Új letelepedési program indulhat, a Bevándorlási Hivatal "garanciájával"

Publikálás dátuma
2018.05.16 10:58
Illusztráció: Kállai Márton
Fotó: /
Új magyar letelepedési programot hirdetnek Kínában - olvasható a Direkt36 cikkében. A korábbi kötvényprogramban is résztvevő vállalkozó áll a háttérben. A Menekültügyi és Bevándorlási Hivatal közreműködése miatt állítólag garantált a program működése - bár ezt a hivatal tagadja.

A Széchenyi-fürdő és Mátyás-templom fotóival illusztrálva jelent meg egy hirdetés az egyik legnagyobb kínai közösségi oldalon: új bevándorlási program indul Magyarországon. Az új lehetőségről - amiről állítólag már hónapok óta beszélnek a piacon - a WeChat nevű felületen három cikk is elérhető, amelyben az LSP International Limited nevű hongkongi cég reklámozza a programot. A cég által nagyon kedvező bevándorlási lehetőségként hirdetett befektetési program „hivatalos indulását” április 21-én jelentették be.

A vállalkozás tulajdonosa Lian Wang kínai üzletember, aki részt vett a tavaly felfüggesztett kötvényprogramban is. Az új program keretében 25 millió forintnyi ingatlanbefektetés és 50 ezer eurós (15,7 millió forintos) ügyintézési díj ellenében kínál magyarországi tartózkodási engedélyt az LSP International Limited. A cég a lakásvásárlásban is segít, több mint harminc budapesti lakást hirdetnek eladásra. A legolcsóbb, 8. kerületi ingatlant 24,5 millió forintért hirdetik, de a Hősök tere közelében kínálnak egy 380 négyzetméteres, „neo-reneszánsz, palotaszerű” ingatlant is, 1,7 millió euróért (538 millió forintért).

A cikk szerint az új konstrukció előnye, hogy mindössze 2-3 hónapot vesz igénybe a jelentkezési folyamat. A vásárlók maximum 5 éves, gyermekeik pedig 3 éves magyar tartózkodási engedélyt kaphatnak. Ehhez nincs szükség nyelvtudásra, nem kell interjún részt venni, és nem ellenőrzik a befektetők vagyonának az eredetét sem. A magyar tartózkodási engedéllyel szabadon utazhatnak a Schengen-zóna országaiban, és három év elteltével letelepedési engedély is igényelhetnek.

Bár a magyar kormány eddig semmit nem közölt egy új bevándorlási program indulásáról, és a magáncég is kiemeli, hogy az ingatlanbefektetési bevándorlás nem egy állami program, a hirdetésük arra utal, hogy már egyeztettek róla állami szervvel: „a bevándorlási ügyvéd és a Bevándorlási Hivatal között, a jelentkezés pontos részleteiről szóló egyeztetések eredményei alapján a program működése garantált.” – írja a cég. Wang cége nem reagált az ezzel kapcsolatos újságírói megkeresésre.

Kormány: a program egy hazugság
A magyar kormány semmiféle ingatlanalapú letelepedési programot nem indított és nem támogat - írja közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ. "Az úgynevezett program egyszerűen hazugság, a szóban forgó cég ellen a Külügyminisztérium megteszi a szükséges lépéseket" - hangsúlyozzák, hozzátéve: aki ingatlanvásárlásra hivatkozva ad be kérelmet, nem kap automatikusan sem tartózkodási, sem letelepedési engedélyt.

Az ingatlanbefektetési bevándorlás ugyanarra a jogalapra épül, mint korábban a kötvényprogram. A 2007-es, külföldiek tartózkodását és beutazását szabályozó törvény teszi lehetővé, hogy magyar papírokat kapjanak azok a külföldiek, akiknek „beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik”. A kötvényprogram indulásakor egy törvénymódosítás ezt azzal egészítette ki, hogy nemzetgazdasági érdeknek kell tekinteni különösen azt, ha valaki államkötvényt vásárol.

A Rogán Antal által kezdeményezett, 2013 és 2017 között működő kötvényprogram az elmúlt évek egyik legellentmondásosabb kormányzati projektje volt. A kormányzati "migránsozás" ellenére, tehetős külföldiek a kötvényprogramon keresztül 250-300 ezer euróért (78-94 millió forintért) vásárolhattak magyar papírokat. Így közel húszezer EU-n kívüli állampolgár kapott magyar letelepedési engedélyt, köztük olyanok is, akik komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek az ország és az EU számára.

A kötvények értékesítésével többnyire offshore cégek foglalkoztak. A 40-60 ezer eurós ügyintézési díjakból több mint 244 millió euró (77 milliárd forint) bevétele származott a kínai kötvényárusítással foglalkozó cégnek. A közvetítő cégek ismét jelentős bevételhez jutnak: az ingatlanprogramban 50 ezer euró ügyintézési díjat számolnak fel, többek között a „jogi- és projektmenedzsment költségek” fedezésére.

Ugyanaz az üzleti kör profitálhat az új ingatlanbefektetési bevándorlásból is. Az LSP International egyetlen részvényese és egyik igazgatója Lian Wang - ugyanaz a kínai üzletember, akit a kínai kötvényárusítással megbízott Hungary State Special Debt Management Fund (HSSDF) egyik részvényeseként is megneveztek. A hongkongi cégen keresztül Lian Wang a tulajdonosa és egyik ügyvezetője a magyarországi Landing Service Provider Kft.-nek is - ennek érdekessége, hogy egyes jogi ügyeiben a korábban Rogánt és Habonyt is képviselő, a kötvényprogramban is részt vevő Kosik Kristóf ügyvédi irodája járt el. Egy másik cégben Kosik pedig Lian Wang kézbesítési megbízottja.

Az LSP-n kívül más cég is reklámoz hasonló, ingatlanbefektetéssel kapcsolatos lehetőségeket. A budapesti székhelyű Helpers Hungary Kft., amely korábban a kötvényprogrammal kapcsolatos szolgáltatásokat is kínált, most arra buzdítja a külföldieket, hogy legalább két ingatlant vegyenek, összesen körülbelül 200 ezer euró (63 millió forint).

A teljes cikk itt olvasható.

Szerző
2018.05.16 10:58

Októbertől drágábban dolgoznak a közjegyzők

Publikálás dátuma
2018.09.24 09:30

Fotó: Shutterstock/
Az egyszerűbb esetekben 4500 forinttal kell többet fizetni a jövő hónaptól. A legnagyobb emelkedés az igazán nagy értékű ügyleteknél lesz.
Két hét múlva már az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetnie a közjegyzőnél annak, aki hiteles másolatot, jognyilatkozatot készíttetne, vagy éppen végrendelkezni akar. Október elsejétől emelkednek a legolcsóbb eljárások díjtételei – ilyen például az említett hiteles okirat másolat készítése –, ezekben az ügyekben 4500 forinttal kell többet fizetni. Ezen túlmenően huszonhárom nemperes közjegyzői eljárásból húsz esetben jelentősen drágulnak az eddigi díjak.
Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt. Az új rendszerben azonban a munkadíj is jelentősen, több mint kétszeresére emelkedik, így a jegyzőkönyvi tanúsítvány és az okirat megőrzés munkadíja óránkét háromezer forint helyett már 8250 forint lesz. A jognyilatkozat, végrendelet óradíja hatezer forintról 11 ezerre nő. Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj.
A Magyar Közjegyzői Kamara ismertetője szerint egyébként a régi, 1991-es rendeletben lefektetett – bár időközben többször módosított – díjszabás felett már alaposan eljárt az idő, azonban „gazdaságilag és társadalmilag kiemelkedő esetekben” nem drágul a közjegyzői díj. Így a régi árakat kell kifizetni az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó - kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés, valamint az azt biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalása esetén. Nem kell többet fizetniük azoknak, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, illetve azoknak sem, akik házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Ezen túlmenően a végrendeletek országos nyilvántartásába való bejegyzés továbbra is ingyenes marad. Bár ez kevesek problémája, de a legjelentősebb emelkedés a 200 millió forint feletti ügyértékű okiratok elkészítésénél lesz. Eddig a 10 millió forintnál nagyobb, de 200 millió forintnál kisebb ügyértéknél egységesen 81 700 forintot és a 10 millió forint feletti rész 0,2 százalékát kellett kifizetni. Az új díjstruktúrában 200 milliós ügyérték fölött egy 561 200 forintos, míg 500 millió felett 1,1 milliós alapdíj jár majd a közjegyzőnek, amihez hozzájön az 500 millió felett ügyérték 0,1 százaléka. Az új díjplafont 1 milliárd forintnál húzta meg a jogalkotó.
Szerző
2018.09.24 09:30
Frissítve: 2018.09.24 09:30

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30