Szent város, forrongó közegben

Publikálás dátuma
2018.05.14 07:31
Az izraeli–gázai határon március vége óta tombol az erőszak. Az izraeli katonák eddig 54 embert lőttek le, akik a kerítés áttöré
Fotó: /
Ma avatják fel az Egyesült Államok Jeruzsálembe áthelyezett nagykövetségét, miközben palesztinok tízezreinek a tiltakozása várható Izrael és a gázai övezet határán.

Donald Trump amerikai elnök tavaly deceberben jelentette be, hogy Washington Izrael fővárosaként ismeri el Jeruzsálemet, és Tel-Avivból átköltözteti oda nagykövetségét. Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el Jeruzsálem keleti, arab részét, és a jogi értelemben 1980-ban történt bekebelezés azóta sem kapott általános nemzetközi elismerést. A nagykövetség Jeruzsálembe való áthelyezése amerikai részről ennek az elismerésnek az irányába mutat, miközben az Egyesült Államok eddig hivatalosan azt az elvet vallotta, hogy az izraeli-palesztin konfliktus rendezése az úgynevezett kétállami megoldást igényli, vagyis azt, hogy Izrael mellett jöjjön létre az önálló palesztin állam, szintén jeruzsálemi székhellyel. Jeruzsálem mind a zsidók, mind a muszlimok számára szent város – amellett, hogy a keresztények szemében is az.

A mai nagykövetség-avatási ünnepséget, - amelyen le fogják játszani Donald Trump videóüzenetét, és személyesen ott lesz az amerikai elnök lánya, Ivanka Trump, valamint az ő férje, Jared Kushner -, Izrael Állam megalakulásának a 70. évfordulójára időzítették. Izraelben május 14. ünnepnap – ám az azt követő nap a palesztinok számára a szerencsétlenséget jelentő Nakbának nevezett gyásznap: arra emlékeznek, hogy az 1948-as háború nyomán 760 ezer palesztint űztek el szülőföldjükről.

Ciszjordániában és a gázai övezetben jelentős palesztin tiltakozó megmozdulásokra lehet számítani. Izrael egy gyalogos dandárnyi katonai erősítést vezényelt a Jordán folyótól keletre eső megszállt területre, a Hamász szélsőséges palesztin mozgalom ellenőrzése alatt álló Gáza határa mentén pedig két újabb gyalogos dandár jelent meg. Ott már szombaton lezárták a Kerem Salom teherforgalmi határátkelőt, ahol előzőleg megrongáltak és meggyújtottak egy gázvezetékcsonkot. A gázai-izraeli határ mentés március vége óta tartanak a „visszatérést” hirdető palesztin zavargások, és az izraeli katonák azóta eddig 54 embert öltek meg a határkerítés áttörésével próbálkozók közül. A legutóbbi áldozat, egy 15 éves fiú szombaton halt bele az előző nap szerzett lőtt sebébe.

Az Izrael körüli nemzetközi feszültséget növeli, hogy mindeközben a zsidó állam egymás után hajt végre támadásokat Szíriában az ottani iráni katonai jelenlétről tanúskodó célpontok ellen. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, londoni székhelyű szervezet szombati tájékoztatása szerint az elmúlt héten 42 ember - köztük legkevesebb 19 iráni állampolgár - vesztette életét ilyen légicsapásokban.

Az as-Sark al-Auszat című, Londonban megjelenő szaúdi napilap úgy értesült: az izraeli miniszterelnök bizonyítékot mutatott be az orosz elnöknek arra vonatkozóan, hogy Irán rakétaállásokat telepít Szíriában, ahonnan támadást készül végrehajtani Tel-Aviv ellen.

Az Egyesült Államok mellett eddig csak Guatemala, majd egy héttel ezelőtt Paraguay jelentette be, hogy Jeruzsálembe helyezi át izraeli nagykövetségét. Ebből az alkalomból Horacio Cartes paraguayi elnök azt tervezi, hogy május végéig Izraelbe látogat. Több jelentés szól azonban arról, hogy a színfalak mögött számos további állam mérlegeli nagykövetségének áthelyezését.

Magyarország is vétózott
Milos Zeman cseh elnök szóvivője, Jirí Ovcacek szombaton közölte, hogy a Cseh Köztársaság, valamint Magyarország és Románia megakadályozta egy olyan közös EU-állásfoglalás elfogadását, amely bírálta volna az Egyesült Államokat a nagykövetség áthelyezése miatt. A közismerten muszlimellenes Zeman azt szeretné, ha a cseh nagykövetség is átköltözne Jeruzsálembe. Ezt fontolgatja a román kormány is, de ott a jobbközép pártállású Klaus Iohannis államfő élesen szembefordult a szociálliberális kabinettel, mondván, előbb nemzetközi megállapodásra van szükség Jeruzsálem jogállásáról.
Decemberben, Trump döntésének a bejelentése után hasonló történt: akkor a magyar diplomácia mondott nemet arra az állásfoglalás-tervezetre, amelyet Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője fogalmazott meg, és amely elmarasztalta volna Washingtont. A budapesti külügyi tárca egyelőre nem reagált a Népszava megkeresésére sem az uniós állásfoglalás-tervezet újabb „megfúrását”, sem a nagykövetség elhelyezésére vonatkozó magyar szándékokat illetően. A budapesti izraeli nagykövet viszont a minap bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a következő hetekben Izraelbe látogat.

2018.05.14 07:31

Visszaengedte az idősebb lengyel bírákat a pulpitusra az elnök

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:03

Fotó: NurPhoto/ Mateusz Wlodarczyk
Igaz, mérsékelt mozgástere volt: az EU világossá tette, hogy Lengyelország nem tehet meg mindent az "ítélkező tanácsokkal".
Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyta a parlament által korábban megszavazott törvénymódosítást, amely értelmében visszatérhetnek munkahelyükre a legfelsőbb bíróság korábban nyugalmazott tagjai. A törvény eredeti változatát hétfőn az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága felfüggesztette. Az uniós jogállamisági kifogások már korábban is ismertek voltak, és a varsói törvényhozás november végén elfogadta a Duda által most aláírt módosított változatot. A jogszabály korábbi változatának értelmében a 70-ről 65 évre csökkentett nyugdíjkort elért bírák csak a lengyel elnök jóváhagyásával folytathatták volna szolgálatukat. A módosítás hatályba lépésével a júliusban nyugdíjazott 22 bíró államfői jóváhagyás nélkül  visszatérhet munkahelyére, és a módosítás értelmében meg nem szakítottnak tekintik az összes visszatérő bíró, köztük Malgorzata Gersdorf legfelsőbb bírósági elnök megbízatását. Az újonnan beiktatott bírák esetében viszont a nyugdíjkorhatár 65 év lesz, és hosszabbítás egyáltalán nem lehetséges. Az államfő által most aláírt módosítás nem érinti az úgynevezett igazságügyi reform többi előírását, így például azt, hogy a legfelsőbb bíróságnál létrejött az igazságügyi dolgozók által elkövetett kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara, valamint az úgynevezett rendkívüli panaszokat intéző kamara. Az utóbbi testület akár 20 évre visszamenőleg is felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit. 
2018.12.18 21:03
Frissítve: 2018.12.18 21:26

Koszovót nem érdeklik a szerb és orosz dörgedelmek, önálló hadsereget akar

Publikálás dátuma
2018.12.18 20:55

Fotó: AFP/
És az EU sem képes pacifikálni a kis balkáni országot.
Sem a nyugat-balkáni régió vezetőinek keddi brüsszeli találkozója, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülése nem tudott változtatni azon a patthelyzeten, amely a Szerbia-Koszovó párbeszédben előállt. A pristinai parlament pénteki döntése, a koszovói hadsereg létrehozásának egyhangú megszavazása (a voksolást a szerb kisebbség képviselői bojkottálták) veszélyesen elmérgesítette a két balkáni ország viszonyát. A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben az Európai Unió és az azon kívüli európai államok is elítélik a pristinai lépést, sőt a NATO is aggodalmát fejezte ki azonnal a szavazás után, addig Washington támogatja és ösztönzi a koszovói hadsereg felállítását, történelmileg szükségszerű lépésnek nevezve azt. Mindez egyben azt is előrevetíti, hogy az EU-s és amerikai támogatásokból élő ország nem fog visszalépni mindaddig, míg az Egyesült Államokat maga mögött tudhatja. Hogy miért üdvözlendő Washingtonnak a koszovói hadsereg felállítása, leginkább csak az amerikai-orosz mindenre kiterjedő hatalmi versengéssel magyarázható, ugyanis a Szerbia stratégiai partnerének, egyik legfőbb támogatójának számító Oroszország is hevesen ellenzi az pristinaiak egyoldalú döntését. A washingtoni vezetés a szerb árukra kivetett száz százalékos különvámot sem bírálta, nem szorgalmazta annak eltörlését, így az Európai Unió kérése és figyelmeztetése e téren is süket fülekre talált Koszovóban, teljesen kilátástalan helyzetbe sodorva az uniós védnökség alatt zajló, megrekedt szerb-koszovói párbeszédet. Belgrád és Aleksandar Vucic szerb államfő az egyeztetések folytatásának feltételéül a különvámok eltörlését nevezte meg. A koszovói hadsereg kapcsán Belgrád annak a jogi dokumentumnak a felmutatását követeli, amely jogalapot nyújt erre, ugyanis még a Szerbia által el nem ismert ország alkotmánya is úgy rendelkezik, hogy önálló hadsereg létrehozásához kérnie kell és meg kell kapnia a szerbek jóváhagyását. Nos, Pristina nem is kérte azt, Hashim Thaci koszovói elnök pedig leszögezte az ENSZ BT ülésén: a folyamat visszafordíthatatlan, a saját hadsereg megalakítása teljesen normális döntés, már öt éve meg kellett volna hozni. A koszovói elnök szerint a késlekedés annak tudható be, hogy „olyanok jóakaratát várták, akik erre nem mutattak hajlandóságot”. 

Mogherini a célpont

Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem mondható a koszovói nagyközönség kedvencének. Vasárnap, az ENSZ BT és a tegnapi brüsszeli tárgyalások előtti véghajrában több ezer koszovói albán hivatalos Facebook oldalán bírálta a főképviselőt, amiért a koszovói állampolgárok az egyedüliek a Balkánon, akik számára fenntartják az uniós vízumkötelezettséget. Mogherinit rasszistának és szerbpártinak nevezték az elégedetlen koszovóiak.

Témák
Koszovó
2018.12.18 20:55
Frissítve: 2018.12.18 20:56