Vérfürdőbe torkollott a diplomáciai váltás

Publikálás dátuma
2018.05.15 07:30
FOTÓ: AFP/Mohammed Abed
Fotó: /
Megnyitották tegnap az Egyesült Államok Jeruzsálembe átköltöztetett izraeli nagykövetségét, miközben a gázai határon több tucat tiltakozó palesztint lőttek agyon.

Donald Trump amerikai elnök tavaly decemberben jelentette be, hogy Washington elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és Tel-Avivból átköltözteti oda a nagykövetségét. Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el a zsidó, a keresztény és a muszlim vallás számára egyaránt szentnek számító város keleti, palesztinok lakta részét, de a hódítás jogszerűségét eddig nem ismerte el a nemzetközi közösség. A nagykövetség áthelyezése erősen megkérdőjelezi azt, hogy Washington továbbra is kiáll-e az úgynevezett kétállami megoldás mellett, amelynek alapján Jeruzsálem lenne mind a zsidó, mind a létrehozandó palesztin állam fővárosa.

A jeruzsálemi amerikai nagykövetség ünnepélyes felavatását Izrael Állam megalapításának 70. évfordulójára időzítették. A palesztinok számára ezt a napot a „szerencsétlenség napja” (Nakhba) követi, amikor arra emlékeznek, hogy az 1948-ban kikiáltott zsidó államból 760 ezer palesztin űztek el vagy menekült el.

A megnyitóra videóüzenetet küldött Donald Trump, és abban azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok továbbra is teljes elkötelezettséggel kíván dolgozni a tartós izraeli-palesztin békemegállapodás elérése érdekében. "Legnagyobb reményünk a béke"- állította az elnök, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok „mindig is Izrael nagy barátja, a szabadság és a béke ügyében partnere marad", miközben "baráti kezet nyújt Izrael, a palesztinok és minden szomszédjuk felé". Az amerikai elnök szintén a nagykövetség megnyitásával foglalkozó Twitter-üzenetében nem tett utalást a nagykövetség áthelyezése kiváltotta erőszakhullámra, ehelyett mindenkit felszólított, hogy nézze az eseményt televíziós közvetítését. "Nagy nap ez Izrael számára. Gratulálok!" - írta.

A megnyitón Trump több közeli munkatársa és politikai támogatója is részt vett. Az amerikai küldöttséget Trump lánya, Ivanka és veje, Jared Kushner, valamint Steve Mnuchin pénzügyminiszter vezette. A ceremóniára mintegy 800 vendéget vártak. Kushner, aki a családi köteléken túl egyben Trump közel-keleti főtanácsadója is, a megnyitón kijelentette: a mostani esemény azt tanúsítja, hogy „amit Trump elnök megígér, azt meg is tartja".

Benjamin Netanjahu szerint a nagykövetség megnyitására nemzedékeken át emlékezni fognak Izraelben. Az izraeli miniszterelnök háláját fejezte ki Donald Trump elnöknek, aki szerinte "történelmet írt" az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe történő áthelyezésével. "Ez történelmi pillanat. Trump elnök, elismerve a történelmet, történelmet írt" - mondta a kormányfő, köszönetet mondva az amerikai elnöknek a bátorságért, amellyel az ígéretét betartotta. Beszéde végén Netanjahu "Izrael örök, oszthatatlan fővárosának" nevezte Jeruzsálemet.

A palesztin területeken viszont heves tüntetéseket tartottak a nagykövetség átköltöztetése miatt. A gázai övezet határán a palesztin tüntetők izraeli katonákkal csaptak össze, és palesztin források szerint lapzártánkig 52 tüntető meghalt, több százan pedig megsebesültek. Izrael szörnyű mészárlást követ el a Gázai övezetnél - reagált a ciszjordániai Rámalláhban a Palesztin Nemzeti Hatóság arra, hogy az izraeli katonák tüzet nyitottak a tiltakozókra. Juszuf al-Mahmúd, a palesztin kormány szóvivője közleményében "azonnali nemzetközi közbelépést" követelt annak érdekében, hogy "véget vessenek a megszálló izraeli erők által hősi népünk ellen Gázában elkövetett mészárlásnak".

Szintén "mészárlásnak" minősítette Twitter-üzenetében Bekir Bozdag török kormányszóvivő a Gázában történteket, amelyekért szerinte "Izrael és az Egyesült Államok egyaránt felelős".

Az al-Kaida vezetője, Ajman az-Zavahiri az Egyesült Államok elleni dzsihádra szólította fel a muszlim világot az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése miatt.

Szerző
2018.05.15 07:30

Legkevesebb 8 túrázó fulladt egy megáradt folyóba Dél-Olaszországban (videó)

Publikálás dátuma
2018.08.20 22:06

Fotó: Shutterstock/
Megáradt folyóba fúlt nyolc túrázó a Dél-Olaszországban fekvő Raganello-szurdokban, többen eltűntek - közölte az olasz polgári védelmi hatóság. A halottak között négy férfi és négy nő van.
A szerencsétlenség olasz sajtójelentések szerint a calabriai Civita hegyközség közelében történt, ahol a heves esőzések megduzzasztották a folyót a szakadékban. A túrázókat készületlenül érte az áradás, és a csoportot részben magával sodorta a folyó. A La Repubblica című olasz napilap internetes felületén közölte, hogy egyeseknek sikerült a sziklákon biztonságba húzódniuk. Az ANSA olasz hírügynökség egy másik 12 fős csoportról is említést tett, akiket hegyimentők és tűzoltók találtak meg és mentettek ki. Összességében azonban nem világos hány túrázó tartózkodott hétfőn a szurdokban, illetve hányan tűnhettek el. Értesülések szerint túrázók három csoportja volt úton a szurdokban.
"A gond az, hogy nem tudjuk hány embert sodort magával az ár" - mondta Carlo Tansi, a calabriai polgári védelmi hatóság vezetője a Sky TG24 hírportálnak. "Ez egy nagyon mély és szűk hasadék a földben. Képzeljék el, hogy majdnem egy kilométer mély, és mindössze néhány méter széles. Képzeljék el az embereket, akik ebben a lyukban voltak" - tette hozzá Tansi, aki szerint órákig eltarthat, míg összesíteni tudják az áldozatok számát. A hegyimentők a Twitteren közölték, hogy egy gyermeket kihűlési tünetekkel szállítottak kórházba helikopteren. A 13 kilométer hosszú, több száz méter mély szurdok tiszta vizével és sziklaképződményeivel közkedvelt a turisták körében.
Szerző
2018.08.20 22:06
Frissítve: 2018.08.20 22:16

Gázháború: Lengyelország Trump oldalára állt

Publikálás dátuma
2018.08.20 20:02
Heiko Maas német (balra) ésJacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter, augusztus 20-i találkozójukon
Fotó: AFP/ Janek Skarzynski
Ártalmasnak tartja a tervezett német-orosz gázhálózatot Lengyelország, szerintük ez csak eszköz arra, hogy az oroszok tovább fejleszthessék hadseregüket.
Az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték projektje ártalmas, ez ügyben Lengyelország az Egyesült Államok oldalán áll - jelentette ki Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter hétfőn a dél-lengyelországi Oswiecim közelében, a német diplomácia vezetőjével, Heiko Maasszal tartott közös sajtóértekezletén. A két miniszter az egyik auschwitzi altábor, a Harmense helyén létesített ferences központban tartott hétfőn kétoldalú megbeszélést, írja az MTI.
A találkozó elején rendezett sajtókonferencián Czaputowicz újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: a gázvezetékre vonatkozóan eltér a lengyel és a német álláspont, Varsó ártalmasnak, Ukrajnát „nagyon nehéz helyzetbe hozónak" tartja a Balti-tenger alatt épülő Északi Áramlat-2 csővezetéket.Rámutatott: Donald Trump amerikai elnök szerint a projekt "újabb eszköz lesz arra, hogy Oroszország a hadsereg korszerűsítésére, a fegyverkezésre fordítható pénzforrásokhoz jusson".  „Ebben az amerikai-német vitában mi az Egyesült Államok oldalán állunk” - húzta alá Czaputowicz. Tény ugyanakkor, hogy a tervezett gázvezeték elkerüli Lengyelországot, annak építését nem is akadályozhatják meg a lengyelek. 
Heiko Maas megismételte a német álláspontot, miszerint a gázvezeték nem eredményezi majd Európában az orosz gáztól való függőséget. „Ismerjük a lengyel kormány aggályait, de nem osztjuk" - jegyezte meg.
Hétvégi amerikai sajtóértesülések szerint Washington szankciócsomagot készít elő az Északi Áramlat-2 ellen, amelyet heteken belül életbe is léptet. Az orosz külügyi tárca hétfői állásfoglalása szerint a készülő szankciók a nemzetközi jog szempontjából törvénytelenek.

Német felelősségvállalás Auschwitzban

A lengyelországi sajtóértekezleten Maas beszámolt arról is, hogy aznap délelőtt - elődje, Klaus Kinkel 1992-es látogatása óta a német diplomácia vezetői közül elsőként - az egykori náci német haláltáborba, Auschwitzba látogatott.  A megsemmisítő táborok "a német történelem legsötétebb fejezeteit képviselik" - jelentette ki, hozzáfűzve: "vállaljuk a felelősséget a zsidókon, a lengyeleken itt elkövetett kegyetlenségekért". Újságírói kérdésre válaszolva a lengyel külügyminiszter megerősítette Varsó szándékát, hogy a második világháborús veszteségekért járó kártérítésekről tárgyaljon Berlinnel. Felidézte: a két fél januárban megállapodott a témát elemző szakértői csoportok felállításáról. 
2018.08.20 20:02