Globális nézőpont

Schiffer András a Népszava interjújában hiányol egy hatásos ellenzéki narratívát, és kifejezi azt a véleményét, hogy a baloldalnak a XXI. században nemzeti irányultságúnak kell lennie. Szerinte ugyanis „a nemzet az utolsó »védvonal« a globálisan szerveződő nagytőkével szemben”. Én ezzel szemben úgy látom, hogy az egyes nemzetek megosztottan, egymással is viaskodva nem tudnak hatékonyan fellépni sem a globális nagytőkével szemben, sem más globális társadalmi, környezeti problémák megoldásáért. A globalizáció már rég nemcsak a gazdaságban folyik, hanem minden más téren is: népek, szokások, kultúrák, társadalmak keverednek megállíthatatlanul. A nemzeti narratíva fölött, amely csak a helyi kistőkések érdekeit szolgálja, kezd eljárni az idő. A globálisan szerveződő nagytőke megregulázása, más globális társadalmi, környezeti problémák megoldása csak az emberiség globális szerveződésével lehetséges. Az ennek megfelelő narratíva pedig az emberi, ezért én a baloldalnak ezt javasolom.

Témák
2018.05.14 08:32

Halálos baleset – Árokba csapódott két jármű Fejérben

Publikálás dátuma
2018.12.13 10:27
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Összeütközött egy kisteherautó és egy autó Mór és Árkipuszta között. A balesetben egy ember életét vesztette.
Összeütközött egy kisteherautó és egy személygépkocsi Mór és Árkipuszta között, a karambol következtében mindkét jármű az árokba csapódott – írja honlapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). A balesethez a móri önkormányzati tűzoltók érkeztek ki, akik a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett egy embert feszítővágó segítségével szabadítottak ki a járműből. A sérült olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A műszaki mentési munkálatok idejére az érintett útszakaszt teljes szélességében lezárták.
2018.12.13 10:27
Frissítve: 2018.12.13 10:27

Romló termelékenység mellett nőtt az ipar

Publikálás dátuma
2018.12.13 10:00
Az abroncsok hazai és külföldi eladásai is jelentősen bővültek
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Feltehetően októberben érte el idei teljesítményének csúcsát az ipar, évesítve 5,9 százalékkal bővült. A húzóágazat szerepét az autógyártás helyett a híradástechnikai berendezések termelése vette át.
Az elmúlt esztendőkben egyértelműen a hazai ipar húzóágazatának bizonyuló gépkocsigyártás lefékeződéséről már hónapok óta beszélnek. A Központi  Statisztikai Hivatal szerdán kiadott, októberi, részletes adatai igazolták ezeket sejtéseket. A feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 3,1 százalékkal meghaladta ugyan az egy évvel korábbit, de a közúti gépjármű gyártásáé csak 0,9 százalékkal növekedett. Ezt a változást jól tükrözi azt is, hogy amíg az ipari export volumene 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, addig a feldolgozóipari exportértékesítés 35 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 0,7 százalékkal mérséklődött. Ennek oka, hogy a győri Audinál, akárcsak a Volkswagen-csoport többi tagjánál, olyan új környezetvédelmi engedélyeket kellett beszerezni, amelyek visszafogták a termelést, és az ennek csaknem 100 százalékát kitevő exportot is. Ugyanakkor - lehet, hogy csak átmenetileg - az évesített, összesen 5,9 százalékkal növekvő hazai ipar húzóágazatának szerepét a híradástechnikai berendezések vették át, ahol 57 százalékos termelésbővülést mértek. A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának sincs szégyenkezni valója, ugyanis kibocsátása 11,7 százalékkal bővült. Azonban hónapok óta a legjelentősebb, 18,8 százalékos növekedés a gumigyártásnak volt köszönhető, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővültek.  Az agráriumnak idén jó éve van, elsősorban azért, mert egyes növényi termékek termelése jelentős mértékben meghaladta a tavalyit. Addig, amíg a feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő élelmiszerek, ital- és dohánytermék gyártása 4,0 százalékkal növekedett, az előző év azonos hónapjához viszonyítva, addig az alágazatok közül a legnagyobb súlyt, 26 százalékot, képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmények gyártása 11,6 százalékkal bővült. Elgondolkodtató, hogy a folyamatosan növekvő jövedéki adóval sújtott, egyébként a legkisebb súlyú dohánygyártás termelése 16,9 százalékkal nőtt. Viszont három agráralágazatban nagy mértékben csökkent a termelés, mégpedig a gyümölcs-, és zöldségfeldolgozásnál, és tartósításnál átlagosan 13,1 százalékkal.    Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében októberben – 3,4 százalékos létszámnövekedés mellett – 2,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Vagyis a termelékenység tovább romlott. A főváros és agglomerációja mellett az ország legiparosodottabb országrésze a Nyugat-Dunántúl. Feltehetően az Audi-gyár - átmeneti - termeléscsökkenésének tudható be, hogy az ágazat termelése ebben a régióban 0,8 százalékkal mérséklődött, szemben a többi régióval, ahol 2,3 és 9,7 százalék közötti növekedést regisztráltak. Virovácz Péter, az ING Bank vezetője korábban úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben érte el a negyedéves csúcsát. Várakozásai szerint az ágazat egy jó hajrával még közel kerülhet a 4 százalékos átlagos növekedéshez 2018 egészét tekintve, ám meglátása szerint inkább 3,5 százalék körüli növekedés várható. Mindez jelentősen lassabb, mint a tavalyi évben mutatott 4,6 százalékos teljesítmény.  Az Európai Unió statisztikai hivatala által szerdán kiadott jelentés szerint, naptári kiigazítással számolva, éves összevetésben 1,2 százalékkal nőtt az euróövezet 19 tagállamának ipari termelése, havi szinten pedig naptárhatással és szezonális kiigazítással számolva 0,2 százalékos emelkedést mértek októberben. Októberben havi összevetésben a legnagyobb mértékben Litvániában nőtt az ipari termelés, 7,4 százalékkal, Szlovéniában 2,5 százalékkal, Magyarországon és Svédországban pedig egyaránt 2,1 százalékkal. A legnagyobb csökkenést Finnországban mérték, 2,6 százalékosat, majd Görögország következik 1,5 százalékkal, Lettország 1,2 százalékkal és Csehország 1,1 százalékkal.  

Drágán teremtett munkahelyek

2018. december 11-ig a kormány 86,5 milliárd forintot osztott ki jellemzően multinacionális cégeknek a nagyberuházásaik támogatására, ami rekordösszegnek számít - összesítette az mfor.hu. 2010 óta a kormány összesen 346 milliárd forintot költött el nagyberuházások támogatására, ennek köszönhetően 45 ezer új munkahely jött létre. A kormány idén 9,8 millió forintot adott egyetlen új munkahelyért, ennél többet csak 2016-ban fizetett a kormány egy munkahelyért, akkor 11 millióra jött az átlag. Idén a legtöbb pénzt a debreceni BMW-gyár kapta támogatásként, 12,3 milliárd forintot, ebből mindössze 645 állást hoztak létre. Az Európai Bizottság számításai szerint minden új feldolgozóipari munkahely 0,5-2 munkahelyet hoz létre más szektorokban. 

2018.12.13 10:00
Frissítve: 2018.12.13 10:00