CEU - "Egyetlen jövőben gondolkodunk"

Publikálás dátuma
2018.05.17. 07:09
Fotó: Németh András Péter
Forrás: CEU

Forrás: CEU

Egyetlen jövőben gondolkodunk. Abban, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) itt marad Budapesten - mondta lapunknak az egyetem egyik professzora, Perczel István. Megírtuk: a CEU teljesített minden feltételt, amit a felsőoktatási törvény tavaly elfogadott módosítása előírt, így már csak New York állam és az Orbán-kormány megállapodására van szükség ahhoz, hogy az egyetem a magyar fővárosban folytathassa tevékenységét. Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora jelezte: ha a magyar kormány nyárig nem írja alá a megállapodást, kénytelenek lesznek Bécsbe áthelyezni a székhelyüket.

- Ha a kormány bizonytalan helyzetet teremt, valahogy be kell biztosítani magunkat. Ámde semmi szándékunk elmenni innen - szögezte le Perczel. Szerinte az egyetemnek már korábban is voltak terjeszkedési tervei, egy újabb campus megnyitásának ötlete nem azután került elő, hogy az Orbán-kabinet részéről támadás érte az intézményt. - Ugyanakkor azt kell mondanom, a válság eddig sokat segített, sokkal jobbak vagyunk, mint voltunk. Erősödött az összetartás, az oktatók között elsimultak a belső ellentétek. Ráadásul már szinte az egész világ ismeri a nevünket. Ez is egyik oka annak, hogy a QS-rangsorban (nemzetközi egyetemi besorolás) a CEU öt programja is az első száz közé került.

- Nekem ez az első évem itt. Amikor jelentkeztem, már hallottam arról, hogy a magyar kormány nem szíveli az egyetemet, de ez nem tántorított el - erről Anna beszélt lapunknak, aki Spanyolországból érkezett Budapestre, hogy a CEU-n tanulhasson. Mint mondta, az egyetemi hétköznapokban a történtek ellenére sincs feszültség. Úgy véli, ha a magyar kormánynak sikerül elüldöznie az egyetemet, azzal elsősorban a magyar diákokkal és a CEU magyar dolgozóival tesz rosszat. Nem tartaná a legjobb ötletnek a CEU költözését Andrew, az egyetem egyik amerikai hallgatója sem, szerinte továbbra is itt kellene küzdenie a nyílt társadalom eszméiért. Másrészt Ausztriában kormányzóerő a szélsőjobb, így nem tartja elképzelhetetlennek, hogy előbb-utóbb ott is ugyanaz megtörténik, mint Magyarországon. - Ráadásul Bécs drágább is, mint Budapest - tette hozzá.

Szerző

Orbán lemaradt a közös képről

Publikálás dátuma
2018.05.17. 07:08
FOTÓ: INSTA

A bolgár fővárosba, Szófiába utazott szerdán Orbán Viktor, ahol délután részt vett az Európai Néppárt csúcstalálkozóján, majd este az Európai Unió állam- és kormányfőinek munkavacsoráján. A frakció Twitter- oldalán közzétett képről azonban már lemaradt a magyar kormányfő. Csütörtökön Orbán az EU és a nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóján, valamint a V4-miniszterelnökök egyeztetésén vesz részt. Emellett kétoldalú tárgyalásokat folytat európai vezetőkkel. 

Szerző

Szópárbaj menekültügyben

 Komoly vita alakult a nagykövetek keddi menekültügyi tanácskozásán, ez alapján pedig borítékolható, hogy a június végére tervezett miniszterelnöki csúcson meglehetősen reménytelennek tűnik valamiféle kompromisszumos megoldást összehoznia az EU-nak - derült ki a 444.hu cikkéből. Elvben persze 2015 óta érvényben van a dublini rendeletként emlegetett közös menekültügyi szabályozás, ennek betartását azonban több tagállam elutasítja. A szakemberek szerint viszont, ha a rendelet bukik, a schengeni rendszert, vagyis az unió lényegét, a térségen belüli szabad mozgást és kereskedést veszélyezteti. Az Európai Bizottság már 2016-ban kidolgozott egy javaslatcsomagot, amelyet azonban az Európai Parlament és az Európai Tanács sem támogat egyöntetűen. Utóbbiban többek között Magyarország követel sokkal keményebb rendszert.

Bulgáriára, mint az unió soros elnökére jutott a feladat, hogy a javaslatok alapján egy kompromisszumos verziót tegyen az EU asztalára, ám a tagországok két kérdésben továbbra sem értenek egyet. Az egyik, hogy mennyi ideig legyen kötelező egy országnak felelősséget vállalnia a befogadott menekültért – a bolgár javaslat öt év, melyet az északi országok kevesellnek, a déliek pedig sokallnak. A másik fő vitapont a menekültek szétosztásáról rendelkező kvóta, melynél a közép-európai államok, illetve a déliek, északiak és nyugatiak között húzódik törésvonal – elvben az EU minősített többséggel dönthetne, ám Magyarország mellett például Csehország is jelezte, hogy sohasem fog engedni a többségi akaratnak.

A vita során állítólag a magyar diplomaták azzal vádolták a bolgárokat, hogy Berlin szolgái, jelezték, a magyar közvélemény elutasítja a menekültek befogadását, s hogy szerintük a menekültkérelmeket afrikai és ázsiai központokban kellene kizárólag elbírálni – a földrajzi és a jogi akadályok miatt amúgy ez kivitelezhetetlen. A német és a svéd követ emberségről oktatta ki a közép-európaiakat, a francia szerint pedig, aki a közös szabályozás ellen megy, aláássa az unió erejét.

Szerző