Márton László: Hagymáz

Publikálás dátuma
2018.05.19 09:45
MARABU RAJZA
Fotó: /

Két fontos beszéd hangzott el az elmúlt hetekben. Az egyiket Emmanuel Macron francia elnök tartotta Aachenben, a Nagy Károly (Charlemagne)-díj átvételekor, a másodikat Orbán Viktor a magyar parlamentben. Az egyik Európa fejlődésirányát jelölte ki a következő tizenöt-húsz évre, a második Magyarországét, amely elkanyarodik Európától.

Teszi, amit mond

Eszem ágában sincs a két férfit egymáshoz hasonlítani. Az igazat megvallva, általában károsnak és fölöslegesnek tartom, amikor hivatásos politikai elemzők Orbán megnyilvánulásait komoly elemzésre méltatják és ezzel orákulum-státuszt biztosítanak egy ügyes, ravasz, de mindent összevetve súlytalan figurának. A szélkakas forgása ugyan jelzi honnan fúj, de szelet nem csinál.

A Brüsszelbe illiberálisként érkező és onnan "régi vágású" kereszténydemokrataként visszatérő Orbánnak önálló koncepciója nincs, és sohasem volt. Gyakran idézik a budapesti diplomáciai kar előtt tett - utóbb megismételt - kijelentését: "(...) ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit csinálok". A megcsonkított mondat eredetije így hangzott: "ne a számat figyeljék, hanem a kezemet, mert csalok!" Szerzője pedig a hivatásos szemfényvesztő, Rodolfo volt.

Bár egyéves elnökségét több oldalról is kifogások és kemény kritikák érték, senki sem vonta kétségbe, hogy Macron bel- és külpolitikájában azt teszi, amit mond. Aacheni beszédében a vendéglátó Angela Merkel mellett több európai állam- és kormányfő jelenlétében Nagy Károly álmára (lényegében a Karoling német-római birodalom víziójára) hivatkozott. Orbánt, valószínűleg kíméletből, nem hívták meg. A kolbásztöltésben jeles magyar miniszterelnök nehezen követte volna a Kantot, Coudenhove-Kalergit, Denis de Rougemont-t idéző francia elnök szárnyalását.

Macron Európa számára négy kategorikus imperatívuszt fogalmazott meg. Először: ne legyünk gyengék, ne szenvedjük el, hogy mások döntsenek helyettünk. Másodszor: "a történelem nem dadog", ne engedjünk a széthúzás kísértésének. Harmadszor: ne engedjünk semmit a jogállamból, a demokráciából. Utasítsuk el mind az állam, mind az utca erőszakát. Végül: ne féljünk megszabadulni saját tabuinktól, és ne féljünk Európa újjáalakításától.

A kitüntetett nem elégedett meg elvek hirdetésével, szokása szerint szemléletes és végrehajtható terveket tárt hallgatósága elé. Az "Európa Kávéház"-at a nézetek és tervek megismertetésének és barátságos ütköztetésének nevezte. Az Európai Egyetem és az Európai Akadémia a művek és alkotók szabad mozgásán túl az eszmék terjesztésének felgyorsítását, a gazdasági, fiskális, szociális politikák összehangolását jelenti. Mindez nem a távoli, bizonytalan időben, hanem most: "Európát nem lehet lelakatolni, de azt sem lehet megvárni, hogy a 27 tagállam mindig és mindenben egyetértsen". Macron elismerte, hogy a nacionalisták, a populisták, a félelem gerjesztői érthetően beszélnek. Javasolta, hogy Európa hívei legalább ilyen világosan beszéljenek. Szép metaforával zárta beszédét: "ne egy tegnap szerzett szimfóniát tiszteljünk, de írjuk meg a befejezetlen szimfónia végét".

"Kívül tartani"

Orbán a maga zenéjét, szokása és ízlése szerint dobbal és harsonával kezdte. "A magyar ügy, ma nyert ügy", szögezte le. Elképzeléseit az európai költségvetés 2030-ig tartó ciklusához igazította. Feltehetően arra célzott, hogy a következő 12 évben, az egyébként elátkozott Brüsszelből legalább olyan bőven és folyamatosan csorog a pénz, mint eddig, és, hogy ezzel, úgy, ahogy eddig, nagycsaládja és közeli hívei rendelkeznek majd.

A beszédben többször szerepelt Isten neve és a csillagok állása és egy kis sirámmal vegyített melldöngetés: "A magyarok többet adtak a világnak, mint amit kaptak". És a hálátlan világot rengető felfedezés: "A liberális demokrácia korszaka véget ért. (...) Helyette inkább felépítettük a 21. századi kereszténydemokráciát". Múlt időben. A liberális demokrácia végét a Liberális Internacionálé alelnöke testközelből szemlélhette. A kereszténydemokrácia alapelveiről bizonyára a miniszterelnök-helyettes doktori disszertációjából értesült, de az sem tűnik lehetetlennek hogy beleolvasott a könyvekbe, amelyekből Semjén kiollózta szövegét. Újszülött kereszténydemokraták vagyunk, de szorgosak, az építmény már el is készült!

Orbán felsorolta a szerinte Európát fenyegető kihívásokat: "A multikulturalizmus volt az első lépcsőfok. A szólásszabadságot korlátozó politikai korrektség a második." A "harmadik lépcsőfok" – magától értetődően – a migráció, a kötelező betelepítési kvóta, amelyet első helyen említett. Mindezt egy olyan geopolitikai koordinátarendszerben vázolta, ahol tőlünk nyugatra a "germán vaskancellárok", keletre a "szláv katonanépek", délre a "muzulmán embertömegek" helyezkednek el. Ebből következően "három nagy hadsereget", a németet, az oroszt és a törököt kell a Kárpát-medencén kívül tartani.

Maradjunk a miniszterelnök által annyira kedvelt hármas számnál. A programbeszéd olvastán a nem-hívők számára három reakció lehetséges. Az első dühös legyintés: egy úrhatnám polgár már maga sem érzi szóözönének nevetségességét. A baj, hogy ez az előadás nem fejeződik be este tízkor, nem várhatjuk gratulációval a nagy színészt, aki a bohóckodástól sem retten vissza. A második: komolyra fogni és pontról-pontra cáfolni Orbán hazug vagy abszurd állításait. De kinek van kedve magyarázni, hogy a tőlünk északra élő cseh "katonanemzet" Svejkkel azonosul szívesen? Ki vállalja, hogy felvilágosítja a miniszterelnököt, a német hadsereget, a NATO tősgyökeres tagját nem szükséges "kívül tartani"? El ne felejtsem: a török gyerek hajdanán megvágta a gólya lábát, de azóta ugyancsak NATO-tag. És erről jut eszembe: multikulti vagy sem, voltak a magyar koronának muzulmán alattvalói: "Megállj, megállj kutya Szerbia / nem lesz tiéd magyar Bosznia!" Déli szomszédaink ma is szerbek, bosnyákok, románok és nem félelmetes (vajon miért?) muzulmán embertömegek.

Meggyőződésem, hogy Orbán nem távozni kíván Európából - "szükségünk van az Unióra és az Uniónak is szüksége van ránk” -, hanem bezsebelni, ami csak lehet, ameddig csak lehet. De óva inti az Uniót, adja fel "az Európai Egyesült Államokra vonatkozó hagymázos rémálmait”.

Képzelt ellenségek

Nos, ezen a ponton már se dühöngeni, se magyarázni nincs kedvem – gondolom, vagyunk így néhány millióan. Először is rögzítsük a tényeket. Ha az Unió szellemi atyjainak (Coudenhove-Kalergi, Jean Monnet) fogalomtárában ott lappangott is, az intézmények alakítói a kifejezést - Európai Egyesült Államok - sohasem használták. Másodszor: Macron aacheni beszédéből és a szavait követő Merkel kancellár egyetértő hallgatásából a süket is felfoghatta, hogy a valutauniót követő gazdasági és pénzügyi átalakítások, az Európai Ügyészség, az egységes határőrizet és migrációs politika, az európai védelmi stratégiához szükséges katonai integráció milyen irányba mutatnak. A történelem nem ismer végleges helyzeteket, birodalmak emelkednek és buknak. Az unióból államszövetségé alakuló képződmény körvonalai már láthatóak, neve – ezen a ponton – másodrendű.

Orbán legfőbb gondja, hogy képzelt ellenségeinek nevet adjon, ezért dobta most be az Európai Egyesült Államok kifejezést. Emmanuel Macron beszédében segítségére sietett: nevén nevezte, amitől Orbánnak van tartania. Eurózóna, fiskális unió? Mi jut akkor Matolcsy unokatestvéreinek? Európai Ügyészség? Ki lesz olyan megbízható bűnpártoló, mint Polt Péter? Európai Akadémia? Többé nem a hatalom írja a történelmet, nem a hivatal választja el az értéket a talmitól? Milyen világ az, ahol a miniszterelnök nem állhat bosszút azokon, akik valaha jót tettek vele?

Kinek-kinek a maga hagymázos rémálma. Putyin – nyilván baráti gesztusnak szánva – már évekkel ezelőtt kijelentette, hogy az Eurázsiai Unió tárt kapukkal várja Magyarországot. Szégyenletes az orosz mumussal rémisztgetni. Számos okunk van, hogy intenzív gazdasági, kulturális-tudományos kapcsolatokat tartsunk nagy és ismét erős szomszédunkkal. De nincs olyan bűvész, aki azon a kapun betuszkolhat bennünket.

2018.05.19 09:45

Szalai: Nem szabad utólag sajnálkozni

Publikálás dátuma
2018.11.19 08:52

Fotó: AFP/ KISBENEDEK ATTILA
Rossz időben jött a kapitányváltás, Rossinak mindössze öt napja volt arra, hogy felkészítse az együttest – hangsúlyozta a csatár.
Szalai Ádám szerint nem szabad utólag sajnálni, hogy a magyar labdarúgó-válogatott csak a második helyen zárt a Nemzetek Ligájában. A vasárnap a finnek elleni csoportzárón is eredményes csatár az MTI tudósítása szerint azt mondta, nagyon rossz időben jött a kapitányváltás az együttesnél, hiszen Marco Rossinak Georges Leekens menesztését követően mindössze öt napja volt arra, hogy felkészítse az együttest, amely végül 1-0-ra kikapott Finnországban a sorozat első fordulójában.
„Azt gondolom beáldoztuk annak, hogy a csapat felvegye azt a rendszert, amit a mostani kapitány elvár. Aztán azon meg lehet gondolkozni, mi lett volna, ha lett volna ideje néhány barátságos mérkőzésen felkészülni”
– tette hozzá a Hoffenheim támadója.
Szalai a neki remek gólpasszt adó Kalmár Zsoltot is méltatta.
„Nagyon sokat fejlődött az elmúlt válogatott mérkőzéseken. Sokat kell vele beszélni, de maximálisan végrehajtja, amit kell. A képességei megvannak, előrefelé nagyon jó, és ha még egy kicsit hátrafelé is javul, komoly kis középpályás lesz belőle”
– jelentette ki.
Kalmár csütörtökön az észtek és vasárnap a finnek ellen megnyert mérkőzésen is a válogatott egyik legjobbja volt. Ahogyan ő fogalmazott, remek formája első sorban annak köszönhető, hogy bízik benne a szakmai stáb, valamint az egész csapat teljesítménye is segíti őt.
„A második hely összességében nem rossz a csoportban, de utólag azért van bennünk némi hiányérzet a finnországi vereség, vagy az észtországi döntetlen kapcsán. Ugyanakkor azt gondolom, jó úton haladunk előre, ezt ez a legutóbbi két mérkőzés megmutatta”
– jegyezte meg.
A finnek ellen Marco Rossi Holender Filip személyében újoncot is avatott, a Budapest Honvéd játékosa nagyon örült a debütálásának.
„Már az észtek elleni összecsapáson is szó volt arról, hogy játszom majd, most is ugyanúgy készen álltam. Azért amennyire örülök, annyira dühös is vagyok, mivel volt egy nagy helyzetem, ahol nem sikerült jól eltalálnom a labdát, fantasztikus lett volna gólt lőni rögtön a bemutatkozásomkor”
– mondta.

Rossi: Nem volt veszélyben a győzelem

Korábban a találkozót értékelve Marco Rossi azt mondta, taktikailag sikerült meglepniük a finn válogatottat, agresszív és támadó futballal nyomást helyeztek az ellenfélre. Az olasz szakvezető kifejtette, hogy a finneknek is voltak lehetőségeik, ám Gulácsi Péter védéseinek köszönhetően nem kapott gólt együttese. Leszögezte: megérdemelten szerzett vezetést a magyar válogatott, és bár a második félidőben meghozott kényszerű cserék meghatározták a játék képét, az utolsó percig sem volt veszélyben a győzelem.
„Az elmúlt két évben elért válogatott eredmények után az utóbbi időszakban mutatott játék bizakodásra ad okot. Fontos a szerénység, nem szabad elszállni magunktól, de a szint, amit elértünk, bizakodásra ad okot a további meccsekre tekintve”
– értékelte az MTI kérésére a második hely megszerzését Rossi.
A finnek szövetségi kapitánya, Markku Kanerva csalódottságát fejezte ki, egyben gratulált a „nagyon erős” magyar válogatottnak, amely – mint mondta – „nagyon jól játszott és megérdemelten nyert”. Rámutatott, hogy egy-egy kulcsjátékosát sérülés, illetve betegség miatt már a meccs előtt elvesztette. Emellett kiemelte: csapata a második félidőben aktívabban játszott, mint a szünet előtt, és amennyiben megkapta volna a szerinte jogos büntetőt, úgy más lehetett volna a játék képe.
Mivel vasárnap a görögök a csoport másik mérkőzésén nagy meglepetésre hazai pályán kikaptak az észtektől, így a magyar válogatott a C osztály 2. csoportjának második helyén zárt, azaz biztosan bennmaradt. Egyúttal így maradt esélye arra, hogy a Nemzetek Ligájából – sikertelen Eb-selejtező esetén – érdekelt legyen az Európa-bajnoki részvételért folyó küzdelemben, de ehhez az kell, hogy az osztály négy csoportgyőztese közül valamelyik válogatott az Európa-bajnoki selejtezősorozatból kiharcolja a részvételt.

C divízió, 2. csoport

1. Finnország 6 4 0 2 5:3 12 2. Magyarország 6 3 1 2 9:6 10 3. Görögország 6 3 0 3 4:5 9 4. Észtország 6 1 1 4 4:8 4 

2018.11.19 08:52
Frissítve: 2018.11.19 09:03

Rossival harmadik hazai mérkőzésén is nyert a válogatott

Publikálás dátuma
2018.11.18 22:43

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A négyes élén záró Finnország 2-0-s vasárnapi legyőzésével csoportja második helyezettjeként fejezte be szereplését a magyar labdarúgó-válogatott a Nemzetek Ligájában.
„Ria, ria, Finlandia” – ilyen és ehhez hasonló rigmusokkal hangoltak együtt a finn és a magyar szurkolók az európai szövetség szeptemberben debütáló új sorozatának csoportszakaszát lezáró mérkőzésre a Népligetben. A drukkerek között a Groupama Arénában és azon kívül is nagy volt a barátság, voltak, akik a kezdés előtt sálat cseréltek, de olyanok is, akik közös fotót készítettek a messziről jött vendégekkel. 
A stadionban a kései időpont és az egyre hűvösebb időjárás ellenére is összejöttek annyian, mint a csütörtöki, Észtország elleni győzelem alkalmával, ezúttal is nagyjából 8000-en lehettek. A kapu mögötti szurkolótábor helye csaknem megtelt, a hazai B-közép pedig az első perctől kezdve biztatta a magyar válogatottat, az ultrák részéről megvolt a bizalom a csapat felé. A legutóbb – eltiltása miatt – a lelátóról figyelő Marco Rossi több poszton változtatott a múltkori kezdőcsapaton, bekerült a néhány napja még betegséggel bajlódó kapus, Gulácsi Péter, a kisebb sérüléséből felépült Lovrencsics Gergő és a csapatkapitányi karszalagot viselő Dzsudzsák Balázs is. Utóbbi először kezdett Rossinál.
Két komolyabb finn helyzetet lehet megemlíteni az első 25 percből, de ment előre a házigazda is, amely a 29. minutumban megszerezte a vezetést: egy szépen felépített támadás végén Kalmár Zsolt sarkazta vissza a labdát Szalai Ádámnak a tizenhatos vonalán belülről, aki az észteknek két meccsen lőtt három gólja után Jesse Joronen kapuját is bevette. 
Az előnyben futballozó hazaiak nem érték be ennyivel, kisvártatva megduplázódott a fór: Nagy Ádám lőtt remek gólt szólója végén 20-22 méterről, másodszor is talpra ugrasztva a lelkes hazai közönséget (2-0). A vereségektől 2018 őszén elszokó finn válogatott játékosa nehezen viselte a történteket, dühében újra a kapuba bombázta a labdát. A látottakon kívül további örömre adott okot a szünetben, hogy a Görögország vendégeként végül 1-0- nyerő Észtország ekkor már vezetett, azaz az élő tabellán magyar csapat csoportja második helyén állt.
A térfélcserét követően Rossi kilenc percen belül hármat cserélt, beállt Vinícius Paulo, Lang Ádám és Holender Filip is. A kapuk egy-egy kivételtől eltekintve nem forogtak veszélyben, így a héten másodszor is három pontot szerzett a nemzeti tizenegy, amely 2018 őszén Rossi irányításával vendéglátókén legyőzte a görögöket, Észtországot és vasárnap a finneket is. Soha rosszabb folytatást!

Horvátország kiesett az A-ligából

A 78. percig vezettek a horvátok a Wembleyben vasárnap, a hajrában azonban Jesse Lingard és Harry Kane góljaival fordított az angol labdarúgó-válogatott, amely így megnyerte a Nemzetek Ligája A divíziójának 4. csoportját, s kvalifikálta magát a sorozat jövő nyári négyes döntőjébe. Vereségével az oroszországi világbajnokságon ezüstérmesként záró Horvátország kiesett, a következő NL-idényt a B-ligában kezdheti. Szintén kiestek az A divízió 1. csoportjában szereplő németek; Joachim Löw csapata hétfőn, a csoportelsőségre hajtó Hollandia elleni hazai mérkőzéssel (20.45, tv: Sport1) búcsúzik a legmagasabb osztálytól.

C divízió, 2. csoport

1. Finnország 6 4 0 2 5:3 12 2. Magyarország 6 3 1 2 9:6 10 3. Görögország 6 3 0 3 4:5 9 4. Észtország 6 1 1 4 4:8 4 

2018.11.18 22:43
Frissítve: 2018.11.18 23:02