Tamás Gábor: Nincs több miniszteri kirándulás

Publikálás dátuma
2018.05.19 09:40
KÓSTOLÁS KÖVÉR LÁSZLÓ TÁRSASÁGÁBAN - Soha nem fogjuk megtudni, Fazekas miért váltott kiránduló üzemmódba
Fotó: /

Ha az egyhuzamban eltöltött hivatali időt vesszük önmagában alapul, akkor a most távozó Fazekas Sándor agrárminiszter az elmúlt 150 év egyik legnagyobb formátumú alakja. E szempontból kizárólag Váncsa Jenő, a kései Kádár-kor tárcavezetője előzi meg négy és fél hónappal, a rangsorban viszont mögötte van a mezőgazdaság modernizációját a millenniumi időkben minden eszközzel segítő Darányi Ignác, mintegy négy héttel lemaradva. (A pontosság kedvéért: Darányi összesen 12 évig volt miniszter, második ciklusa négy évig tartott.)

Ha azonban működésének egészét próbáljuk átrostálni abból a szempontból, hogy ennyi hivatali nap után hagy-e valamit örökségül az utódoknak, akkor bizony sokra nem jutunk. A távozó miniszter az orbáni világ tipikus képviselője. Még szinte meleg a zsebében a jogi diploma, amikor politizálni kezd. Belép az akkor alakuló, kezdetben radikálisan liberális Fideszbe, és az ország legfiatalabb polgármesterévé választják meg szülővárosában, Karcagon. Idővel országgyűlési képviselővé is válik, bekerül a megyei elnökségbe és simulékonyan alkalmazkodik a párt éppen aktuális politikai kanyarulataihoz. Szorgalmas végrehajtóként teszi mindenkori dolgát és alighanem emiatt figyel fel rá a jelenlegi kormánypárthoz 2010-ben még ezer szállal kötődő üzleti érdekkör. Jelesül Nyerges Zsolt Közgép-résztulajdonos - a legenda szerint az ő meleg ajánlásával kérte fel Fazekast Orbán Viktor földművelésügyi miniszternek. Ez a szakmában némi csodálkozást keltett, mert az új tárcavezető addig legfeljebb fogyasztóként vett részt az élelmiszer-ágazatban.

Ám mindezekkel együtt 2010-ben a komoly társadalmi támogatást kapott Fidesz nagyon korrekt és ma is vállalható agrárprogramot készített. Kezdve az alapvető viszonyokat kedvezőtlenül befolyásoló, erősen féloldalas gabona-hús egyensúly helyreállításánál, az élelmiszer-biztonság szerepének erősítésén keresztül, a fejlesztésre alapozó támogatás-politikán át egészen az átlátható és a spekulánsokat kiszűrő birtokpolitikáig. A program tartalmazta a hazai termelés fokozottabb importvédelmét, valamint a helyi kistermelői értékesítés erősítését is. Némelyek szerint kissé túlzó volt a tervezet „nemzeti jellege”, de a választott eszközök tisztességéhez és gazdaságilag is igazolható céljaihoz kétség sem férhetett.

Aztán nagyon rövid időn belül kiderült, hogy a gyakorlatban ez az egész, úgy ahogy van, igazából felesleges. A kormányzat megszorongatta ugyan az élelmiszer-kereskedő multikat, de ettől az ágazaton az importnyomás cseppet sem enyhült, sőt kis mértékben növekedett is. (Jelenleg optimista becslés szerint is 30 százalék körül van.) Az állatállomány bővítése is szép álom maradt egyelőre, noha a miniszterelnök személyesen ígérte 2020-ra például a sertésállomány megduplázását. Arról nem is beszélve, hogy mindezt milyen suta szakmaisággal próbálták a közvélemény elé vinni - "egy porta-egy koca" szlogennel.

Ha azonban a miniszter valóban komolyan vette volna mindazt, ami saját programjában áll, s azt netán a jó erkölcs szemüvegén keresztül is vizsgálta volna, akkor csak működése első ciklusában három ok miatt is le kellett volna mondania. Ezek közül legsúlyosabb az állami földértékesítés kialakított gyakorlata. Nagyon gyorsan kiderült, hogy a félmillió eladott állami hektár egyáltalán nem a kis- és közepes gazdaságok birtokába került, hanem elsősorban a kormánypárt üzleti holdudvarának vagyonát gyarapította, elképesztően kedvező befektetésként. Az eljárás során mindenféle szakmai és erkölcsi szempont háttérbe szorult, így sikerült például kihúzni a földet Közép-Európa legjobban működő, piaci méretekben is termelni képes ökogazdasága alól Kishantoson. "Nem ezt ígértük!" – fakadt ki jogos felháborodásában a tárca Orbán által is többször professzor úrként emlegetett államtitkára, Ángyán József, aki a történtekből levonta a következtetéseket és távozott hivatalából. A másik nagyon kínos történet az volt, mikor kiderült, hogy a tárca bizonyos felső utasításokra pénzt helyezett el egy olyan brókercégnél, ami később összeomlott – csak a közvetlen anyagi kár megközelítette a félmilliárd forintot, mégis minden érintett vezető a helyén maradhatott. A harmadik kellemetlen szituáció (amiből Fazekas szintén angolnaként tudott kisiklani) a karcagi "bróker Marcsi" ügye volt, amiről a miniszter következetesen azt állította, hogy semmit sem tudott az egészről, ám polgármesteri idejéből előkerült egy előterjesztés, amelyben a hölgyet barátsággal és bizalommal ajánlja a városi közgyűlés figyelmébe. Az, hogy miniszteri működésének utolsó heteiben olyan blődséget tudott állítani, hogy a migránsok miatt majd tücsköt-bogarat kell ennünk, már szinte fel sem tűnt.

Mindeközben tétlenül nézte, hogy tárcájától alapvető jogköröket vonnak el, a vidékfejlesztés sok ezer milliárdos ügyeit Lázár János mindenügyi miniszter ölelhette keblére és szinte a semmiből kiépült egy olyan agrárkamara, amelyben egyes szakmai vélemények szerint átgondoltabb és koncepciózusabb munka folyik, mint a minisztériumban. Ráadásul a kamara, illetve a kormánnyal stratégiai megállapodást kötő gazdaköri szervezet vezetése volt olyan bölcs (amire Fazekas nem volt képes), hogy az ágazati, netán hivatali-hatásköri vitákat ne vigye ki akár csak egy félreérthető mondattal is a szélesebb nyilvánosság elé - rákényszerítve akár a miniszterelnököt is, hogy kellemetlen kérdésekben személyesen nyilvánuljon meg. Így aztán Fazekas végképp sok vizet nem zavaró háttéremberré vált. S ebben a miniszter személyes döntései is szerepet játszottak. Legalább részben.

Soha nem fogjuk megtudni, hogy Fazekas mikor és miért váltott át kiránduló üzemmódba, vajon saját elhatározása volt-e, vagy mondták neki, hogy mostantól inkább csak tekintsen meg felújított falusi vizesblokkokat, és kóstolgasson mindenféle falunapokon, de agrárius dolgokról ne nagyon beszéljen. Az utolsó három éve gyakorlatilag ebből is állt. Távozásával nem hagy űrt maga után. Az űr ő maga volt.

2018.05.19 09:40

Eladó a világ első filmplakátja

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:43
A Lumiére-fivérek.
Fotó: Collection Roger-Viollet / Roger-Viollet/
Árverésre bocsátja a Sotheby's a világ első filmplakátját augusztus végén Londonban - számolt be róla a The Guardian csütörtökön.
A poszter a Lumiére fivérek első, 1895-ös párizsi filmbemutatóját hirdeti. A képen a 19. század végi párizsi élet tűnik fel: egy csapatnyi párizsi látható rajta, amint a filmvetítésre várakoznak.
Bár az esemény filmtörténeti pillanat volt, 1895. december 28-án csak alig több mint 30 néző ült be a Boulevard des Capucines-n álló Grand Café alagsori termébe, a Salon Indienbe, amelyben 100 széket helyeztek el. A sajtót is elvárták az első vetítésre, de a lapok úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt rajta.
A 20 perces vetítésen a Lumiére testvérek rövidfilmjeit láthatta a közönség. A párizsi újságok figyelmét felkeltették a nézők beszámolói, és mégis írtak az eseményről, így a január 1-jei és 2-i vetítéseken már több mint 2000 néző fizetett egy frankot, hogy lássa a mozgó képeket.
Pár hónap múlva már a külföldi nagyvárosokban is megnyíltak a Lumiére fivérek mozijai. A vetítéseket két különböző stílusú plakát hirdette, ezek egyikét bocsátják árverésre. A posztert Henri Brispot rajzolta. A becslések szerint az augusztus 28-án kezdődő online aukción 40-60 ezer fontért (15-22 millió forintért) kelhet el.
A Sotheby's londoni aukcióján 164 ritka filmplakátra lehet licitálni.
Szerző
2018.08.16 20:43

Meghalt Aretha Franklin

Publikálás dátuma
2018.08.16 16:17

Fotó: AFP/ JAMIE MCCARTHY
76 éves korában, családtagjaitól körülvéve elhunyt a soul királynője, az amerikai pop leghíresebb női alakja.
Egyrészt persze könnyű dolga volt: aki így tud énekelni, azt a sors sikerre ítélte. Másrészt óriási terhet cipelt, elvégre a papának az „egymillió dollárt érő hang" volt a beceneve, a mama angyalian zongorázott, és kislányként sokszor Mahalia Jackson vigyázott rá. Ilyen elvárásoknak nem könnyű megfelelni, de Aretha Franklinnek sikerült. Nem csak a vándor hitszónok papa, a fiatalon meghalt mama és Mahalia néni lehetett rá büszke, de előbb a fekete, majd a fehér, végül egész Amerika. A Time már fél évszázada a címlapjára tűzte, és a soul hangjának nyilvánította. Volt Martin Luther King díszvendége, aztán búcsúztatta őt a temetésén. George W. Bush elnöktől kapta meg az USA legmagasabb kitüntetését, a Szabadság érmet, és énekelt Barack Obama beiktatásán.
Egyetlen más nő sem szerepelt több mint száz dallal a Billboard ranglistáin, eladott 75 millió hanglemezt, Luciano Pavarotti helyett beugorva a Turandot „Nessun dorma" áriájával kápráztatta el az 1998-as Grammy gála közönségét.
Hatévesen kezdett énekelni, és hetven évvel később, 2018 elején jelentette be visszavonulását – akkor még csak a turnéktól. Tizennégy évesen indult a szólókarrierje, a középiskolát már a második évben otthagyta – aztán, hol máshol, a Yale-en kapott díszdoktorátust. Meg a Harvardon, a Princetonon, a Brownon, a Berklee-n és még ki tudja hol mindenhol. Hangja együtt erősödött a polgárjogi mozgaloméval, amelynek egyik fiatal és szép arca lett. A #metoo mozgalom láttán nem lehet nem visszagondolni az általa sikerre vitt Otis Redding nótára: Respect, összesen csak ennyit kérek, egy kis tiszteletet...
Nagyon nagy részben Aretha Franklinnak köszönhető a Detroitból kiindult soul zene a rasszhatárokat áttörő sikere, utóbbi pedig kulcsszerepet játszott a feketék kulturális egyenjogúságáért folytatott küzdelemben. Több mint negyven éve, nőként a legelsőként iktatták be a Rock and Roll hírességek csarnokába. Az amerikai pop királynője hetven éven át minden zenét sikerre vitt, amihez csak nyúlt, a nagy fekete dívák közül is az egyik legnagyobb volt. Mivel is búcsúzhatnánk, respekt, Aretha, respekt.
2018.08.16 16:17
Frissítve: 2018.08.16 18:10