Elkezdődtek a miniszterjelöltek parlamenti szakbizottsági meghallatásai tegnap. A nagyüzemi "interjúztatások" során azonban hamar világossá vált: a Fidesz továbbra sem tartja szükségét annak, hogy – a bizottsági meghallgatások révén – tájékoztassák a nyilvánosságot terveikről, hiszen a reménybeli miniszterek jobbára konkrétumok nélküli kampánybeszédeket tartottak.
Csalódniuk kellett azoknak is, akik azt hitték, hogy hétfő délben Kásler Miklós, a 68 éves orvos-professzor szakbizottsági meghallgatásán végre kiderül, neki lát-e, és ha igen, hogyan a negyedik Orbán-kormány az egészségügy átalakításának. De a kíváncsi hallgatóság ezúttal az sem tudhatta meg, hogy pontosan mi következik az ágazatra és a betegekre a miniszterelnök beiktatási beszédében elmondottakból, miszerint a népbetegségek radikális visszaszorítása érdekében nem riad vissza az egészségügy ésszerűsítésétől és erős ösztönzők bevezetésétől sem.
A miniszter-jelölt azzal kezdte, hogy alapértékekről és hosszú távú céljairól fog beszélni, ezek között említette, hogy fontosnak tartja „a nemzeti keresztény” értékek megőrzését, a munkalapú társadalmat. Továbbá a teljes foglalkoztatottság elérését, a test és a lélek harmóniáját, az egyén meg a család biztonságát, és persze a magyarság megmaradását. Azért a megőrzendő kormányzati alapértékek közé sorolta az egészségügyet is, olyan értelemben, hogy „testileg-lelkileg egészséges egyéneknek és családoknak kell alkotniuk a társadalmat.” Ő is, akár egy hete a miniszterelnök, kiemelt célként határozta meg az népegészségügyet. Ezzel kapcsolatban viszont csak annyi konkrétum hangzott el, hogy az országos gyógyító intézetek – az egyik ilyen épp a Kásler Miklós által igazgatott Országos Onkológiai Intézet – lesznek a népegészségügyi betegségek tudományos központjai. Ezek gyűjtik majd a statisztikai adatokat a megbetegedésekről és adnak ki módszertani ajánlásokat. Közölte azt is, hogy minden feltétel adott a lakossági szintű vastagbélrák-szűrés elindításához, amely "néhány hét, egy-két hónap múlva elindulhat"
Tervei közt szerepel az alapellátás megerősítése, a sürgősségi ellátás és a mentés átszervezése. Majd hosszan taglalta az előző két ciklus ágazati sikereit – az orvosi és ápolói béremelésekről, a vidéki kórházak megújításáról. Szólt arról is, hogy a fővárosi intézményekre is hamarosan elköltenek 700 milliárd forintot.
A szociális gyermekvédelmemmel és a fogyatékosüggyel kapcsolatban azt mondta, a legfontosabbak az emberhez méltó életkörülmények, és segíteni kell az idősek tartós ápolását. Mint mondta, érvényesült a segély helyett munkát elv, fenntarthatóvá vált a felzárkózás, az emberek a saját munkájukból élnek és létrejött a munkaalapú család.
Bár Korózs Lajos, a bizottság ellenzéki elnöke időkeret nélküli kérdezési lehetőséget a javasolt, Selmeczi Gabriella ügyrendi javaslatára Fideszes többség minderre három percet szavazott meg.
Lukács László, a testület jobbikos alelnökének kérdésére, Kásler határozottan kijelentette: a struktúra átalakítást szükségesnek tartja, de kórházbezárás nem lesz. A jobbikos képviselő egyebek mellett arra is kíváncsi volt, hogy a GDP mekkora százalékát tartja elégségesnek az egészségügy működtetésére, valamint, hogy mi lesz a megkezdett béremeléssel, a hálapénzzel?
Némi konkrétum csak az utóbbival kapcsolatba hangzott el, amikor Kásler Miklós arról beszélt, hogy ő nem tudja mennyi elegendő, a hálapénz megszüntetéséhez, csak azt, hogy ő néhány százezer forintból megél. Fizetése nincs benne az intézetében az első húsz között. Ugyanakkor híve az átláthatóságnak és a törvényességnek.
Szabó Tímea (Párbeszéd) a miniszter-jelölt furcsa nyilatkozataira kért magyarázatot. Felidézte, hogy Kásler szerint a Tíz parancsolattal betegségek előzhetők meg, és megkérdezte azt is, hogy a ne lopj! parancsot érvényesnek tartja-e a kormányra is? A képviselőnő – utalva Kásler korábbi kijelentésére, miszerint a férfiak azért élnek rövidebb ideig, mert nőkkel élnek – az iránt is érdeklődött, ha a férfiak férfiakkal élnének, akkor számíthatnának-e hosszabb életre?
Válaszul Kásler Miklós nemzeti nagyvizit című tévéműsort ajánlotta a képviselőnő figyelmébe, megjegyezve: aki nem ütközik a tíz parancsolattal, nem kerül szembe a törvénnyel, az embertársaival, és a pusztító betegségek jelentős részét is el fogja kerülni. A férfiak túlélési esélyeiről elhíresült szavait azzal magyarázta, hogy az kiragadott, elsősorban a feszültség oldására szánta azt mondat egy gimnáziumi előadásában. Hozzátette: a nőket tiszteli, olyannyira, hogy államtitkárainak fele is hölgy lesz. Szintén Szabó Tímea hárompercesére reagálva még elmondta, a rák halálozási adatok miatt nincs mit szégyenkeznie Magyarországnak. Míg a megbetegedési gyakoriság növekedett, addig a halálozások száma az utóbbi években 1200-al csökkent.
László Imre (DK) a dolgozói szegénységről, a kórházak alulfinanszírozottságáról, a jobbikos Ander Balázs a családi pótlék emeléséről, bérlakás-programról, a cigányintegráció ügyéről kérdezte a professzort, de érdemi válaszokat nem kaptak.
