Orbán lemaradt a közös képről

Publikálás dátuma
2018.05.17. 07:08
FOTÓ: INSTA

A bolgár fővárosba, Szófiába utazott szerdán Orbán Viktor, ahol délután részt vett az Európai Néppárt csúcstalálkozóján, majd este az Európai Unió állam- és kormányfőinek munkavacsoráján. A frakció Twitter- oldalán közzétett képről azonban már lemaradt a magyar kormányfő. Csütörtökön Orbán az EU és a nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóján, valamint a V4-miniszterelnökök egyeztetésén vesz részt. Emellett kétoldalú tárgyalásokat folytat európai vezetőkkel. 

Szerző

Szópárbaj menekültügyben

 Komoly vita alakult a nagykövetek keddi menekültügyi tanácskozásán, ez alapján pedig borítékolható, hogy a június végére tervezett miniszterelnöki csúcson meglehetősen reménytelennek tűnik valamiféle kompromisszumos megoldást összehoznia az EU-nak - derült ki a 444.hu cikkéből. Elvben persze 2015 óta érvényben van a dublini rendeletként emlegetett közös menekültügyi szabályozás, ennek betartását azonban több tagállam elutasítja. A szakemberek szerint viszont, ha a rendelet bukik, a schengeni rendszert, vagyis az unió lényegét, a térségen belüli szabad mozgást és kereskedést veszélyezteti. Az Európai Bizottság már 2016-ban kidolgozott egy javaslatcsomagot, amelyet azonban az Európai Parlament és az Európai Tanács sem támogat egyöntetűen. Utóbbiban többek között Magyarország követel sokkal keményebb rendszert.

Bulgáriára, mint az unió soros elnökére jutott a feladat, hogy a javaslatok alapján egy kompromisszumos verziót tegyen az EU asztalára, ám a tagországok két kérdésben továbbra sem értenek egyet. Az egyik, hogy mennyi ideig legyen kötelező egy országnak felelősséget vállalnia a befogadott menekültért – a bolgár javaslat öt év, melyet az északi országok kevesellnek, a déliek pedig sokallnak. A másik fő vitapont a menekültek szétosztásáról rendelkező kvóta, melynél a közép-európai államok, illetve a déliek, északiak és nyugatiak között húzódik törésvonal – elvben az EU minősített többséggel dönthetne, ám Magyarország mellett például Csehország is jelezte, hogy sohasem fog engedni a többségi akaratnak.

A vita során állítólag a magyar diplomaták azzal vádolták a bolgárokat, hogy Berlin szolgái, jelezték, a magyar közvélemény elutasítja a menekültek befogadását, s hogy szerintük a menekültkérelmeket afrikai és ázsiai központokban kellene kizárólag elbírálni – a földrajzi és a jogi akadályok miatt amúgy ez kivitelezhetetlen. A német és a svéd követ emberségről oktatta ki a közép-európaiakat, a francia szerint pedig, aki a közös szabályozás ellen megy, aláássa az unió erejét.

Szerző

7-es cikkely - Négyből négy uniós bizottság mellette

Négyre emelkedett azoknak az európai parlamenti szakbizottságoknak a száma, amelyek javasolják, hogy az EU indítsa el Magyarország ellen a súlyos szankciók lehetőségét tartalmazó 7. cikkelyes eljárást az alapjogok súlyos megsértésének veszélye miatt. Szerdán utolsóként az EP kulturális bizottsága hagyta jóvá az erről szóló véleményt 13 igen, négy nem szavazat és nyolc tartózkodás mellett. (Több szakbizottság van, de közülük csak négy fűz véleményt az alapjogi szakbizottságban készülő jelentéshez.)

A négy állásfoglalást csatolják majd a képviselő-testület állampolgári jogi bizottságában készülő jelentéstervezethez, amelyről a jövő hónapban szavaznak. Értesülésünk szerint ehhez a szöveghez a május 15-i határidőig több mint 250 módosító indítvány érkezett a képviselőktől.

Véleményében a kulturális bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Közép-Európai Egyetem budapesti működését lehetővé tevő megállapodást még mindig nem írta alá a magyar kormányfő. Az elfogadott szövegben a képviselők hosszan sorolják a magyar médiahelyzetre vonatkozó kifogásaikat: nehezményezik az erősödő állami beavatkozást és ellenőrzést; hiányolják a médiatulajdonlás átláthatóságát; bírálják "a politikai érdekeket kiszolgáló” Médiatanácsot; szóvá teszik, hogy az állami hirdetésekre fordított kiadások aránytalanul kedveznek egyes médiavállalatoknak. A szakbizottság tagjai hangot adnak aggályaiknak a külföldi támogatású civil szervezetek tevékenységét korlátozó döntések miatt is.

A véleményhez a Fidesz EP-képviselői egyetlen módosító indítványt sem nyújtottak be. Az euroszkeptikus és szélsőjobboldali képviselők viszont sikertelenül próbálták enyhíteni a szöveget úgy, hogy az ne a magyar kormányt, hanem az EU intézményeit bírálja.