Putyin rávert Sztálinra is

Publikálás dátuma
2018.05.16. 07:30
FOTÓ: AFP/ALEXANDER NEMENOV
Miklós cár, Hitler és Sztálin is tervezte a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Kercsi-híd építését. Nekik nem sikerült, Putyinnak igen.

Fél évvel a tervezett határidő előtt, tegnap átadták az autós forgalomnak a Kercsi hidat, amely szárazföldi összeköttetést biztosít az Ukrajnától elcsatolt Krím-félsziget és Oroszország között. A Krím bekebelezésének mindeddig volt egy igen nagy szépséghibája, jelesül az, hogy csak Ukrajna felől lehetett szárazföldön megközelíteni, így a terület szerves gazdasági-infrastrukturális bekapcsolása az Orosz Föderáció életébe komoly akadályokba ütközött. Vlagyimir Putyin orosz elnök történelmi küldetésének nevezte a híd megépítését, és tegnap ünnepélyes keretek között fel is avathatta élete egyik „főművét”.

Az élet hídja
Az új krími vezetés mindenben próbál Putyin kedvére tenni. Szergej Akszjonov kormányzó már a munkálatok kezdetén kijelentette, az lenne a helyénvaló, ha az első ember, aki végigmehet a hídon a megnyitás után, Putyin elnök lenne. „Ez az ő gyermeke, az ő kezdeményezése. Ez jelenleg a világ leghosszabb hídja. A krímiek számára az élet hídja” – fogalmazott a helyi vezető.

Voltak szakértői kételyek a megvalósíthatóság kapcsán, mivel igen sok műszaki nehézséggel járt a kivitelezés, és a költségvetési gondokkal küszködő Oroszországot is megterhelte a 300 milliárd rubeles befektetés. A Krímért azonban mindent vállal az orosz elnök – a nemzetközi szankciókat és az extra költségeket egyaránt, és nem véletlenül, hiszen a terület „visszatérése az anyaországhoz” röpítette az egekbe és tartja évek óta következetesen 80 százalék magasságában népszerűségét, támogatottságát. A szárazföldi összeköttetés fontossága kétségtelen, ezért tervezte a sokak által gazdaságosan kivitelezhetetlennek tartott híd megépítését már II. Miklós cár, Sztálin és Hitler is - de nekik vagy pénzük, vagy idejük nem volt rá.

A Krím félszigetet 2014 márciusában annektálta Oroszország, a híd építését 2016-ban kezdték el. Az elmúlt négy évben a dél-orosz kikötők közvetlen járatai és kompok biztosították a rendszeres utas- és rakományszállításokat, és a légi forgalom is menetrendszerinti járatokkal működött, de mindez nem volt elég ahhoz, hogy a félszigetet szervesen be lehessen kapcsolni az ország vérkeringésébe.

Az új létesítmény Oroszország és egyben a világ leghosszabb hídja, a Fekete- és az Azovi-tenger közötti szűk Kercsi-szoroson 19 kilométer hosszúságban ível át, és összeköti a félszigetet az orosz Krasznodar-régióval. Egy dupla sínpárból álló vasútvonal és kétszer kétsávos autóút biztosítja rajta a közlekedést. A Russia Today beszámolója szerint egyelőre csak a személyautó-forgalom előtt nyitották meg, a teherforgalom októbertől indulhat, a vasút pedig 2019-től. A híd magassága 35 méter, pillértávolsága 227 méter, ami lehetővé teszi alatta a hajóforgalmat is. Maga a fémszerkezet több mint százezer tonnás, 288 pillérre támaszkodik, amelyek a víz alatt 90 méterre vannak besüllyesztve. Az orosz propagandatévé, a Russia Today azt is hangsúlyozza, hogy minden egyes pillérhez körülbelül 400 tonna fémszerkezetre van szükség, ami 32 Eiffel toronynyi vasat jelent.

A híd kapacitása nagy, elbírja 40 ezer autó napi forgalmát, és azt, hogy 47 vonatszerelvény közlekedjen rajta naponta kétszer, vagyis oda-vissza. Évente 14 millió utassal és 13 millió tonna rakománnyal számoltak a tervezők.

A Kercsi-híd megépítése rendkívüli technikai feladat volt, de még ennél is nagyobb a politikai üzenet, annak a demonstrálása, hogy Moszkva véglegesnek tekinti a félsziget Oroszországhoz tartozását, visszaút pedig nincs. Ukrajna aggódik is a történtek miatt, Kijev nemzetközi bíróságokhoz fordul az ügyben, Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter tavaly novemberben pedig azt kérte a nyugattól, haladéktalanul lépjen, mert a híd megépítését csak nemzetközi szankciókkal lehet csak megakadályozni. Az ukrán tárcavezető szerint országa dollármilliókban mérhető veszteségeket fog elszenvedni a híd miatt, mert megnehezedik a Fekete-tenger és az Azovi-tenger közötti áthajózás, és ez szorult gazdasági helyzetbe sodorja Ukrajnát, hatalmas kiesést fog okozni az ukrajnai kikötőknek, az ország gazdaságának.

Lecsapott az SZBU
Házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kedden a Ria Novosztyi és a Russia Today televíziók kijevi székhelyén, egy újságírót, Kiril Visinszkijt le is tartóztattak, jelentette be Olena Gitlianska SZBU-szóvivő. Az ukrán Unian hírportál tudósítása szerint a szóvivő közölte: az ukrán titkosszolgálat leleplezett egy orosz médiahálózatot, amely aktívan részt vett az Ukrajna elleni hibridháborúban. A történtekre azonnal reagált a Kreml. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő felhánorítónak nevezte az SZBU akcióját, és határozott állásfoglalást sürgetett a nemzetközi szervezetek részéről, és jelezte, Oroszország viszontlépéseket tesz.



Szerző

Vizsgálatot követel az ENSZ a gázai tüntetők halála miatt

Publikálás dátuma
2018.05.15. 17:54
A gázai övezet és Izrael határa, 2018. május 14-én. Fotó: Mati Milstein / NurPhoto
Nem volt jogos, hogy Izrael palesztin tüntetőkre lőtt hétfőn a Gázai övezetben - így ítélte meg a történteket az ENSZ emberi Jogi Hivatala kedden közzétett nyilatkozatában, számol be az MTI. Németország és Nagy-Britannia független vizsgálatot követel.

Rupert Colville ENSZ-szóvivő kifejtette, hogy életet kioltó fegyvereket csakis emberölés vagy súlyos sérülés megelőzése végett megengedett használni, márpedig az, hogy a palesztin tüntetők megpróbáltak átjutni az övezet határán lévő kerítésen, vagy abban kárt tenni, nem elegendő alap éles lőszer használatára ellenük. A szóvivő hozzátette, hogy a kövek és a lángoló benzines palackok hajigálása miatt sem kerültek életveszélybe izraeli katonák, mivel jól védett állasaikba húzódhattak.

Németország kormánya azt javasolta kedden, hogy független vizsgálat derítse ki, mi történt pontosan a hétfői vérontáskor, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a Hamász radikális palesztin szervezetet terheli a felelősség, mivel visszaélt a tüntetés jogával és erőszakot szít. Mindezt Angela Merkel kancellár szóvivője osztotta meg Berlinben újságírókkal.

A brit kormány is vizsgálatot szorgalmaz, és higgadtságra int. "Felszólítjuk mindkét felet, hogy tartózkodjon bármiféle további erőszaktól. A palesztinoknak joguk van tüntetni, de csakis békésen. Aggódunk, hogy szélsőséges elemek saját céljaik végett megpróbálják a békés tüntetéseket erőszakossá szítani. Izraelnek joga van megvédeni határait, de az éles lőszer használata felettébb aggályos" - mondta újságíróknak Theresa May miniszterelnök szóvivője Londonban.

A Gázai övezet határán történt hétfői összetűzésnek akár 60 halálos áldozata is lehet, a palesztin oldalon. Mintegy 1200-an sérültek meg lövésektől, közülük több mint száz tüntető állapota válságos vagy súlyos. Ugyancsak 1200 körüli azok száma, akik más sérülésekkel, egyebek mellett a belélegzett könnygáz miatt szorulnak orvosi kezelésre.

Szerző

Nem indul a következő választáson a szlovák államfő

Publikálás dátuma
2018.05.15. 17:29
Andrej Kiska. Fotó: AFP PHOTO / APA / GEORG HOCHMUTH
Andrej Kiska szlovák államfő kedden bejelentette: nem indul a következő, 2019-ben esedékes elnökválasztáson - írja az MTI. Ő volt a második komolyabban esélyes jelölt, aki azt közölte, hogy nem indul.

Döntését Kiska magánéleti okokkal, konkrétan azzal indokolta, hogy több időt akar tölteni a családjával, ugyanakkor rámutatott: teljesen nem akar távozni a politikából. Kiska tavaly áprilisban spekulációk sorának vetett véget, amikor bejelentette, hogy nem alapít politikai pártot, és nem fog indulni a parlamenti választásokon sem.

Kiskát többnyire a legesélyesebb lehetséges elnökjelöltnek mutatták a felmérések.

Robert Fico volt kormányfő, Kiska politikai ellenlábasa, nyilatkozatban azzal hozta összefüggésbe Kiska döntését, hogy a parlament összeférhetetlenségi bizottsága kedden délután vizsgál egy jelentést, amelyet a szlovák Pénzügyi Felügyelet készített az államfő volt cégéről. A nem nyilvános jelentésről Fico azt állítja, arról szól, hogy Kiska a 2014-es elnökválasztási kampányban a megengedettnél jóval több pénzt költött el.

Andrej Kiska - dacára elsősorban szimbolikus jogköreinek - , a Fico-kormány elleni sorozatos bírálataival tevékenyen részt vállalt a februári újságíró-gyilkosság utáni eseménsorozatban, amely Robert Fico lemondásához és a kormány széles körű átalakításához vezetett.

Szlovákiában jövő tavasszal tartják a következő államfőválasztást, amelyen a lakosság közvetlenül választ elnököt. Már többen jelezték, hogy indulni akarnak a posztért, azonban egyelőre nem vált ismertté olyan jelölt neve, akinek elemzők szerint kiemelkedő esélyei lehetnének a győzelemre. A "nagy nevek" várhatóan csak később jelentik be indulási szándékukat. Kiska már a második komolyabb lehetséges jelölt volt, aki azt közölte, hogy nem indul. Elsőként Miroslav Lajcák külügyminiszter jelentette be, hogy nem fog pályázni a posztra.

Szerző