Ombudsman: vizsgálni kell a kórházi fertőzések ügyét

Publikálás dátuma
2018.05.15 12:40
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
A kórházi fertőzésekkel kapcsolatban Székely László alapjogi biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy fordítson kiemelt figyelmet a panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatára - írja az MTI-t. Az ombudsman vizsgálatát a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kérte, a fertőzések magas száma miatt tett bejelentéseik mellőzése miatt. Kiderült: az országos tisztifőorvos sértette a jogbiztonsághoz, a tisztességes hatósági eljáráshoz fűződő alapvető jogokat.

Székely László külön intézkedésként arra kérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy tekintse át a közegészségügyi, a népegészségügyi feladatok végrehajtását rendező jogszabályokat és az országos tisztifőorvosi feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár irányításával működő országos intézetek szakmai feladatainak végrehajtásához szükséges pénzügyi feltételeket - olvasható a közleményben.

A TASZ az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) vezetőjét a rendszerszintűnek tekintett jelenség kivizsgálásának javaslatával, konkrét egészségügyi intézményekben előfordult esetek leírását tartalmazó közérdekű bejelentésekkel kereste meg. Az országos tisztifőorvos arra hivatkozva utasította el a vizsgálatot, hogy a bejelentésekben foglaltak egyéni jog- vagy érdeksérelmet feltételeznek.

A TASZ álláspontja szerint az OTH nem vizsgálta ki teljes körűen a közérdekű bejelentéseket, pedig a hatáskörét és feladatkörét meghatározó jogszabályok lehetőséget biztosítanak ilyen esetekben a helyszíni vizsgálatra.

Az alapvető jogok biztosa tájékoztatást kért az OTH jogutódjaként eljáró Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkárától.

Az ombudsman megállapította, hogy a közérdekű bejelentések kezelésének gyakorlatával az országos tisztifőorvos sértette a jogbiztonsághoz, a tisztességes hatósági eljáráshoz fűződő alapvető jogokat, közvetetten pedig természetes személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportjának a mindenkit megillető egyenlő emberi méltósággal, az ebből levezethető önrendelkezéshez való joggal és testi és lelki egészséghez való joggal összefüggésben visszásságot okozott.

Az emberi méltósághoz való joggal, az egészségügyi önrendelkezési joggal, valamint a testi és lelki egészséghez való alapjogokkal összefüggésben fennáll az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége, azaz az emberi élet védelme. Nemcsak egyedi szinten, hanem általában is kell az emberi életet és létfeltételeket védenie - mutatott rá az ombudsman. Hozzátette: ebbe beletartozik az is, hogy biztosítania kell a kórházi fertőzések megelőzéséhez szükséges anyagi, pénzügyi feltételeket, meg kell tennie az ehhez szükséges intézkedéseket.

Szerző
2018.05.15 12:40

Tüntetésen álltak ki Debrecenben az eddigi iskolaigazgató mellett

Publikálás dátuma
2018.08.17 21:24

Fotó: Google Street View/
Nem értik a döntést, elégedettek voltak Rózsavölgyi Gábor munkájával.
Több százan tüntettek csütörtökön a debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatójáért az iskola épülete előtt. Az eseményt öreg diákok szervezték, de sok szülő, jelenlegi tanuló és tanár is részt vett rajta – hangzott el az RTL Klub híradójában. A tüntetés résztvevői azt akarják, hogy továbbra is Rózsavölgyi Gábor legyen az igazgató, aki 23 éve vezeti a gimnáziumot. Mellette voksoltak az iskola tanárai, diákjai és a szülői munkaközösség, az oktatási államtitkár mindezek ellenére úgy döntött, nem támogatja a pályázatát. Helyette Türk László helyi fideszes képviselőt nevezte ki öt évre. A csatornának több szülő is arról beszélt: nem értik a döntés okát, elégedettek voltak a régi igazgató munkájával, mert ő a gyerekekkel foglalkozott. Korábban a tankerület úgy reagált, hogy szakmai szempontok szerint döntöttek, mert szerintük eddig jogszerűtlenül működött az iskola.
2018.08.17 21:24
Frissítve: 2018.08.17 21:24

Rengeteg kilakoltatás volt a moratórium felfüggesztése óta

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:14

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Völner Pál szerint 1355 eljárásra került sor a második negyedévben. Azt nem tudta megmondani, hogy ezek hány kiskorút érintettek.
Oláh Lajos írásbeli kérdést nyújtott be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek – a DK-s politikus arra volt kíváncsi, hogy hány kilakoltatásra került sor az elmúlt három hónapban. Választ Völner Pál államtitkártól kapott, és a dokumentumból kiderült: 2018. év II. negyedévében összesen 1355 eljárásra került sor ingatlanok kilakoltatása, illetve birtokbaadása kapcsán. Mint írta, az eljárások  – 61,25 százalékát a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások, – 22,88 százalékát pedig a lakásügyben hozott határozat végrehajtása tette ki. Hozzátette, hogy lakásügyben hozott határozat végrehajtására 310 esetben, bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítést követő kilakoltatásra 4 esetben és önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére 81 esetben került sor. A Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt kilakoltatásra 130 esetben volt példa, míg a kielégítési végrehajtási eljárás során a lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadások száma 830 volt. Völner kitért arra is, hogy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása miatt a kilakoltatásokra 2017. november 15-től 2018. április 30-ig nem kerülhetett sor, így a gyakorlatban a 2017. negyedik negyedévében, valamint a 2018. első negyedévében és a második negyedév egyharmadában értékesített ingatlanokat adták most birtokba. Mit írta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nem rendelkezik adatokkal azzal kapcsolatban, hogy a kilakoltatások során hány kiskorú érintett. Azonban ha kiskorú személy érintettsége merül fel, minden esetben szükséges az illetékes gyámhatóság bevonása az eljárásba.
2018.08.17 20:14
Frissítve: 2018.08.17 20:22