Putyin rávert Sztálinra is

Publikálás dátuma
2018.05.16 07:30
FOTÓ: AFP/ALEXANDER NEMENOV
Fotó: /
Miklós cár, Hitler és Sztálin is tervezte a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Kercsi-híd építését. Nekik nem sikerült, Putyinnak igen.

Fél évvel a tervezett határidő előtt, tegnap átadták az autós forgalomnak a Kercsi hidat, amely szárazföldi összeköttetést biztosít az Ukrajnától elcsatolt Krím-félsziget és Oroszország között. A Krím bekebelezésének mindeddig volt egy igen nagy szépséghibája, jelesül az, hogy csak Ukrajna felől lehetett szárazföldön megközelíteni, így a terület szerves gazdasági-infrastrukturális bekapcsolása az Orosz Föderáció életébe komoly akadályokba ütközött. Vlagyimir Putyin orosz elnök történelmi küldetésének nevezte a híd megépítését, és tegnap ünnepélyes keretek között fel is avathatta élete egyik „főművét”.

Az élet hídja
Az új krími vezetés mindenben próbál Putyin kedvére tenni. Szergej Akszjonov kormányzó már a munkálatok kezdetén kijelentette, az lenne a helyénvaló, ha az első ember, aki végigmehet a hídon a megnyitás után, Putyin elnök lenne. „Ez az ő gyermeke, az ő kezdeményezése. Ez jelenleg a világ leghosszabb hídja. A krímiek számára az élet hídja” – fogalmazott a helyi vezető.

Voltak szakértői kételyek a megvalósíthatóság kapcsán, mivel igen sok műszaki nehézséggel járt a kivitelezés, és a költségvetési gondokkal küszködő Oroszországot is megterhelte a 300 milliárd rubeles befektetés. A Krímért azonban mindent vállal az orosz elnök – a nemzetközi szankciókat és az extra költségeket egyaránt, és nem véletlenül, hiszen a terület „visszatérése az anyaországhoz” röpítette az egekbe és tartja évek óta következetesen 80 százalék magasságában népszerűségét, támogatottságát. A szárazföldi összeköttetés fontossága kétségtelen, ezért tervezte a sokak által gazdaságosan kivitelezhetetlennek tartott híd megépítését már II. Miklós cár, Sztálin és Hitler is - de nekik vagy pénzük, vagy idejük nem volt rá.

A Krím félszigetet 2014 márciusában annektálta Oroszország, a híd építését 2016-ban kezdték el. Az elmúlt négy évben a dél-orosz kikötők közvetlen járatai és kompok biztosították a rendszeres utas- és rakományszállításokat, és a légi forgalom is menetrendszerinti járatokkal működött, de mindez nem volt elég ahhoz, hogy a félszigetet szervesen be lehessen kapcsolni az ország vérkeringésébe.

Az új létesítmény Oroszország és egyben a világ leghosszabb hídja, a Fekete- és az Azovi-tenger közötti szűk Kercsi-szoroson 19 kilométer hosszúságban ível át, és összeköti a félszigetet az orosz Krasznodar-régióval. Egy dupla sínpárból álló vasútvonal és kétszer kétsávos autóút biztosítja rajta a közlekedést. A Russia Today beszámolója szerint egyelőre csak a személyautó-forgalom előtt nyitották meg, a teherforgalom októbertől indulhat, a vasút pedig 2019-től. A híd magassága 35 méter, pillértávolsága 227 méter, ami lehetővé teszi alatta a hajóforgalmat is. Maga a fémszerkezet több mint százezer tonnás, 288 pillérre támaszkodik, amelyek a víz alatt 90 méterre vannak besüllyesztve. Az orosz propagandatévé, a Russia Today azt is hangsúlyozza, hogy minden egyes pillérhez körülbelül 400 tonna fémszerkezetre van szükség, ami 32 Eiffel toronynyi vasat jelent.

A híd kapacitása nagy, elbírja 40 ezer autó napi forgalmát, és azt, hogy 47 vonatszerelvény közlekedjen rajta naponta kétszer, vagyis oda-vissza. Évente 14 millió utassal és 13 millió tonna rakománnyal számoltak a tervezők.

A Kercsi-híd megépítése rendkívüli technikai feladat volt, de még ennél is nagyobb a politikai üzenet, annak a demonstrálása, hogy Moszkva véglegesnek tekinti a félsziget Oroszországhoz tartozását, visszaút pedig nincs. Ukrajna aggódik is a történtek miatt, Kijev nemzetközi bíróságokhoz fordul az ügyben, Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter tavaly novemberben pedig azt kérte a nyugattól, haladéktalanul lépjen, mert a híd megépítését csak nemzetközi szankciókkal lehet csak megakadályozni. Az ukrán tárcavezető szerint országa dollármilliókban mérhető veszteségeket fog elszenvedni a híd miatt, mert megnehezedik a Fekete-tenger és az Azovi-tenger közötti áthajózás, és ez szorult gazdasági helyzetbe sodorja Ukrajnát, hatalmas kiesést fog okozni az ukrajnai kikötőknek, az ország gazdaságának.

Lecsapott az SZBU
Házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kedden a Ria Novosztyi és a Russia Today televíziók kijevi székhelyén, egy újságírót, Kiril Visinszkijt le is tartóztattak, jelentette be Olena Gitlianska SZBU-szóvivő. Az ukrán Unian hírportál tudósítása szerint a szóvivő közölte: az ukrán titkosszolgálat leleplezett egy orosz médiahálózatot, amely aktívan részt vett az Ukrajna elleni hibridháborúban. A történtekre azonnal reagált a Kreml. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő felhánorítónak nevezte az SZBU akcióját, és határozott állásfoglalást sürgetett a nemzetközi szervezetek részéről, és jelezte, Oroszország viszontlépéseket tesz.



2018.05.16 07:30

Medvét lőttek ki egy iskola udvarán Csíkszeredában

Publikálás dátuma
2018.08.21 13:16
Hím barna medve (Ursus arctos) a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnázium udvarán 2018. augusztus 21-én
Fotó: MTI/ Veres Nándor
Az állat több portára is betört, majd elaludt az intézmény udvarán.
A csíkszeredai román tannyelvű Octavian Goga Főgimnázium udvarán lőtt ki egy vadász kedd délelőtt egy medvét, az állat hajnalban több portára is betört a városban – írja az MTI a Székelyhon.ro portál cikke alapján. A hím medve kedden reggel tévedt a székelyföldi Hargita megye székhelyére, ahol több portára is a kerítéseket letépve jutott be, és az egyik gazdaságban elpusztított egy kecskét, melyet az iskola udvarára hurcolt, és ott lakmározott belőle. A portál helyszíni tudósításban számolt be arról, hogy a környéket csendőrök és rendőrök vették körül, míg elkészült az a dokumentáció, amellyel a környezetvédelmi minisztériumhoz folyamodhattak az állat kilövési kérelmével. A beszámoló szerint a medve többször is elaludt egy-egy portán, majd pedig az Octavian Goga Főgimnázium udvarán. A hatóságok a környéken mindenkit csendre intettek, hogy az állat lehetőleg maradjon nyugodt a minisztériumi kilövési engedély kibocsátásáig. Az engedély végül dél tájban érkezett meg, és ez alapján a Szilos vadásztársulat egyik tagja egy jól célzott lövéssel az iskolaudvaron teríthette le az állatot. Romániában gyakorivá vált, hogy a medvék a településeken keresnek élelmet maguknak, és a lakosságot is veszélyeztetik. A székelyföldi Hargita megyében az év eleje óta kilenc személy került kórházba medvetámadás következtében. A medvék túlszaporodása 2016-tól vált nyilvánvalóvá, amikor a Ciolos-kormány a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. Tavaly a Környezetvédelmi Minisztérium sürgősségi beavatkozási kvótát fogadott el, amely alapján külön minisztéiumi engedéllyel ki lehet lőni vagy át lehet telepíteni a veszélyes állatokat. A 2017-es állománybecslés adatai szerint Romániában mintegy 6800 medve él, és a medveállomány túlnyomó része, mintegy 5300 példány a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található. 
2018.08.21 13:16
Frissítve: 2018.08.21 13:18

Már 11 halálos áldozata van a megáradt dél-olaszországi folyónak

Publikálás dátuma
2018.08.21 13:00

Fotó: AFP/KONTROLAB/
Túrázókat sodort magával a folyó a Civita hegyközség közelében. Hatan kórházba kerültek és sokan eltűntek.
Legkevesebb 11 túrázó fulladt egy megáradt folyóba a Dél-Olaszországban fekvő Raganello-szurdokban, többen eltűntek – írja a BBC. A polgári védelmi hatóság közlése szerint eddig 18 embert mentettek ki, köztük egy 10 éves fiút. Hatan kórházba kerültek.  Mint megírtuk, sajtóhírek szerint a szerencsétlenség a calabriai Civita hegyközség közelében történt, ahol a heves esőzések megduzzasztották a folyót a szakadékban. A túrázókat készületlenül érte az áradás, és a csoportot részben magával sodorta a folyó. Carlo Tansi, a calabriai polgári védelmi hatóság vezetője kiemelte, hogy a szurdok keskeny, 1 kilométer mély és „nagyon rövid idő alatt feltöltődik vízzel”. A La Repubblica című olasz napilap korábban az internetes felületén közölte, hogy egyeseknek sikerült a sziklákon biztonságba húzódniuk. A 13 kilométer hosszú, több száz méter mély szurdok tiszta vizével és sziklaképződményeivel közkedvelt a turisták körében. 
2018.08.21 13:00
Frissítve: 2018.08.21 13:00