Emelkedtek 2017-ben a szállópor- (PM10-)szennyezettségi mutatók – derül ki az illetékes Földművelésügyi Minisztérium (FM) lapunknak küldött adatsorából. Egy évvel korábban akadt olyan nap, amikor közel 80 hazai állomáson mértek határérték-túllépést, addig tavaly ez a szám már mintegy százra ugrott. Az érték az elmúlt évek során hullámzást mutat: 2009-ben, illetve 2012 és 2014 között is álltunk már alacsonyabb szinten. A napi határérték-túllépést mutató mérőállomások aránya is kedvezőtlenül változott: míg az érték az elmúlt évek során 25 százalék körül mozgott, addig tavaly ismét 50 százalék közelébe került.
A szintén mellékelt egyedi PM10-mérési adatok leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén megye tekintetében adnak okot aggodalomra. Tavaly a legtöbb, 99 határérték-túllépést Sajószentpéteren, utána Kazincbarcikán, majd két miskolci egységen mérték. Ráadásul ezek – a miskolci Búza téri mérőállomást leszámítva – magasabbak az elmúlt 13 év ottani átlagánál. Miskolc és Sajószentpéter az éves átlagos szennyezés mértékét illetően is listavezető. Mindez valószínűleg nem független a lignitalapú Mátrai Erőmű közelségétől. A legkisebb túllépési értékeket a fővárosi Káposztásmegyer, Pécs, valamint az osztrák határ-menti Sarród mutatja; a szennyezésszint tekintetében pedig mondhatni Pécs helyére Veszprém került.
Bár a leginkább a közlekedés számlájára írható nitrogéndioxid- (NO2)-szennyezés átlagos szintje kimutatásuk szerint évek óta finoman mérséklődik, az elmúlt év e tekintetben ez is némi romlást mutat.
- Magyarország lehetőségeihez képest eddig is sokat tett a levegőminőség javítása, és így az ezzel kapcsolatos uniós kötelezettségszegési eljárás lezárása, a bírósági szakasz elkerülése érdekében – közölte lapunkkal az FM. Uniós hírek szerint májusban az Európai Bizottság – megelégelve a több éves hiábavaló figyelmeztetést – beperelheti Magyarországot a légszennyezés elleni intézkedések gyengesége miatt.
A kormány folyamatosan dolgozik további intézkedéseken, újabb lépések megtételén, elkötelezett a helyzet javítása mellett – fogalmaznak. A levegőminőség javítása "közös európai kihívás", melynek kezelése valamennyi tagállam részéről erőfeszítést igényel, együttműködésben az Európai Bizottsággal - írják. A magyar kormány kiemelt célja a lakosság egészségi állapotának javítása. Így visszaszorítanák a népbetegségeket okozó tényezőket, többek között a dohányzást, az egészségtelen étkezést és a légszennyezettséget, aminek érdekében – szavaik szerint – még konfliktusokat is vállalnak. Meglátásuk szerint jelentős lépések történtek, számos területen javult a helyzet.
A levegőminőség javítására 2011-ben indult PM10-kibocsátáscsökkentési program. Azóta a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság körében 160 milliárd forintos értékű intézkedések valósultak meg. A teljes kormányprogram végrehajtására 2030-ig közel 700 milliárd forint felhasználását tervezik. Ezek szerintük jelentősen hozzájárulnak a levegőminőség javulásához.
Az ipari tevékenység a szigorodó környezetvédelmi szabályozásnak köszönhetően mára már nem meghatározó. A közlekedésben a buszcsere-programokat, a teherforgalomtól védett övezetek kijelölését, az új útdíjrendszer bevezetését, valamint a gépjárműadó-rendszer zöld szemléletű átalakítását említik. Kormányzati programot indítottak a hibrid vagy tisztán elektromos gépkocsik elterjesztésére. Nő az elérhető e-töltőpontok száma, a közelmúltban a fővárosban új közösségi e-autó-kölcsönzési rendszer indult, javulnak a kerékpározás feltételei és terjed a közösségi kölcsönzés is. (Megjegyzendő, hogy ezeket amúgy magáncégek szervezik.)
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Magyarországon a szállópor-szennyezés leginkább a lakossági fűtésből, az avar és a kerti maradékok égetéséből, illetve egyéb hulladékok szabályellenes égetéséből származik. A lakossági PM10-kibocsátás csökkentésének egyik legjobb eszköze az épületek energiahatékonyságának javítása hőszigeteléssel, a fűtési rendszerek cseréjével, korszerűsítésével - írja a minisztérium. A kormány folyamatosan működő támogatási rendszerének eredményeként 2010 óta több mint 400 ezer háztartásban valósulhatott meg kibocsátás-csökkentő beruházás.
Az építési-bontási hulladékok lakossági égetésének megszüntetése érdekében a keletkezésüktől az ártalmatlanításukig betartandó szabályokat kívánnak rögzíteni. Jelenleg uniós irányelv szerinti országos levegőterhelés-csökkentési programon dolgoznak, ami minden lényeges légszennyezőanyag kibocsátásának korlátozására kitér. Emellett szerepelnek benne a PM10-program hatékony intézkedései is. Az előkészítés tavaly megkezdődött, az elfogadás 2019 áprilisára várható.
A kormány nagy hangsúlyt helyez a tájékoztatásra és szemléletformálásra is, kétszerezve az erre szánt forrásokat. Ennek jegyében hét éve indult a „Fűts okosan!”-kampány, ami a légszennyezés hatásainak bemutatásán túl az egyén felelősségére is „rádöbbentené” a lakosságot - fogalmaz az FM.
Magyarország esetében a levegőminőség alakulását a helyi kibocsátás mellett az országhatáron átterjedő légszennyezés, a földrajzi elhelyezkedés, illetve a meteorológiai viszonyok sok esetben jelentősen rontják - hangsúlyozza a szaktárca. Elhelyezkedésünk miatt "nettó importőrnek” számítunk: 30 százalékkal több érkezik, mint amennyi távozik. A medencejelleg miatt a légkeveredés gátolt, az anyagok a talaj közelében feldúsulnak. Ez nagy mértékben hátráltatja a célok elérését. Széles körű európai együttműködésre van szükség, a szomszédos országok részéről is – fogalmaz az FM.
Valóban történtek kormányzati intézkedések a levegő szennyezettségének csökkentésére, de ezek messze nem elegendőek – vélekedett megkeresésünkre az FM-nyilatkozat kapcsán Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Magyarország még mindig azon európai országok közé tartozik, ahol emiatt lakosságarányosan a legtöbben halnak meg idő előtt. Ráadásul épp ott nem sikerült érdemi eredményt elérni, ami leginkább károsítja az egészséget. Ez pedig a lakossági fűtés, égetés. Pedig viszonylag kis állami ráfordítással és új jogszabályok elfogadásával (például a lignit lakossági értékesítésének megtiltásával) gyökeres változást lehetne elérni. A civil szervezet számára nem elfogadható a hivatkozás az országhatáron átterjedő szennyezésre, mint ami nagy mértékben hátráltatná a levegőminőségi célok elérését. Méréseik tömege bizonyítja, hogy a légszennyező anyagok aránya sok esetben akár két nagyságrenddel is nagyobb településen belül, mint azon kívül, különösen a fűtési időszakban.
A Greenpeace elismeri, de kevesli a kormányzati intézkedéseket: Simon Gergely vegyianyag-szakértő lényegesen több lehetőséget lát az egészségkárosító légszennyezés leküzdésére. A buszflotta és a dunai hajók jelentős része továbbra is nagyon szennyező. Nem látnak megfelelő lépéseket arra, hogy a Nyugat-Európából kiszoruló, a hazai behozatalban egyre nagyobb arányt képviselő dízelek ne lepjék el Magyarországot, vagy hogy a városokból kiszorítsák a leginkább szennyező – főként a NO2-ért felelős - autókat. Az ígéretek ellenére se a dugódíj, se a zöld zónák nem valósultak meg.
A nemzetközi környezetvédő szervezet szerint a kormány az elmúlt években hibásan ösztönözte a vegyes tüzelést. Önmagában az energiahatékonyság nem válasz, hisz a szárazfa-tüzelés kibocsátása is sokkal magasabb a gáz- és távfűtésénél – fogalmaz Simon Gergely. Ráadásul jórészt nedves fával, szénnel, lignittel és illegális hulladékkal fűtenek, ami kiemelten növeli a szennyezettséget. A kabinet korábban ígéretet tett a lignittüzelés betiltására – hívja fel a figyelmet a Greenpeace szakértője.
Becsülendő, de igen kevés emberhez jut el a „Fűts okosan”-kampány. Pedig tudvalévő: ha a kormányzat nagyon szeretne egy üzenetet eljuttatni az emberekhez, annak igencsak megtalálja a módját – fogalmazott Simon Gergely.
