Az Anna bálon is a Balaton Fagyija lesz a desszert

Publikálás dátuma
2018.05.16 14:53
Illusztráció: Facebook/Nyitott Balaton
Fotó: /
A sült almás, linzeres, Annabáli csemege fantázianevű fagylalt, a balatonfüredi Bagaméri Fagylaltozó terméke lett 2018 balatoni fagylaltja - írta az MTI a verseny sófoki eredményhirdetésén elhangzottak alapján.

Valószínűleg az idei Anna bál desszertje is lesz a Balatoni Fagyija címét elnyert Annabáli csemege elnevezésű fagylalt, amelyet a balatonfüredi Bagaméri Fagylaltozó készített el. A Nyitott Balaton programsorozat keretein belül ötödször is megválasztották a Balaton Fagyiját. A négytagú zsűri végigjárta a benevezett fagylaltozókat, és a kreációk íze, illata, állaga, színe, dekorációja, és a Balatonhoz való kötődése is alapján döntött. Mint a Facebook-oldalukon írják: a mezőny kitett magáért. Mint megírtuk, a 2018-as év fagylaltját, a bazsalikomos málnát is a Balatonnál, a gyenesdiási Bringatanya - Somogyi fagylaltműhelyében készítették, ez is jelzi, hogy a környéken számos minőségi cukrászda található. 

A nyertes fagylalt készítője, Márton Sándor a vándorkupát a balatoni verseny tavalyi győztesétől, Somogyi Renátától, a gyenesdiási Bringatanya tulajdonosától vehette át, aki idén a balatoni zsűri tagja volt. Márton Sándor az MTI-nek elmondta, hogy az Annabáli csemege elnevezésű fagylalt tejalapú, linzeres ízesítésű, sült alma rétegezéssel, roppanós linzermorzsával, a tetején aranycsokoládé díszítéssel. A fagyi egyedi ízét a helyi termelőktől vásárolt alma adja, amelyet a felkockázás után meg kell főzni és fahéjas cukorsziruppal ízesíteni.

A balatoni versenyen két különdíjat osztottak ki. Az egyiket a balatonmáriafürdői, korábban kétszer is győztes Florida Fagyizó Kékszalag Aranytorta nevű, karamellizált zabkeksz-ropogóssal és sós karamellás gabonagolyóval készült fagylaltja kapta. A másikat a balatonföldvári Kárpáti Fagyizó Diófagyi házi szilvalekvárral, csillagánizzsal elnevezésű fagylaltja nyerte. További hat fagylaltozó, cukrászda emléklapban részesült.

Szerző
2018.05.16 14:53
Frissítve: 2018.05.16 17:22

Macedóniai Helsinki Bizottság: Gruevszki menedékkérelmét semmi sem indokolja

Publikálás dátuma
2018.11.21 07:31

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
„Ha én lettem volna a bíró, őrizetben tartottam volna” – mondta Uranija Pirovszka.
A Macedóniai Helsinki Bizottság igazgatója szerint semmilyen szabálytalanság nem történt Gruevszki bírósági eljárása során, ami indokolná a menedékkérelmét. Uranija Pirovszka az Indexnek azt mondta: Gruevszki nem állt támadások célpontjában, nincs olyan ügy, amelyben ő lenne az áldozat. „A bírósági eljárásokban, amelyekben ő a vádlott, nem találtunk olyan eljárási hibát, vagy bármilyen intézkedést, amely ne felelt volna meg a jogszabályoknak”, a menedékkérelmének a jóváhagyása ezért megalapozatlan – tette hozzá.
„Jogászként azt mondom, ha én lettem volna a bíró, őrizetben tartottam volna. Túl sok pénze van, túl sok kapcsolata, és befolyásolhatja a tanúkat”
– mondta, és kitért arra, hogy az ügyészség nem is kérte az őrizetbe vételt.
„Láttam a nyilatkozatában, hogy arra panaszkodott: másfél éve minden nap meg kellett jelennie a bíróságon. – tette hozzá, és kiemelte: „ez azért van, mert olyan sok ügyben ő a vádlott”. Az Index felidézi, hogy a Macedóniai Helsinki Bizottság egyike volt azoknak a civil szervezeteknek, amelyeket Gruevszki kormányzása alatt lehallgattak, és lejárató kampány célpontjaivá tettek. 2015-ben robbant ki emiatt egy botrány, amikor az ellenzék akkori vezetője, a mostani miniszterelnök Zoran Zaev hangfelvételekkel állt elő, amelyek vélhetően ezekből a lehallgatásokból származtak. Uranija Pirovszka azt mondta, hogy az első ilyen felvétel 2011-ből került elő, és az ő telefonját azóta lehallgatják. Hozzátette, hogy 23 szervezetben voltak mindennaposak a pénzügyi ellenőrzések hét hónapon keresztül. Szórólapokat terjesztettek Macedóniában, amelyeken Soros zsoldosainak hívták azokat, akik ezekben a szervezetekben dolgoztak.
2018.11.21 07:31
Frissítve: 2018.11.21 07:32

Rideg karácsony vár a kórházakra

Publikálás dátuma
2018.11.21 07:30

Fotó: / Német András Péter
A kórházi vezetők helyében nem számítanék olyan adósságrendezési csomagra, mint amilyen tavaly volt - hűtötte le hallgatóságát Kiss Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség jubileumi konferenciáján. A teremben javarészt az ellátórendszer hitelezői ültek, és legkevésbé sem számítottak erre a mondatra. Rásky László a szervezet főtitkára utóbb lapunknak úgy fogalmazott: elfogadhatatlan lenne, ha év végéig tényleg nem jutnának a pénzükhöz. A teljes kórházi adósság 51 milliárdjából csak az ő tagvállalataiknak húsz milliárddal tartoznak az intézmények. Csak októberben több mint ötmilliárddal nőtt az kórházak tartozása.
S miközben egy évvel ezelőtt ilyenkor már volt kormánydöntés is a 2017-es adósságok rendezéséről, idén az intézményvezetők és a hitelezők sem kaptak információt arról, hogy mikor juthatnak a pénzükhöz. Sok kórházban szeptember óta kincstári szakemberekből válogatott költségvetési felügyelőket rendeltek az intézményvezetők mellé, akiknek a túlköltések megakadályozása lenne a dolga. Csakhogy a kórházi eladósodás problémája bonyolultabb annál, minthogy néhány, a költségvetési felügyelők ad hoc fiskális intézkedéseivel megszüntethető lenne.
Kiss Zsolt is beszélt arról, hogy nem tartja szerencsésnek, hogy rendre az év vége felé kerül szóba a konszolidáció. Évről-évre azt lehet látni, hogy az év végi adósságok rendezése után harmadára, negyedére esik vissza a tartozás, majd ezt követően negyedévenként ütemesen nő. Rendszerszerű beavatkozásra lenne szükség. Igaz – tette hozzá – nem minden intézménynél nő egyformán a tartozás. Egyes kórházakban teljesen a lovak közé dobják a gyeplőt, máshol kontroll alatt tartják a kiadásokat. A tartós rendezés érdekében az egészségbiztosító már tavaly azt javasolta, hogy adósságrendezés helyett a működés finanszírozására találjanak fedezetet – mondta. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja, egykori egészségügyi miniszter is egyetértett azzal, hogy az év végi adósságrendezések nem oldják meg a kórházak gazdálkodási problémáját. Szerinte csak azok az intézmények képesek kiegyensúlyozott működésre, ahol a kórház gyógyítási portfóliójában jól finanszírozott ellátások vannak. Az államosítás is növelte az eladósodást - erről Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem igazgató-helyettese beszélt. Mint mondta: a kórházak működtetéséből erősen hiányzik az önkormányzatok pénze, a helyhatóságok az államosítás előtti utolsó évben 120 milliárd forinttal egészítették ki az E-Alaptól érkező finanszírozást. Sinkó Eszter szerint a protokollok mentén kellene beárazni az ellátásokat, és ahhoz szabni a díjazást, amelyet a kórházak esetében minimum 20 százalékkal kellene megnövelni. 
Szerző
2018.11.21 07:30
Frissítve: 2018.11.21 07:30