Putyin rávert Sztálinra is

Publikálás dátuma
2018.05.16 07:30
FOTÓ: AFP/ALEXANDER NEMENOV
Fotó: /
Miklós cár, Hitler és Sztálin is tervezte a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Kercsi-híd építését. Nekik nem sikerült, Putyinnak igen.

Fél évvel a tervezett határidő előtt, tegnap átadták az autós forgalomnak a Kercsi hidat, amely szárazföldi összeköttetést biztosít az Ukrajnától elcsatolt Krím-félsziget és Oroszország között. A Krím bekebelezésének mindeddig volt egy igen nagy szépséghibája, jelesül az, hogy csak Ukrajna felől lehetett szárazföldön megközelíteni, így a terület szerves gazdasági-infrastrukturális bekapcsolása az Orosz Föderáció életébe komoly akadályokba ütközött. Vlagyimir Putyin orosz elnök történelmi küldetésének nevezte a híd megépítését, és tegnap ünnepélyes keretek között fel is avathatta élete egyik „főművét”.

Az élet hídja
Az új krími vezetés mindenben próbál Putyin kedvére tenni. Szergej Akszjonov kormányzó már a munkálatok kezdetén kijelentette, az lenne a helyénvaló, ha az első ember, aki végigmehet a hídon a megnyitás után, Putyin elnök lenne. „Ez az ő gyermeke, az ő kezdeményezése. Ez jelenleg a világ leghosszabb hídja. A krímiek számára az élet hídja” – fogalmazott a helyi vezető.

Voltak szakértői kételyek a megvalósíthatóság kapcsán, mivel igen sok műszaki nehézséggel járt a kivitelezés, és a költségvetési gondokkal küszködő Oroszországot is megterhelte a 300 milliárd rubeles befektetés. A Krímért azonban mindent vállal az orosz elnök – a nemzetközi szankciókat és az extra költségeket egyaránt, és nem véletlenül, hiszen a terület „visszatérése az anyaországhoz” röpítette az egekbe és tartja évek óta következetesen 80 százalék magasságában népszerűségét, támogatottságát. A szárazföldi összeköttetés fontossága kétségtelen, ezért tervezte a sokak által gazdaságosan kivitelezhetetlennek tartott híd megépítését már II. Miklós cár, Sztálin és Hitler is - de nekik vagy pénzük, vagy idejük nem volt rá.

A Krím félszigetet 2014 márciusában annektálta Oroszország, a híd építését 2016-ban kezdték el. Az elmúlt négy évben a dél-orosz kikötők közvetlen járatai és kompok biztosították a rendszeres utas- és rakományszállításokat, és a légi forgalom is menetrendszerinti járatokkal működött, de mindez nem volt elég ahhoz, hogy a félszigetet szervesen be lehessen kapcsolni az ország vérkeringésébe.

Az új létesítmény Oroszország és egyben a világ leghosszabb hídja, a Fekete- és az Azovi-tenger közötti szűk Kercsi-szoroson 19 kilométer hosszúságban ível át, és összeköti a félszigetet az orosz Krasznodar-régióval. Egy dupla sínpárból álló vasútvonal és kétszer kétsávos autóút biztosítja rajta a közlekedést. A Russia Today beszámolója szerint egyelőre csak a személyautó-forgalom előtt nyitották meg, a teherforgalom októbertől indulhat, a vasút pedig 2019-től. A híd magassága 35 méter, pillértávolsága 227 méter, ami lehetővé teszi alatta a hajóforgalmat is. Maga a fémszerkezet több mint százezer tonnás, 288 pillérre támaszkodik, amelyek a víz alatt 90 méterre vannak besüllyesztve. Az orosz propagandatévé, a Russia Today azt is hangsúlyozza, hogy minden egyes pillérhez körülbelül 400 tonna fémszerkezetre van szükség, ami 32 Eiffel toronynyi vasat jelent.

A híd kapacitása nagy, elbírja 40 ezer autó napi forgalmát, és azt, hogy 47 vonatszerelvény közlekedjen rajta naponta kétszer, vagyis oda-vissza. Évente 14 millió utassal és 13 millió tonna rakománnyal számoltak a tervezők.

A Kercsi-híd megépítése rendkívüli technikai feladat volt, de még ennél is nagyobb a politikai üzenet, annak a demonstrálása, hogy Moszkva véglegesnek tekinti a félsziget Oroszországhoz tartozását, visszaút pedig nincs. Ukrajna aggódik is a történtek miatt, Kijev nemzetközi bíróságokhoz fordul az ügyben, Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter tavaly novemberben pedig azt kérte a nyugattól, haladéktalanul lépjen, mert a híd megépítését csak nemzetközi szankciókkal lehet csak megakadályozni. Az ukrán tárcavezető szerint országa dollármilliókban mérhető veszteségeket fog elszenvedni a híd miatt, mert megnehezedik a Fekete-tenger és az Azovi-tenger közötti áthajózás, és ez szorult gazdasági helyzetbe sodorja Ukrajnát, hatalmas kiesést fog okozni az ukrajnai kikötőknek, az ország gazdaságának.

Lecsapott az SZBU
Házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kedden a Ria Novosztyi és a Russia Today televíziók kijevi székhelyén, egy újságírót, Kiril Visinszkijt le is tartóztattak, jelentette be Olena Gitlianska SZBU-szóvivő. Az ukrán Unian hírportál tudósítása szerint a szóvivő közölte: az ukrán titkosszolgálat leleplezett egy orosz médiahálózatot, amely aktívan részt vett az Ukrajna elleni hibridháborúban. A történtekre azonnal reagált a Kreml. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő felhánorítónak nevezte az SZBU akcióját, és határozott állásfoglalást sürgetett a nemzetközi szervezetek részéről, és jelezte, Oroszország viszontlépéseket tesz.



2018.05.16 07:30

Iain Lindsay: Maradhatnak az Egyesült Királyságban élő magyarok

Publikálás dátuma
2018.11.19 12:40

Fotó: / Szalmás Péter
„2020 végéig minden magyar és más uniós állampolgárnak biztosítjuk a jogait, és ezeket a jogokat a jövőben is megtartják” – hangsúlyozta.
„Azoknak a magyaroknak, akik jövő március 29-én az Egyesült Királyságban tartózkodnak, nem kell elhagyniuk az országot. Mindössze annyit kérünk a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgároktól, hogy nagyon egyszerűen igényeljenek letelepedési engedélyt”
– mondta Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete az RTL Klub híradójának. Hozzátette: ha egy magyar állampolgár jövő március 29-e és 2020 vége között megy az Egyesült Királyságba, ugyanúgy letelepedési engedélyt kell majd kérnie, és 2020 végén nem kell elhagynia az országot. A javaslat szerint 2020 után is lehet látogatóként utazni az országba, de ezután új bevándorlási szabályok lesznek, amelyek „az emberek tehetségére, képzettségére alapulnak és nem arra, hogy ki honnan érkezik” – tette hozzá.
„Tehát alapvetően 2020 végéig minden magyar és más uniós állampolgárnak biztosítjuk a jogait, és ezeket a jogokat a jövőben is megtartják”
– hangsúlyozta a nagykövet.
Kitért arra is: biztos benne, hogy a magyar kormány méltányos szabályokat alkot majd a jövőben Magyarországra jönni akaró britekre vonatkozóan.    Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha a brit parlament nemet mond az egyezségre, közölte: ha elutasítják, akkor nincs megállapodás.
„Őszintén szólva, nem nagyon látom, lehet-e más megoldást találni december és március vége között”
–fogalmazott.
Iain Lindsay hozzátette: ezért érvelt azzal Theresa May, hogy ha nem támogatják ezt a tervezetet, akkor az a forgatókönyv, hogy megállapodás nélkül lépnek ki az EU-ból vagy elmarad a Brexit.

Uniós miniszterek: Nem nyithatók újra a tárgyalások

Nem nyithatók újra a tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás tervezetéről, annál jobb kompromisszumot ugyanis nem lehet elérni – jelentette ki az MTI összefoglalója szerint több bennmaradó európai uniós tagállam szakminisztere is Brüsszelben.
„A mostaninál nem lehet jobb egyezséget kötni”
– szögezte le Michael Roth német Európa-ügyi államminiszter a huszonhetek képviselőinek Brexit-ügyi egyeztetése előtt.
Az ugyancsak a belga fővárosban tartózkodó Peter Altmaier német gazdasági miniszter szintén elvetette a tárgyalások újranyitásának lehetőségét. Ales Chmelar EU-ügyekért felelős cseh államtitkár ennél enyhébben fogalmazott, amikor reményének adott hangot, hogy már nem kell visszatérni a tárgyalóasztalhoz. Jean Asselborn, a luxemburgi diplomácia vezetője azt mondta,
„bármilyen megállapodás jobb, mint a rendezetlen kiválás”.
Asselborn rámutatott, hogy utóbbi elkerülése mindkét félnek érdeke, a legfőbb vitás kérdésnek számító ír-északír határellenőrzés ügyére nem létezik jobb megoldás. Hozzátette: a brit kormányfőt elismerés illeti, amiért feladta korábbi véleményét, és immár úgy látja, hogy bármilyen egyezség jobb a megállapodás nélküli Brexitnél. Hasonló véleményének adott hangot többek között még Didier Reynders belga és Stef Blok holland külügyminiszter is, és mindketten egy ambiciózus jövőbeli viszony kialakításának szükségességéről beszéltek. Arra a kérdésre, hogy „túléli-e” a megállapodástervezet ezt a hetet, Reynders azt válaszolta, Brüsszelben igen, Londonban nem biztos. Gernot Blümel, az EU soros elnökségét betöltő Ausztria képviselője hangsúlyozta: a technikai szinten már elfogadott szöveg a lehető legjobb kompromisszum, ezért erősen bízik a megállapodás parlamenti jóváhagyásában. Kiemelte, nem számít a jövő év március 29-re tervezett brit kilépési dátum meghosszabbítására.
„Fájdalmas hét kezdődik az európai politikában. Az asztalon vannak a válási papírok, a végéhez közeledik 45 évnyi bonyolult házasság”
– jelentette ki.
Az Európai Bizottság keddre le akarja zárni a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat véglegesítését, amelyet a kiválási szerződéshez fognak csatolni. A tagállamoknak ezután még lenne 48 órájuk kiértékelni, a vasárnapi rendkívüli Brexit-ügyi uniós csúcstalálkozón pedig ezt is aláírnák a tervek szerint. A tervezetről majd még a brit parlamentnek is szavaznia kell, ennek kimenetele viszont egyelőre közel sem egyértelmű, sőt az elutasítás tűnik valószínűbbnek.
2018.11.19 12:40
Frissítve: 2018.11.19 12:41

Orosz sakknagymester: Magyarország és Csehország Putyin ügynökei

Publikálás dátuma
2018.11.19 11:51

Fotó: AFP/ Botár Gergely
Az orosz elnök kiválóan alkalmazza a KGB-nál tanultakat a nagy kiberháborúban.
Putyin a kibertérben nyerésre áll, mondta a hvg.hu tudósítójának Garri Kaszparov sakknagymester, politikai aktivista  a világ egyik legnagyobb technológiai konferenciáján, a Lisszabonban megrendezett Web Summiton. "A szabadságjogokért és a demokráciáért állok ki évtizedek óta – ezért is nem térhetek haza Oroszországba –, és úgy látom, hogy az IT területén leselkedik a legnagyobb veszély most ezekre", magyarázta Kaszparov (jelenleg az Avast IT biztonsági cég képviselője , aki egyrészt a magáncégek által gyűjtött adatok felhasználása miatt aggódik, másrészt a nemzetállamok adatgyűjtése és kiberhadviselése zavarja. Utóbbi probléma bonyolultságának a forrása: a politika és a hatalomvágy. A totalitáriánus rendszerek minden korszakban segítségül hívták a technológiát hatalmuk kiterjesztése érdekében: érdemes megnézni Kínát és Oroszországot. Utóbbi vezetője, Vlagyimir Putyin azért különösen veszélyes, mert megtanulta (KGB-tiszként), hogyan használhatja a technológiát az ország határain túl is az érdekeinek érvényesítésére. Amerika és az EU politikai destabilizálódása részben az orosz dezinformációs kampánynak és kibertámadásoknak köszönhető.    És sajnos az EU-ban nincs megfelelő politikai egység a fellépéshez. Pedig Kaszparov szerint tagállami szinten Magyarország és Csehország egyértelmű ügynökei Oroszországnak, míg a többi országban a hagyományos és közösségi médián keresztül próbál megosztottságot elérni Putyin.
2018.11.19 11:51