Vérfürdőbe torkollott a diplomáciai váltás

Publikálás dátuma
2018.05.15 07:30
FOTÓ: AFP/Mohammed Abed
Fotó: /
Megnyitották tegnap az Egyesült Államok Jeruzsálembe átköltöztetett izraeli nagykövetségét, miközben a gázai határon több tucat tiltakozó palesztint lőttek agyon.

Donald Trump amerikai elnök tavaly decemberben jelentette be, hogy Washington elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és Tel-Avivból átköltözteti oda a nagykövetségét. Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el a zsidó, a keresztény és a muszlim vallás számára egyaránt szentnek számító város keleti, palesztinok lakta részét, de a hódítás jogszerűségét eddig nem ismerte el a nemzetközi közösség. A nagykövetség áthelyezése erősen megkérdőjelezi azt, hogy Washington továbbra is kiáll-e az úgynevezett kétállami megoldás mellett, amelynek alapján Jeruzsálem lenne mind a zsidó, mind a létrehozandó palesztin állam fővárosa.

A jeruzsálemi amerikai nagykövetség ünnepélyes felavatását Izrael Állam megalapításának 70. évfordulójára időzítették. A palesztinok számára ezt a napot a „szerencsétlenség napja” (Nakhba) követi, amikor arra emlékeznek, hogy az 1948-ban kikiáltott zsidó államból 760 ezer palesztin űztek el vagy menekült el.

A megnyitóra videóüzenetet küldött Donald Trump, és abban azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok továbbra is teljes elkötelezettséggel kíván dolgozni a tartós izraeli-palesztin békemegállapodás elérése érdekében. "Legnagyobb reményünk a béke"- állította az elnök, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok „mindig is Izrael nagy barátja, a szabadság és a béke ügyében partnere marad", miközben "baráti kezet nyújt Izrael, a palesztinok és minden szomszédjuk felé". Az amerikai elnök szintén a nagykövetség megnyitásával foglalkozó Twitter-üzenetében nem tett utalást a nagykövetség áthelyezése kiváltotta erőszakhullámra, ehelyett mindenkit felszólított, hogy nézze az eseményt televíziós közvetítését. "Nagy nap ez Izrael számára. Gratulálok!" - írta.

A megnyitón Trump több közeli munkatársa és politikai támogatója is részt vett. Az amerikai küldöttséget Trump lánya, Ivanka és veje, Jared Kushner, valamint Steve Mnuchin pénzügyminiszter vezette. A ceremóniára mintegy 800 vendéget vártak. Kushner, aki a családi köteléken túl egyben Trump közel-keleti főtanácsadója is, a megnyitón kijelentette: a mostani esemény azt tanúsítja, hogy „amit Trump elnök megígér, azt meg is tartja".

Benjamin Netanjahu szerint a nagykövetség megnyitására nemzedékeken át emlékezni fognak Izraelben. Az izraeli miniszterelnök háláját fejezte ki Donald Trump elnöknek, aki szerinte "történelmet írt" az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe történő áthelyezésével. "Ez történelmi pillanat. Trump elnök, elismerve a történelmet, történelmet írt" - mondta a kormányfő, köszönetet mondva az amerikai elnöknek a bátorságért, amellyel az ígéretét betartotta. Beszéde végén Netanjahu "Izrael örök, oszthatatlan fővárosának" nevezte Jeruzsálemet.

A palesztin területeken viszont heves tüntetéseket tartottak a nagykövetség átköltöztetése miatt. A gázai övezet határán a palesztin tüntetők izraeli katonákkal csaptak össze, és palesztin források szerint lapzártánkig 52 tüntető meghalt, több százan pedig megsebesültek. Izrael szörnyű mészárlást követ el a Gázai övezetnél - reagált a ciszjordániai Rámalláhban a Palesztin Nemzeti Hatóság arra, hogy az izraeli katonák tüzet nyitottak a tiltakozókra. Juszuf al-Mahmúd, a palesztin kormány szóvivője közleményében "azonnali nemzetközi közbelépést" követelt annak érdekében, hogy "véget vessenek a megszálló izraeli erők által hősi népünk ellen Gázában elkövetett mészárlásnak".

Szintén "mészárlásnak" minősítette Twitter-üzenetében Bekir Bozdag török kormányszóvivő a Gázában történteket, amelyekért szerinte "Izrael és az Egyesült Államok egyaránt felelős".

Az al-Kaida vezetője, Ajman az-Zavahiri az Egyesült Államok elleni dzsihádra szólította fel a muszlim világot az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése miatt.

Szerző
2018.05.15 07:30

Visszaengedte az idősebb lengyel bírákat a pulpitusra az elnök

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:03

Fotó: NurPhoto/ Mateusz Wlodarczyk
Igaz, mérsékelt mozgástere volt: az EU világossá tette, hogy Lengyelország nem tehet meg mindent az "ítélkező tanácsokkal".
Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyta a parlament által korábban megszavazott törvénymódosítást, amely értelmében visszatérhetnek munkahelyükre a legfelsőbb bíróság korábban nyugalmazott tagjai. A törvény eredeti változatát hétfőn az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága felfüggesztette. Az uniós jogállamisági kifogások már korábban is ismertek voltak, és a varsói törvényhozás november végén elfogadta a Duda által most aláírt módosított változatot. A jogszabály korábbi változatának értelmében a 70-ről 65 évre csökkentett nyugdíjkort elért bírák csak a lengyel elnök jóváhagyásával folytathatták volna szolgálatukat. A módosítás hatályba lépésével a júliusban nyugdíjazott 22 bíró államfői jóváhagyás nélkül  visszatérhet munkahelyére, és a módosítás értelmében meg nem szakítottnak tekintik az összes visszatérő bíró, köztük Malgorzata Gersdorf legfelsőbb bírósági elnök megbízatását. Az újonnan beiktatott bírák esetében viszont a nyugdíjkorhatár 65 év lesz, és hosszabbítás egyáltalán nem lehetséges. Az államfő által most aláírt módosítás nem érinti az úgynevezett igazságügyi reform többi előírását, így például azt, hogy a legfelsőbb bíróságnál létrejött az igazságügyi dolgozók által elkövetett kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara, valamint az úgynevezett rendkívüli panaszokat intéző kamara. Az utóbbi testület akár 20 évre visszamenőleg is felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit. 
2018.12.18 21:03
Frissítve: 2018.12.18 21:26

Koszovót nem érdeklik a szerb és orosz dörgedelmek, önálló hadsereget akar

Publikálás dátuma
2018.12.18 20:55

Fotó: AFP/
És az EU sem képes pacifikálni a kis balkáni országot.
Sem a nyugat-balkáni régió vezetőinek keddi brüsszeli találkozója, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülése nem tudott változtatni azon a patthelyzeten, amely a Szerbia-Koszovó párbeszédben előállt. A pristinai parlament pénteki döntése, a koszovói hadsereg létrehozásának egyhangú megszavazása (a voksolást a szerb kisebbség képviselői bojkottálták) veszélyesen elmérgesítette a két balkáni ország viszonyát. A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben az Európai Unió és az azon kívüli európai államok is elítélik a pristinai lépést, sőt a NATO is aggodalmát fejezte ki azonnal a szavazás után, addig Washington támogatja és ösztönzi a koszovói hadsereg felállítását, történelmileg szükségszerű lépésnek nevezve azt. Mindez egyben azt is előrevetíti, hogy az EU-s és amerikai támogatásokból élő ország nem fog visszalépni mindaddig, míg az Egyesült Államokat maga mögött tudhatja. Hogy miért üdvözlendő Washingtonnak a koszovói hadsereg felállítása, leginkább csak az amerikai-orosz mindenre kiterjedő hatalmi versengéssel magyarázható, ugyanis a Szerbia stratégiai partnerének, egyik legfőbb támogatójának számító Oroszország is hevesen ellenzi az pristinaiak egyoldalú döntését. A washingtoni vezetés a szerb árukra kivetett száz százalékos különvámot sem bírálta, nem szorgalmazta annak eltörlését, így az Európai Unió kérése és figyelmeztetése e téren is süket fülekre talált Koszovóban, teljesen kilátástalan helyzetbe sodorva az uniós védnökség alatt zajló, megrekedt szerb-koszovói párbeszédet. Belgrád és Aleksandar Vucic szerb államfő az egyeztetések folytatásának feltételéül a különvámok eltörlését nevezte meg. A koszovói hadsereg kapcsán Belgrád annak a jogi dokumentumnak a felmutatását követeli, amely jogalapot nyújt erre, ugyanis még a Szerbia által el nem ismert ország alkotmánya is úgy rendelkezik, hogy önálló hadsereg létrehozásához kérnie kell és meg kell kapnia a szerbek jóváhagyását. Nos, Pristina nem is kérte azt, Hashim Thaci koszovói elnök pedig leszögezte az ENSZ BT ülésén: a folyamat visszafordíthatatlan, a saját hadsereg megalakítása teljesen normális döntés, már öt éve meg kellett volna hozni. A koszovói elnök szerint a késlekedés annak tudható be, hogy „olyanok jóakaratát várták, akik erre nem mutattak hajlandóságot”. 

Mogherini a célpont

Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem mondható a koszovói nagyközönség kedvencének. Vasárnap, az ENSZ BT és a tegnapi brüsszeli tárgyalások előtti véghajrában több ezer koszovói albán hivatalos Facebook oldalán bírálta a főképviselőt, amiért a koszovói állampolgárok az egyedüliek a Balkánon, akik számára fenntartják az uniós vízumkötelezettséget. Mogherinit rasszistának és szerbpártinak nevezték az elégedetlen koszovóiak.

Témák
Koszovó
2018.12.18 20:55
Frissítve: 2018.12.18 20:56