Zoltai Ákos

PROGRAM
Az alakuló ülés Áder János köszöntőjével kezdődik, ezt követően a köztársasági elnök bejelenti a megbízólevelek átvételét. A Demokratikus Koalíció képviselői a hivatalos pénteki ünnepségen nem vették át a mandátumaikat, mert szerintük a „választás nem volt szabad és tisztességes”. Gréczy Zsolt szóvivő lapunknak hozzátette: külön vették át a megbízóleveleiket, és a nyitó ülésen is záradékkal látják el az eskü szövegét, de ennek a szövege még nem ismert.
A T.Ház meghallgatja Patyi Andrásnak, a Nemzeti Választási Bizottság elnökének és Pálffy Ilonának, a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját az országgyűlési választásról.
Az alaptörvény értelmében a parlament megalakulásával a kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
A parlament vita nélkül határoz a választási beszámolókról, majd a korelnök bejelenti a képviselőcsoportok megalakulását. Titkos szavazással megválasztják az Országgyűlés elnökét, aki ezt követően szintén esküt tesz. Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke és a Miniszterelnökség leendő vezetője korábban közölte, hogy ismét Kövér Lászlót javasolják a házelnöki tisztségre.
Megválasztják a törvényalkotásért felelős alelnököt is, aki egyúttal a törvényalkotási bizottság elnökjelöltjévé is válik. A Fidesz már jelezte, hogy Hende Csabának szánják a feladatot.
Az alakuló ülés utolsó döntéseként létrehozzák a parlamenti bizottságokat, továbbá határoznak azok tisztségviselőiről és tagjairól. A 2018 és 2022 közötti parlamenti ciklusban a pártok előzetes megállapodása szerint 15 bizottság jön létre, ebből 10-nek a kormánypártok, 5-nek az ellenzék adja az elnökét.
Az újonnan megválasztott Országgyűlés tárgysorozatán 29 törvényjavaslat, 1 határozati javaslat és 5 beszámoló maradt az előző ciklusról.

 

Egymást érik a tüntetések

A parlamenti szezont felvezető Kossuth téri tüntetések sora hétfő délután öt órakor, a József Attila szobornál kezdődött. A demonstrációt Vajnai Attila, az Európai Baloldal vezetője jelentette be az Országgyűlés alakuló ülését megelőző napra.

- A résztvevők beszédeket hallgatnak meg, majd a tiltakozás az önkéntes polgári engedetlenség formáját veszi fel. Minden jelenlévő egyenként és önként dönti el, hogy meddig marad a helyszínen – írta Vajnai a rendőrség által tudomásul vett beadványában. A cél az – hangsúlyozta –, hogy a május 8-án, 10 órakor kezdődő demonstráció megkezdéséig a helyszínen maradjon a tömeg, amely békésen és demokratikusan fejezi ki tiltakozását a Kossuth tér lezárása ellen, a választási csalások kivizsgálását követelve.

A Jogállamot nevű csoport hétfőn délután hat órától hirdetett ma reggelig tartó élőláncot a Parlament köré.

A Civil Ellenzéki Kerekasztal (CEKA) hétfőn petícióban szólította fel az ellenzéki pártokat, hogy a „NER 2018-as választásán mandátumot szerzett” képviselőik ne tegyék le a képviselői esküt, és ne vegyék fel a munkát a „diktatúra parlamentjében”. A CEKA kedden délelőtt tíz órától, a két nagy budapesti és több vidéki kormányellenes tüntetést szervező Mi vagyunk a többség! délután hat órától hirdetett demonstrációt a Kossuth térre. A Jobbik bejelentette, hogy a nap folyamán elbontja azokat a kordonokat, amelyek akadályozzák a Kossuth térre való bejutást. - Czene Gábor

Szerző