Nem az a baj, hogy a – legjobb esetben is – óvatlanul kiadott magyar útlevelek miatt veszélybe került az amerikai vízummentességünk. Túl fogjuk élni azt is, ha odavész, mint ahogyan túléltük a kitiltási és vízumbotrányt is (és ahogyan azt a kormányunk pontosan tudja, a magyar népesség elenyésző hányada utazgat az USA-ba). Még csak az sem tragédia, hogy az EU is morcos lett ránk a csalások és bűncselekmények sorozatának gyanúját fölvető útlevélmutyi nyomán – mérgesek ők másért is. Az igazi problémát az a jelenség jelenti, amit az Interpol képviselője „a magyar határőrizeti rendszer komoly biztonsági hiányosságainak” nevezett.
Volna itt egy kormány, amelyik a saját álláspontja szerint mindenki másnál hamarabb ismerte föl az illegális migrációban rejlő veszélyeket, a teljes politikáját és az ország erőforrásainak jelentős részét alárendelte a népvándorlás megakadályozásának – 270 milliárdért kerítést épített a határon, további százmilliárdokat költött idegenellenes propagandára és a határvédelem kellékeire. Elhitette a lakossággal, hogy az egyetlen sorskérdés a muszlim veszély, és mindent – nemcsak a saját választási esélyeit, hanem az úgynevezett magyar jövőt is – arra az egy lapra tett föl, hogy az emberek elhiszik: ez az ügy tényleg mindennél (a kivándorlásnál, az elmaradott iskolarendszernél, a haldokló egészségügynél, a környezeti erőforrások megóvásánál, a nemzeti vagyon magánosításának megakadályozásánál) sokkal fontosabb. Azt állítják – és áldoznak rá, hogy mind megtudjuk -, hogy a határok megerősítésével az egész keresztény Európát, az életformánkat, a lányainkat stb. védik. Mert hát igaz ugyan, hogy a migránsok közül sokan az életük védelmében menekülnek, de azért van közöttük sok gazember, terrorista bűnöző is, akiket azonban a mi derék kormányunk áldozatos munkával távol tart tőlünk.
Aztán szép lassan kiderül, hogy a török dúlás utáni betelepítések óta senki nem hozott annyi jövevényt a nyakunkra, mint ez a kabinet. Eddig többek között húszezer letelepedési kötvényest, ismeretlen számú, de legalább tízezer moszkvai vízumshoppingolót, sok ezer ukrán (?) kamuállampolgárt köszönhetünk nekik. Olyan embereket, akik leginkább Rogán Antal, Kiss Szilárd és egyéb kormánykegyencek barátainak fizettek azért, hogy jöhessenek, de semmiféle nemzetbiztonsági átvilágításon nem estek át, és utóbb rengetegen buktak le közülük Európában és Amerikában prostituáltként, pénzmosóként, drogdílerként, körözött bűnözőként, sőt terroristaként.
A legújabb útlevélügy akkor is védhetetlen lenne, ha valamelyik migránsbarát, határnyitogató európai országban történt volna – hiszen mégiscsak arról van szó, hogy kormányközeli figurák magánhaszna kedvéért számolatlanul szabadítottak ránk válogatott gonosztevőket. De most éppen az Orbán-kormány állította ki magáról a bizonyítványt, hogy – ha megfizetik – ő a legnagyobb migránssimogató. Kíváncsian várjuk a Semjén Zsolt, Kósa Lajos, Tiborcz István stb. melletti kiállás során már gyakorlatot szerzett hivatásos nemzetvédők magyarázatát.
