Putyin rávert Sztálinra is

Publikálás dátuma
2018.05.16 07:30
FOTÓ: AFP/ALEXANDER NEMENOV
Miklós cár, Hitler és Sztálin is tervezte a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Kercsi-híd építését. Nekik nem sikerült, Putyinnak igen.

Fél évvel a tervezett határidő előtt, tegnap átadták az autós forgalomnak a Kercsi hidat, amely szárazföldi összeköttetést biztosít az Ukrajnától elcsatolt Krím-félsziget és Oroszország között. A Krím bekebelezésének mindeddig volt egy igen nagy szépséghibája, jelesül az, hogy csak Ukrajna felől lehetett szárazföldön megközelíteni, így a terület szerves gazdasági-infrastrukturális bekapcsolása az Orosz Föderáció életébe komoly akadályokba ütközött. Vlagyimir Putyin orosz elnök történelmi küldetésének nevezte a híd megépítését, és tegnap ünnepélyes keretek között fel is avathatta élete egyik „főművét”.

Az élet hídja
Az új krími vezetés mindenben próbál Putyin kedvére tenni. Szergej Akszjonov kormányzó már a munkálatok kezdetén kijelentette, az lenne a helyénvaló, ha az első ember, aki végigmehet a hídon a megnyitás után, Putyin elnök lenne. „Ez az ő gyermeke, az ő kezdeményezése. Ez jelenleg a világ leghosszabb hídja. A krímiek számára az élet hídja” – fogalmazott a helyi vezető.

Voltak szakértői kételyek a megvalósíthatóság kapcsán, mivel igen sok műszaki nehézséggel járt a kivitelezés, és a költségvetési gondokkal küszködő Oroszországot is megterhelte a 300 milliárd rubeles befektetés. A Krímért azonban mindent vállal az orosz elnök – a nemzetközi szankciókat és az extra költségeket egyaránt, és nem véletlenül, hiszen a terület „visszatérése az anyaországhoz” röpítette az egekbe és tartja évek óta következetesen 80 százalék magasságában népszerűségét, támogatottságát. A szárazföldi összeköttetés fontossága kétségtelen, ezért tervezte a sokak által gazdaságosan kivitelezhetetlennek tartott híd megépítését már II. Miklós cár, Sztálin és Hitler is - de nekik vagy pénzük, vagy idejük nem volt rá.

A Krím félszigetet 2014 márciusában annektálta Oroszország, a híd építését 2016-ban kezdték el. Az elmúlt négy évben a dél-orosz kikötők közvetlen járatai és kompok biztosították a rendszeres utas- és rakományszállításokat, és a légi forgalom is menetrendszerinti járatokkal működött, de mindez nem volt elég ahhoz, hogy a félszigetet szervesen be lehessen kapcsolni az ország vérkeringésébe.

Az új létesítmény Oroszország és egyben a világ leghosszabb hídja, a Fekete- és az Azovi-tenger közötti szűk Kercsi-szoroson 19 kilométer hosszúságban ível át, és összeköti a félszigetet az orosz Krasznodar-régióval. Egy dupla sínpárból álló vasútvonal és kétszer kétsávos autóút biztosítja rajta a közlekedést. A Russia Today beszámolója szerint egyelőre csak a személyautó-forgalom előtt nyitották meg, a teherforgalom októbertől indulhat, a vasút pedig 2019-től. A híd magassága 35 méter, pillértávolsága 227 méter, ami lehetővé teszi alatta a hajóforgalmat is. Maga a fémszerkezet több mint százezer tonnás, 288 pillérre támaszkodik, amelyek a víz alatt 90 méterre vannak besüllyesztve. Az orosz propagandatévé, a Russia Today azt is hangsúlyozza, hogy minden egyes pillérhez körülbelül 400 tonna fémszerkezetre van szükség, ami 32 Eiffel toronynyi vasat jelent.

A híd kapacitása nagy, elbírja 40 ezer autó napi forgalmát, és azt, hogy 47 vonatszerelvény közlekedjen rajta naponta kétszer, vagyis oda-vissza. Évente 14 millió utassal és 13 millió tonna rakománnyal számoltak a tervezők.

A Kercsi-híd megépítése rendkívüli technikai feladat volt, de még ennél is nagyobb a politikai üzenet, annak a demonstrálása, hogy Moszkva véglegesnek tekinti a félsziget Oroszországhoz tartozását, visszaút pedig nincs. Ukrajna aggódik is a történtek miatt, Kijev nemzetközi bíróságokhoz fordul az ügyben, Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter tavaly novemberben pedig azt kérte a nyugattól, haladéktalanul lépjen, mert a híd megépítését csak nemzetközi szankciókkal lehet csak megakadályozni. Az ukrán tárcavezető szerint országa dollármilliókban mérhető veszteségeket fog elszenvedni a híd miatt, mert megnehezedik a Fekete-tenger és az Azovi-tenger közötti áthajózás, és ez szorult gazdasági helyzetbe sodorja Ukrajnát, hatalmas kiesést fog okozni az ukrajnai kikötőknek, az ország gazdaságának.

Lecsapott az SZBU
Házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kedden a Ria Novosztyi és a Russia Today televíziók kijevi székhelyén, egy újságírót, Kiril Visinszkijt le is tartóztattak, jelentette be Olena Gitlianska SZBU-szóvivő. Az ukrán Unian hírportál tudósítása szerint a szóvivő közölte: az ukrán titkosszolgálat leleplezett egy orosz médiahálózatot, amely aktívan részt vett az Ukrajna elleni hibridháborúban. A történtekre azonnal reagált a Kreml. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő felhánorítónak nevezte az SZBU akcióját, és határozott állásfoglalást sürgetett a nemzetközi szervezetek részéről, és jelezte, Oroszország viszontlépéseket tesz.



Teljes bizonytalanság a Brexit-szavazás körül

Publikálás dátuma
2019.03.19 09:00
Továbbra sem biztos az EU-ból való kilépés
Fotó: AFP/ Laure Boyer
A politikai élet mindkét meghatározó oldaláról folynak egyre kétségbeesettebb erőfeszítések arra, hogy a westminsteri parlament alsóháza harmadik nekifutásra megszavazza a Theresa May és az Európai Unió között kötött kilépési megállapodást. A kőbe vésettnek vélt március 29-i, ­greenwichi idő szerint este 11 órás „kapuzárás” mindenképpen elszállt, a kérdés az, hány hetes, hónapos, éves késést szenved a 2016. június 23-án megszavazott brit távozás az Európai Unióból, sőt megvalósul-e egyáltalán. Megoldhatatlannak látszik az a visszás helyzet, hogy míg a választópolgárok 52 százaléka nem kért a közösségből, a parlamentben jelenleg ülő képviselők 75 százaléka szavazott a maradásra. Az EU kilépési szempontból kulcsfontosságú, március 21-i csúcsértekezlete előtt Theresa May kedden kívánja ismét a parlament elé terjeszteni a „dealt”, amelyet először 230, másodszor 149 fős többséggel utasítottak el. May a The Sunday Telegraphban megjelentetett levelében figyelmeztette a Házat, hogy „a parlament kollektív politikai kudarcának látványos jelképe lesz”, ha a Brexit késlekedése miatt az Egyesült Királyságnak három évvel a népszavazás után részt kell vennie a májusi európai parlamenti választáson. A kormányfő felszólította képviselőtársait: „viselkedjenek demokratákként, kössék meg a szükséges kompromisszumokat, hogy véget érhessen a megosztottság”. Létezik egy B terv is, melyről két miniszter már a hét végén beszámolt. Phil Hammond pénzügyminiszter és Liam Fox nemzetközi kereskedelmi miniszter is rögzítette, ha várhatóan elutasítanák a megállapodást, a kormány nem bocsátja szavazásra, mert „nincs értelme kitenni magát egy újabb megaláztatásnak”. Ami biztos, e sorok írásakor a parlament keddi napirendje nem tartalmazta a kilépéssel összefüggő vitát vagy szavazást. Sőt, John Bercow parlamenti elnök azt közölte, addig nem engedi a szavazást, amíg a megállapodás szövegében nem történik érdemi változás. Az is a halasztást jelzi, hogy a volt pénzügyminiszter, George Osborne főszerkesztésével készülő Evening Standard napilap szerint is „több tucat voks hiányzik ahhoz, hogy a kormányfő megnyerje a versenyt”. Bármikor szavaznak is, a mérleg nyelvét az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) tízfős frakciója jelenti, hiszen őket érinti leginkább a megállapodás legvitatottabb pontja, a vámunió folytatását jelentő „backstop” rendezés. A koronahű szervezet álláspontja erősen befolyásolja az euroszkeptikus tory képviselők szavazási szándékát is. Tizenöt, a népszavazáson a távozásra voksolt választókerületet képviselő konzervatív politikus, köztük a befolyásos volt Brexit-ügyi miniszter, David Davis levélben fordult westminsteri kollégáihoz, hogy a „kilépés megvalósulása érdekében szavazzák meg az alkut, biztosítva ezzel az Unió mielőbbi elhagyását”. Ha a Downing Street 10. hiú reményeinek megfelelően a szerződés megkapná a többséget, április végéig el lehet fogadni a szükséges kísérő törvényeket az alsóházban. Így május utolsó hetében vagy június első hetében életbe léphetne a Brexit, pontosabban megkezdődhetne a kétéves átmeneti időszak. Ellenkező esetben Theresa Maynek közel ezer nappal a népszavazás után be kell ismernie vereségét és az 50. cikkely hosszú kiterjesztéséért folyamodni, ami mintegy 100 millió fontot felemésztő európai parlamenti képviselői választást von maga után. E lépést beláthatatlan hosszúságú EU-tagsággal járó újabb meghosszabbítási kérések és elvárások követhetik, csúfot űzve az elmúlt negyvenöt év legjelentősebb brit alkotmányos gyakorlatából. Ha May dealjét visszautasítja a Ház, Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője újabb bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormánnyal szemben, amit állítólag hat és húsz közötti konzervatív politikus is kész támogatni. Tartja magát az a találgatás is, mely szerint a kormányfő értékes szavazatokhoz jutna azzal az ígérettel, hogy a megállapodás szentesítése után, várhatóan júniusban önként lemond tisztségéről.
Frissítve: 2019.03.19 09:01

77 nappal több munka ugyanazért a pénzért - a nők fizetéséért tüntettek Berlinben

Publikálás dátuma
2019.03.18 22:02
"Együtt az egyenlő bérekért"
Fotó: dpa Picture-Alliance / AFP/ BERND VON JUTRCZENKA
A német nők átlagosan 21 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nyugdíjuk pedig 53 százalékkal kisebb. És így is nagyságrendekkel jobb helyzetben vannak magyar nőtársaiknál.
Elfogadhatatlan, hogy Németországban a nőknek átlagosan 77 nappal többet kell dolgozniuk ugyanazért az éves fizetésért, mint a férfiaknak, a nemek közötti bérszakadékot meg kell szüntetni - hangsúlyozta a német szakszervezeti szövetség (Deutscher Gewerkschaftsbund) vezetője hétfőn Berlinben egy demonstráción, amelyet az Egyenlő Díjazás Napja (Equal Pay Day) alkalmából tartottak. Reiner Hoffmann a szövetségi kormány több szociáldemokrata (SPD) miniszterének részvételével tartott tüntetésen élesen bírálta a kormányt, kiemelte, hogy
a nemek közötti bérkülönbség évek óta nem csökken, mert hatástalanok a nők munkaerőpiaci helyzetének javítására szolgáló törvények.
Franziska Giffey család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter további intézkedéseket helyezett kilátásba, szavai szerint a kormány szankciókat vezethet be mindazon nagyvállalatok ellen, amelyek nem határozzák meg, hogy mekkora arányt kell elérnie a nőknek az igazgatótanácsban, vagy nem indokolják meg, hogy miért maradjon ez az arány nulla százalék. Rámutatott: az úgynevezett női kvótáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalatoknál a felügyelőbizottságokat tekintve már átlagosan 31 százalék a nők aránya, az igazgatótanácsokban viszont csak 6 százalék. Elfogadhatatlan, hogy a nők átlagosan 21 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nyugdíjuk pedig 53 százalékkal kisebb, mondta a miniszter.
Németországban az Egyenlő Díjazás Napja alkalmából más rendezvényekkel, megmozdulásokkal, akciókkal is igyekeztek felhívni a figyelmet a nemek közötti bérkülönbségekre. A kezdeményezők között volt a berlini közösségi közlekedési vállalat (BVG) is, amely egy napra bevezette a női jegy (Frauenticket) intézményét, a nőknek 21 százalékkal olcsóbban, 7 euró (2240 forint) helyett 5,5 euróért kínálta a napijegyet.
Az Egyenlő Díjazás Napja "mozgóünnep", mindig arra a napra teszik, amelyiktől számítva a nők - a férfiakhoz képest - már nem ingyen dolgoznak, hanem pénzt keresnek munkájukkal. Ez Németországban az idén az év 77. napja, március 18. - mutatta ki a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis). Adatai szerint a nők átlagos bruttó órabére 16,59 euró, ami 21 százalékkal kisebb a férfiak 21 eurót kitevő átlagos órabérénél. Az ország nyugati részén az országos átlagot meghaladó mértékű, 22 százalékos az eltérés, a volt NDK területén viszont jóval kisebb az egyenlőtlenség, a bérkülönbség csupán 7 százalékos. Az úgynevezett nemek közötti bérszakadék (Gender Pay Gap) mélysége nem változott lényegesen az utóbbi években, a rendszeres adatfelvétel 2006-os kezdete óta rendre 22 százalék körüli a különbség országos szinten.
A Destatis szerint az eltérés többnyire szerkezeti tényezőknek tulajdonítható, legfőbb oka, hogy a nők jellemzően alacsonyabb bérezésű munkakörökben dolgoznak, és gyakrabban foglalkoztatják őket részmunkaidőben, mint a férfiakat. Ugyanakkor a nők akkor is kevesebbet keresnek, amikor ugyanazt a munkát végzik, mint a férfiak; azonos beosztásban 6 százalékos a fizetéskülönbség. A női kvótáról szóló törvény 2016-ban lépett életbe, a szabály szerint a 2000-nél több embert foglalkoztató tőzsdén jegyzett részvénytársaságoknál, amelyeknél a felügyelőbizottságot a munkavállalói részvétel elve alapján állítják össze, a testületben felszabaduló helyeket kötelező nőkkel betölteni, amíg el nem érik a 30 százalékos arányt. Ez az előírás nagyjából 100 nagyvállalatra vonatkozik.
További 3500 cég - a tőzsdén jegyzett kisebb részvénytársaságok, illetve azok a legkevesebb 500 embert foglalkoztató cégek, amelyek a felügyelőbizottság összetételét tekintve a munkavállalói részvételt előíró jogszabály hatálya alá tartoznak - saját hatáskörben állapíthat meg célokat a női részarány növelésére. Az önkéntes vállalás teljesítését már 2015-ben el kell kezdeni, és nemcsak a felügyelőbizottságban, hanem a menedzsment felső szintjén is, és rendszeresen nyilvános jelentést kell készíteni a folyamat alakulásáról. A fizetések átláthatóságáról rendelkező törvény az idén lépett életbe, azt írja elő, hogy a legkevesebb 200 embert foglalkoztató cégeknél a munkavállaló kérésére tájékoztatást kell adni arról, hogy azonos beosztásban az ellenkező nemhez tartozó dolgozók átlagosan mennyit keresnek.

Nők helyzete Európában: csak jobb hely van Magyarországnál

Nincs európai ország amely rosszabbul teljesítene Magyarországnál a nemek közti egyenlőséget tekintve - derül ki a Világgazdasági Fórum 2018-as jelentéséből. A nemek közötti egyenlőség index a nők gazdasági lehetőségeit, politikai képviseletét, oktatásban való részvételét, valamint az egészségügyi kilátásait veszi figyelembe a globális rangsor összeállításánál. Magyarország 102. a rangsorban a 149 tagú mezőnyből. A lemaradás elsősorban a politikai képviselet hiányában keresendő, írja a kimutatás nyomán a Magyarország a világban blog. A magyarországinál csak hét országban kezdetlegesebb a nők politikai képviselete: Bahrein, Belize, Brunei, Kuvait, Libanon, Omán és Jemen.