A lopás szuverenitása

Természetesen nem állítom azt, hogy a miniszterelnök, illetve környezete lop, de azt igen, hogy minden látszat erre mutat. Sőt nem is csak a látszat. A Corvinus Egyetem mára épp e mondásával világhírűvé vált rektorának bon mot-ja szerint "amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája". Lánczi András pedig tudja, miről beszél, hiszen a nem-pénzmosoda Századvég-csoportnak jó néhány milliárdot tömött a zsebébe a kormány épp abban az időszakban, amikor ő volt a Századvég Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Azt viszont megbecsülni sem merem, hány évvel rövidíti meg a lopás – illetve annak látszata - Orbán Viktor és környezete életét. Bár a miniszterelnök most 2030-ig tervez, jobban teszi, ha Kásler Miklósra hallgat - és miért ne tenné, hiszen ő jelölte az egészségügyet is felügyelő EMMI élére -, aki megmondta: a halálos betegségek 70-80 százaléka "a Tízparancsolat betartásával elkerülhető". Bár laikus vagyok, rémlik, mintha a hetedik a lopás tilalmáról szólna, persze pusztán higiéniai célzattal. (A tizedik meg kifejezetten arra int, hogy mások tulajdonát ne kívánd meg.) Az újabban kereszténydemokráciát építő kormányunk komolyabban vehetné magát e téren is, nem téve ki magát mindenféle halálos betegség kockázatának.

Maradva a lopásnál, Lánczi eufemizmusával a Fidesz legfőbb politikájánál, a korrupciónál, más szóval a hazai vállalkozói réteg - értsd: oligarchák - megerősítésénél, nem árt felhívni rá kormányunk figyelmét, hogy még a NER törvényei szerint is bűncselekmény a korrupció. Hogy ezen túl, morálisan hogyan ítéljük meg, az lehet vita tárgya, de az elég gyenge érv, hogy néhányan azért lophatnak, mert "ez egy politikai elképzelés végrehajtása" (©Lánczi). Miért jó nekünk, magyar adófizetőknek az a politikai elképzelés, hogy Mészáros, Tiborcz vagy bárki más számára engedélyezett a lopás (bocsánat, korrupció)? Mit nyer az ország többi lakosa a Fidesz legfőbb politikájával? Miért gondolhatja a kormányfő, hogy a játékvonattal és egykori Habsburg-kastéllyal is kiegészített stadionja nem közpénzből épült, hanem politikai elképzelés alapján?

Az egyik lehetséges válasz az, hogy ugyan a NER-ben is bűncselekmény a korrupció, de a kormánypárti politikusok és környezetük kivételnek számít. Ebben segítségükre van az úgynevezett független ügyészség, annak is legfüggetlenebb vezetője. Ismét csak a látszatra kell hivatkoznom: kívülről úgy tűnik, mintha az ügyészség semmit nem tenne a kormánypártiak és oligarcháik lenyúlásai ügyében.

Ezért nem csatlakozik kormányunk a tervezett Európai Ügyészséghez, amely országhatárokon is átnyúló nyomozásokat folytathatna, például az uniós források elosztása ügyében, és közvetlenül is bíróság elé vihetné a feltárt ügyeket. Trócsányi László miniszter azonban szuverenitási kérdésnek nyilvánította a csatlakozás ügyét. Az a Trócsányi, akinek korábbi ügyvédi irodája, amelyben ma is tulajdonos, számtalan kormányzati megbízást kapott minisztersége idején.

Vagyis az Uniónak coki, a lopás a mi szuverén jogunk. Ugocsa non coronat.

Szerző
2018.05.17 08:15

Vízválasztó

A képviseleti demokráciákban gyakran megfogalmazódó vád, hogy a parlamentben ülő politikusok az őket a képviseletükkel megbízó polgárok helyett szűk elitek részérdekeit képviselik. Nekünk erről most már kamerákkal közvetített, élőben adott bizonyítékunk is van. A rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály lényege a legklasszikusabb tőke-munka konfliktus: arról szól, hogy a jövőben ugyanannyi fizetésért több munkaórát kell ledolgozni (nem is kevéssel: az eddigi, átlagosan évi 1800 órát fejelik meg még 400 órával). Hogy a törvény erről szól, méghozzá a nagy munkáltatók kérésére, azt a javaslat eredeti szövege is tartalmazta, sőt az Orbán-kormány sem rejtette véka alá. Ami azóta jött, és amit a közpénzből működő pártmédia szemérmetlen hazugsággal „a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásának” nevez, az már csak a kommunikációs kármentés. Bármit állítson is a miniszterelnök, a túlmunkakeret fölemelése és a három éves elszámolási ciklus bevezetése nem a dolgozók érdeke. (A kormányfői füllentéssel ellentétben nincs olyan ember Magyarországon, aki azért menne külföldre, mert itthon nem túlórázhat eleget.) Nekik az lenne az érdekük, hogy napi legfeljebb nyolc óra munkával, a pihenőidők betartása és az összes szabadság kiadása mellett is európai szintű, a lakhatásra és a rekreációra is elegendő munkabért kapjanak. Ha az EU egyik legalacsonyabb bérszínvonalú országában több bért csak több munkáért akarnak adni, az tisztességtelen ajánlat; de a mi esetünk ennél sokkal súlyosabb, amit nemcsak az Orbán Viktor által nyilvánosan lesajnált szakszervezetek, hanem egyesével a munkavállalók is pontosan érzékelnek. A túlóra – még abban az esetben is, ha becsületesen kifizetik – a legolcsóbb munkaerő a „gyár”, és a legtisztább önkizsákmányolás a „munkás” szemszögéből. A mi kormányunk viszont arra próbált lehetőséget teremteni, hogy sokkal több túlmunkát lehessen elrendelni, minimális – a szezonálisan, illetve ciklikusan dolgozó cégeknél pedig semennyi – pluszpénzért. Azért írjuk, hogy próbált, mert a szavazás nagy valószínűséggel törvénysértő volt. És azért gondoljuk, hogy ezzel az Orbán-kabinet korszakhatárhoz ért, mert törvényt ugyan eddig is sokszor sértett – a közmédiának nevezett pártpropaganda működése például minden fontos elemében törvény- és alkotmánysértő –, de most először hágja meg a jogot az egész ország nyilvánossága előtt egy olyan ügyben, ahol a frontvonal egyik oldalán a magyar munkavállalók vannak, a másikon pedig néhány multinacionális cég, és pár magyar (nevű) munkaadó. Hogy a kormány jogtiprás árán az utóbbiak oldalára áll, az mindennel ellentétes, amit ez a hatalom nyolc éve egyfolytában állít magáról. Az ellenzék karakán kiállása pedig az adott helyzetben nem botrány, hanem az elvárható minimum. Ezzel együtt köszönet érte: a többséget (a választók többségét) ezúttal ők képviselték.   (A szöveg előző változata tartalmazott egy utalást arra, hogy a kormánypárt előre tudhatott a készülő ellenzéki akcióról. A tv-felvétel utólagos visszanézése után ez a feltételezés alaptalannak bizonyult.)
2018.12.12 13:19
Frissítve: 2018.12.12 18:53

Ismeretlen életformák tobzódnak a lábunk alatt

Publikálás dátuma
2018.12.12 12:00

Fotó: /
Óceánkutatás A világ összes óceánjánál kétszer nagyobb az a biomassza, amely a lábunk alatt lévő földben tenyészik, ahol jóval nagyobb számban élnek mikrobák mint azt eddig gondoltuk.
15 és 23 milliárd tonnára teszik tudósok azoknak a mikrobáknak az össztömegét, amelyek a föld alatt élnek. Az ökoszisztéma egészen 5 ezer méter mélységig terjed ki. A Guardian beszámolója szerint a Mélységi Karbon Megfigyelőállomás (Deep Carbon Observatory) tudományos felfedezése alapján több százszor annyit nyomnak a föld mélyében lévő élőlények, mint amennyit az jelenleg élő 7 milliárd ember együttesen. A talajlakók annak ellenére érik el ezt az imponáló mennyiséget, hogy sokszor extrém hőmérséklet, táplálékhiány, hatalmas nyomás uralkodik rajtuk. A kutatók szerint az ott található mikrobafajok sokféleségben vetekszenek az Amazonas-régió és a Galápagos-szigetek élővilágával. Ugyanakkor ez az ökoszisztéma még jórészt érintetlen, mert eddig az emberek csak közvetlenül a felszín alatti réteget bolygatták.  A kutatócsoportot ötvenkét ország 1200 tudósa alkotja, közöttük geológusok, mikrobiológusok, fizikusok és kémikusok vannak. 10 éve folyó kutatásaik eredményét tárták most előzetesen a világ elé. A mintákat több mint öt kilométeres mélységből és tengeralatti helyszínekről fúrás útján gyűjtötték, hogy felállítsák az ökoszisztémák modelljeit, és megbecsüljék, mennyi szenet tartalmaznak. Az eredmények azt jelzik, hogy a Föld ősbaktérium és baktérium állományának 70 százaléka a felszín alatt él, köztük olyanok, amelyek kénes forrásokban, vagy 121 fokos tengermélyi hidrotermális lyukakban élnek. Olyan szervezet is él több millió éve 2,5 kilométer mélyen a föld alatt, amely energiáját nem a napból nyeri, hanem metánt állít elő. Ez kevés energiát ad ahhoz, hogy osztódjon, szaporodjon, de elég ahhoz, hogy meggyógyítsa sérült részeit. Rick Colwell az Oregoni Állami Egyetem mikrobiológusa szerint a Föld alatt vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek évezredekig is képesek életben maradni, hiába a magas nyomás, a fényhiány és a magas hőmérséklet. Alig mozognak, legfeljebb a tektonikus elmozdulások, földrengések, kitörésekkel együtt változtatnak helyet. A tudósok szerint felfedezéseiket két technikai újdonság tette lehetővé: a fúrások, amelyek képesek mélyen behatolni a földkéregbe, és a mikroszkópok fejlődése, amelyekkel lehetővé vált az mikroméretű életformák megfigyelése. A kutatók próbálják megállapítani, hol lehetnek az élet lehetőségeinek határai, jelenleg ezt 122 Celsius fokra teszik, de nem kizárt, hogy a rekord tovább növekszik, ha műszereik felbontása finomabbá válik. Továbbra is rejtély, vajon az élet a felszínről költözött a mélybe, vagy fordítva. Rejtély, mi a mikrobák szerepe a kémiai folyamatokban, és mi az együttes szerepük a Föld és az élet fejlődősében. 
2018.12.12 12:00
Frissítve: 2018.12.12 12:00