Fél évvel a tervezett határidő előtt, tegnap átadták az autós forgalomnak a Kercsi hidat, amely szárazföldi összeköttetést biztosít az Ukrajnától elcsatolt Krím-félsziget és Oroszország között. A Krím bekebelezésének mindeddig volt egy igen nagy szépséghibája, jelesül az, hogy csak Ukrajna felől lehetett szárazföldön megközelíteni, így a terület szerves gazdasági-infrastrukturális bekapcsolása az Orosz Föderáció életébe komoly akadályokba ütközött. Vlagyimir Putyin orosz elnök történelmi küldetésének nevezte a híd megépítését, és tegnap ünnepélyes keretek között fel is avathatta élete egyik „főművét”.
Az új krími vezetés mindenben próbál Putyin kedvére tenni. Szergej Akszjonov kormányzó már a munkálatok kezdetén kijelentette, az lenne a helyénvaló, ha az első ember, aki végigmehet a hídon a megnyitás után, Putyin elnök lenne. „Ez az ő gyermeke, az ő kezdeményezése. Ez jelenleg a világ leghosszabb hídja. A krímiek számára az élet hídja” – fogalmazott a helyi vezető.
Voltak szakértői kételyek a megvalósíthatóság kapcsán, mivel igen sok műszaki nehézséggel járt a kivitelezés, és a költségvetési gondokkal küszködő Oroszországot is megterhelte a 300 milliárd rubeles befektetés. A Krímért azonban mindent vállal az orosz elnök – a nemzetközi szankciókat és az extra költségeket egyaránt, és nem véletlenül, hiszen a terület „visszatérése az anyaországhoz” röpítette az egekbe és tartja évek óta következetesen 80 százalék magasságában népszerűségét, támogatottságát. A szárazföldi összeköttetés fontossága kétségtelen, ezért tervezte a sokak által gazdaságosan kivitelezhetetlennek tartott híd megépítését már II. Miklós cár, Sztálin és Hitler is - de nekik vagy pénzük, vagy idejük nem volt rá.
A Krím félszigetet 2014 márciusában annektálta Oroszország, a híd építését 2016-ban kezdték el. Az elmúlt négy évben a dél-orosz kikötők közvetlen járatai és kompok biztosították a rendszeres utas- és rakományszállításokat, és a légi forgalom is menetrendszerinti járatokkal működött, de mindez nem volt elég ahhoz, hogy a félszigetet szervesen be lehessen kapcsolni az ország vérkeringésébe.
Az új létesítmény Oroszország és egyben a világ leghosszabb hídja, a Fekete- és az Azovi-tenger közötti szűk Kercsi-szoroson 19 kilométer hosszúságban ível át, és összeköti a félszigetet az orosz Krasznodar-régióval. Egy dupla sínpárból álló vasútvonal és kétszer kétsávos autóút biztosítja rajta a közlekedést. A Russia Today beszámolója szerint egyelőre csak a személyautó-forgalom előtt nyitották meg, a teherforgalom októbertől indulhat, a vasút pedig 2019-től. A híd magassága 35 méter, pillértávolsága 227 méter, ami lehetővé teszi alatta a hajóforgalmat is. Maga a fémszerkezet több mint százezer tonnás, 288 pillérre támaszkodik, amelyek a víz alatt 90 méterre vannak besüllyesztve. Az orosz propagandatévé, a Russia Today azt is hangsúlyozza, hogy minden egyes pillérhez körülbelül 400 tonna fémszerkezetre van szükség, ami 32 Eiffel toronynyi vasat jelent.
A híd kapacitása nagy, elbírja 40 ezer autó napi forgalmát, és azt, hogy 47 vonatszerelvény közlekedjen rajta naponta kétszer, vagyis oda-vissza. Évente 14 millió utassal és 13 millió tonna rakománnyal számoltak a tervezők.
A Kercsi-híd megépítése rendkívüli technikai feladat volt, de még ennél is nagyobb a politikai üzenet, annak a demonstrálása, hogy Moszkva véglegesnek tekinti a félsziget Oroszországhoz tartozását, visszaút pedig nincs. Ukrajna aggódik is a történtek miatt, Kijev nemzetközi bíróságokhoz fordul az ügyben, Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter tavaly novemberben pedig azt kérte a nyugattól, haladéktalanul lépjen, mert a híd megépítését csak nemzetközi szankciókkal lehet csak megakadályozni. Az ukrán tárcavezető szerint országa dollármilliókban mérhető veszteségeket fog elszenvedni a híd miatt, mert megnehezedik a Fekete-tenger és az Azovi-tenger közötti áthajózás, és ez szorult gazdasági helyzetbe sodorja Ukrajnát, hatalmas kiesést fog okozni az ukrajnai kikötőknek, az ország gazdaságának.
