Jóval többet netezik a magyar a világátlagnál

Publikálás dátuma
2018.05.16 15:23
Illusztráció: Népszava
Fotó: /
Élen járnak a magyarok az internetezésben: a lakosság 81 százaléka használja az internetet magáncélra, míg a világátlag 77 százalék - derül ki a Google megbízásából 63 ország 79 ezer lakosának megkérdezésével készített szerdán közzétett reprezentatív felmérésből, tudósít az MTI.

Asabiny Miléva, a Google ügynökségi kapcsolatokért felelős menedzsere a 2017-es mobil-, és internet használati felmérés adatairól kiemelte: a magyarok 81 százaléka - globálisan 77 százaléka - használja az internetet magáncélra. A 16 évesnél idősebbek 89 százaléka internetezik naponta, míg a világátlag 86 százalék. A globálisan mért 39, illetve 22 százalékhoz képest a 45 évesnél idősebb magyarok 28 százaléka, a 54 felettieknek pedig közel fele napi szinten internetezik, ismertette. Ez egyébként összhangban van az NMHH hasonló mérésével is: szerintük a 60 év felettiek 44 százaléka használja napi szinten az internetet.

A kutatásból kiderült az is, hogy az internethasználat mobilközpontúvá vált: a magyar felhasználók 34 százaléka internetezik inkább asztali számítógépen, míg kétharmaduknál inkább az okostelefonok dominálnak. A világátlagot tekintve 20 százalék választja inkább az asztali számítógépet, és 72 százalék az okos-eszközöket.

Asabiny Miléva hozzátette: a magyarok átlagosan 2,5 csatlakoztatott eszközön használják az internetet, 68 százalékuk ezeket párhuzamosan használja, ez egybevág a globális trendekkel. A 16 évesnél idősebb magyarok 65 százaléka rendelkezik okostelefonnal, míg 2013-ban csak 34 százalékuknak volt ilyen eszköze - mutatott rá. A mobilnet minden korosztály számára vonzó, az internetezők közül az 55 év felettiek 42 százaléka, a 45-54 közöttiek 55 százaléka internetezik mobilon.

Kitért arra: a mobilozók számára kiemelkedően fontos a gyorsaság, a felmérés szerint a mobilról érkező látogatások 53 százaléka megszakad, mert az adott oldal 3 másodpercnél lassabban töltődik be. Minden második mobilnetező 2 másodperces oldalbetöltést várna el, valamint a megkérdezettek 46 százaléka azt mondta, hogy a mobilon való internetezés során lassú oldalbetöltés a legbosszantóbb - mondta Asabiny Miléva. Egyúttal emlékeztetett arra is, hogy a Google Test My Site szolgáltatása az oldalletöltés sebességéről ingyenes visszajelzést ad.

Ormándlaki Balázs, a Drive Online Marketing online marketing stratégia tervezője hozzátette: a felmérés adatai a www.consumerbarometer.com oldalon ingyenesen elérhetőek országokra lebontva, a kutatás a kkv-k külpiacra lépéséhez is fontos információkat ad az egyes országok felhasználói szokásairól.

Szerző
2018.05.16 15:23

A magyar lakáspolitika eredménye: 10-ből majdnem 7 huszonéves lakik a szüleinél

Publikálás dátuma
2018.12.16 11:01
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Nem lusták, csak nincs pénzük - a CSOK csak a hitelképes, vagyis tehetős családoknak szól, a lakástakarék éppen megszűnt, az albérlet-piac drámaian szabályozatlan, és a bérek is nevetségesek.
A 16 és 29 év közötti magyarországi férfiak 80 százaléka, a nőknek pedig 68 százaléka lakik a szüleivel – derül ki az Eurostat 2017-re vonatkozó, nemrég publikált adataiból, amit a Mérce szúrt ki. Abban persze még semmi meglepő nincs, hogy a 20 év alatti fiatalok még nem költöznek el. Ám a fiatal felnőtteket nézve sem változik sokat a helyzet:
  • a 20-24 évesek 81,5 százaléka; és
  • a 25-29 évesek 52 százaléka él szüleivel.
Ez átlagban azt adja ki: a magyar huszonévesek 66,75 százaléka nem bír önálló lakhatással. Az EU-s átlag egyébként a 20-24 éves korosztályban 76,3 százalék, a 25-29 évesek között pedig 42,1, vagyis 5-10 százalékkal alacsonyabb.
Hogy nem éppen az önállóságra való törekvés hiányáról van szó Magyarországon, arra igen erősen utal a tény, hogy a gazdagabb, egyúttal kifinomultabb jóléti hálóval bíró országok között jóval alacsonyabb a szüleiknél élő fiatal felnőttek száma. Dániában például már a 25 év alattiak 72,2 százaléka él függetlenül, de akár már Ausztriában is alig haladja meg a 60 százalékot az otthonélők aránya.
Magyarországon nem csak az állami bérlakásrendszer épült le drámaian a rendszerváltás óta, de a Fidesz-KDNP kormányzása is sokat tett a fiatalok ellehetetlenítéséért. A fő lakáspolitikai eszköz, a CSOK például kizárólag a hitelképes - tehát biztos egzisztenciával bíró, tehetősebb - családokat támogatja. A többieknek megmaradó lakástakarék-rendszert pedig egyetlen nap alatt kivégezte a kormány. Az albérlet-árak szintén az egekben vannak a lakáspiac szabályozatlanságának köszönhetően, a fizetések és a megélhetés költségeinek viszonyáról pedig sok mindent elárul, hogy a bérminimumból éppen csak éhen halni nem lehet.
2018.12.16 11:01

Az államosítás diszkrét bája: másfélszeresére hízik az áramszámla

Publikálás dátuma
2018.12.15 08:35
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Igaz, a drágulás a lakosságot közvetlenül sújtja, mivel a vállalkozások rezsije nő, ami persze előbb utóbb megjelenik a termékek árában.
Több mint felével hízik vállalkozások áramszámlája, pedig korábban rezsicsökkentést ígért a kormány a cégeknek is: a vállalkozók azon dühöngenek, hogy nemrégen éppen a kormány ígérte, hogy az „államosítással” megnyílik annak a lehetősége, hogy a vállalkozói szférában is csökkenjen a rezsi, legalább 10 százalékkal alacsonyabb összegű számlákról beszéltek. Ehelyett kapják a nyakukba a 60 százalékkal magasabb áramdíjat, írja a hvg.hu.  Emlékeztetőül: korábban Németh Szilárd rezsibiztos azzal támasztotta alá áramár-csökkentési ígéretét, hogy az állami szolgáltató kisebb apparátussal, kisebb vízfejjel működik, a keletkezett hasznot pedig visszaforgatja a szolgáltatás minőségének, olcsóbbá tételének a megteremtésébe. De ezt a mondást a Nemzeti Közművek Áramszolgáltató (NKM) elfelejtette. Ugyanis pont az állami szolgáltató, amelynek létrejöttével ígérték be a rezsicsökkentést a vállalkozói szférának, drágább, mint a többi magánszolgáltató - ez egyértelműen kiderül a  cégek, önkormányzatok közbeszerzéseit látva.
2018.12.15 08:35