Hetedik hete tüntetnek Gázában, a jövőhét lehet a legvéresebb

Publikálás dátuma
2018.05.12 11:02
Erőszakba fordult tüntetés május 11-én. Fotó: SAID KHATIB / AFP
Sorozatban a hetedik pénteken demonstrálnak palesztinok a Gázai övezetet Izraeltől elválasztó falnál. A tüntetők március óta a határ megnyitását követelik. Hétfőre és keddre tervezik a tüntetés sorozat csúcspontját és lezárását, amelyen idén az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése, és a város fővárosi státusának amerikai elismerése ellen is tiltakoznak.

A palesztinok ismét gumikat égettek, hogy az izraeli katonák a gomolygó fekete füst miatt ne lássanak jól, ha céloznak - írja az Euronews. A határfalnál tartott eddigi pénteki tüntetéseken rendszerint éles lőszert használtak a katonák - a halálos áldozatok száma már 50 körül lehet. A fegyverhasználat miatt a sebesültek száma is meghaladja az 1700-at, a tüntetések kezdete óta. A legutóbbi, hetedik pénteki tüntetésen egyes források szerint százhetvenen sebesültek meg, és egy fiatal fiú meghalt.

Izraeli katona a palesztin határnál. Fotó: JAAFAR ASHTIYEH / AFP

Izraeli katona a palesztin határnál. Fotó: JAAFAR ASHTIYEH / AFP

A fegyverhasználatot határvédelmi intézkedésnek nevezi Izrael. Jogvédők arra szólítják fel az izraeli vezetést, hogy ne adjon ki további tűzparancsot. Az izraeli katonák könnygázt is bevetnek. A palesztinok tiltakozásul izzó faszénnel megrakott papírsárkányokat röptetnek a kerítés izraeli oldalára, amik a nyári szárazságban tűzvésszel fenyegetik a mezőgazdasági és lakott területeket. Izrael az égő sárkányok röptetésének azonnali abbahagyására szólítja fel a palesztinokat, hangsúlyozva, hogy az elkövetők komoly szankciókra számíthatnak.

A mostani pénteken "készülődés és figyelmeztetés a jövőre" jelmondattal rendezték meg a heti tüntetést a palesztinok. A jeligeként választott mondattal a május 14-i palesztin Nagba, vagyis katasztrófa napra utalnak, amit minden évben Izrael 1948-as kikiáltásának évfordulóján tartanak. Ezúttal nem csak az enklávénál, hanem Ciszjordániában is erőszakos tüntetések zajlottak. Nablusz városnál egy palesztint éles lövedék talált el, hét demonstrálót pedig gumilövedékek okozta sérülések miatt láttak el.

A tüntetők a gázai övezetbe vezető gázvezetékeket is megrongáltak - számol be a Times of Israel. A szabotázs miatti anyagi kárt 8 millió dollárra, azaz nagyjából 2 milliárd forintra becsülik. Hasonló, infrastruktúra elleni támadás történt múlt héten is. Az izraeli hatóságok hangsúlyozzák, ezzel csak a gázai övezet lakosságának ártanak a tettesek.

Tüntetés és összecsapások a Gázai övezet határán, 2018. április 6. Fotó: MAHMUD HAMS / AFP

Tüntetés és összecsapások a Gázai övezet határán, 2018. április 6. Fotó: MAHMUD HAMS / AFP


A tiltakozások azzal kezdődtek, mikor március 30-án pénteken a palesztinok a Föld Napja rendezvényt tartották meg, ami minden évben erőszakos cselekmények sorozatává válik. Az idei eseményre készülve több mint 30 ezres tömeget mozgósított a Hamász palesztin terrorszervezet azzal az eredeti céllal, hogy az izraeli határ mentén tartsanak "békés" tiltakozást az izraeli jelenlét ellen. Ezzel párhuzamosan rendezték meg a Visszatérés Menetét, mintegy 65 km-en át a határ mentén, a palesztin területekről Izrael állam megalakulásakor elmenekültek (és minden leszármazottjuk) visszatérési jogának elismertetéséért. A tüntetéssorozat május 14-ig, hétfőig tart: ezen a napon Izrael a zsidó állam kikiáltásának 70. évfordulóját ünnepli, ami azonban a palesztinok számára a Nagba, azaz a katasztrófa napja.

Szerző

Teljes bizonytalanság a Brexit-szavazás körül

Publikálás dátuma
2019.03.19 09:00
Továbbra sem biztos az EU-ból való kilépés
Fotó: AFP/ Laure Boyer
A politikai élet mindkét meghatározó oldaláról folynak egyre kétségbeesettebb erőfeszítések arra, hogy a westminsteri parlament alsóháza harmadik nekifutásra megszavazza a Theresa May és az Európai Unió között kötött kilépési megállapodást. A kőbe vésettnek vélt március 29-i, ­greenwichi idő szerint este 11 órás „kapuzárás” mindenképpen elszállt, a kérdés az, hány hetes, hónapos, éves késést szenved a 2016. június 23-án megszavazott brit távozás az Európai Unióból, sőt megvalósul-e egyáltalán. Megoldhatatlannak látszik az a visszás helyzet, hogy míg a választópolgárok 52 százaléka nem kért a közösségből, a parlamentben jelenleg ülő képviselők 75 százaléka szavazott a maradásra. Az EU kilépési szempontból kulcsfontosságú, március 21-i csúcsértekezlete előtt Theresa May kedden kívánja ismét a parlament elé terjeszteni a „dealt”, amelyet először 230, másodszor 149 fős többséggel utasítottak el. May a The Sunday Telegraphban megjelentetett levelében figyelmeztette a Házat, hogy „a parlament kollektív politikai kudarcának látványos jelképe lesz”, ha a Brexit késlekedése miatt az Egyesült Királyságnak három évvel a népszavazás után részt kell vennie a májusi európai parlamenti választáson. A kormányfő felszólította képviselőtársait: „viselkedjenek demokratákként, kössék meg a szükséges kompromisszumokat, hogy véget érhessen a megosztottság”. Létezik egy B terv is, melyről két miniszter már a hét végén beszámolt. Phil Hammond pénzügyminiszter és Liam Fox nemzetközi kereskedelmi miniszter is rögzítette, ha várhatóan elutasítanák a megállapodást, a kormány nem bocsátja szavazásra, mert „nincs értelme kitenni magát egy újabb megaláztatásnak”. Ami biztos, e sorok írásakor a parlament keddi napirendje nem tartalmazta a kilépéssel összefüggő vitát vagy szavazást. Sőt, John Bercow parlamenti elnök azt közölte, addig nem engedi a szavazást, amíg a megállapodás szövegében nem történik érdemi változás. Az is a halasztást jelzi, hogy a volt pénzügyminiszter, George Osborne főszerkesztésével készülő Evening Standard napilap szerint is „több tucat voks hiányzik ahhoz, hogy a kormányfő megnyerje a versenyt”. Bármikor szavaznak is, a mérleg nyelvét az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) tízfős frakciója jelenti, hiszen őket érinti leginkább a megállapodás legvitatottabb pontja, a vámunió folytatását jelentő „backstop” rendezés. A koronahű szervezet álláspontja erősen befolyásolja az euroszkeptikus tory képviselők szavazási szándékát is. Tizenöt, a népszavazáson a távozásra voksolt választókerületet képviselő konzervatív politikus, köztük a befolyásos volt Brexit-ügyi miniszter, David Davis levélben fordult westminsteri kollégáihoz, hogy a „kilépés megvalósulása érdekében szavazzák meg az alkut, biztosítva ezzel az Unió mielőbbi elhagyását”. Ha a Downing Street 10. hiú reményeinek megfelelően a szerződés megkapná a többséget, április végéig el lehet fogadni a szükséges kísérő törvényeket az alsóházban. Így május utolsó hetében vagy június első hetében életbe léphetne a Brexit, pontosabban megkezdődhetne a kétéves átmeneti időszak. Ellenkező esetben Theresa Maynek közel ezer nappal a népszavazás után be kell ismernie vereségét és az 50. cikkely hosszú kiterjesztéséért folyamodni, ami mintegy 100 millió fontot felemésztő európai parlamenti képviselői választást von maga után. E lépést beláthatatlan hosszúságú EU-tagsággal járó újabb meghosszabbítási kérések és elvárások követhetik, csúfot űzve az elmúlt negyvenöt év legjelentősebb brit alkotmányos gyakorlatából. Ha May dealjét visszautasítja a Ház, Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője újabb bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormánnyal szemben, amit állítólag hat és húsz közötti konzervatív politikus is kész támogatni. Tartja magát az a találgatás is, mely szerint a kormányfő értékes szavazatokhoz jutna azzal az ígérettel, hogy a megállapodás szentesítése után, várhatóan júniusban önként lemond tisztségéről.
Frissítve: 2019.03.19 09:01

77 nappal több munka ugyanazért a pénzért - a nők fizetéséért tüntettek Berlinben

Publikálás dátuma
2019.03.18 22:02
"Együtt az egyenlő bérekért"
Fotó: dpa Picture-Alliance / AFP/ BERND VON JUTRCZENKA
A német nők átlagosan 21 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nyugdíjuk pedig 53 százalékkal kisebb. És így is nagyságrendekkel jobb helyzetben vannak magyar nőtársaiknál.
Elfogadhatatlan, hogy Németországban a nőknek átlagosan 77 nappal többet kell dolgozniuk ugyanazért az éves fizetésért, mint a férfiaknak, a nemek közötti bérszakadékot meg kell szüntetni - hangsúlyozta a német szakszervezeti szövetség (Deutscher Gewerkschaftsbund) vezetője hétfőn Berlinben egy demonstráción, amelyet az Egyenlő Díjazás Napja (Equal Pay Day) alkalmából tartottak. Reiner Hoffmann a szövetségi kormány több szociáldemokrata (SPD) miniszterének részvételével tartott tüntetésen élesen bírálta a kormányt, kiemelte, hogy
a nemek közötti bérkülönbség évek óta nem csökken, mert hatástalanok a nők munkaerőpiaci helyzetének javítására szolgáló törvények.
Franziska Giffey család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter további intézkedéseket helyezett kilátásba, szavai szerint a kormány szankciókat vezethet be mindazon nagyvállalatok ellen, amelyek nem határozzák meg, hogy mekkora arányt kell elérnie a nőknek az igazgatótanácsban, vagy nem indokolják meg, hogy miért maradjon ez az arány nulla százalék. Rámutatott: az úgynevezett női kvótáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalatoknál a felügyelőbizottságokat tekintve már átlagosan 31 százalék a nők aránya, az igazgatótanácsokban viszont csak 6 százalék. Elfogadhatatlan, hogy a nők átlagosan 21 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nyugdíjuk pedig 53 százalékkal kisebb, mondta a miniszter.
Németországban az Egyenlő Díjazás Napja alkalmából más rendezvényekkel, megmozdulásokkal, akciókkal is igyekeztek felhívni a figyelmet a nemek közötti bérkülönbségekre. A kezdeményezők között volt a berlini közösségi közlekedési vállalat (BVG) is, amely egy napra bevezette a női jegy (Frauenticket) intézményét, a nőknek 21 százalékkal olcsóbban, 7 euró (2240 forint) helyett 5,5 euróért kínálta a napijegyet.
Az Egyenlő Díjazás Napja "mozgóünnep", mindig arra a napra teszik, amelyiktől számítva a nők - a férfiakhoz képest - már nem ingyen dolgoznak, hanem pénzt keresnek munkájukkal. Ez Németországban az idén az év 77. napja, március 18. - mutatta ki a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis). Adatai szerint a nők átlagos bruttó órabére 16,59 euró, ami 21 százalékkal kisebb a férfiak 21 eurót kitevő átlagos órabérénél. Az ország nyugati részén az országos átlagot meghaladó mértékű, 22 százalékos az eltérés, a volt NDK területén viszont jóval kisebb az egyenlőtlenség, a bérkülönbség csupán 7 százalékos. Az úgynevezett nemek közötti bérszakadék (Gender Pay Gap) mélysége nem változott lényegesen az utóbbi években, a rendszeres adatfelvétel 2006-os kezdete óta rendre 22 százalék körüli a különbség országos szinten.
A Destatis szerint az eltérés többnyire szerkezeti tényezőknek tulajdonítható, legfőbb oka, hogy a nők jellemzően alacsonyabb bérezésű munkakörökben dolgoznak, és gyakrabban foglalkoztatják őket részmunkaidőben, mint a férfiakat. Ugyanakkor a nők akkor is kevesebbet keresnek, amikor ugyanazt a munkát végzik, mint a férfiak; azonos beosztásban 6 százalékos a fizetéskülönbség. A női kvótáról szóló törvény 2016-ban lépett életbe, a szabály szerint a 2000-nél több embert foglalkoztató tőzsdén jegyzett részvénytársaságoknál, amelyeknél a felügyelőbizottságot a munkavállalói részvétel elve alapján állítják össze, a testületben felszabaduló helyeket kötelező nőkkel betölteni, amíg el nem érik a 30 százalékos arányt. Ez az előírás nagyjából 100 nagyvállalatra vonatkozik.
További 3500 cég - a tőzsdén jegyzett kisebb részvénytársaságok, illetve azok a legkevesebb 500 embert foglalkoztató cégek, amelyek a felügyelőbizottság összetételét tekintve a munkavállalói részvételt előíró jogszabály hatálya alá tartoznak - saját hatáskörben állapíthat meg célokat a női részarány növelésére. Az önkéntes vállalás teljesítését már 2015-ben el kell kezdeni, és nemcsak a felügyelőbizottságban, hanem a menedzsment felső szintjén is, és rendszeresen nyilvános jelentést kell készíteni a folyamat alakulásáról. A fizetések átláthatóságáról rendelkező törvény az idén lépett életbe, azt írja elő, hogy a legkevesebb 200 embert foglalkoztató cégeknél a munkavállaló kérésére tájékoztatást kell adni arról, hogy azonos beosztásban az ellenkező nemhez tartozó dolgozók átlagosan mennyit keresnek.

Nők helyzete Európában: csak jobb hely van Magyarországnál

Nincs európai ország amely rosszabbul teljesítene Magyarországnál a nemek közti egyenlőséget tekintve - derül ki a Világgazdasági Fórum 2018-as jelentéséből. A nemek közötti egyenlőség index a nők gazdasági lehetőségeit, politikai képviseletét, oktatásban való részvételét, valamint az egészségügyi kilátásait veszi figyelembe a globális rangsor összeállításánál. Magyarország 102. a rangsorban a 149 tagú mezőnyből. A lemaradás elsősorban a politikai képviselet hiányában keresendő, írja a kimutatás nyomán a Magyarország a világban blog. A magyarországinál csak hét országban kezdetlegesebb a nők politikai képviselete: Bahrein, Belize, Brunei, Kuvait, Libanon, Omán és Jemen.