Spike Lee új filmje szerint Trump miatt politikai hatalomhoz jutott a Ku-Klux-Klan ( trailer!)

Publikálás dátuma
2018.05.15 18:12
Spike Lee - AFP fotó
Fotó: /
Huszonhét év után egy igaz történetet feldolgozó politikai pamflettel tért vissza az amerikai Spike Lee a 71. cannes-i filmfesztiválra: a hivatalos versenyprogramban bemutatott BlacKKKlansman című filmje azt állítja, hogy Donald Trump elnökké választásával a Ku-Klux-Klan szélsőséges szervezet jutott politikai hatalomhoz az Egyesült Államokban.

Az Arany Pálmáért versenyző filmek közül az egyik leginkább várt alkotást, amely egy politikai történet, egy klasszikus thriller, valamint egy akciófilm keveréke, hétfő este mutatták be a Croisette-en. 

A forgatókönyv egy afroamerikai rendőr 2006-ban nyilvánosságra került, hihetetlennek tűnő, 1978-ban játszódó igaz történetére épül. Ron Stallworthnak ugyanis sikerült beépülnie az 1865-ben alakult rasszista, antiszemita, a fehér fajvédelmet hirdető és időnként bűnözői módszereket is alkalmazó Ku-Klux-Klanba, és lelepleznie a módszereiket.

A szervezetnek politikusi pályára készülő korabeli vezetője, David Duke (Topher Grace) a jelenlegi amerikai elnök ismert mondatait és szlogenjeit idézi (Amerika mindenekelőtt, Amerikai ismét nagy lesz) a film jeleneteiben, s a kétórás krimi a tavaly augusztus 12-én Charlottesville városában az alt-right, alternatív jobboldal egyik szélsőséges csoportosulása által a polgárháború déli főparancsnoka, Robert Lee szobrának eltávolítása ellen rendezett tüntetés képeivel zárul, amelyen egy fehér fajvédő autójával az ellentüntetők közé hajt és egy nőt halálra gázol. A tüntetéseken ott volt és felszólalt David Duke is. Spike Lee a gázolásban meghalt 32 éves Heather Heyer emlékének szenteli a filmet, amely Donald Trump beszédének egy részletével zárul, amelyben az amerikai elnök nem hajlandó elítélni a szélsőséges tüntetőket.

A filmet a díszbemutatón hatalmas ovációval fogadta a közönség, s a sajtóvetítésen is tapsolt az újságírók egy jelentős része. Az afroamerikai rendező cannes-i sajtótájékoztatóján kedden gyilkosságnak nevezte a fiatal nő halálát.

Van egy alak a Fehér Házban, nem fogom kiejteni a nevét, aki ebben a fontos pillanatban választhatta volna az összetartozást a gyűlölködés helyett. De ez a szemét nem ítélte el a Klant, az alt-right mozgalmat és a rohadt nácikat" - mondta Spike Lee. De azt akartam elmondani, hogy ezek a szélsőjobbos bunkók nemcsak az Egyesült Államokban léteznek, mindenhol ott vannak és nem maradhatunk csendben, fel kell ébrednünk - tette hozzá.

A film a Colorado Springs-i rendőrség egyik titkos ügynökének, a fekete bőrű Ron Stallworthnak a nyomozását követi végig. A rendőrnek telefonon sikerül bizalmat kialakítania a szélsőségesekkel és beépülni közéjük, de amikor személyesen is találkozni akarnak vele, egyik fehér bőrű, zsidó kollegáját küldi el a találkozókra maga helyett. A főszereplőt John David Washington alakítja, akinek apja, Denzel Washington 1992-ben Spike Lee nagysikerű filmjének, a Malcolm X-nek a főszerepét játszotta. A fekete és a zsidó rendőr (Adam Driver) briliáns kettőse végig vígjátéki hangulatot kölcsönöz a tragikus hangvételű filmnek, és egyszerre teszi nevetségessé és félelmetessé a fehér fajvédők közösségét.(MTI)

Szerző
2018.05.15 18:12

Megtalálhatták Picasso egyik 2012-ben ellopott festményét

Publikálás dátuma
2018.11.18 13:59

Fotó: /
Holland állampolgárok rendkívüli értékes festményt találtak a romániai Tulcea megyében elásva - közölte vasárnap a News.ro hírügynökség. Vélhetően a rotterdami műcsarnokból román műkincsrablók által 2012-ben ellopott hét nagy értékű festmény egyikéről, Picasso Harlequin fej című alkotásáról van szó.
A festményt a megtalálói szombaton este bevitték Hollandia bukaresti nagykövetségére. A nagykövetség azonnal értesítette a román hatóságokat. A festményt Mira Feticu Hollandiában élő román származású írónő találta meg egy másik, meg nem nevezett holland állampolgárral együtt. Feticu 2015-ben a rotterdami műkincslopásból merített ihletet Tascha című regényének megírásához. Állítása szerint tíz nappal ezelőtt névtelen román nyelvű levelet kapott, melyben a levélíró megjelölte az elásott műkincs helyét. A levélről azonnal értesítette azt a holland nyomozót, akivel együttműködött a regénye megírásakor. Ezután indult el egy holland állampolgárral a megjelölt helyre, ahol egy kő alá rejtve, műanyag fóliába becsomagolva találta meg a képet tartalmazó csomagot. A News.ro hírügynökség képet is közölt az írónőről, amint kezében tartja a keretéből kivágott festményt és a reprodukciót, amely alapján azonosította a művet. A műalkotást a nagykövetség átadta a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnek (DIICOT). Az ügyészség vasárnap szűkszavú közleményben erősítette meg: Hollandia bukaresti nagykövetsége bejelentése alapján nyomozást indított az ügyben. A műalkotást hétfőn a Román Művészeti Múzeumba szállítják szakértői vizsgálatra. Román betörők 2012 októberében hatoltak be a rotterdami Műcsarnokba (Kunsthal), ahonnan hét nagy értékű festményt vágtak ki a képkeretből, és vittek magukkal. A festmények - Picasso, Matisse, Monet és Gauguin alkotásai - közel 18 millió euróra (5,8 milliárd forintra) voltak biztosítva. Az ügyben a DIICOT hat román állampolgár ellen emelt vádat. A két fővádlott beismerő vallomást tett. Őket 2014 februárjában a Bukaresti Táblabíróság jogerősen 6 év, valamint 5 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. A perben kétéves börtönbüntetést kapott a fővádlott anyja, aki előbb azt vallotta, hogy elégette a festményeket, később azonban visszavonta a vallomását. A festmények hollétéről a román nyomozóknak nem sikerült információkat szerezniük. 
Szerző
2018.11.18 13:59
Frissítve: 2018.11.18 16:03

Az utolsó üzlet: életveszély, kényszer, alku és erkölcs

Publikálás dátuma
2018.11.17 15:17

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Spiró György kérésének engedve készülő regényéből írt színdarabot Závada Pál Az utolsó üzlet címmel, amelynek ősbemutatóját november 23-án tartják a Szegedi Nemzeti Színházban. Közönségtalálkozót szerveztek szerdán a helyi Somogyi Könyvtárban mások mellett az író, a rendező Lukáts Andor, valamint Szávai Viktória és Jakab Tamás színészek részvételével. A regény nincs kész, és a darab sem – hökkentette meg a szép számú közönséget Závada Pál egy kérdésre válaszolva, aki hozzátette: a kettő segíti egymást, mert darabírás olyan tapasztalatokat nyújtott neki, amelyek felhasználhatóak regényírás közben. A darab története 1944-ben játszódik, amikor Magyarország legnagyobb vállalatbirodalmának zsidó származású tulajdonosai az életben maradásukért, a megmenekülésükért üzletet kötnek az másik oldalon álló és egymással is versengő SS-szel és a magyar kormánnyal. Életveszélyben kötnek kényszerüzletet a csepeli Weiss Manfréd-birodalom leszármazottai (a darabban Kohner-családként szerepelnek), és a vagyon átengedése ellenére nem lehetnek biztosak abban, hogy a másik fél megtartja-e ígéretét – vázolta a darab alaphelyzetét a szerző. Lukáts Andor elbeszéléséből kiderült, hogy az olvasópróbákon részt vett az író, aztán „a színészek és a rendező itt maradt a darabbal”. Jófajta együttműködésnek nevezte a Závada Pállal folytatottat, mégis nagy derültség közepette megjegyezte, hogy Csehovval könnyebb együtt dolgozni, mert már nem él. A szerdai próbán érhették meglepetések a szerzőt, mert húznunk kellett a darabból, és az ilyesmit nem szeretik. Az előadhatóság szempontjai ezt megkövetelik – ismerte el Lukáts Andor. Závada erre reflektálva elmondta, hogy a szerzői és a színházi szándékok egy irányba mutatnak, ami számára megnyugtató. A rendező szerint alapvető erkölcsi kérdéseket boncolgat és jár körbe Az utolsó üzlet. A darabban a dúsgazdag vállalatbirodalom örököseinek megvan a pénzük, és ezzel a lehetőségük, hogy veszélyhelyzetben, egy alku keretében mindent hátrahagyva repülőre szálljanak. – Ám a darabban elhangzik egy nagyon fontos kérdés: hogyan mentse az életét, akinek nincs pénze. Mindennek hátterét Jakab Tamás azzal is megvilágította a vázolt üzlet során ötven embernek egérutat hagytak, de hatszázezer zsidó származású ember bent maradt a kelepcében. Závada Pál elismerte, hallott olyan véleményt, hogy a darab akár a hazai antiszemita érzelmek felkorbácsolására is alkalmas lehet, de ettől nem tart. Az erkölcsi áldozathozatal éppen úgy a része a színműnek, mint az üzleti érdek és érzék – nyomatékosította. Izgalmas ősbemutatónak nézünk elébe.
2018.11.17 15:17
Frissítve: 2018.11.17 15:17