Jól halad a Balkán EU-s integrációja, mégsem látni a folyamat végét

Publikálás dátuma
2018.05.17 16:53
Illusztráció: AFP / Alexey Vitvitsky
Fotó: /
Az EU egyértelműen támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját, eltökélt szándéka, hogy a régió politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása érdekében növelje szerepvállalását. A nyugat-balkáni partnerek pedig ismételten elkötelezték magukat az integráció mellett - jelentették ki az európai uniós és a nyugat-balkáni országok állam- illetve kormányfői Szófiában aláírt nyilatkozatukban csütörtökön - írja az MTI. A folyamat mégsem a reményeknek megfelelően alakul, az EB volt bővítési biztosa szerint "a frusztráció és csalódottság mindkét oldalon nagyon nagy".

A nyilatkozat szerint az EU egyebek mellett olyan fokozott segítségnyújtással támogatná a térség integrációs törekvéseit, amely a nyugat-balkáni partnerek által a jogállamiság, valamint a társadalmi-gazdasági reformok terén tett kézzelfogható előrelépésen alapul. Az EU segítené a nyugat-balkáni partnereket a regionális stabilitás és a kölcsönös együttműködés megerősítésében is. Mint írták, az eddig elért eredmények alapján a nyugat-balkáni partnerek ismételten elkötelezték magukat a határozott stratégiai döntésüket tükröző európai integrációs perspektíva, valamint az erőfeszítéseik és az egymásnak nyújtott kölcsönös támogatásuk fokozása mellett.

A nyilatkozat kitért a menekült-helyzet és a határigazgatás területén megvalósuló együttműködés elmélyítése is.     Aláhúzták, hogy az EU és a Nyugat-Balkán több olyan biztonsági kihívással néz szembe, amelyek koordinált egyéni és közös fellépést kívánnak meg. Hangsúlyozták, fokozni fogják a terrorizmus és a szélsőségek elleni együttműködést. A kiberbiztonság és a stratégiai kommunikáció területén folytatott fokozottabb együttműködés révén pedig közösen fognak küzdeni a félretájékoztatás és az egyéb "hibrid" támadások ellen.

A nyilatkozat szerint az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy elő kell segíteni, hogy a Nyugat-Balkánon piac- és beruházásbarát környezet jöjjön létre, ami gyorsabb haladást tesz lehetővé a digitális gazdaság, valamint - a párizsi klímamegállapodással összhangban - a fenntartható és éghajlatbarát társadalmak megvalósítása terén.

Frusztráció és csalódottság mindkét oldalon
Valójában népszerűtlen az EU-ban a nyugat-balkáni bővítés - nyilatkozta Günter Verheugen, az Európai Bizottság volt bővítési biztosa egy csütörtöki interjúban -, és valószínűtlen, hogy a térségbeli országok belátható időn belül csatlakoznak a közösséghez. Verheugen a Szófiában zajló EU-Nyugat-Balkán csúccsal kapcsolatban a Südewestrundfunk (SWR) német médiatársaságnak nyilatkozva azt is kiemelte, hogy a Balkán nemcsak földrajzilag, hanem politikailag és kulturálisan is Európához tartozik, így az EU-ban lenne a helye.
A német szakember - volt politikus, jelenleg egyetemi oktató - szerint a délszláv háború megmutatta, a térséget nem szabad magára hagyni. Ez volt a fő oka annak, hogy a térség országai előtt megnyitották az EU-csatlakozás kilátását. Az elképzelések szerint a tagság lehetősége ösztönzi a reformokat, és a régió országai a csatlakozás révén könnyebben megoldják a szomszédsági konfliktusaikat. A dolgok viszont nem a reményeknek megfelelően alakultak, "a frusztráció és csalódottság mindkét oldalon nagyon nagy" - mondta Verheugen. Szerinte a térség államait tekintve, még egy körülbelüli dátumot sem lehet megjelölni a csatlakozásra.
Günter Verheugen 1999-től 2004-ig töltötte be az EB bővítési biztosi tisztséget, 2004 és 2009 között az iparért és a vállalatokért felelős biztos, egyben bizottsági alelnök volt. Jelenleg a Viadrina Európa-Egyetem címzetes egyetemi tanára, az Európai tanulmányok szakirány oktatója.

Szerző
2018.05.17 16:53

Brit hadihajó védi a hajózást a Fekete-tengeren

Publikálás dátuma
2018.12.19 14:13

Fotó: Wikipedia/ Lee Hemmings
Odesszába érkezett, és ott is kíván maradni Nagy-Britannia egy felderítő hajója.
Megérkezett a Fekete-tenger partján fekvő dél-ukrajnai Odessza kikötőjébe az HMS Echo brit felderítő hajó szerdán. Először érkezett hadihajó egy NATO-tagországból Ukrajnába azóta, hogy november 25-én a Kercsi-szoros közelében Oroszország megtámadott három ukrán hadihajót - írta a Dumszkaja odesszai hírportál.
A hadihajó néhány napot marad Odesszában a portál szerint, utána az ukrán haditengerészet zászlóshajójával, a Hetyman Szahadacsnij fregattal gyakorlatozik.  Gavin Williamson brit védelmi miniszter november végén jelentette be, hogy a Fekete-tengerre vezénylik az HMS Echót, hogy biztosítsa a szabad hajózást a térségben - emlékeztetett az UNIAN hírügynökség.
A brit védelmi tárca a hajó "hosszú távú" tartózkodását helyezte kilátásba a Fekete-tengeren.
A nem fekete-tengeri állam hajói 21 napig tartózkodhatnak a tengeren, ezért nem kizárt, hogy az Echót egy másik hajó, a HMS Enterprise váltja - írta a Dumszkaja.
November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, melyek hivatalosan nemzetközi vizeken hajóztak. A hajókat elfogták az oroszok, 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indítottak az elcsatolt kercsi félszigeten. Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet - ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra -, megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot. Moszkva szerint az ukránok provokálták őket.
2018.12.19 14:13

Puhán regulázza az autógyárakat az EU

Publikálás dátuma
2018.12.19 10:30

Fotó: Shutterstock/
Az új személyautók esetében 37,5 százalékkal, míg a könnyű haszongépjárművek esetében 31 százalékkal kell leszorítani az átlagos szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra a 2021-es szinthez képest.
Megállapodtak az EU intézményei a személyautók és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről: eszerint az új személyautók esetében 37,5 százalékkal, míg a könnyű haszongépjárművek esetében 31 százalékkal kell leszorítani az átlagos szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra a 2021-es szinthez képest. A még hivatalos jóváhagyásra váró egyezségről az Európai Bizottság számolt be, hangsúlyozva, hogy ez fontos lépés a közlekedési szektor modernizálása felé, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé válhasson.  A brüsszeli testület eredeti javaslata 30 százalékról szólt mindkét kategória esetében. Az intézményközi tárgyalásokon az Európai Parlament 40 százalékot próbált elérni, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig 35 százalékot a személyautók, 30 százalékot a kisteherautók vonatkozásában. A kompromisszum értelmében 2025-re közbülső célként 15 százalékos csökkentést kell elérni. A célszámok a különböző vállalatok által legyártott járművek átlagára vonatkoznak majd, így továbbra is lesznek magasabb kibocsátású modellek, ugyanakkor ezeket zéró- vagy alacsony kibocsátásúakkal kell majd ellensúlyozni. Az elfogadott értékek lényegesen magasabbak annál, mint amit az autóipar és több tagállam, például Németország szeretett volna. Számos környezetvédelmi szervezet azonban ezeknél is tovább ment volna.  - A végcél, hogy Európában gyártsák a legjobb, legtisztább, legversenyképesebb járműveket, itt használják a legmodernebb infrastruktúrát, illetve hogy csökkenjen a légszennyezettség - közölte Maros Sefcovic energiaunióért felelős uniós biztos. A lépés egyértelmű politikai jelzést küld az iparnak, a befektetőknek és a fogyasztóknak. 

Rekordot dönt az emberiség szén-dioxid-kibocsátása 2018-ban

Az elmúlt hét évben csekély mértékben növekedett a globális szén-dioxid-kibocsátás, idén azonban már mintegy 2,7 százalékos emelkedésre számítanak a kutatók. A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb tanulmányában arra figyelmeztetett, hogy a század végére akár a 3-5 Celsius-fokot is elérheti a globális átlaghőmérséklet emelkedése, ez jelentősen meghaladja a 2015-ös párizsi klímaegyezményben kitűzött 2 Celsius-fokos maximumot. A fosszilis üzemanyagokból és az iparból eredő szén-dioxid-kibocsátás előre jelzett növekedése 2018-ban 2,7 százalék, de vannak bizonytalanságok, a növekedési ráta 1,8-3,7 százalék között lehet. A szén-dioxid-kibocsátás az ember által előidézett üvegházhatású gázok jelentős részét teszi ki. A számítások alapján a kibocsátás idén rekordnagyságúra, 37,1 milliárd tonnára fog növekedni, míg az összes emberi tevékenységből eredő emisszió a 41,5 milliárd tonnát érheti el. A kibocsátás növekedéséhez szinte valamennyi ország hozzájárul, Kínában például 4,7 emelkedik idén a kibocsátás, míg az Európai Unióban 0,7 százalékos növekedésre számítanak. A globális szén-dioxid-kibocsátás az elmúlt 20 évben 55 százalékkal emelkedett, míg a földi átlaghőmérséklet 0,38 Celsius-fokkal lett magasabb.  

2018.12.19 10:30
Frissítve: 2018.12.19 10:30