Jobbikos pártszakadást sejtet Toroczkai László

A párt elnökválasztásán alulmaradó politikus Sneider Tamást és Vona Gábort is bírálta. Toroczkai szerint súlyos döntések jöhetnek a Jobbikban.

A Promenádnak adott interjút Toroczkai László, amiben Vona Gáborhoz, és a Jobbikot tovább vezető új elnökhöz is volt néhány keresetlen szava. A jobbikos politikus, ásotthalmi polgármester szerint a következő hónapokban derülhet ki, hogy pártja mennyire demokratikus, de őszintén aggódik a szervezetért, sötétnek látja jövőjét.

Az elnökválasztási folyamatban felé kerekedő Sneider Tamással kapcsolatban szintén Vona terveit és felelősségét emlegette: szerinte a leköszönő Jobbik-vezér és stábjaq olyan elnökjelöltet akart, aki feléjük marad alázatos – és végig Sneider felé lejtett a pálya.

Torockzai László a bukás ellenére sem gondolja úgy, hogy vissza kellene vonulnia a politikai pályáról: „Morális értelemben semmiféleképpen nem veszítettem a mostani tisztújításon (…) Azóta is sokan bátorítanak, ami megerősít a hitemben, hogy a tagság többsége mögöttem van, hiszen ebben a körben lényegesen többen élnek a pártért, mint a pártból, szemben a pártelittel” - fogalmazott az interjúban.

A politikus ennél egyértelműbben is állást foglalt: a portál kérdésére – lesz-e pártszakadás – azt mondta, ez főként a Jobbik jelenlegi vezetésétől függ, de ő a következő napokban találkozni fog azokkal, akik a kampány során nyíltan kiálltak mellette, így Dúró Dórával is.

Mint mondta, azt sem rejti véka alá, hogy súlyos döntések vannak készülőben. „Minimum valamilyen platformban gondolkodunk a Jobbikon belül, de könnyen megeshet, hogy egy új és önálló mozgalmat alakítunk, hiszen a tagság többségének határozott igénye van erre” - jegyezte meg az interjúban Toroczkai.

Szerző

Most jó lenni...? - Akadályverseny katonáknak Pápán (fotók)

Publikálás dátuma
2018.05.16. 17:25

Sárban kúsznak, kötélgyűrűn függeszkednek, és egyéb kunsztokat is bemutatnak a Military Survival Run elnevezésű nemzetközi akadályverseny katonai futamának résztvevői a Magyar Honvédség pápai bázisrepülőterén 2018. május 16-án. A versenyen a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjai vehettek részt. Fotók: Krizsán Csaba/MTI

Szerző

Magyarország fúrhatja meg az uniós menekültügyi reformot

Publikálás dátuma
2018.05.16. 17:03
Szóban és tettekkel is elhatárolódunk a menekültkérdéstől Fotó: Üveges Zsolt
Bulgária öt év felelősségvállalást kért volna a befogadott menekültek után. A magyar kormány szerint a tervvel csak egy egy ország járna jól.

A dublini rendelet mértéktartó reformjára készült az unió soros elnöke, Bulgária javaslatát azonban a magyar fél határozottan visszautasította a nagykövetek keddi találkozóján – idézi a Politico cikkét a távirati iroda.

A brüsszeli hírportál információi szerint a bolgárok olyan kompromisszumos tervet nyújtottak be, ami hidat képezhetett volna a migrációs frontországok – Olaszország és Görögország – és a bevándorlást ellenző keleti tagállamok, köztük Lengyelország és Magyarország érdekei között.

A javaslat szerint a "belépési országok" öt évig tartoznának felelősséggel az oda érkező menekültekért a menekültstátusuk jóváhagyása után. Az eredeti terv még tíz évről szólt, de az olaszok állítólag például csak két évet szerettek volna.

A bolgárok emellett hangsúlyozták, a kötelező áthelyezési mechanizmust csak rendkívül indokolt esetben tartanák elfogadhatónak. Magyarország viszont kormányzati szinten utasít vissza bármilyen kötelező jellegű kvótát, és civilizáltan, de határozottan bírálták a most ismertetett reformtervet is – írja a Politico.

A portál névtelenséget kérő diplomáciai forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a magyar nagykövet konkrétumot nem említve azt állította, a bolgár javaslat csak egy ország érdekeit szolgálja . „A magyarok nem említették név szerint Németországot, de világos volt, hogy gyakorlatilag azzal vádolják a bolgár elnökséget, hogy kiszolgálják Berlint” - mondta a találkozó egyik résztvevője a lapnak.

Egyes szakértők szerint Bulgária mindent megtett a megoldás érdekében, a történtek azonban jól mutatják, hogy milyen nehéz lesz kompromisszumra jutni a dublini szabályozásról az uniós vezetők júniusi találkozóján. Márpedig amennyiben nem sikerül egyhangúságot elérni, akkor minősített többségi döntéshozatallal fogadhatják el az új szabályokat, ami tovább fokozhatja a megosztottságot és a feszültséget az EU keleti és nyugati tagjai között.

Nem ez az első eset, hogy a magyar kabinet észszerűnek tűnő menekültügyi döntéseket vétóz meg: április végén egyetlen tiltakozó tagállamként blokkoltuk  az EU-Afrika csúcs egyezményét, vagyis a Marrakesi paktumot: az unió tagállamai és több afrikai ország arról állapodott meg, hogy hogy az EU pénzt ad az afrikaiaknak, és ők cserébe igyekeznek gátolni a migrációt - és segélyprogramokkal, az embercsempészek elleni összehangolt akciókkal csökkentik az európai bevándorlás mértékét. Szijjártó Péter külügyminiszter abszurd módon azzal indokolta magyar vétót, hogy a nemzetközi megállapodás szélsőségesen bevándorláspárti, és nem szolgálja érdekeinket.

Az afrikai európai egyezmény a vétótól függetlenül megszületett, hatásfokát azonban nagyban gyengíti, hogy az EU nem egységesen támogatta azt. A döntés után Orbán Viktort azonnal raportra hívták az unió néppárti frakciójának vezetői.

Szerző
Frissítve: 2018.05.16. 17:41