Előfizetés

Idáig jutottunk - "Nem tudjuk garantálni munkatársaink biztonságát"

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2018.05.16. 07:07
ITT MÉG BUDAPESTEN A Soros György által fémjelzett egyetem hallgatói hamarosan Bécsbe járhatnak FOTÓ: CEU/VÉGEL DÁNIE
ITT MÉG BUDAPESTEN A Soros György által fémjelzett egyetem hallgatói hamarosan Bécsbe járhatnak FOTÓ: CEU/VÉGEL DÁNIE

ITT MÉG BUDAPESTEN A Soros György által fémjelzett egyetem hallgatói hamarosan Bécsbe járhatnak FOTÓ: CEU/VÉGEL DÁNIE

Ami korábban valószínűsíthető volt, mára bizonyossá vált: hivatalosan is bejelentették, hogy a Soros Györgyhöz kötődő regionális alapítványi központ Budapestről a német fővárosba teszi át székhelyét. A New Yorkban kiadott közlemény az egyre nyomasztóbb magyar politikai és jogi környezettel indokolta a lépést.

„A magyar kormány a munkánkat becsmérli és hamis színben tünteti fel, korlátozza a civil társadalmat politikai előnyszerzés céljából, olyan taktikát alkalmazva, amelyre még nem volt példa az Európai Unió történetében” – idézte a közlemény Patrick Gaspard, a Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke kijelentését. Az úgynevezett Stop Soros jogszabálycsomag – tette hozzá Gaspard – a legújabb ilyen próbálkozás: „Nem tudjuk tovább garantálni a munkánk és a munkatársaink biztonságát Magyarországon, és nem tudunk védelmet nyújtani az önkényes kormányzati beavatkozással szemben.”

Ismeretes: a törvény nemzetbiztonságra hivatkozva, kormányzati engedély hiányában megtiltaná minden szervezetnek, hogy a menedékkérőknek és menekülteknek tanácsot adjon vagy képviselje őket. A kormány egyértelművé tette, hogy az új jogszabályok célja a legjelentősebb magyar emberi jogi szervezetek és támogatóik – így a Nyílt Társadalom Alapítványok – ellehetetlenítése.

Az elmúlt két évben a magyar kormány több mint 100 millió eurót költött az adófizetők pénzéből egy hazugságokat terjesztő gyűlöletkampányra. A közlemény emlékeztet rá: a kormány poszterekkel és óriásplakátokkal árasztotta el az országot, amelyek második világháborús antiszemita szólamokat idéztek, és úgynevezett „nemzeti konzultációt” kezdeményezett Soros György és magyar emberi jogi csoportok ellen. A kormánybarát média hamis vádakat zúdított egyetemi oktatókra, civil társadalmi csoportok dolgozóira és az alapítványok munkatársaira.

Soros György első alapítványát 1984-ben hozta létre Magyarországon a gondolat- és szólásszabadság előmozdítása érdekében. Az alapítvány révén később iskolatej-programot támogatott, orvosi berendezéseket adományozott kórházaknak, segítséget nyújtott a legszegényebb embereknek. 2010-ben Soros György közel 1 millió euróval segítette a vörösiszap-katasztrófa károsultjait. Bár az alapítványi központ Berlinbe költözik, továbbra is támogatni fogja a magyarországi civil szervezeteket – egyebek mellett – az emberi jogok, a művészet és a kultúra, a sajtószabadság és az átláthatóság terén.

Csontos Csaba lapunknak elmondta, hogy most az alapítványnál dolgozók érdekeinek védelme és a működés zavartalan folytatásának biztosítása a legfontosabb szempont. A munkatársak jelenleg egyeztetnek a családjukkal, pontosan még nem lehet tudni, hányan költöznek át Berlinbe. Az alapítványi központ nyár végéig bizonyosan áttelepül a német fővárosba.

– A munkatársak számára felajánlották, hogy költözzenek Berlinbe. Az ajánlat valamennyi alkalmazottaknak szól, magyaroknak és külföldieknek egyaránt – mondta Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítványok budapesti szóvivője.

Külügy: "bonyolult" a CEU helyzete

Publikálás dátuma
2018.05.16. 07:06
Fotó: Vajda József
A kormány még mindig csak vizsgálgatja a CEU budapesti maradásához szükséges dokumentumokat, holott delegáltjai áprilisban mindent rendben találtak.

A határidőt meghosszabbítottuk, a CEU által beadott dokumentumokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának szakemberei vizsgálják. A CEU esetében a vizsgálat bonyolultabb, mert eredetileg nem volt amerikai anyaintézménye – közölte megkeresésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium azok után, hogy a Soros György által alapított egyetem elnök-rektora, Michael Ignatieff felszólította a magyar kormányt, végre írja alá a New York állammal tavaly szeptemberben közösen véglegesített megállapodás-tervezetet, ami garantálná a CEU további budapesti működését.

"Nincs más okuk, csak a kellemetlenkedés"
A 2018/2019-es tanévet még semmi nem veszélyezteti, de augusztusra már tudni kell, Bécsben vagy Budapesten indulnak jövő szeptemberben az új évfolyamok – mondta Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese.
- Márciusban, áprilisban arról beszéltek, Budapest marad a CEU otthona. Most bejelentették, már 2019-től Bécsbe vihetik képzéseik nagy részét. Mi változott?
- Azt reméltük, végre pont kerülhet az ügy végére. A magyar kormány küldöttsége egy hónapja járt az amerikai kampuszunkon, mindennel meg voltak elégedve. Kijelentették: elhárult egy fontos akadály, már csak az maradt hátra, hogy a magyar kormány aláírja New Yorkkal a megállapodást. Erre még mindig nem került sor, egy hónapja semmi hírt nem kaptunk. Nem tudunk úgy elkezdeni egy tanévet, hogy továbbra sem ismerjük, mi következik.
- Nem gondolja, hogy ezzel leendő hallgatóikban is bizonytalanságot keltettek?
- A 2018/2019-es tanévet még semmi nem veszélyezteti, azok a hallgatók, akik Budapesten kezdenek, ott is fejezik be a tanulmányaikat, erre a magyar törvények is lehetőséget biztosítanak. Ugyanez vonatkozik azokra a hallgatókra is, akik már nálunk tanulnak. A bizonytalanság a következő tanév körül alakult ki, amire idén augusztusban kell majd elkezdenünk toborozni az új diákokat. Nekik már biztosan meg kell mondanunk, hogy Budapesten vagy Bécsben indulnak az új évfolyamok.
- Úgy tudjuk, idén csökkent a jelentkezők száma.
- Érdemben nem csökkent, nagyjából ugyanannyian jelentkeztek idén is, mint a korábbi években. Egyes képzéseinken változott a hallgatók aránya: vannak olyan programok, ahova most kevesebb hallgató került be, máshova viszont többen. Összességében tehát nem csökkent a számuk, sőt a toborzás jobban sikerült, mint vártuk. Abban már nem vagyok biztos, hogy ilyen körülmények között jövőre is ugyanez lenne a helyzet.
- A Nyílt Társadalom Alapítvány biztos, hogy Berlinbe átköltözni. Ön mennyire bizakodó?
- Nem túl jó üzenet, de ránk nézve nem sokat jelent, mi teljesen más jogi státuszban vagyunk. Továbbá miért ment volna New Yorkba a kormányküldöttség, ha nem akarnának megállapodni? A kellemetlenkedésen kívül tényleg nincs más okuk arra, hogy ne írják alá a megállapodást. Mi minden eshetőségre felkészítettük magunkat.

Erre azért van szükség, mert a kormány tavaly – a Sorosellenes kampány részeként – úgy módosított a felsőoktatási törvényen, hogy az előírja, Magyarországon csak akkor működhet külföldi egyetem, ha székhelyállamában indít képzéseket. Ennek a feltételnek akkor egyedül a CEU nem felelt meg, de azóta már létrehoztak egy kampuszt a New York-i Bard College-ban. A magyar kormány delegáltjai április 13-án vizsgálták meg a helyszínt, és mindent rendben találtak. Már csak arra van szükség, hogy New York és a magyar állam képviselői aláírják a magyarországi oktatásról szóló megállapodást.

Ezért lenne baj a CEU elüldözése
- Az egyetemet azért alapították, hogy az európai, és elsősorban magyar diákok számára "hozza helybe" az amerikai felsőoktatási szellemiséget, környezetet, képzéseket. A Budapesten tanuló diákok a magyar mellett amerikai diplomát is szerezhetnek.
- Idén a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság is elismerte az egyetem magyar és amerikai felsőoktatási rendszerek között betöltött összekötő szerepét.
- A brit Quacquarelli Symonds kutatócég idei rangsorában a CEU képzései öt tudományterületen is a világ 100 legjobb programja közé kerültek.
- Kutatási pályázatokon jelentős külföldi forrásokat sikerült szerezniük, amikkel a magyar felsőoktatást gazdagították.
- A CEU könyvtára az egyik legjobban felszerelt egyetemi könyvtár, kutatói műhely az országban, igazgatója, Diane Geraci korábban a Harvard Egyetem könyvtárosa is volt.
- Az egyetem oktatói között számos világhírű professzor, tudós van. A magyar kormány CEU-ellenes lépései a nemzetközi akadémiai közösséget is felháborították.

Rejtély, hogy az Orbán-kormány számára mi olyan bonyolult. "A CEU teljesítette kötelezettségeit. Itt az ideje, hogy Magyarország kormánya is megtegye ugyanezt" – monda Ignatieff. A tegnapi Washington Postnak úgy nyilatkozott: ha nyárig nem születik megegyezés, Bécsbe költöznek. (Itt érdemes felidézni: a CEU tavasszal bejelentette, hogy Bécsben nyit kampuszt, ám jelezték rögtön azt is: nem költöznek, az osztrák intézmény csak kiegészíti majd a budapesti egyetemet.)

A rektor minderről annak tudatában jelentette ki, hogy az egyetem maga mögött tudhatja az amerikai kormány egyértelmű támogatását. Az Egyesült Államok leendő budapesti nagykövete múlt heti szenátusi meghallgatásán – nyilván hivatalos jóváhagyással – kijelentette: a CEU az Egyesült Államok és Magyarország számára is fontos intézmény, ezért kérni fogja a magyar kormányt, lépjen egyet hátra és tekintse át, mit adott a Közép-európai Egyetem Magyarországnak. David Cornstein álláspontja szerint a magyar néppel szembeni bűn lenne elüldözni Budapestről a CEU-t, és egyáltalán, bármely egyetemet.

Timmermans: szenved a demokrácia
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke Twitter üzenetében sajnálatosnak nevezte az alapítvány budapesti irodájának bezárását. Kifejtette, szenved a demokrácia ott, ahol egy olyan civil társadalmi szervezet, amely dinamikus és toleráns demokráciák kiépítését segíti, fenyegetve érzi magát, és úgy ítéli meg, hogy már nem képes munkájának elvégzésére.
Ausztriában koalíciós feszültséghez is vezethet, ha a CEU Bécsbe teszi át székhelyét. Johann Gudenus, a kormánykoalíció kisebbik tömörülése, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) frakcióvezetője a Die Pressében áprilisban megjelent interjújában ugyanis megalapozottnak tartotta azokat a „szóbeszédeket”, amelyek szerint Soros György is szerepet játszhatott abban, hogy érkeztek bevándorlók Európába. Sebastian Kurz kancellár azonban visszautasította ezt. A fejlemények nyomán ismét fellángolhat a vita az ÖVP és az FPÖ között.
Gudenus tegnap nem kommentálta, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok nemzetközi irodája beszünteti budapesti működését. „Ez az alapítvány döntése, nem ismerem a hátterét” - közölte tegnapi sajtóértekezletén. A liberális NEOS párt nyílt állásfoglalást követelt az osztrák kormánytól. A párt elnöke, Beate Meinl-Reisinger szerint Kurz kancellárnak „állást kell foglalnia európai parlamenti frakciótársa, Orbán Viktor vállalhatatlan politikája ellen”. Hozzátette, a célzott antiszemita kampánynak nem lehet többé helye Európában, s a Soros alapítvány ügye fel kell hogy ébressze Európa demokratikus erőit.



"Ha kilakoltatás lesz, páncélban jöjjenek!"

Vas András
Publikálás dátuma
2018.05.16. 07:03
Károly nem adja a házát - FOTÓ: RADÓ FERENC

, házuk elhagyására, vagy épp harcos jogvédők akadályozzák az eljárást. Sok ezer esetben viszont az ingatlanáért az utolsó pillanatig harcoló hiteles a végrehajtás és az árverezés után magától kiköltözik, nem akarva még egy jogi eljárással súlyosítani a helyzetén.

– Nem csak a házam veszítettem el, de az egész jövőmet is: soha többé nem lesz bejelentett munkám,  így nyugdíjam sem – mondta rezignáltan Edina. A gyerekét egyedül nevelő, harmincas éveiben járó nő jelenleg egy kaposvári albérletben húzza meg magát. Somogyszilben egy házat hagyott maga után, és bár az ingatlan árverése még nem zárult le, tudja, soha többé nem költözhet vissza egykori otthonába.

A fiatal nő 15 éve vett fel 3 millió forintos hitelt a szili házra, és sokáig folyamatosan fizette a 8 ezerről 26 ezerig felaraszoló törlesztő-részletet. Bár érettségizett, és a gimnázium után titkárnői és számítógép-kezelői tanfolyamot is végzett, a Kaposvártól úgy 25 kilométerre már alig hétszáz lelkes faluvá sorvadt egykori fekvő egykori mezővárosban – ahol orvos és óvoda sincs már – csak közmunkásként tudott dolgozni.

– A 48 ezer forintból 26 ezret nem tudtam kigazdálkodni – ismerte el. – Persze jöttek a felszólítások, aztán megindult a végrehajtás. Noha a futamidő több mint felét már letudtam, három- helyett már négymillióval tartoztam, plusz a végrehajtási eljárásért egymilliót követelnek… Amikor jött a baj, a bank rávett az áthidaló kölcsönre: a helyzet csak annyit változott, hogy még tízezerrel megnőtt a havi törlesztés. Megpróbáltam eladni a házat, találtam is rá nyomott áron, 1,8 millióért vevőt, ami valamennyire kihúzott volna a bajból, de a végrehajtó nem engedte az üzletet. Most egymillióért hirdetik.

Edina korábban a Nemzeti Eszközkezelőnél is próbálkozott, de négyszer is visszautasították, így feladta a harcot, és hagyja veszni a házát.

– Ami egyben azt jelenti, hogy a büdös életben nem lesz bejelentett munkahelyem, mert akkor vonnák a fizetésemből a tartozást – jelentette ki. – Most is feketén dolgozom, elégedettek velem, s a pénz egyelőre elég az albérletre meg a gyerekre. Viszont félretenni nem tudok, vagyis nyugdíjam sohasem lesz, ami egyet jelent: addig dolgoznom kell majd, míg meg nem halok. Egy hárommilliós kölcsön miatt.

– Huszonhét év munkáját tettük ebbe a házba – mutatta Bertalan a kaposvári családi ház fotóját. – Négy szoba, hall, fürdő, konyha, garázs. Autó is volt, de amikor elszállt a törlesztés, eladtuk. Azt hittük elég lesz, de nem volt esélyünk.

A kétgyerekes, 50 éves férfi 2006-ban vett fel 12 millió forintot, hogy a panelból kertes házba tudjon költözni családjával. A hatvanötezer forintos törlesztés belefért a családi büdzsébe, ám amikor 2009-ben bedőlt a forint a svájci frankkal szemben, beütött a krach.

– Jöttek a csekkek, havonta 10-15 ezerrel többet kellett fizetnünk – állította. – Egyszer csak ott tartottunk, hogy 167 ezret kellett volna törlesztenem. Ekkor adtuk el a kocsit, ami néhány évig felszínen tartott még bennünket, de négy éve lefőtt a kávé…

Miután másfél évig nem fizettek, és dobálták a kukába a banki felszólításokat, elrendelték velük szemben a végrehajtást. Aztán persze az árverést is: a hivatalosan 19-21 millióra taksált ház végül 14 millióért talált új gazdára, Bertalanéknak pedig még mindig 16 milliós adóssága maradt.

– Életem végéig fizetem majd a tartozást, most is vonják a fizetésünkből – sóhajtott a férfi. – Szerencsére a gyerekek már elköltöztek, így meghúzzuk magunkat ebben a garzonban. Amíg dolgozunk, megleszünk valahogy, de a nyugdíjból nem tudjuk majd fenntartani. Jelen állás szerint tíz év múlva jöhet az utca…

Károly viszont elhatározta, nem megy sehová. A férfi 2006 márciusában vett fel 17,7 ezer svájci frankot családi háza felújítására, ám két év után kiderült, még egy kisebb összegre szükség lenne a tervek teljes megvalósításához.

– A bank azt mondta, hogy csak úgy kaphatunk újra hitelt, ha kifizetjük a régit – mesélte. – Felvettünk 23 ezret, s az előzőt visszafizettük. Persze én forintot kértem, de azt mondták, így lesz a legjobb: nyittattak egy devizaszámlát, majd arról utalták átváltás után a pénzt. Húzódoztam, de állították, nem lesz baj, még azt is mondták, ha 15 százalékosnál nagyobb lesz az árfolyam-változás, az állam közbelép, így végül belevágtunk: felvettünk 3,8 millió forintot.

A kezdeti havi 20 ezres törlesztő-részlet egy év múlva megugrott, s hiába fizették az egyre magasabb részleteket, csak nem akart csökkenni a tartozásuk.

– Négy év után, amikor már hatvanezer felett jártunk havonta, rákérdeztem, mennyi a tartozásunk – jegyezte meg Károly. – Elvileg több mint kétmilliót visszafizettük, de kiderült, hogy már ötmillió felett járunk. Na, ott abbahagytam a törlesztést!

A bank 2015-ben mondta fel a szerződésüket, egy év múlva megindult a végrehajtás. Melyet megtámadtak a bíróságon, s a grémium felfüggesztette az eljárást, ugyanis elképzelhető, hogy nem volt egyértelmű a szerződésük.

– Ennek egy éve, azóta nem tudjuk, mi lesz velünk – tette hozzá Károly. – A ház felújítását sem fejeztük be, kívülről be kellene vakolni, de minek költsek rá, ha másé lesz. Illetve ezt nem fogja senki megvenni: ha árverezni akarnak, körbeöntöm a falakat gázolajjal, s olyan szag lesz, hogy ember be nem költözik. Azt is megmondtam a végrehajtónak, ha kilakoltatás lesz, páncélban jöjjenek, mert felkészültem az ostromra. Ötvenhét éves vagyok, nekem már mindegy…